Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-18 / 77. szám, szombat

A CSKP KB ILNÖKSEGENEK MENTESE A CSKP XV. KONGRESSBA HATAROZATAI TEllSÍTESERÍk ES A! EZZEL KAPCSOLATOS TOVÁBBI EEIARASRÜL f Folytatás az 5. oldalról) nisztériumnak jobban be kell töltenie a küzponti irányító láncszem szerepét és egységes rendszerré kell összehangolnia a közlekedés valamennyi ne­mét, a vasúti, a vízi és a köz­úti közlekedést olyformán, hogy képes legyen folyamato­san és hatékonyan kielégíteni a szállítási szükségleteket. A mezőgazdaság nagy jelentősége Főleg az életszínvonal terü­letén céljaink elérése szem­pontjából nagy jelentősége van a mezőgazdaságnak. Továbbra is figyelmünk hom­lokterében álljon a gabonater­mesztés fejlesztése és ezzel egyidejűleg az ipari és az olyan különleges növények termeszté­se, mint amilyen a cukorrépa, az olajos magvak, a komló stb. Következetesen gyakorlattá kell váltani azokat az intézkedése­ket, amelyeket a kormány an­nak érdekében hagyott jóvá, hogy a hazai piacon biztosítsa a zöldség és a gyümölcs ele gendő mennyiségét. A mezőgazdasági termelés to­vábbi növelése közvetlen kap­csolatban áll azzal, hogy lé­nyegesen jobban gondoskodja­nak minden mezőgazdasági földterület ésszerű megművelé­séről, beleértve a kisebb hoza­mú földek termővélételét is. Szükséges az, bogy a mező­gazdasági minisztériumok, a mezőgazdasági igazgatóságok, a szövetkezetek és az állami gaz­daságok vezetői erélyesebben biztosítsák a mezőgazdaság va­lamennyi tartalékának felhasz­nálását. Ilyen tartalékok léte­zéséről tanúskodik a többi kö­zött az a tény, hogy főleg ’ a hegyvidéki, és ,a hegyaljai te­rületeken teljes egészében még nem haszonsítják a rétek és a legelők jelentős hányadát. Az állattenyésztési termelés­ben elsőrendű feladatnak tart­juk a szarvasmarha-tenyészet intenzitásának és hasznának növelését. E tekintetben nem törődhetünk bele azokba az in­dokolatlan különbségekbe, amelyek mindmáig fennállnak nemcsak az egyes vállalatok, hanem egész járások között is, annak ellenére, hogy hasonló termelési feltételeik vannak. Míg 35 járásban a fejőstehénre eső évi átlagos tejhozam eléri a 3 ezer litert, 20 járásban még a 2500 litert sem éri el. Az állattenyésztési termelés további növelése érdekében erélyesebben kell törekednünk « legelőnyösebb takarmánynö­vények termesztésére. Tartósí­tásuknál alkalmazni kell a leg- Ajabb Ismereteket és egyidejű­leg fel kell használnunk a nem hagyományos takarmányforrá­sokat is. Továbbá teljes egé­szében meg kell valósítanunk * fehérjetermelési programot és javítanunk kell a helyzetet ,főleg a szemes takarmánykeve- jrékekhez szükséges komponen­sek viszonylatában. Intenzíveb­ben el kell terjesztenünk a me­zőgazdasági vállalatokban a tömegtakarmányok technológiai feldolgozása nagyüzemi terme­lési módozatait. Nagy fontos­sága van annak is, hogy rend­szeresen csökkentsük a beta­karítási és a tartósítási veszte­ségeket. Amint azt hangsúlyozta a párt XV. kongresszusa, a mező- gazdaságban is elsőrendű kö­vetelmény a magas fokú ha­tékonyság. Ezzel kapcsolatban van néhány jó eredményünk, így például tavaly 1975-höz ké­pest hektáronként a termelési intenzitás csaknem 6 százalék­kal, a munkatermelélrenység 6,6 százalékkal növekedett. Az eddigi tapasztalatok azonban arról tanúskodtak, hogy az el­ért termelési eredményektől és teljesítményektől függőviszony­ban még mindig nem szentel­nek megfelelő figyelmet az anyagköltségeknek. Nemcsak