Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-20 / 109. szám, csütörtök
MINDENNAPI MIÉRTEK EGY FALUSI IFJÚSÁGI KLUB PROBLÉMÁIRÓL Mils falvak adottságaihoz viszonyítva a csoltúi (Coltovo) fiatalok elégedettek lehetnek. A művelődési házban külön klubhelyiség áll rendelkezésükre. BUzman Ilona, a hnb alkalmazottja a klub gondnoka, vezetője. Arra törekszik, hogy otthonosan, jól érezzék magukat a fiatalok az ifjúsági klubban. A SZISZ falusi szervezetének elnöke Molnár lózsef traktoros, pártunk tagjelöltje, aki pártfeladatként nagyon fontos feladatnak tartja az ifjúsági klubba látogató fiatalok tevékenységének megszervezését. Bodnár Stefánia gimnazista lány, az alapszervezet titkára szorgos munkatársa ezen a téren. Mindezt Bodnár Ilona, az ifjúsági szervezet alelnöke mondja el. Megemlíti, hogy a harminctagú szervezet instruktora Kozsár József, a Hosszúszói Efsz dolgozója, aki a fiatalok politikai oktatását irányítja. Eredményességéről így szól: — Általában húszán szoktunk részt venni az előadásokon, meg az azokat követő beszélgetéseken, vitákon. A legnagyobb probléma az, hogy nem tudjuk megtalálni a legalkalmasabb időpontot... És ezzel a problémák kerülnek előtérbe. Mindennapi miértek, melyekre választ próbálunk keresni, melyek szinte napirenden foglalkoztatják mind az ifjúsági szervezet, mind az ifjúsági klub vezetőségét. — Miért csak húszán vesznek részt az előadásokon? — Vagy az előadónak, vagy » fiataloknak nem felel meg az előadás időpontja. Egyébként érdekesek az előadások. Főleg az utána következő beszélgetések, viták, hiszen érdekessé teszi őket, az hogy közben segédanyagot is használ az előadó, fényképeket, albumokat. Gyakran hoz magával diafilmet is, de sajnos, nincs az ifjúsági klubnak diavetítője, nem vetíthetnek. Megpróbálták még vonzóbbá tenni az előadásokat és a vitákat azzal, hogy társas összejövetelt, teadélutánt rendezve szervezték m. g. Az alapszervezet tagságán kívül azonban más fiatal nem veti részt rajtuk. — Miért? — A faluban még mindig honos az a szokás, hogy aki nősülni, férjhez menni készül, szakít a fiatalokkal. Persze az alapszervezet tagságának tevékenységét ez azért nem akadályozza. A közhasznú társadalmi munkából mindig kiveszik a részüket. És az ifjúsági klub adta lehetőséget is hasznosítják. Irodalmi színpadot szerveztek. Érdekes műsort állítottak össze. Bemutatásával sikert arattak. — Miért nem próbálják meg a rendezvények számának növelésével fokozni az érdeklődést? — Furcsa szokás nálunk, hogy inkább más falvak rendezA KÖZÖS MUNKA EREDMÉNYE Áz ifjúsági szocialista munkabrigád sikere A vágsellyei (Šaľa) DUS- LO nemzeti vállalat kísérletekkel foglalkozó üzemrészlegében dolgozik a Ja- zef Zeman vezette ifjúsági szocialista munkabrigád. Amióta megalakult, nincs olyan év, hogy a ZENIT ifjúsági mozgalom országos kiállításán ne szerepelt volna ennek a munkabrigádnak valamilyen alkotása. Első nagyszerű sikerük az volt, amikor olyan katalizátort állítottak elő, mely ma is használatos a műanyagok gyártásában. A tudományos-műszaki fejlesztéssel foglalkozó nemzetközi ifjúsági alkotóverseny Moszkvában megrendezett kiállításán aranyérmet nyertek. — Számunkra politikai feladat o haladás ügyét szolgálni — mondja a brigádvezető —, ezért veszünk részt az ifjúsági alkotóversenyeken. Az idén, a ZENIT-mozga- lom Ostravában megrendezett országos kiállításán a DUVIOL aratott sikert, melyet a polivinilalkohol feldolgozásának egyik új eljárását kifejlesztve állítottak elő. Aranyérmet nyertek, így teliát ismét részt vesznek a nemzetközi ifjúsági alkotóverseny kiállításán. A DUVIOL olyan anyagot helyettesít, melyet eddig valutáért kapitalista államokból szereztünk be. tehát tömeges gyártása óriási megtakarítást jelent mind a vállalat, mind a népgazdaság számára. Abból a szempontból is jelenfős, hogy a szovjet földgáz felhasználásával gyártott latexféleségek előállításához használják, és mint tudjuk, a kereslet ezek iránt mindinkább növekszik. — Mi a sikerük titka? A brigádvezető válasza: — Nincs különösebb titkunk. Sikerünk a kollektíva jó munkájának eredménye. Az ötlet lehet egyéni, de a kivitelezéshez feltétlenül szükséges a kollektíva összefogása. Főleg a laboránsok jó munkáját dicséri, akik a részletek vizsgálatéval, a sorozatos-kísérletek elvégzésével járulnak hozzá a kutatások eredményességéhez. — Közreműködésük nélkül elképzelhetetlen célratörő kutatómunkát végezni — mondja —, arról nem Is szólva, hogy gyakran nekik köszönhető a kutatás helyes irányba való terelése is. A laboránsok véleménye csak megerősíti állítását. Bajer Márta így vélekedik: — Egy munkabrigádban dolgozunk, csak egy szív, egy lélek lehetünk, ha eredményt^ akarunk elérni. Dagmar Uatalooá pedig ezt hangsúlyozza: — A kutatásban mindenkinek egy célért kell küzdenie. Figyelemre méltó a brigádvezető megállapítása: — Jó munkaközösségben még a kudarcok sem olyan súlyosak, a siker fölött érzett öröm pedig többszörös. És nem mellékes ez a megjegyzés sem: — A brigádmozgalom óriási erő. MILAN ALAKŠA vényeire járnak el a fiatalok. Az inkább érdekli őket, mint az itthoni. Az alapszervezet 30 fős tagsága csak mintegy fele a községben lakó fiataloknak. Ugyanakkor a szervezett fiatalok közül azok a legtevékenyebbek, akik nem helyben dolgoznak, a városban tanulnak, vagy a környéken található üzemekben dolgoznak. — Miért? — Legutóbbi vezetőségi gyűlésünkön részletesen foglalkoztunk ezzel a problémával. Rájöttünk, hogy hiba volna, ha csak bennük keresnénk a jelenség okát. Egyszerűen arról van szó, hogy az ifjúsági szervezet, az ifjúsági klub tevékenységének módszerein kell változtatni, hogy az eddig távolmaradottak számára is vonzó legyen. Több elgondolásuk is van erre vonatkozólag. Egyik közülük az, hogy meg kell erősíteni, céltudatosan fejleszteni kell az ifjúsági szervezet és más tömegszervezetek kapcsolatát. Ügyes ötlet az is, hogy más falvakban működő ifjúsági klubok tevékenységét tanulmányozni fogják, átveszik tapasztalataikat, esetleg módosítják, nekik megfelelően alkalmazzák majd módszereiket. Az előbb még a problémákról, a mindennapi miértekről mondott keserű szavakat, de végül is, szinte önmagának szólva, így fogalmaz: — Nem arról van szó, hogy nincsenek eredményeink, sike-- reink. Azok ismeretesek. Mi is, mások is számon tartják. Tulajdonképpen ha arra gondolok, hogy mit tettünk eddig, csak jót mondhatok az ifjúsági klubról, de ez az elégedettség csak a mára, a pillanatnyi helyzetre vonatkozik. Az egész község fiataljaira, a holnapra gondolva azonban... Nem mondja tovább, és én sem fejezem be, hiszen az olvasó úgyis kiegészíti a mondatot, ők pedig a mindennapi miértekre választ keresve megoldást találnak. Fontos, hogy keresik. HAJDÚ ANDRÁS Kommentáljuk A felelősségvállalás Mindnyájunk előtt ismeretes, Hogy pártunk a jelenlegi időszakban a .gazdasági feladatuk teljesítésére irányítja az egész társadalom figyelmét. „Ez érthető — olvashatjuk a CSKP KB legutóbbi plenáris ülésének határozatában — hiszen terveink és szándékaink becsületes munka és jól szervezett termelés nélkül csak hiú ábrándok és ígéretek maradnának“. Ha mélyebben elemezzük az eddig megtett utat, akkor mindnyájan rájövünk, hogy ez a stratégiai irányvonal felel meg legjobban a fejlett szocialista társadalom építése követelményeinek. S ennek nem mond ellent az a valóság sem, hogy a társadalom gazdasági élete és politikai fejlődése között szoros, elválaszthatatlan kapcsolat van. Vajon miért? Ha eredményesan oldjuk meg népgazdasági feladatainkat — a termelés összhangban van a szükségletekkel, zavartalan az áruellátás — akkor ez kedvezően befolyásolja a dolgozók politikai magatartását, a jó politikai körzet pedig serkentőleg hat a gazdasági feladatok sikeres megoldására. A gazdaság és a politika egysége, kölcsönhatása fejeződik ki abban is, hogy pártunk, főleg az utóbbi években, a tudományos-technikai forradalom korszakában tovább növeli szocialista iparunk tekintélyét, útmutatása nyomán korszerű nagyüzemi szocialista mezőgazdasági üzemek épülnek, amelyek hazai termelésből mind jobban biztosítják az ország élelmiszerellátását. Hazánk tehát ma fejlett iparával és gépesített mezőgazdaságával a legfejlettebb országok között foglal, helyet. Valóban méltán lehetünk büszkék arra, hegy megváltozott az ország gazdasági-, valamint a társadalom osztály- szerkezete, megszilárdult a párt vezető szerepe, megvalósulnak társadalmi céljai, mint a munkásosztály élcsapata, számban, szervezettségben, műveltségben, öntudatban és társadalmi hivatásának betöltését tekintve nemzetközi síkon is nagy tekintélynek örvend. A gazdaság és a politika kölcsönhatásában a párt vezető szerepe mellett a legfontosabb politikai tényező a széles körű demokratizmusra épülő szocialista állam gazdaságirányító munkája. E két tényező eddig is meghatározó szerepet játszott gazdasági fejlődésünkben. Jóllehet a kézzelfogható eredmények lemérhetők az élet minden területén, de ez még nem jelenti azt, hogy hiánytalanul teljesítettük a XV. pártkongresszus határozataiban meghirdetett feladatokat. Az okok általánosan ismeretesek. Azt azonban kevesen tudatosítják, hogy a legfőbb mulasztás a felelősségvállalás kapcsán fordul elő. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB legutóbbi plenáris ülésén elmondott zárszavában pontosan megfogalmazta, minek kell elsősorban érvényesülnie a párt Központi Bizottsága 11. ülését követő időszakban: „Elsősorban annak, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tenni a XV. kougresz- szus gazdasági jellegű határozatainak megvalósítása érdekében minden szinten. S ezért fokozott felelősségei kell vállalni.“ A felelősségvállalás, a lenini munkastílus nemcsak „lefele“ igény: a munkástól a miniszterig mindnyájunkra egyaránt vonatkozik. SZOMBATH AMBRUS Üdvözletüket küldik A Kuba—Csehszlovák Barátság Iskola fiataljairól Bizony kevés, ha valaki csak annyit tud Kubáról, hogy területe 110 922 négyzetkilométer, lakosainak száma 8,5 millió, fővárosa Havanna, a pénzegység peso, mely 100 centávéra váltható. A XI. Világifjúsági Találkozó küldötteit fogadó országról illő mást is tudni. Többet. Amennyit csak meg lehet tudni. Erre gondoltunk, amikor Havannától nyugatra, a Via Ocho nevet viselő, nyolcsávos autópályán száguldott autónk. Közben a tájat nézegettük: pálmaligetek, kókuszpálmák, karcsú királypálmák, kávéültetvények, banánfák. -‘Es dohány-, cukornádültetvények, melyek vége nem is látható. Időnként lovasokkal is találkoztunk, sombré- rót viselő fiatalokkal. Artemis városka főterén megálltunk. Körülnézni, tájékozódni. Néhány, húsz- huszonkét év körüli fiatal áll az utcasarkon. Bennünket hallgatnak. Kiválik közülük az egyik, bátortalanul hozzánk lép. — Bocsánat, ha nem tévedek, maguk csehszlovákiaiak — mondja. — A mi üzemünkben is dolgoztak külföldi szerelők, azok ugyanígy beszéltek. Csehszlovákiaiak. És amikor hallja igenlésünket, kivesz zsebéből egy csigát, kedvesen mosolyogva, ajándék gyanánt nyújtja felénk. Utazunk tovább. Hová? Az ar- temisi „mezei iskolába“, vagyis abba a mezőgazdasági iskolába, mely a Kuba—Csehszlovák Barátság Iskola nevet viseli. Nem- messzire o városkától, a „mezőben“ rá is találunk. Modern iskolaépület. A tantermek berendezése, felszerelése korszerű. Véletlenül elejtett vagy eldobott papírdarabkát sehol sem látunk. A tanulók egyenruhát viselnek. A lányok fehér blúzt és vörös rakott szoknyát, a fiúk fehér inget és zöld nadrágot. Fiatal nő az iskola igazgatója. Beszélgetésre az ifjúsági klubba tessékel bennünket. Megtudjuk, hogy hasonló „mezei iskola“ Kubában mintegy 250 található. Mezőgazdasági szakmunkások képzésével foglalkozik az Iskola. A körzet 12—18 éves fiataljainak benntlakásos iskolája. — Szombatonként saját autóbuszunk szállítja haza a diákokat — magyarázza az iskola igazgatója —, vasárnap estére ugyanaz az autóbusz visszaszállítja őket. Egyébként egész héten mi gondoskodunk róluk. Még a ruházatukról is. Itt mindent, kosztot, tankönyveket, füzeteket ingyen kapnak. Milyen a napirend? Nézzük csak! Az I. számú csoportba a 34 és 16 éves tanulók tartoznak, a II. számú csoportba a 15 évesek. Reggel hatkor ébresztő. Húsz perc múlva reggeli torna, utána kiadós reggeli. Hét órakor az I. számú csoport diákjai a tantermekbe vonulnak, megkezdődik az oktatás, a II. számú csoport kivonul a mezőre, dolgozik. Fél tizenegykor bevonulnak, 11 óra 20-kor ebédelnek. Az I. számú csoport fél egykor ebédel, 12 óra 30-kor a tantermekbe vonul a II. számú csoport, kivonul a mezőre az I. számú csoport. Délután négyig dolgozik. Mindkét csoport 17 óra 35-kor vacsorázik. Utána tetszés szerint tanulnak, sportolnak, szórakoznak az ifjúsági klubban. A tanulmányi előmenetelt egészen másképpen értékelik, mint nálunk. Bizonyítványt kapnak ugyan, de jegyek, osztályzatok nélkül. ló volna nálunk Is meghonosítani ezt a szokást, gondolják sokan. De figyeljünk csak, az értékelés sokkal igényesebb, szigorúbb, mint né* lünk. Pontozzák a teljesítményt. Mindegyik tantárgyból maximálisan 100 pontot szerezhet a diák, de legalább 70 pontot kell kapnia, hogy megfeleljen a követelményeknek. Különben ez kerül a bizonyítványába: ismétlésre utalva. Tessék figyelmesen számolni! A mi négyes, de még hármas osztályzatunk sem elegendő ahhoz, hogy bizonyítványba kerüljön a bejegyzés: tanulmányait folytathatja. A szükséges 70 pont a mi 2,5 értékű osztályzatunkat jelenti. Hosszan beszélgetünk az ifjúsági klubban ezekről a problémákról a mezőről hazatérő fiatalokkal. Közben kirakjuk az asztalra a magunkkal hozott ajándéktárgyakat: könyveket, képeslapokat, zászlócskákat, jelvényeket, ceruzákat. — Tessék, nektek hoztuk mondjuk a fiataloknak. Érdekes, egyik sem nyúl feléjük, csak mondogatják: Köszönjük, köszönjük. Miért? Holnap szétosztják. Érdem szerint, a legjobb előmenetelt, a leg- példásabb magatartást tanúsító fiatalok kapják majd meg. Elköszönünk tőlük. Már nincs forróság, hiszen esteledik. A Sierra Rosarió hegyvonulnta mögött a fényes korongú Nap már-már eltűnik. Integetünk kedves kubai barátainknak. Integetünk egészen addig, amíg az iskolaépület olyan kicsinynek nem látszik, mint a gyermekek építőkockája. Magunkkal hozzuk üdvözletüket. 197«. Feljegyeztük üdvözletük sza- ív. 20. vait: — Szolidaritás! Egység! Győ zelem! KISS EDIT mérnök Bodnár Ilona, a SZISZ helyi szervezetének alelnöke (A szerző felvétele)
