Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-01 / 60. szám, szerda

Űrhajózás az ezredfordulón Kommentáljuk A világ tavaly ünnepelte a kozmikus korszak kezdetének 20. évfordulóját. A Föld első műholdját 1957. október 4-én in­dították útjára a Szovjetunió­ból. További húsz év múlva az emberiség az ezredforduló kö­zelébe kerül. Vajon hová fejlő dik addig az űrhajózás? A tudományos-műszaki előre­jelzések, főleg az olyan gyors ütemben fejlődő területen, mint az űrhajózás, nagyon kockáza­tosak. A legutóbbi évtized azt bizonyította, hogy az esemé­nyek tényleges fejlődése gyor­sabb a feltételezettnél. Amikor 1957 októberében a szovjet mű­hold leadta az első jeleket, ke­vesen gondolták, hogy rövid három és fél év múlva az em­ber is felrepül az űrbe, s alig 12 év múlva a Holdon is meg­jelennek a lábnyomai. Az űrhajózás második évtize­dének végére kirajzolódtak az űr meghódításának fő irányza­tai, befejeződött az úttörő munka, s az ólért sikerek to­vábbfejlesztése került napi­rendre. Ilyen feltételek között a távlati előrejelzés . is reáli­sabb lehet. A szakemberek va­jon mit tartanak elérhetőnek az évezred végére? A jelenlegi helyzethez hason­lóan 2000-ben is léteznek majd egymás mellett automatikus űr­objektumok és emberlakta űr­állomások, amelyek kölcsönö­sen kiegészítik egymás tevé­kenységét. Az űrobjektumok száma csökkenni fog, inert azok tökéletesebbek lesznek, s mindegyikük több feladatot is végezhet egyszerre. Kilövésükre is ritkábban kerül majd sor, és­pedig azért, mert megnövekszik az űrobjektumok élettartama, s a műszereket sem egyenként juttatják majd a keringési pá­lyára, hanem tömegesen, a je­lenlegieknél sokkal erősebb hordozórakéták segítségével. A többszörösen felhasználható hordozórakéták — az űrsiklók — a mai repülőgépekhez ha­sonlóan fognak közlekedni, s főleg embereket és különböző rakományt szállítanak majd a keringési pályára és vissza. A jövőben széles körben ér­vényesülnek majd a villanymo­toros, a sugárhajtású, s talán az atommeghajtású rakéták is, de nem a Földről való indítás­nál, hanem az űrben való köz­lekedésnél, a bolygók megkö­zelítésénél, valamint a Hold és a bolygók közelében való ma­nőverezésnél. A Földről való Indításhoz az atomenergiás haj­tóművek különböző okokból ki­folyólag alkalmatlanok, a vil­lanymotorok viszont túlságosan gvengék. Itt sokkal megfele­lőbbek a levegő oxigénjét fel­használó sugárhajtású motorok, valamint az olyan nagy kaló- riatartalmű üzemanyagokat használó rakétamotorok, ami­lyen a folyékony hidrogén és oxigén. Az Is lehetséges, hogy sor kerül az első lépésekre a Négymillió korona megtakarí­tást tűztek ki a Februári Győ­zelem 30. évfordulójának tiszte­letére tett szocialista vállalás­ban a cadcai Tatra Üzem dol­gozói. Külön figyelmet szentel­nek az alkatrészgyártásnak, a tavalyi évhez viszonyítva az idén 30, sőt 40 százalékkal töb­bet fognak gyártani. Felvéte­lünkön: fán KuCák a váltó- szekrény megmunkálását végzi. (ČSTK — V. GabCo felvétele] fémhidrogén felhasználásához, valamint a lézerenergia kihasz­nálásához a hajtómű munka- környezetének melegítéséhez. A távoli jövőben érvényesülhet­nek a napvitorlák is, amelyek csökkentik ugyan a haladás se­bességét, de üzemanyagfogyasz- tás nélkül haladnak. Az űrberendezések villamos- energia-ellátásáról — ezeknek több tíz, esetleg több száz kilo- voltra lesz szükségük — egy­részt hatalmas méretű nap- elempanellek, másrészt atom­reaktorok, s nagy méretű ra- dioizotópos berendezések segít­ségével kell majd gondoskodni. Ezekkel a berendezésekkel a jövőben nemcsak méteres, de­ciméteres és centiméteres hul­lámhosszokon lehet majd a kapcsolatot fenntartani, hanem milliméteres, esetleg optikai sávban is (lézerek). Csökken majd az űrobjektu­mokat irányító, s jelzéseiket felvevő földi állomások száma. A különleges adástovábbító műholdak ugyanis lehetővé te­szik az információk állandó közvetítését jelentős számú űr­objektumról. Az űrobjektumok