Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-01 / 60. szám, szerda
Űrhajózás az ezredfordulón Kommentáljuk A világ tavaly ünnepelte a kozmikus korszak kezdetének 20. évfordulóját. A Föld első műholdját 1957. október 4-én indították útjára a Szovjetunióból. További húsz év múlva az emberiség az ezredforduló közelébe kerül. Vajon hová fejlő dik addig az űrhajózás? A tudományos-műszaki előrejelzések, főleg az olyan gyors ütemben fejlődő területen, mint az űrhajózás, nagyon kockázatosak. A legutóbbi évtized azt bizonyította, hogy az események tényleges fejlődése gyorsabb a feltételezettnél. Amikor 1957 októberében a szovjet műhold leadta az első jeleket, kevesen gondolták, hogy rövid három és fél év múlva az ember is felrepül az űrbe, s alig 12 év múlva a Holdon is megjelennek a lábnyomai. Az űrhajózás második évtizedének végére kirajzolódtak az űr meghódításának fő irányzatai, befejeződött az úttörő munka, s az ólért sikerek továbbfejlesztése került napirendre. Ilyen feltételek között a távlati előrejelzés . is reálisabb lehet. A szakemberek vajon mit tartanak elérhetőnek az évezred végére? A jelenlegi helyzethez hasonlóan 2000-ben is léteznek majd egymás mellett automatikus űrobjektumok és emberlakta űrállomások, amelyek kölcsönösen kiegészítik egymás tevékenységét. Az űrobjektumok száma csökkenni fog, inert azok tökéletesebbek lesznek, s mindegyikük több feladatot is végezhet egyszerre. Kilövésükre is ritkábban kerül majd sor, éspedig azért, mert megnövekszik az űrobjektumok élettartama, s a műszereket sem egyenként juttatják majd a keringési pályára, hanem tömegesen, a jelenlegieknél sokkal erősebb hordozórakéták segítségével. A többszörösen felhasználható hordozórakéták — az űrsiklók — a mai repülőgépekhez hasonlóan fognak közlekedni, s főleg embereket és különböző rakományt szállítanak majd a keringési pályára és vissza. A jövőben széles körben érvényesülnek majd a villanymotoros, a sugárhajtású, s talán az atommeghajtású rakéták is, de nem a Földről való indításnál, hanem az űrben való közlekedésnél, a bolygók megközelítésénél, valamint a Hold és a bolygók közelében való manőverezésnél. A Földről való Indításhoz az atomenergiás hajtóművek különböző okokból kifolyólag alkalmatlanok, a villanymotorok viszont túlságosan gvengék. Itt sokkal megfelelőbbek a levegő oxigénjét felhasználó sugárhajtású motorok, valamint az olyan nagy kaló- riatartalmű üzemanyagokat használó rakétamotorok, amilyen a folyékony hidrogén és oxigén. Az Is lehetséges, hogy sor kerül az első lépésekre a Négymillió korona megtakarítást tűztek ki a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére tett szocialista vállalásban a cadcai Tatra Üzem dolgozói. Külön figyelmet szentelnek az alkatrészgyártásnak, a tavalyi évhez viszonyítva az idén 30, sőt 40 százalékkal többet fognak gyártani. Felvételünkön: fán KuCák a váltó- szekrény megmunkálását végzi. (ČSTK — V. GabCo felvétele] fémhidrogén felhasználásához, valamint a lézerenergia kihasználásához a hajtómű munka- környezetének melegítéséhez. A távoli jövőben érvényesülhetnek a napvitorlák is, amelyek csökkentik ugyan a haladás sebességét, de üzemanyagfogyasz- tás nélkül haladnak. Az űrberendezések villamos- energia-ellátásáról — ezeknek több tíz, esetleg több száz kilo- voltra lesz szükségük — egyrészt hatalmas méretű nap- elempanellek, másrészt atomreaktorok, s nagy méretű ra- dioizotópos berendezések segítségével kell majd gondoskodni. Ezekkel a berendezésekkel a jövőben nemcsak méteres, deciméteres és centiméteres hullámhosszokon lehet majd a kapcsolatot fenntartani, hanem milliméteres, esetleg optikai sávban is (lézerek). Csökken majd az űrobjektumokat irányító, s jelzéseiket felvevő földi állomások száma. A különleges adástovábbító műholdak ugyanis lehetővé teszik az információk állandó közvetítését jelentős számú űrobjektumról. Az