Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-09 / 68. szám, csütörtök
Vendégek a Szaljul-6 fedélzetén (IV.) Energia és vízgazdálkodás az űrállomáson Ezekben a napokban, amikor nemzetközi összetételű csoport tartózkodik a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén, pontosabban mondva a Szaljut-6—Szojuz-27 —Szojuz-28 űrkomplexumon, a hírközlő eszközök, a rádió, a sajtó és a televízió rendszeresen ismertetik a?, űrhajósok napi programját, elsősorban tudományos kutatómunkájuk céljait, s azok jelentőségét. Az, hogy az űrállomáson egyszerre több irányú kutatási munkát lehet végezni, a Tŕeboňi-tóból származó zöldmoszatok űrtenyésztésétől kezdve a Föld felszínének sokoldalú tanulmányozásán át egészen az űrkohászatig, pontosabban a Morava—Splav rendszert is tovább kell még tökéletesíteni. Figyelembe kell venni például azt a körülményt, hogy a napelemek félvezetős részecskéi jelentős hőingadozásoknak vannak kitéve az űrben (a napos oldalon kialakuló plusz 130 C foktól egészen mínusz 150 C fokig ár-> nyékban), továbbá a sugárhatások is rombolhatják a félvezető kristályok szerkezetét, valamint a napelemek felületébe csapódó mikrometeoritok. Egyébként éppen az űrben vannak a legkedvezőbb feltételek a kristályosításhoz, súlytalan állapotban, s a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén a Morava- Krvstal kutatási nrogramban tízekben a napokban serény munka Jolyik az űrállomás földi irányítóközpontjában programban szereplő speciális ötvözetek készítéséig, elsősorban annak köszönhető, hogy a Szaljut-6 űrállomás berendezése, energiaellátása, s nem utolsósorban az űrhajósok aránylag kedvező élet- és munkafeltételeinek biztosítása lehetővé teszi az egyre igényesebb feladatok teljesítését. A napelemvitorlák szerepe az űrállomás energiaellátásában Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az emberlakta űrállomások legfontosabb része az áramfejlesztő rendszer, amely nélkülözhetetlen a műszaki berendezések üzemeltetéséhez és ae űrhajósok életfeltételeinek biztosításához. Az űrállomáson néhány száz különböző rendeltetésű készüléket és műszert, s ezekben több tucat villany- motort kell üzemeltetni, éspedig függetlenül az űrállomás pillanatnyi helyzetétől, attól, hogy éppen napfényben halad-e vagy pedig földárnyékban. Az űrállomás villamosener- gia-ellátásának a szivét a napelemek képezik, amelyek hatalmas, kiterjesztett szárnyakra hasonlítanak. Újabban a Szojuz űrhajók egyes típusait is ellátják már ilyen szétnyitható napelemvitorlákkal. Ezek segítségével az űrállomás közvetlenül a napenergiát használja fel az áramfejlesztésre. Ez természetesen az áram- fejlesztésnek nem az egyedül tehetséges módja az ürobjektu- mokon. Az amerikai űrhajókon például üzemanyagfogyasztó generátorok működtek, csupán a Skylab űrállomást szerelték fel napelemes berendezéssel. Az, hogy melyik energetikai rendszert választják ki az űr- objektum számára, elsősorban attól függ, hogy milyen feladatok szerepelnek a kutatási programban. A napelemek felhasználása az űrhajókon már régebbi keletű, már az első Szojuz űrhajókat is ©llátták szétnyitható napvítorlákkal. Már az eddigi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy az adott célra a napelemek jól beváltak, s általuk a jövőben megoldható lesz a hosszú ideig tartó űrutazások energiaellátásának problémája. A „napraforgós” technikáját már megoldották 4® űrhajó több-i berendezé- Kttíhez hasonlóan a napelem* szereplő kísérletek éppen e kedvező körülmények kihasználására irányulnak. A napelemvitorlák