ezen kívül fedélzeti számító­gépekkel működő autonóm na­vigációs rendszerrel lesznek el­látva, s Földről való beavatko­zásra csak kritikus helyzetek­ben lesz szükség. Az évszázad végére elterjed a műholdak széles körű alkal­mazása a népgazdaság és a tu­dományos kutatás céljaira. Nagy népgazdasági és tudomá­nyos műholdak építésére kerül sor, amelyeket a keringési pá­lyán szerelnek majd össze az egyes részegységekből. Ezt a munkát egy új hivatást folytató szakemberek, az űrszerelők fogják végezni... Tartózkodási és kiindulási helyeik az űrállo­mások lesznek. Az űrállomásokon, valamint az innen vezérelt autonóm mű­holdakon műszereket helyez­nek el a Föld megfigyelésére, hatalmas távcsövek lesznek itt a súlytalanság állapotában vég­zett technológiai műveletekhez. Ezek a műveletek a feltételezé­sek szerint már ipari méreteket öltenek. Kiszélesedik továbbá a táv­közlési műholdak felhasználá­sa. Ez lehetővé teszi például a levelek és .egyéb közlemények tartalmának továbbítását a Földgömb egyik végéből a má­sikba néhány perc leforgása alatt. A szakembereket már ma is élénken foglalkoztatja az a gondolat, hogy az emberek olyan adó- és vevőkészülékek­kel is kapcsolatban lehetnek majd egymással a világ külön­böző tájain, amelyek karóra­ként hordozhatók a csuklón. A műholdak lehetővé teszik majd az összeköttetést olyan kataszt­rófasújtotta területekkel is, ahol minden más távközlési rendszer tönkrement. Segítsé­gükkel azt is gyorsan megálla­píthatjuk a jövőben, hogy hol tartózkodnak a hajótöröttek, vagy a kényszerleszállást vég­zett repülőgép utasai. A mű­holdak felhasználhatók továbbá a tengeri és a légi közlekedés navigációs irányítására. A műholdak figyelemmel kí­sérik majd a tektonikus jelen­ségeket, a jég és a hó olvadá­sát, a vízfelületek szintjét, ami lehetővé teszi a földrengések, a tűzhányókitörések, valamint az árvizek előrejelzését. A me­teorológiai előrejelzés döntő mértékben a műholdak adatai­ra, s főleg a földön, a tengere­ken és a levegőben elhelyezett automatikus meteorológiai és oceánológiai állomások „vála­szaira“ fog épülni. Az is lehetséges, hogy a 21. évszázad kezdetére megjelen­nek az áramfejlesztő műholdak, amelyek villamos energiát jut­tatnak. majd a Földre, valamint áramtovábbító műholdak is lesznek, amelyek l'öldi áram­forrásokból juttatnak majd vil­lamos energiát valamilyen tá­voli fogyasztóhoz. Sőt, olyan műholdak is lesznek, amelyek a földfelület éjjeli megvilágí­tását teszik majd lehetővé a róluk visszaverődő napfénnyel. Ami az űrkutatás fejlődését illeti, számíthatunk arra, hogy 2000-ig az automatikus orbitális berendezések és űrszondák se­gítségével a naprendszer min­den bolygóját felkutathatjuk, beleértve a távoli Jupitert, Sa- turnust, Uranust, s még a Nep- tunust is. Az űrobjektumok megközelítik majd az üstökösö­ket és az aszteroidákat is, a csillagok közötti repülés azon­ban még sokáig fog váratni magára. Ilyenek tehát a szakemberek előrejelzései, amelyek a jelen­legi eredményekből és irányza­tokból indulnak ki, s nem szá­moltak a fejlődés váratlan mi­nőségi ugrásaival. Ami várat­lan, azt természetesen nem le­het előre jelezni, az esetleg jön majd magától, s felborítja 'az egész előrejelzést. Az űrhajó­zásban és az űrtechnikában sokkal inkább „várható a vá­ratlan“, mint bármely más te­rületen. (APN) Kitartóan szolgáljanak Korszerű, nagy teljesítményű gépek és berendezések ez­rei teszik szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunkban könnyebbé s vonzóbbá a munkát. Összértékük meghaladja a 43 milliárd koronát, egy-egy mezőgazdasági dolgozóra számítva pedig közel 30 000 korona értékű gép, illetve be­rendezés jut. Az seni lényegtelen, hogy az idén például egy kombájnra átlagosan mindüsszes 109 hektár gabona learatása vár, és a szemes kukorica növekvő vetésterülete mellett is elég, ha betakarításkor adapterenként elérik a 93 hektáros átlagteljesítményt. Olyan számok ezek, amelyek a világ legfejlettebb