űrobjektumok ezen kívül fedélzeti számítógépekkel működő autonóm navigációs rendszerrel lesznek ellátva, s Földről való beavatkozásra csak kritikus helyzetekben lesz szükség. Az évszázad végére elterjed a műholdak széles körű alkalmazása a népgazdaság és a tudományos kutatás céljaira. Nagy népgazdasági és tudományos műholdak építésére kerül sor, amelyeket a keringési pályán szerelnek majd össze az egyes részegységekből. Ezt a munkát egy új hivatást folytató szakemberek, az űrszerelők fogják végezni... Tartózkodási és kiindulási helyeik az űrállomások lesznek. Az űrállomásokon, valamint az innen vezérelt autonóm műholdakon műszereket helyeznek el a Föld megfigyelésére, hatalmas távcsövek lesznek itt a súlytalanság állapotában végzett technológiai műveletekhez. Ezek a műveletek a feltételezések szerint már ipari méreteket öltenek. Kiszélesedik továbbá a távközlési műholdak felhasználása. Ez lehetővé teszi például a levelek és .egyéb közlemények tartalmának továbbítását a Földgömb egyik végéből a másikba néhány perc leforgása alatt. A szakembereket már ma is élénken foglalkoztatja az a gondolat, hogy az emberek olyan adó- és vevőkészülékekkel is kapcsolatban lehetnek majd egymással a világ különböző tájain, amelyek karóraként hordozhatók a csuklón. A műholdak lehetővé teszik majd az összeköttetést olyan katasztrófasújtotta területekkel is, ahol minden más távközlési rendszer tönkrement. Segítségükkel azt is gyorsan megállapíthatjuk a jövőben, hogy hol tartózkodnak a hajótöröttek, vagy a kényszerleszállást végzett repülőgép utasai. A műholdak felhasználhatók továbbá a tengeri és a légi közlekedés navigációs irányítására. A műholdak figyelemmel kísérik majd a tektonikus jelenségeket, a jég és a hó olvadását, a vízfelületek szintjét, ami lehetővé teszi a földrengések, a tűzhányókitörések, valamint az árvizek előrejelzését. A meteorológiai előrejelzés döntő mértékben a műholdak adataira, s főleg a földön, a tengereken és a levegőben elhelyezett automatikus meteorológiai és oceánológiai állomások „válaszaira“ fog épülni. Az is lehetséges, hogy a 21. évszázad kezdetére megjelennek az áramfejlesztő műholdak, amelyek villamos energiát juttatnak. majd a Földre, valamint áramtovábbító műholdak is lesznek, amelyek l'öldi áramforrásokból juttatnak majd villamos energiát valamilyen távoli fogyasztóhoz. Sőt, olyan műholdak is lesznek, amelyek a földfelület éjjeli megvilágítását teszik majd lehetővé a róluk visszaverődő napfénnyel. Ami az űrkutatás fejlődését illeti, számíthatunk arra, hogy 2000-ig az automatikus orbitális berendezések és űrszondák segítségével a naprendszer minden bolygóját felkutathatjuk, beleértve a távoli Jupitert, Sa- turnust, Uranust, s még a Nep- tunust is. Az űrobjektumok megközelítik majd az üstökösöket és az aszteroidákat is, a csillagok közötti repülés azonban még sokáig fog váratni magára. Ilyenek tehát a szakemberek előrejelzései, amelyek a jelenlegi eredményekből és irányzatokból indulnak ki, s nem számoltak a fejlődés váratlan minőségi ugrásaival. Ami váratlan, azt természetesen nem lehet előre jelezni, az esetleg jön majd magától, s felborítja 'az egész előrejelzést. Az űrhajózásban és az űrtechnikában sokkal inkább „várható a váratlan“, mint bármely más területen. (APN) Kitartóan szolgáljanak Korszerű, nagy teljesítményű gépek és berendezések ezrei teszik szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunkban könnyebbé s vonzóbbá a munkát. Összértékük meghaladja a 43 milliárd koronát, egy-egy mezőgazdasági dolgozóra számítva pedig közel 30 000 korona értékű gép, illetve berendezés jut. Az seni lényegtelen, hogy az idén például egy kombájnra átlagosan mindüsszes 109 hektár gabona learatása vár, és a szemes kukorica növekvő vetésterülete mellett is elég, ha betakarításkor adapterenként elérik a 93 hektáros átlagteljesítményt. Olyan számok ezek, amelyek a világ legfejlettebb mező- gazdasági gépesítésű államaival is sikeresen megállja az összehasonlítást, az idei mezőgép-szállítás pedig további jelentős előrelépést jelent. A Zbrojovka termelési-gazdasági egység nyolc százalékkal növeli a mezőgépgyártást, és a tröszt kereskedelmi hálózatán keresztül — országosan — 3,5 milliárd korona értékben kap gépeket, illetve berendezéseket a mezőgazdaság, köztük olyan újdonságokat, mint a hazai gyártmányú silókiszedő, a Német Demokratikus Köztársaságból behozott E-516-os, vagy a Román Szocialista Köztársaság iparának terméke, a Gloria nevű és 22 fokos lejtőn is használható kombájn. Es így folytathatnánk tovább a sort, de a végére kívánkozó megdönthetetlen igazságot máris kimondhatjuk: szükséges és fontos a mezőgazdasági géppark állandó korszerűsítése és bővítése, de a gépek és berendezések puszta megléte még nem minden. A termelési sikerek hatékony kihasználásukat is feltételezik, ami — számok, adatok bizonyítják — bizony még sok kívánnivalót hagy maga után. Bizonyításul talán egy is elég: Tavaly például Szlovákia négy járásában egy gépsorral átlagosan G0—90 hektárról takarhatták be a cukorrépát, de a trebisovi járásban 40 hektár alatt volt e terület nagysága. Szinte magától adódik a kérdés, hogy mi okozza a gépek kihasználásában az ilyen jelentős eltéréseket. A helyes fajtamegválasztás, a termelés agrotechnikája, vagy a gépkezelő hozzáértése? Mindez kétségkívül közrejátszik, de első számú tényező a gépek és berendezések műszaki állapota. Ettől függ, hogy szezon alatt mennyit dolgozik, illetve mennyit áll a drágán megvásárolt gép. E gondolattól pedig már csak egyet kell lépni ahhoz, hogy eljussunk a gépek rendszeres karbantartásához és a folyamatos gépjavításhoz, ami feltételezi az üzemképességet, és elejét veszi a váratlan kieséseket okozó meghibásodásoknak. Az eredmény: kevesebb munkaórát áll a gép, hatékonyabb a kihasználása. A rendszeres és szakszerű karbantartás, valamint a folyamatos gépjavítás előnyét már sok helyen felismerték. A Komáromi (Komárno) járási Mezőgazdasági Igazgatóság 26 mezőgazdasági üzeme közül 20-ban a karbantartás már nem a gépek kezelőinek, hanem külön részleg dolgozóinak a feladata. Számos az olyan egységes földművesszövet- kezet és állami gazdaság, ahol a napi munka után egyetlen traktort, pótkocsit, de még vontatott gépet sem szabad leparkolni, amíg tisztára nem mosták. Ahol így van, ott kevesebb a géphiba okozta állás, kisebb a pótalkatrész-szükséglet, és a gépek élettartama is hosz szabh. Nem kis összegeket jelentő dolgok ezek, érdemes tehát odafigyelni a napi szakszerű karbantartás jelentőségére ott is, ahol erről eddig megfeledkeztek. Az odafigyelés kezdetére is alkalmas az idő, hiszen csak napok kérdése, hogy teljes erővel meginduljon a tavaszi mezei munka, amely — akárcsak a folytatás — akkor hoz teljes sikert, ha a gépek kitartóan fognak szolgálni. EGRI FERENC ÉRTÉKELNEK ÉS TERVEZNEK Nehéz, de egyben sikeres és tapasztalatokban gazdag volt a mezőgazdaság számára az 1977 es év, amit VAJDA IBOLYA szomotori (Somotor) és MÜLLER RÓBERT keszegfalvi (K,ame- niéná) tudósítása is bizonyít. A mezőgazdasági üzemekben a Jelenleg időszerű párlalapszervezeti konferenciákon és szövetkezeti közgyűléseken egyaránt sok szó esik az új tervekről, amelyeket — bár lényegesen igényesebbek a tavalyiaknál -- mindenképpen teljesíteni akarnak. Szomotori helyzetkép Január és február a mérlegelések hónapja, amikor számokban is kimutatják az elmúlt év eredményeit. Ilyen számvetésre került sor február 13-án a Szomotori Magtermesztő Állami Gazdaság pártszervezeti konferenciáján, a kerületi és a járási pártbizottság, valamint a járási mezőgazdasági igazgatóság képviselőinek jelenlétében. Az elmúlt évben' az állami gazdaság a volt nagykövesdi és szinyéri szövetkezetekkel bővült, és a pártalapszérvezet is megerősödött: a volt 121 taggal szemben 148 tagjuk van, akik öt alapszervezetben tevékenykednek. Loksa Tibor elvtársnak, az üzemi pártbizottság elnökének beszámolójából kitűnt, hogy a 6. ötéves tervidőszak első két évének feladatait — főleg a növénytermesztésben — nem sikerült teljesíteni. Az elmúlt évben a búza átlagos hektárhozama a tervezett 42 mázsával szemben csak 36,8 mázsa lett, nem érték el sem a rozs, sem a szemes kukorica tervezett hektárhozamát, és a 238 mázsás cukorrépaátlag is jóval a tervezett alatt maradt. A negatív mutatókat részben a szeszélyes időjárással lehet igazolni — például a szántóterület 10 százalékát csak május végén tudták bevetni —, de például a cukorrépánál elsősorban a helytelen fajtamegválasztás okozta a kiesést. A gazdaság elsődleges küldetése jő minőségű vetőmag termesztése, amihez korszerű tároló- és szárítóberendezések állnak rendelkezésre. Az irányításhoz jól felkészült szakemberekre van szükség. Az állami gazdaságnak 3500 hektáron van beépített öntözőberendezése, és az öntözés szakszerű irányítása is megköveteli a szakmai ismeretek állandó bővítését. A beszámolónak az állattenyésztésről szóló része már jobb eredményekről adhatott számot. A tervezeti 2 697 000 liter tejjel szemben 2 703 000 litert fejtek, amiért elsősorban a hrušovi részleget illeti elismerés. Szép eredmény született a hústermelésben is. A tervezett 10 585 mázsával szemben 12 914 mázsa a valóság. Az elsőség a nagykövesdi részlegé. Mindent összevetve: az elmúlt gazdasági év nem volt a legsikeresebb, de megnyugtatóan hat, hogy a gazdaság dolgozói — élükön a kommunistákkal — mindent megtesznek az 1978-as feladatok teljesítése érdekében. A kritikus és konkrét értékelés ennek már egyik alapfeltétele Zárszámadás Keszegfolván A közelmúltban tartotta zár- számadási közgyűlését a keszegfalvi (Kameničná) Steiner Gábor Egységes Földművesszövetkezet tagsága. A több mint másfél órás beszámoló részletesen elemezte a 2600 hektáron gazdálkodó szövetkezet 1977-es eredményeit. A búza termésátlaga hektáronként 54.7 mázsa volt, ami 4,7 mázsával több a tervezettnél, és jól fizetett az árpa is. Sajnos, a szemes kukorica és a cukorrépa hozama jóval a tervezett alatt volt. Az előbbinél az előirányzott 50 mázsa helyett csak 36,1 mázsát, a cukorrépából pedig 300 mázsát, a tervezettnél 120 mázsával kevesebbet takarítottak be hektáronként. Az eredmények ismeretében a szövetkezet vezetősége már ősszel megtette a szükséges intézkedéseket. Nagy gondot fordítanak a talajelőkészítő munkákra. A szövetkezet zöldségtermesztése a komáromi járásban előkelő helyen van, de intenzív öntözéssel még tovább akarják javítani a termésátlagokat. A paprika tavaly hektáronként a tervezett 400 mázsa helyett 493 mázsával fizetett, petrezselyemből pedig a tervezett 140 mázsa helyett 162 mázsát takarítottak be hektáronként. Szükség van a javulásra, hiszen a növénytermesztésnek az idén több mint 24 millió értékű árut kell megtermelnie, ami 1 millió koronával több az előző évinél. * A beszámoló második része az állattenyésztés eredményeit taglalta. A szövetkezet túlteljesítette a húseladás tervét. Az előirányzott 11 525 mázsa helyett 11 820 mázsa húst értékesítettek, s túlszárnyalták a tejtermelés tervét is. Az évi átlagos tejhozam 3328 liter, de vannak állatgondozók, akik már közel 4000 liter tejet fejnek a gondjaikra bízott állatoktól. Sajnos, vannak olyanok is, akik alig érik el a 2800 literes átlagot. 1978 további lényeges feladata az állatelhullás csökkentése. A szövetkezet az idén tovább korszerűsíti gépparkját, *és több mint 3 millió koronát fordítanak az egyes építkezésekre. Az év végéig például két korszerű istállót adnak át. A beszámolót vita követte. A felszólaló tagok rámutattak azokra a területekre, ahol lehet és kell javítani, illetve azokra a tartalékokra, amelyek hasznosításával az év feladatai hiánytalanul teljesíthetők. EÜSSÜI 1978. III. 1.