űrtechnikai kihasználásában már eddig is jelentős fejlődést sikerült elérni. A Szaljut-1 űrállomáson még mereven a külső köpenyhez erősítették a napelemvitorlákat, éspedig keltőt az átjá- rórészhez, kettőt pedig a hajtóműrészhez. Teljes 'felületük elérte a 42 négyzetmétert. A merev felerősítésnek volt azonban egy komoly hátránya, éspedig az, hogy az egész űrállomással úgy kellett manőverezni, hogy a napelemek mindig megfelelő állásban legyenek a Naphoz viszonyítva. Ez jelentősen nehezítette a kutatási programok teljesítését, főleg a Föld felületének tanulmányozását, hiszen az egész űrállomásnak napraforgóként kellett követnie a Nap állását, arról nem Is beszélve, hogy ez a manőverezés jelentős üzemanyagfo- gyasztással is járt. Gondoljunk csak arr-a, hogy az űrállomás 24 óra alatt körülbelül tizen- hatszor kerüli meg a Földet, ami azt jelenti, hogy a Nap ti- zenhatszor gyorsabban „halad“, mint a Földről szemlélve. Ezeket a tapasztalatokat már a Szaljut-3 űrhajó szerkesztésénél is figyelembe vették, s több változást hajtottak végre. A napelemvilorlákat úgy szerelték fel, hogy azok szabadon elmozdulhassanak, s az űrhajó helyzetétől függetlenül alkalmazkodjanak a Nap állásához. Az űrhajósok munkáját azzal is könnyebbé tették, hogy ezt a manőverezést automatikus berendezés irányítja. Maximális takarékosság az áramfogyasztásban Ahogy bővült a Szaljut űrállomások tudományos-kutatási Au Interko#- mosz-prugram feladatainak teljesítéséhez biológiai kutatómunkájukkal a bratislavai Kísérleti Endokrinológiai Intézet munkatársai Is hozzájárulnak. Jaroslav Sadloü mérnök, az intézet munkatársa értékeli az adatokat. (Felvétel: St. Puskáš — l CSTK) programja, úgy szaporodott a fedélzeten elhelyezett műszerek és készülékek száma, amely a Szaljut-4 esetében már az ezret is meghaladta. A 42 négyzetméternyi napelemfelület már kevésnek bizonyult ezek műi ködtetéséhez. Ám a felület növelésével is csak bizonyos határokig lehet fokozni az áram- termelést, mert a napelemek vitorlajellege az űrben is csökkenti az objektum manőverezési képességeit. Ezt a problémát a Szaljut—4 űrállomáson úgy oldották meg, hogy a nap- elemvitorlák felületét 60 négyzetméterre növelték, s más rendszerben helyezték el ezeket. A korábbi négy helyett három szárnyat helyeztek el az űrállomás „törzsén“. Ezzel a napelemek villamosenergia-ter- melését 4 kilowattra növelték, de még ez is kevésnek bizonyult. A félvezetős napelemek természetesen földárnyékban nem termelnek áramot. Ilyenkor az űrhajósok csak a legszükségesebb fogyasztókat használják, mert az akkumulátorok „teljes üzemben“ gyorsan kimerülnének. Az űrhajón is ez az egyedüli lehetséges módja az áram raktározásának, éjjel tehát nagyon takarékosan kell vele bánni. A technika szerepe a vízgazdálkodásban Az áram mellett a vízzel is nagyon gazdaságosan kell bánni az űrállomáson. Akkor értékeljük csak igazán, hogy mit jelent a víz az emberi szervezet számára, ha hiányában vagyunk, amikor minden csepp- jét célszerűen kell beosztani. Az űrállomáson is hasonlóak a feltételek, s mivel nem lehet a tartályokban rendelkezésre álló víz mennyiségét korlátlanul növelni, a kutatók figyelme ezért a használt víz regenerációs eljárásainak kidolgozására, valamint a levegőbe eltávozott víz visszanyerésére, a pára kivonására irányult. Ezekkel a felszerelésekkel jelentős mértékben csökkenteni lehetett az űrállomás vízkészletének alapmennyiségét. Az amerikai Skylab űrállomás legénysége például, melynek 84 napos űrtartózkodási csúcsát a Romanyenko és Grecsko kettős éppen a napokban döntötte meg, három tonna vízzel rendelkezett. A Szaljut űrállomáson használt műszerek segítségével, ilyen például a „Príboj“ regeneráló berendezés, ezt a mennyiséget körülbelül a felére lehetett csökkenteni, s a jelek szerint ez még tovább csökkenthető. Egyébként az is fontos szempont, hogy amennyivel kevesebb vizet kell tárolni az űrhajón, illetve amennyivel kevesebbet kell a Földről feljuttatni, annál több műszernek, tudományos kutatási célokra szolgáló kellékeknek jut hely. Cikksorozatunk végére érvé hangsúlyozni szeretnénk, hogy az űrhajósok alapvető életfeltételeinek ismertetésével elsősorban a Szaljut űrállomáson folyó munka gyakorlati jelentőségére, valamint az űrkutatás távlati fejlesztésének lehetőségeire akartuk felhívni a figyelmet. A Szaljut-6 űrállomáson folytatott kísérletekkel lapunk Tudomány és Technika rovatában fogunk részletesebben foglalkozni. ' f ♦ M ** ' 'i ^ A Bjgp: d:; ;r M flL'ó • y*?#!!!1 ■p- , v . „jk* .* HHwr*:.. \., •. .• .V: y. v X Bü&áKommentáljuk Kockázat nélkül Mi kell ahhoz, hogy egy-egy vállalat, üzem további tevékenységét illetően helyes döntés szülessen? A gazdasági szakemberek véleménye szerint mindenekelőtt az, hogy az adott helyen idejében felismerjék a hibákat. Ha ez nem történik meg, akkor a késedelem jelentős károkat okozhat a vállalatnak és közvetve az egész népgazdaságnak. Ott, ahol a hibák mellett csukott szemmel mennek el. lényegesen kisebb a valószínűsége annak, hogy a további feljesztésre vonatkozó döntés helyes lesz. A hibák feltárása minden irányító dolgozó elsőrendű kötelessége. Fel kell figyelnie a legkisebb rendellenességre is és lehetőleg mielőtt még termékeikkel kapcsolatban a vásárlóktól érkeznének reklamációk. Sajnos, a gyakorlat több vállalatban azt bizonyítja, hogy ezen a téren még nincs mindenütt rend. Kényelemből, vagy hozzá nem értéséből „nem akarják“ észrevenni, hogy termékeik elsősorban a raktárak készleteit gazdagítják, a vevő érdeklődését már nem keltik fel. Félreértés ne essék, gyárainkban újítanak, s az újító- tevékenység hatékonysága a gyártmányfejlesztésben Is megmutatkozik.' De a lassúság, az ésszerű javaslatok hosz- szadaliuas elbírálása nem egy esetben megbosszulja magát. Mire például a divatújdonságnak számító cipő vagy a gyermekruha — a hosszadalmas elbírálás után — a vevő elé kerül, már nem biztos, hogy divatos lesz, tehát a kereslet sem lesz iránta a számításoknak megfelelő. A helyes döntésnek — a fogyatékosságok felismerésén kívül — még további nagyon fontos feltételei is vannak. Ilyen többek között a fogyatékosságok okainak, a problémáknak a részletes elemzése, mert csak ezek teljes ismeretében lehet kiküszöbölni az újabbak felmerülését. Ezenkívül a gazdasági szakembereknek tisztában kell lenniük a lakosság, a vásárlók igényeinek alakulásával is. Kellő ismeretek hiányában nem születhet helyes döntés pl. egy új bútorgyár építéséről sem. A helyes döntés érdekében nagyon sok változatot kell mérlegelni, s közülük a vállalat és a népgazdaság számára egyaránt a legoptimálisahbat kell kiválasztani. Nem könnyű azoknak a gazdasági vezetőknek a feladata, akiknek dönteni, határozni kell a fejlesztést szolgáló kérdésekben. Szakmai felkészültségük, tájékozottságuk a jótállás arra, hogy az adott feltételek között a lehető legkedvezőbben döntenek. Ha a fenti követelményekkel felvértezve mérlegelik a lehetőségeket és az igényeket, akkor bizonyos, hogy kockázat nélkül vállalhatják az új termékek gyártását, új beruházások kivitelezését irányzó döntéseket. Az pedig mindenkinek kötelessége, hogy az irányító dolgozók munkáját helyes észrevételekkel segítsék és támogassák. Most, amikor a minőségi és a hatékony termelés kérdése minden gazdasági fórumon napirenden szerepel, s kidolgozták a minőségfejlesztés egységes állami irányítási rendszerét, még nagyobb figyelmet kell szentelni az irányítás színvonala emelésének a termelés minden szakaszán. Mint azt a minőségi termelés egységes irányítási rendszere is hangsúlyozza, a hibákat a termelés megfelelő előkészítésével, kifogástalan, körültekintő szervezéssel kell megelőzni minden munkahelyen. Ha az irányító dolgozók lépést tartanak a fejlődés adta követelményeikkel, s megalapozottan döntenek egy-egy gazdasági kérdésben, akkor biztosak lehetünk az eredményben: népgazdaságunk további sikeres fejlődésében. PAKOZDI GERTRUD Túlszárnyalni a feladatokul KÖVETIK A GALÄNTAIAK PÉLDÁJÁT Időbe tellett, míg a rozs- nyói (Rožňava) járásban összegezték a 30119 egyéni és 2026 kollektív kötelezettségvállalást. Amikor elkészültek, kiderült, hogy a járás lakosai és dolgozói a jubileumi évforduló alkalmából közel 96 millió korona érték létrehozására tettek ígéretet. Az elmúlt két hónap azt bizonyította, hogy adott szavuk nem maradt csak papíron, hanem ígéretüket meg is valósítják. Az ipor és a mezőgazdaság a járás két legfontosabb termelési ágazata. A központilag irányított üzemek dolgozói kötelezettségvállalásainak értéke 35 107 504 korona. Többek között 7 408 000 koronával túlteljesítik a bruttó-és 5 605 000 koronával az árutermelés tervét. Megtakarítanak 166 tonna fémet, 4131000 korona értékű energiát és fűtőanyagot. A mezőgazdasági üzemek 2 944 000 koronával szeretnék túlteljesíteni az idei tervfeladataikat. Terven felül 32 tonna húst, 80 000 liter tejet és 100 tonna gabonát adnak el a köz- ellátás céljaira. 130 000 korona értékű tüzelőanyaggal és villanyárammal kevesebbet fogyasztanak a tervezettnél. A mezőgazdasági dolgozók kötelezettségvállalásának összértéke 4 148 000 korona. Az itt dolgozók 360 000 korona értékű társadalmi munkát végeznek. Építenek, szépítenek A Z-akció beruházási részében 27 objektum építését az előző években kezdték el, 16- aak építését az idén kezdik el. Az említettek közölt van két óvoda, egy napközi otthon, kél művelődési húz, két helyi víz- vezetékhálózat stb. A Z-akció beruházási részében az építkezésekre az idén 15 397 000 koronát fordítanak. Ezt az összeget a lakosok 648.142 óra társadalmi munka értékével told- ják meg. Az említett akciók nem beruházási részében a parkok felújítása, zöldövezetek létesítése, az utak és a parkok karbantartása terén stb. a járás lakosai és dolgozói 1 255 785 óra társadalmi munka elvégzését vállalják, ebből 507 709 órát a mezőgazdasági idénymunkákban. A szolgáltatások terén a kötelezettségvállalások elkészítésénél bátrabbak is leheltek volna. A helyi ipar dolgozói termelési tervüket 250 000 koronával, a közszolgáltatási üzemek dolgozói a lakosságtól eredő bevételek tervét 20 000 koronával ígérik túlteljesíteni. A minőség javításáról, a várakozási határidő lerövidítéséről — úgy látszik — megfeledkeztek, illetve nem vetették papírra, s ez nagy kár. A kereskedelem 4 850 000 koronával szeretné túlteljesíteni a kiskereskedelmi forgalom tervét. A Csehszlovák Autófuvarozási Vállalat helyi üzeme terven felül 100 000 tonna áru szállítására tett ígéretet és megtakarítanak 898 800 korona értékű üzemanyagot. A járási kötelezettségvállalást év közben is lehet bővíteni, konkretizálni, főleg a lakosságnak nyújtott szolgáltatások terén, — nj— 1»78. III. 9. 4