a szövetkezetek és főleg az állami gazdaságok kö­zött, hanem egész területek kö­zött is igen nagy különbségek vannak az egyes termékek költ­ségeiben és jövedelmezőségé­ben, amelyek nem indokolható­ak természeti vagy gazdasági feltételekkel. Ennek alapvető oka a termelés és a munka megszervezésének eltérő szín­vonala, a gazdasági feltételiek kihasínálásának és a tudomá­nyos-műszaki haladás érvénye­sítésének eltérő foka. E problémák megoldását kell hogy szolgálja az új díja­zási rendszer is, amelyet jelen­leg kipróbálnak az egységes földművesszövet kezeteknek mintegy 50 százalékában. A XV. kongresszus irányelvé­vel összhangban az eltelt két esztendőben folytatódott a me­zőgazdasági termelés összpon­tosítása és szakosítása. Az e folyamattal járó kétségtelen fejlődés mellett felvetődtek egyes problémák is. Elsősor­ban az aránytalanul nagy és nehezen irányítható olyan egy­ségek létrehozásának helytelen törekvésére gondolok, amelyek­nek nagysága nem felel meg jelenlegi feltételeinknek. Az elemzések ugyanis arról tanús­kodnak, hogy a mezőgazdasá­gi vállalatok túlnyomó többsé­ge, teljes 85 százaléka már el­érte azt a nagyságrendet, .amely a kooperációs kapcsola­tok fel'használása esetében le­hetővé teszi a korszerű nagy­üzemi termelés minden alapve­tő előnyének érvényesítését. Az ilyen mezőgazdasági válla­latok további bővítése az egye­sítések útján a többi között an­nak veszélyével jár, hogy aránytalanul megnőnek az anyagi költségek és általában nem lesznek gazdaságosak. A Központi Bizottság Elnök­sége ezért úgy döntött, hogy az adott fejlődési szakaszban elsősorban stabilizálni kell a mezőgazdasági vállalatok föld­alapját, meg kell szilárdítani gazdasági bázisukat, célszerűen fejleszteni kell a szakosítást, a vállalatközi együttműködés kü­lönféle formáit és tökéletesíte­ni kell a vállalaton belüli mun­kaszervezést és irányítást. A mezőgazdasági termelés további sikeres fejlesztése megkívánja, hogy a miniszté­riumok, az alsóbb fokú irányí­tási láncszemek, a tudományos­kutató intézmények — a párt szervei és szervezetei hatásos segítségével — rendszeresen elemezzék az eredményeket és általánosítsák főleg a legjobb szövetkezetek tapasztalatait. Ezeknek széles körű gyakorla­ti érvényesítése kétségtelenül javára lesz mind a termelés­nek, mind maguknak a szövet­kezeti tagoknak is. Önök jól tudják, hogy a CSKP KB Elnökségében foglalkoztunk a mezőgazdasági termelés szá­mos alapvető, időszerű kérdé­sével. A továbbiakat jelenleg dolgozzák ki és számolunk az­zal, hogy ezeket megtárgyalás­ra előterjesztik az egységes földművesszövetkezetek IX. kongresszusán. Döntő fontosságú a tervezés tökéletesítése Elvtársak, a CSKP Elnöksége jelentésé­ben bíráló szellemben felvetett fogyatékosságok többségének szubjektív okaik vannak, az irányító, a tervező és szervező munka gyöngéiből következ­nek. Ezért a XV. kongresszus is nagy figyelmet szentelt ezeknek a kérdéseknek. Fel­adatul meghagyta a terveszerű irányítási rendszer további tö­kéletesítését, a tervezés javítá­sát, a gazdasági ösztönzés ha­tékonyságának növelését, a termelési-műszaki alap meg­szervezésének tökéletesítését, az irányító és a szervező mun­ka javítását és az irányításban dolgozók részvételének elmé­lyítését. Az élet teljes mértékben iga­zolja ezeknek a követelmények­nek sürgető jellegét, jelenleg teljesítésükön munkálkodnak az illetékes központi szervek és a rendszeres koordinációval megbízták a CSKP