mező- gazdasági gépesítésű államaival is sikeresen megállja az összehasonlítást, az idei mezőgép-szállítás pedig további jelentős előrelépést jelent. A Zbrojovka termelési-gazdasági egység nyolc százalékkal növeli a mezőgépgyártást, és a tröszt kereskedelmi hálózatán keresztül — országosan — 3,5 milliárd korona értékben kap gépeket, illetve beren­dezéseket a mezőgazdaság, köztük olyan újdonságokat, mint a hazai gyártmányú silókiszedő, a Német Demokrati­kus Köztársaságból behozott E-516-os, vagy a Román Szo­cialista Köztársaság iparának terméke, a Gloria nevű és 22 fokos lejtőn is használható kombájn. Es így folytathatnánk tovább a sort, de a végére kíván­kozó megdönthetetlen igazságot máris kimondhatjuk: szük­séges és fontos a mezőgazdasági géppark állandó korszerű­sítése és bővítése, de a gépek és berendezések puszta meg­léte még nem minden. A termelési sikerek hatékony kihasználásukat is feltételezik, ami — számok, adatok bizonyítják — bizony még sok kívánnivalót hagy maga után. Bizonyításul talán egy is elég: Tavaly például Szlo­vákia négy járásában egy gépsorral átlagosan G0—90 hek­tárról takarhatták be a cukorrépát, de a trebisovi járásban 40 hektár alatt volt e terület nagysága. Szinte magától adódik a kérdés, hogy mi okozza a gépek kihasználásában az ilyen jelentős eltéréseket. A helyes fajtamegválasztás, a termelés agrotechnikája, vagy a gép­kezelő hozzáértése? Mindez kétségkívül közrejátszik, de első számú tényező a gépek és berendezések műszaki álla­pota. Ettől függ, hogy szezon alatt mennyit dolgozik, illet­ve mennyit áll a drágán megvásárolt gép. E gondolattól pedig már csak egyet kell lépni ahhoz, hogy eljussunk a gépek rendszeres karbantartásához és a folyamatos gépjavításhoz, ami feltételezi az üzemképes­séget, és elejét veszi a váratlan kieséseket okozó meghibá­sodásoknak. Az eredmény: kevesebb munkaórát áll a gép, hatékonyabb a kihasználása. A rendszeres és szakszerű karbantartás, valamint a fo­lyamatos gépjavítás előnyét már sok helyen felismerték. A Komáromi (Komárno) járási Mezőgazdasági Igazgatóság 26 mezőgazdasági üzeme közül 20-ban a karbantartás már nem a gépek kezelőinek, hanem külön részleg dolgozói­nak a feladata. Számos az olyan egységes földművesszövet- kezet és állami gazdaság, ahol a napi munka után egyetlen traktort, pótkocsit, de még vontatott gépet sem szabad leparkolni, amíg tisztára nem mosták. Ahol így van, ott kevesebb a géphiba okozta állás, kisebb a pótalkatrész-szükséglet, és a gépek élettartama is hosz szabh. Nem kis összegeket jelentő dolgok ezek, érdemes tehát odafigyelni a napi szakszerű karbantartás jelentősé­gére ott is, ahol erről eddig megfeledkeztek. Az odafigye­lés kezdetére is alkalmas az idő, hiszen csak napok kér­dése, hogy teljes erővel meginduljon a tavaszi mezei munka, amely — akárcsak a folytatás — akkor hoz teljes sikert, ha a gépek kitartóan fognak szolgálni. EGRI FERENC ÉRTÉKELNEK ÉS TERVEZNEK Nehéz, de egyben sikeres és tapasztalatokban gazdag volt a mezőgazdaság számára az 1977 es év, amit VAJDA IBOLYA szomotori (Somotor) és MÜLLER RÓBERT keszegfalvi (K,ame- niéná) tudósítása is bizonyít. A mezőgazdasági üzemekben a Jelenleg időszerű párlalapszervezeti konferenciákon és szövet­kezeti közgyűléseken egyaránt sok szó esik az új tervekről, amelyeket — bár lényegesen igényesebbek a tavalyiaknál -- mindenképpen teljesíteni akarnak. Szomotori helyzetkép Január és február a mérlege­lések hónapja, amikor számok­ban is kimutatják az elmúlt év eredményeit. Ilyen számvetés­re került sor február 13-án a Szomotori Magtermesztő Állami Gazdaság pártszervezeti konfe­renciáján, a kerületi és a já­rási pártbizottság, valamint a járási mezőgazdasági igazgató­ság képviselőinek jelenlétében. Az elmúlt évben' az állami gazdaság a volt nagykövesdi és szinyéri szövetkezetekkel bővült, és a pártalapszérvezet is megerősödött: a volt 121 taggal szemben 148 tagjuk van, akik öt alapszervezetben tevé­kenykednek. Loksa Tibor elvtársnak, az üzemi pártbizottság elnökének beszámolójából kitűnt, hogy a 6. ötéves tervidőszak első két évének feladatait — főleg a növénytermesztésben — nem si­került teljesíteni. Az elmúlt évben a búza átlagos hektárho­zama a tervezett 42 mázsával szemben csak 36,8 mázsa lett, nem érték el sem a rozs, sem a szemes kukorica tervezett hektárhozamát, és a 238 mázsás cukorrépaátlag is jóval a ter­vezett alatt maradt. A negatív mutatókat részben a szeszélyes időjárással lehet igazolni — például a szántóterület 10 szá­zalékát csak május végén tud­ták bevetni —, de például a cukorrépánál elsősorban a hely­telen fajtamegválasztás okozta a kiesést. A gazdaság elsődle­ges küldetése jő minőségű ve­tőmag termesztése, amihez kor­szerű tároló- és szárítóberen­dezések állnak rendelkezésre. Az irányításhoz jól felkészült szakemberekre van szükség. Az állami gazdaságnak 3500 hek­táron van beépített öntözőbe­rendezése, és az öntözés szak­szerű irányítása is megköveteli a szakmai ismeretek állandó bővítését. A beszámolónak az állatte­nyésztésről szóló része már jobb eredményekről ad­hatott számot. A tervezeti 2 697 000 liter tejjel szemben 2 703 000 litert fejtek, amiért elsősorban a hrušovi részleget illeti elismerés. Szép ered­mény született a hústermelés­ben is. A tervezett 10 585 má­zsával szemben 12 914 mázsa a valóság. Az elsőség a nagykö­vesdi részlegé. Mindent összevetve: az el­múlt gazdasági év nem volt a legsikeresebb, de megnyugta­tóan hat, hogy a gazdaság dol­gozói — élükön a kommunis­tákkal — mindent megtesznek az 1978-as feladatok teljesítése érdekében. A kritikus és konk­rét értékelés ennek már egyik alapfeltétele Zárszámadás Keszegfolván A közelmúltban tartotta zár- számadási közgyűlését a ke­szegfalvi (Kameničná) Steiner Gábor Egységes Földművesszö­vetkezet tagsága. A több mint másfél órás beszámoló rész­letesen elemezte a 2600 hektá­ron gazdálkodó szövetkezet 1977-es eredményeit. A búza termésátlaga hektá­ronként 54.7 mázsa volt, ami 4,7 mázsával több a tervezett­nél, és jól fizetett az árpa is. Sajnos, a szemes kukorica és a cukorrépa hozama jóval a tervezett alatt volt. Az előbbi­nél az előirányzott 50 mázsa helyett csak 36,1 mázsát, a cu­korrépából pedig 300 mázsát, a tervezettnél 120 mázsával keve­sebbet takarítottak be hektá­ronként. Az eredmények ismeretében a szövetkezet vezetősége már ősszel megtette a szükséges in­tézkedéseket. Nagy gondot for­dítanak a talajelőkészítő mun­kákra. A szövetkezet zöldség­termesztése a komáromi járás­ban előkelő helyen van, de in­tenzív öntözéssel még tovább akarják javítani a termésátla­gokat. A paprika tavaly hek­táronként a tervezett 400 má­zsa helyett 493 mázsával fi­zetett, petrezselyemből pedig a tervezett 140 mázsa helyett 162 mázsát takarítottak be hektá­ronként. Szükség van a javu­lásra, hiszen a növénytermesz­tésnek az idén több mint 24 millió értékű árut kell megter­melnie, ami 1 millió koronával több az előző évinél. * A beszámoló második része az állattenyésztés eredményeit taglalta. A szövetkezet túltel­jesítette a húseladás tervét. Az előirányzott 11 525 mázsa he­lyett 11 820 mázsa húst értéke­sítettek, s túlszárnyalták a tej­termelés tervét is. Az évi át­lagos tejhozam 3328 liter, de vannak állatgondozók, akik már közel 4000 liter tejet fej­nek a gondjaikra bízott álla­toktól. Sajnos, vannak olyanok is, akik alig érik el a 2800 li­teres átlagot. 1978 további lé­nyeges feladata az állatelhul­lás csökkentése. A szövetkezet az idén to­vább korszerűsíti gépparkját, *és több mint 3 millió koronát fordítanak az egyes építkezé­sekre. Az év végéig például két korszerű istállót adnak át. A beszámolót vita követte. A felszólaló tagok rámutattak azokra a területekre, ahol le­het és kell javítani, illetve azokra a tartalékokra, amelyek hasznosításával az év feladatai hiánytalanul teljesíthetők. EÜSSÜI 1978. III. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom