Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-20 / 109. szám, csütörtök
A mezőgazdasági üzemek hozzájárulása a gyermekintézmény-hálózat bővítéséhez A šoporňai Győzelmes Február Szövetkezetben 900 hektár kukoricát vetnek. Az eqész területre gyomirtó szert permeteznek. ,Pavel Matis felvéte)eJ Ä gyepesítés követelményei A mezőgazdaság egyik legsürgősebb feladata a rétek és a legelők hozamának növelése rövid írás keretében nem térA mezőgazdaság és az élelmiszeripar dinamikus fejlődése valamennyi munkaerőnek — elsősorban a nőknek — a termelésbe való állandó és teljes értékű bekapcsolását is feltételezi, aminek meghatározó része a dolgozókról való komplex szociális gondoskodás: az élelés munkafeltételek folyamatos javítása, valamint a gyermekintézmények (bölcsődék, mikro- bölcsődék, óvodák) hálózatának s befogadóképességének további és gyors ütemű bővíAnion Jónás, a Kerületi Mező- gazdasági Igazgatóság termeié- ti igazgatóhelyettese (A szerző felvétele] lése. Szociális, gazdasági, politikai, valamint nevelő értékű Jeladat ez, hiszen az iskoláskor előtti nevelés további fejlesztése és minőségi javítása össztársadalmi szükséglet. A kérdés következetes megoldásával egyben megteremthetők azok « feltételek, amelyek lehetővé teszik a nők még szélesebb körű foglalkoztatottságát, és mint dolgozóknak bekapcsolását a társadalmi tevékenységbe. Az agrokomplex üzemeiben és vállalataiban a munkaerőgazdálkodás szakaszán tapasztalható feszültség, a női munkaerők százalékaránya, valamint az utóbbi évek népszaporulatának pozitív alakulása egyaránt megköveteli, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari reszort szervezeteinek vezető dolgozói a gyermekek iskoláskor előtti nevelésével ösz- vszefüggő problémák megoldáséra fokozott gondot fordítsanak. A nők foglalkoztatottságának aránya, és a gyermek- gondozási szabadság után volt munkahelyükre való visszatérése elsősorban attól függ, hogy van-e lehetőségük gyermeküket bölcsődében, óvodában elhelyezni. Mivel ezek építésének üteme még mindig meglehetősen lassú, így ez nem mindig sikerül. A mezőgazdasági es élelmiszeripari reszorthoz tartozó iskoláskor előtti nevelőintézményekbe 1977 végéig összesen 8U71 gyermek volt beíratva. A bölcsődékbe 668, mikrobölcső- dékbe 8, óvodákba 7351, és a bölcsőde-óvoda intézményekbe 144 gyermek. Adott a lehetőség, hogy a konkrét intézkedések vulóra váltásával — amelyek a komplex szociális program részei — 1980 végéig a reszort említett gyermekintézményeibe már legkevesebb 18 623 gyermekeit lehessen beíratni. E kapacitás-bővülést lehetővé teszi, hogy a reszort egyes szervezetei összevonják a pénzeszközöket, a berendezést, a fenntartást pedig más szervezetekkel, elsősorban a nemzeti bizottságokkal közösen biztosítják. A reszort szervezetei a 6. ötéves tervidőszak hátralevő éveiben bölcsődék és óvodák építésére több mint 39 000 000 koronát fordítanak. Tény, hogy a ueszort illetékes dolgozói e jelentős előrelépés eilenére is számos nem kielégített kérdést tartanak nyilván, amelyekben a szülők gyermekük felvételét kérik u bölcsődébe, illetve óvodába. Teljes mértékben jogosak tehát a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának 303/1974, 138/1977 és 202/1977 számú határozataiban rögzített követelmények, amelyek az agrokomplex vállalatainak és üzemeinek — mindenekelőtt az egységes föl dm ű ve ss zö ve tkeze teik nek — az iskoláskor előtti nevelési intézmények következetesebb, s főleg gyorsabb ütembein való létesítését adják feladatul. A feladat teljesítése érdekében az eddigieknél jobban és nagyobb mértékbeli kell kihasználni a széles körű szocialista munka versenyt, a dolgozók aktív részvételét, akárcsak az üzemen belüli tartalékokat, a kulturális és a szociális alap eszközeit. A feladat aktív teljesítését a szervező és irányítómunka szerves részeként a termelési és többi feladatokkal együtt szükséges számon tartani. ANTON MICHALE mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának dolgozója A mezőgazdasági termelés növekvő feladataival összhangban elengedhetetlen követelmény minden rendelkezésre álló termőtalaj, a szántóföld, a rétek és a legelők maximális kihasználása. Mint ismeretes, az utóbbiak hozamával nem lehetünk elégedettek, ezért sürgősen gondoskodni kell a gyepesített területek termőképességének növeléséről. A rétek és a Jegelők alacsony hozama általában véve több tényezővel függ össze, amelyek között legfontosabb a gyep állapota, a növényzet összetétele. Napjainkban éppen ezért előtérbe kerül a gyepesítésnek, a gyep felfrissítésének a kérdése, melynek irányelveit az alábbialkban legalább dióhéjban foglaljuk össze. A gyepesítés sikerének első feltétele a jó és gondos talajművelés. A mélyszántás elsősorban a növényzet dús és erőteljes gyökénképződésél segíti elő. A mélyen porhanyított talajban jobb feltételek vannak a növényzet táplálkozásához, az ilyen talaj emellett több csapadékot képes felvenni és az alsóbb rétegekben raktározni, mint a sekélyen szántott. A mély gyökérzetű növény tehát kevesebbet szenved az ilyen talajban mind a szárazságtól, mind a feleslegesen sok nedvességtől, ami nemcsak a rét, hanem a legelő gyepeze- ténél is igen fmitos követelmény. További fontos feltétel, hogy a talaj kellő trágyaerőben legyen. Minél gazdagabb a gyepesítés előtti tárgyázás, annál tartósabb és dúsabb eredményre lehet kilátásunk. Ha tehát az elővetemény nem kapott istállótrágyát, vagy csak igen keveset, úgy a téli szántás előtt kell kiadós istállótrágyázásról gondoskodnunk, még akkor is, ha esetleg zöldtrágyázást alkalmaztunk. Utána pedig ne fukarkodjunk a műtrágyákkal sem, mert a rájuk fordított költség a legelő dús hozamaiban biztosan meg fog térülni. A műtrágyákat a talaj '„minőségi“ állapota szerint kell adagolni. Tavasszal az első teendő a téli szántás lesimítása. A fűmagvetés előtt a talajt boro- nával, kultivátorral kertszerű- en kell előkészíteni, megmunkálni. Akkor vethetünk, amikor a késői fagyoktól már nem kell tartani, mert a fagy a zsenge fűben nagy kárt tehet. A magkeverékek vetése különböző módon történhet, erre e Köbölkút (Gbelce) mezőgazdasági jellegű település. A falu közel háromezer keresője közül 560 efsz-tag. A szövetkezet 1949-ben alakult, s 2783 hektárnyi területen gazdálkodik. A szövetkezet eredményei pozitívan hatnak a helyi lakás- kultúrára, a faluképre. A házak előtt virágoskertek, mögöttük egy-két ágyas zöldség található. A falu népe jól ól. A jelen életszínvonala meg a belátható jövő is dúsan és változatosan mulatja magát. — Bár igaz'— mondta Mis- kő József, az efsz elnöke —, hogy a jelenben még benne van a múlt, de már készíti magának helyét a jövő. A szövetkezet megalakulása óta eltelt három évtized olyan változást hozott a falu életében, amire eddig századokon át nem volt példa. Az a paraszti generáció ívelte át a múMból az idáig vezető pályát, melynek alig volt hat-nyolc elemije. A nagyüzemi gazdálkodás előnyét nemcsak hamar felismerte, de elsajátította azokat a korszehetünk ki. Meg kell azonban említeni, hogy a gyepezetre annak felfrissítése céljából nem ajánlatos fűmagot vetni. Az ilyen orvoslásra szoruló gyep azC * silány, mert a talaj sovány, ezért a talajjavítás is többet használ, mint a fe- 1 ül vetés. Ha kísérletképpen még- Ls meg akarnánk próbálni, úgy előbb a gyepet igen alaposan meg kell fogasolni, és a vetéshez kizárólag csak súlyosabb és apróbb magvakat lehel használni. KMOSKÚ LÁSZLÓ, mérnök rű gazdálkodási formákat is, melyekkel a régi 15 mázsa hektárhozamok helyett búzából 49 mázsát termel. Árpából negyvenet, szemes kukoricából pedig hatvanat. Az elnök szerint a szövetkezetben mindenki megtalálja a számítását, ötvenhat millió korona az évi bruttó termelési értékük. S ahogy fejlődik és gépesedik a gazdálkodás, úgy nő a tagság jövedelme i». S ez egyre inkább vonzza a fiatalokat is a szövetkezetbe. A délutáni és a kor«t esti vonatokat figyelve magam is tapasztaltam, hogy kevés fiatal szállt le a vonatról. Varga Béla, a helyi kilencéves alapiskola igazgatója mondta: — A mai fiatalok nemcsak szemlélői a művelődési ház kulturális rendezvényeinek, hanem aktív részesei a kulturális életnek. A fa'u és a szövetkezet célra törö vezetése jó alapot teremt ehhez is. Szerintem a dolgozó munKalie- lyéhez való ragaszkodását nemcsak egyedül a kereset nagysága, hanem a művelődési és a szórakozási lehetőségek is feltételezik. Köztudomású, hogy a mezőgazdaságban még mindig gondokat okoz a szakemberhiány. A köbölkúti szövetkezetben jelenleg négy mezőgazdasági mérnök dolgozik, és a közeljövőben újabb négy agrármérnököt szerződtetnek, elsősorban a szarvasmarha- és a ser lés tenyésztő részleg irányítására, ahol szakemberhiány van. — A tudományos-műszaki fejlődés a mezőgazdaságban is egyre meghatározóbb, s ez a szakembereket illetően új követelményeket támaszt *— mondta az efsz elnöke. — Az a tervünk, hogy a nagyobb hozzáértést kívánó gazdasági területeken feltétlenül megköveteljük a középiskolai végzettséget. Főleg az állattenyésztésben kívánjuk növelni a szakközépiskolát végzettek számát. Ha az állatgondozók tudatosítják, hogy a környezet* tényezők mennyire befolyásolják a súlygyarapodást és a tejhozamot, hogy miért van szükség több fehérjedús tóplálék- ra, s miért fontos a fertőző betegségek megelőzése, akkor nyilván e területen is elérjük a kívánt színvonalat. Hiába költünk milliókat gépekre, vegyszerekre, korszerű Istállókra, ha nincsen elég szakemberünk, akik élni tudnak a lelie* tőségekkel. TÖRÖK ELEMil* KUKORICA - A LEHETŰSEGEK NÖVÉNYÉ Teljesíthetők a 6. ötéves tervidőszak feladatai Az ésszerű táplálkozás megköveteli az állati eredetű fehérjék egyre nagyobb részarányát napi táplálékunkban. A hústermelés fokozásának előfeltétele a jó minőségű és elegendő takarmány, amit a szemes kukorica megléte pozitívan befolyásol. Érthető, hogy a kukoricatermesztés a mezőgazdasági dolgozók figyelmének középpontjában áll. Annál inkább, mivel biológiai tulajdonságai által a nagy lehetőségek növénye. Például 1960—1975 között a szemes kukorica hektárhozama megkétszereződött, s közben még megközelítően sem merítették ki azokat a lehetőségeket, amelyek a növény termesztésében rejlenek. A szemes kukorica termesztéséből a nyugat-szlovákiai kerület jelentős mértékben veszi ki részét. Ez idei kukoricatermesztési feladatai igényesek, teljesítésük feltételezi a fejlett agrotechnikát és a jó munkaszervezést. Csak így hasznosíthatók a növény termesztésében rejlő tartalékok, csak így válhat a szemes kukorica az önellátás programjának részévé. A feltételekről és a 6. ötéves tervidőszak kukoricatermesztési feladatairól volt szó azon a konferencián, amely a közelmúltban volt az Udvardi (Dvory nad Žltavou) Egységes Földművesszövetkezetben. A konferenciái az SZLKP Nyugat- szlovákiai Kerületi Bizottsága és a Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság szervezete, s annak tanulságait Anton Jónással, a Kerületi Mezőgazdasági* Igazgatóság termelési igazgatóhelyettesével összegeztük. — Kerületünkben a kukorica a szemesek termesztésében jelentős tartalék. Mint ismeretes, 1980-ban Szlovákiában 990 000 tonna szomes kukoricát kell termeszteni, s ehhez a kerület 150 000 hektárral és 800—1000 tonnával járul hozzá. Ellensúlyozásként elsősorban a takarmányozási célokra termesztett árpa és búza vetésterületét csökkentjük. A kerületben a nagy hozamok eléréséhez adottak a feltételek, amit egész sor mezőgazdasági üzemünk hektárhozama is bizonyít. A termesztési eredmények mögött a fogyatékosságokat is látnunk kell. Nagyon eltérőek például az egyes években elért átlaghozamok, s ugyanazon éven belül az egyes mezőgazdasági üzemek átlaghozama 21,7—60,5 mázsa között is ingadozik, lényegében azonos termesztési feltételekkel. Ezt bizonyítja például a Budme- ricei Efsz 36,2 és a Blatnái Egységes Földművesszövetkezet 56,8, illetve a Diakovcei Egységes Földművesszövetkezet 47,3 és a Tesedíkovói Efsz 73,8 mázsás tavalyi kukoricaátlaga. Jelentős termésnövelő szerepe van az öntözésnek. Például az Ost- rovi Efsz-ben tavaly az öntözött terület minden hektáréról 83,7 mázsa szemes kukoricát takarítottak be, míg a nem öntözött területen átlagosan 27 mázsa termett. Ennek ellenére — sajnos — még mindig akadnak üzemek, ahol a szemes kukorica termesztésében nem Hasznosítják kellő mértékben az öntözési lehetőségeket. A nyugat-szlovákiai kerületben az idén 135 000 hektáron fognak szemes kukoricát termeszteni, és a tervek szerint hektáronként 58,28 mázsás átlaghozamot szeretnének elérni. Tavaly az átlag 50,7 mázsa vök. Már e két adat is kellően érzékelteti az idei feladat igényességét. — Céljaink elérésére adottak a feltételek — hangsúlyozta a termelési igazgatóhelyettes. — Az idén nagyobb területet vetünk be szemes kukoricával, mint tavaly, jó a vetőmagválaszték, elegendő műtrágyánk van, és viszonylag a növényvédő vegyszerekből is jó az ellátás. Természetesen a mechanikus gyomirtásnak továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítunk, annál is inkább, mivel ezzel a föld nedvességének jelentős része menthető meg. A 786 660 tonna szemes kukorica termesztése persze valamennyi termésfokozó tényező messzemenő kihasználását is megköveteli. Jó termést csak az érhet el, aki az elmúlt hetekben nagy gondot fordított a talaj előkészítésére, kellő időben s jó minőségben végzi el a vetést, s a továbbiakban is nagy gondot fordít az egyes agrotechnikai feladatok pontos elvégzésére. Nem is szólva az öntözésről, amelynek fontosságát már említettem. A so- pornyai, az ostrovi, trebaticei, tesedíkovói és további mezőgazdasági üzemeink jó példája — ahol a 70 mászán felüli átlag nem ritkaság — is bizonyítja, hogy gondos és felelősségteljes munkával a 6. ötéves tervidőszak kukoricaprogramja is hiánytalanul teljesíthető. JOZEF SLUKA Szakképzett vezetőkre van szükség Egy szövetkezet, ahol nincsenek hiányban a fiatal munkaerők