KB Elnök­ségének különleges bizottságát. A munka szakaszos és ebben az Ötéves tervben folyamatosan valósítjuk meg a részleges mó­dosításokat. Eltekintve mástól, az irányítás valamennyi szint­jén az idei tervvel együtt meg­kapták az 1979. évi politikai- gazdasági irányelvet is. Beve­zettük a kivitel hatékonysága növelését célzó, korona és de­viza általi ösztönzést is. Persze döntő fontosságú kér­désnek tekintjük a tervezés egész folyamatának tökéletesí­tését, komplex, kiegyensúlyo­zott és perspektív jellegének elmélyítését. Abból a tényből indulunk ki, hogy jelentős mér­tékben éppen ettől függ álta­lában a fejlődés hatékonyságá­nak növekedése. Arra törek­szünk, hogy minden tervünk­ben! növeljük a minőségi muta­tók súlyát és olyan ismérveket érvényesítsünk, amelyek az ed­digieknél jobban fejezik ki a vállalatok érdemeit a társadal­mi szükségletek kielégítésében. Ezért 150 vállalatot magába foglaló 12 termelési-gazdasági egységben hozzáfogtunk a ha­tékonyság növelése és a minő­ség javítása komplex kísérleté­nek végrehajtásához. Számo­lunk azzal, hogy ennek a kí­sérletnek eredményeit felhasz­náljuk a 7. ötéves tervidőszak számára az irányítási rendszer tökéletesítésének előkészítésé­ben. A Központi Bizottság Elnök­sége és a kormány úgy döntött, hogy gyorsított ütemben be kell fejezni az anyag'i viszo­nyok rendszerének kiépítését, aminek célja elsősorban elmé­lyíteni az anyagi mérlegek kö­telező és hosszú távú jellegét. Ezzel akarunk hozzájárulni az anyagi-technikai ellátás, vala­mint a megrendelői-kivitelezői kapcsolatok annyira bírált hiá­nyosságainak felszámolásához. Természetesen az állami és a gazdasági szerveknek sokkal határozottabban kel) kiküszö­bölniük ezen a területen a hi­bák okait, főleg azáltal, hogy a tervet mélyrehatóbban és tárgy­szerűbben összehangolják a terv- és szerződési fegyelem megszigorításával és általában az évi tervek teljesítésével. A fogyatékosságok megszünteté­sének jelentős tényezője itt is az anyagok és gyártmányok minőségének javítása, nagyobb tartósságuk és a fogyasztás­ban a nagyobb mérvű gazdasá­gosság. A megvalósításra kerü­lő intézkedések szerves része­ként ezért ki kell dolgozni a nyersanyagok, az anyagok, és a gyártmányok fogyasztásának és készleteinek normarendsze­reit. Elsőrendű politikai feladat A párt Központi Bizottságá­nak Elnöksége megfelelő in­tézkedéseket hagyott jóvá, hogy a párt és az állami szervek még ez Idén megítélhessék az 1981—1985. évi és a hosszú tá­vú népgazdaságfejlesztési cé­loknak és a legfontosabb fej­lesztési irányoknak első tervja­vaslatát. Ennek érdekében ide­jében tisztázni kell a gazdasá­gi és a szociálpolitikának 1980 utáni fő céljait és ezen az ala­pon kidolgozni a hetedik öt­éves terv javaslatát. Ez elsőren­dű fontosságú politikai feladat. Teljesítésére a kormányoknak, a tervbizottságoknak és a mi* nisztériumoknak rendkívüli fi­gyelmet kell fordítaniuk. Ezeknek a munkálatoknak abból a követelményből kell kiindulniuk, hogy a következő időszakban is folytatódjék a népgazdaság dinamikus és ha­tékony fejlődése, ami további előrehaladást tett lehetővé az emberek anyagi és kulturális szükség le teinek k ie légi tésébe n, valamint szociális biztonságér­zetük további megszilárdításá­ban. Számolni kell azzal, hogy 7. ötéves tervidőszakban foly­tatjuk a gazdaságfejlesztés progresszív tendenciáinak el­mélyítését, tovább tökéletesít­jük struktúráját, csökkentjük a termelési egységre eső tüzelő­anyag, energia és nyersanyag fogyasztását, jobban gazdálko­dunk a munkaerőkkel és be­ruházási eszközökkel. Ennek érdekében törekedni fogunk a jelenleg gyártott választék le­szűkítésére, a nemzetközi szo­cialista integráció keretében a termelés szakosításának és a kooperációnak lényegesebb el­mélyítésére és természetesen mindannak maradéktalan fel- használására, amit a tudomány és a technika kínál lel. Ez döntő feltétele annak, hogy a népgazdaság megbirkózzon a nyolcvanas évek igényes felté­teleivel. A XV. kongresszus egyben szorgalmazta a vezérigazgató­ságok, az egyes szakágak alap­vető irányítási láncszemei sze­repének jelentősebb fokozását. Ez az erők és az eszközök na­gyobb mérvű összpontosításá­nak, a termelés ésszerű elren­dezésének, szakosítása és kon­centrálása gyorsabb fejleszté­sének, a megrendelői-kivitele­zői kapcsolatok leegyszerűsíté­sének, a vállalatok és az üze­mek számára a közös kutatási, technikai, javító és más tevé­kenységek kifejlesztésének egyik feltétele. E kérdések megoldása ismér­vének tekintsük a beruházási, a műszaki, a kereskedelmi és a pénzügyi politika hatásosabb irányítását, a tervezés koncep- ciozitásának és perspektivitá- sának tökéletesítését, a nép­gazdaság rugalmasabb ellátását az adott szakág gyártmányai­val. Fontos szempont a terme­lési-gazdasági egységeken be­lül az irányítási folyamatok ra­cionalizálása is. Néhány intézkedést Foganato­sítunk annak érdekében, hogy megszilárdítsuk a termelés és a külkereskedelem gazdasági kapcsolatait. Ezeknek meg^ kel­lene nyilvánulniuk a külföldi piacok változó helyzetére való Felkészültebb és rugalmasabb reagálásában. Hatékonyságukat támogatni kell további megfon­tolt lépésekkel. A külkereskedelmi, a nehéz és az általános gépipari mi­nisztériumnak gyorsan megfon­tolt javaslatokat kell kidolgoz­niuk a termelő és a külkeres­kedelmi szervezetek közös te­vékenységének minél jobb meg­szervezése érdekében.’ Ez vo­natkozik például a beruházási egységek, a megmunkáló, a Formáló és a textilipari gépek szállítására. A gazdaságpolitikának konk­rét kifejezése a népgazdaság­fejlesztési állami terv. Megva­lósítása érdekében bontakozó- dik ki a párt-, az állami, a gazdasági, a szakszervezeti és az ifjúsági szervek, illetve szervezetek szervező munkája, s a dolgozók kezdeményezése. A szervek és a szervezetek többsége felelősségteljesen fog hozzá a terv kidolgozásához és megvalósításához. A terv szá­mukra törvény. Ez azonban nem általános jelenség. Önök a legjobban tudják, hogy egyes helyeken, miképp ügyeskednek, hogyan szegik meg a terv- és állami fegyelmet. Aláértékelik a várható eredményeket és a terveket úgy fogadják el, hogy már előre számolnak módosítá­sukkal. A termelési-gazdasági egysé­geknek, a minisztériumoknak és főleg a nemzeti kormányok tervbizottságainak, valamint a szövetségi te rv bizottságoknak a párt- és a szakszervezeti szervek segítségével harcolniuk kell az ilyen gyakorlat ellen. A terv nem teljesítése eseté­ben a feladatok csökkentése önmagában még mitsem old meg, ellenkezőleg, ez csak el­kendőzi a problémákat. Ameny- nyiben a nem teljesítés okait nem tárják lel, akkor nem fo- gadhatóak el hatásos intézke­dések. A tervfeladatok teljesítésé­nek biztosításánál lő szerepe van a vezető gazdasági dolgo­zó irányító és szervező tevé­kenységének, a felelősségi u- datnak és a fegyelemnek a népgazdaság minden területén. Automatikusan nem hat még a legtökéletesebb tervszerű irá­nyítási rendszer sem. Alkalma­zása az egyes gazdasági egy­ségekben, a munkakollektívák- ban és az irányítás konkrét helyzeteiben, a vezetők alkotó, kezdeményező eljárásától függ. Ebből a szemszögből a vezető dolgozókra rendkívüli felelős­ség hárul és az eddiginél job­ban kell tudatosítanunk, hogy politikai és morális felelőssé­güknek fontos alkotó eleme a társadalmi szempontok össze­hangolása azoknak a szerveze­teknek részleges érdekeivel, . amelyeknek élén állnak. A feladatok teljesítése során a hatékonyságra, a minőségre, a felelősségtudatra és a fegye­lemre helyezett hangsúlynak meg kell nyilvánulnia az egyé­nek, a kollektívák és a szerve­zetek eredményeinek értékelé­sében és morális megbecsülé­sében is. Pártunk tisztában van küldetésével és felelősségével Tisztelt elvtársak, az általunk ecsetelt kép alig­ha foghatja át a párt egész sokrétű tevékenységét és a tár­sadalom egész életét. Néhány probléma megoldása hosszabb időt követel meg. Fontos lát­nunk a fejlődési tendenciákat. Gazdaságunknak az eltelt két esztendőben való fejlődésével kapcsolatban általunk említett adatok világosan taniisítják, hogy nem topogunk egy hely­ben, jelentős az előrelépés, s a kitűzött célok felé haladunk. Reálisan gondolkodó embe­rek vagyunk, jól tudjuk, hogy nincs élet problémák és nehéz­ségek nélkül. Akkor ütköznénk azonban a legnagyobb nehézsé­gekbe, ha azokat nem látnánk, megkerülnénk, elkendőznénk és nem oldanánk meg. A kom­munistákat nem jellemzi az, hogy szemet hunynak a prob­lémák fölött, meghátrálnak előttük és elkerülik a megol­dásukat folytatott küzdelmet. Pártunk tisztában van küldeté­sével és felelősségével, tagjait, a különböző szintű pártszerve­zeteket és pártszerveket öntu­datos fegyelemre, áldozatkész­ségre, a tudomány és az irá­nyítás korszerű ismereteinek elsajátítására, az emberek mélyreható megismerésére, az élet által nap nap után felve­tett feladatok cselekvő és al­kotó megoldására és a visszás jelenségekkel szembeni meg nem alkuvósra vezeti. Ebben a szellemben tartot­ták meg ez Idén a párt évzáró taggyűléseit ás konferenciáit is, amelynek értékelését a Központi Bizottság elé terjesz­tették. A kommunistáknak, ha­zánkban az élet és a fejlődés felelősséggel tartozó gazdáinak © tanácskozásait rendkívül ma­gas fokú munkajelleg es a konkrétság jellemezte. Nagyon igényesen ítélték meg az elvég­zett munkát és azokat az új feladatokat is, amelyek az üze­mekben és a községekben rá­juk hárulnak a kongresszusi határozatok megvalósítása so­rán. Nagyrabecsüljük nemcsak a párttagok és tag jelöltek nagy részvételét, hanem elsősorban nagy aktivitásukat és a kong­resszusi határozatok megvalósí­tásának tárgyszerű megközelí­tését. Nagyon pozitívan értékel­jük, hogy igényesebben és konkrétabb felelősségtudattal foglalkoztak a terv teljesítésé­vel és a felmerülő iogyalékos- ságok megítélésével. Az alap­szervezetek túlnyomó többséga nagy felelősségérzettel tárgyal­ta meg a népgazdasági terv­fel adat okai és Intézkedéseket fogadott el, hogy azokat mun­katerületeiken komplex módon és maradéktalanul teljesítsék. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák igazolták pártunk szilárd eszmei, szerve­zeti és akcióegységét, kifeje­zésre juttatták a XV. kongresz- szus irányvonalának, a CSKP Központi Bizottságának és konkrét politikájának teljes támogatását. fFolytatás u 7. oldalon) ÚJ sző 197B. III. 18. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom