Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)
1978-02-24 / 55. szám, péntek
1948 februárja újkori történelmünk döntő határköve (Folytatás az 1. oldalrólJ kori történelmének logikája meggyőzően bizonyítja, hogy népünk februári győzelme történelmi tapasztalatainak és küzdelmeinek törvényszerű#kö- vetkezménye volt. Tanúsítja, hogyan érett dolgozóink szocialista meggyőződése, hogyan formálódott a párt, hogyan növekedett tekintélye és népünk hogyan jutott el a történelmi fejlődés során ahhoz, hogy februárban szabadon, mély meggyőződéssel a szocialista fejlő dés útját válassza. A nemzeti és szociális szabadság nagy eszméjéért folytatott harc fontos eredménye volt a csehek és szlovákok közös államának megalakítása 1918- ban. Csehszlovákia megalakulása, aminek 60. évfordulójáról ősszel emlékezünk meg, választóvonal volt népünk életében, jelentős előrehaladást jelentett a reakciós félfeudális Habs- burg-uralomhoz viszonyítva. Az idegen uralom és az elnyomás évszázadai után az új államban lényegesen kedvezőbb feltételek alakultak ki a nemzeti élethez, valamint a dolgozók szociális és politikai jogaiért folytatott harc további kibontakoztatásához. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására a ml munkásosztályunk is a szociális és nemzeti szempontból igazságos társadalmi rendszerért küzdött. Akkoriban azonban az állam osztályjellegéért folytatott küzdelmet a burzsoázia a maga javára döntötte el a burzsoáziával együttműködő reformista vezetők hozzájárulásával. A munkásság forradalmi erői levonták ebből a tapasztalatból a tanulságot. Oj út és új politikai vezető erő mellett döntöttek. Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalapításával olyan erő lépett a politikai életbe, amely egyedül volt képes megfogalmazni és kiharcolni a szociális és nemzeti problémák következetes megoldásának programját. Pártunk, melynek fejlődésében fontos határkő volt az V. kongresszus, fokozatosan elsajátította azt a képességet, hogy a gyakorlatban érvényesítse a marxista—leninista tanítást. A kommunista párt a kenyérért és munkáért, a munkanélküliség és az éhezés ellen, a burzsoá államhatalom önkénye és a fasizmus ellen és a köztársaság védelméért folytatott nagy osztályharcokban fokozatosan tekintélyt szerzett, mivel következetesen és bátran a dolgozók érdekeiért küzdött. A burzsoázia húszéves uralma alatt nem tudta megoldani a nép egyetlenegy létfontosságú problémáját sem. Nem tudott munkát adni a munkásoknak, földet a parasztoknak, nem tudott létbiztonságot adni a dolgozóknak, és nem tudta megteremteni a feltételeket a csehek és szlovákok egyenjogú testvéri együttéléséhez. Ezáltal gyengítette a csehszlovák államiság alapjait, s a reakciós és fasiszta erők malmára hajtotta a vizet. A burzsoázia uralmon levő képviselői nem tudták szavatolni az állam külső biztonságát sem. A nyugati burzsoá hatalmakkal való szövetségre támaszkodtak, de ezek a döntő válságos helyzetekben elárulták őket. Hazánk a világreakció fondorlatainak tárgya lett. Idén lesz negyven éve, hogy megkötötték a szégyenletes müncheni egyezményt, amely a csehszlovák burzsoázia politikai csődjének, a burzsoá szövetségesek árulásának tragikus következménye, a köztársaság szétesésének és nemzeteink náci leigázásának kezdete volt. Népünk meggyőződött arról, hogy saját kezébe kell vennie sorsának irányítását A csehszlovák burzsoázia uralmának korszaka húsz év után katasztrófával végződött. A megszállás alatt a burzsoázia nagy része közvetlenül együttműködött a fasiszta rendszerekkel, és lejáratta magát a nép előtt. Ezekből a nehéz tapasztalatokból született meg népünknek az a meggyőződése, hogy saját kezébe kell vennie a nemzet sorsát. Népünk a nehéz, áldozatos nemzeti felszabadító harc folyamán egyre jobban meggyőződött arról, hogy a kommunisták voltak a legkövetkezetesebb antifasiszták és hazafiak. Pártunk azért küzdött, hogy egységesítse a hazafias és fasisztaellenes erőket a megszállók ellen, a nemzeti szabadságért és az állami függetlenségért folytatóit harcban. Egyúttal rámutatott arra, hogyan építsük államunkat a fel- szabadulás után új népi demokratikus alapokon, hogyan változtassuk szociális szempontból igazságos állammá, amely az egyenjogúság elvei szerint oldja meg a csehek és a szlovákok közti viszonyt. Pártunk a felújított állam külpolitikai állásfoglalásában, a széles néptömegek akaratának és tapasztalatainak megfelelően, a Szovjetunióra támaszkodott. Mélyen népünk emlékezetébe vésődött az a tény, hogy a Szovjetunió határozottan kiállt államunk védelme mellett, amikor nyugati szövetségeseink a hitleri nácizmussal megkötötték a szégyenteljes müncheni egyezményt. A nemzeti felszabadító harc során így egyre jobban megszilárdult a széles néptömegek bizalma pártunk bel- és külpolitikája iránt. Népünk fasisztaellenes ellenállása óriási támaszra talált a szovjet nép hősi harcában. A szovjet nép magára vállalta a háború legsúlyosabb terhét, és döntő szerepe volt a fasizmus legyőzésében. A Szovjetunió győzelme eredményeképpen nagy változások mentek végbe a nemzetközi erőviszonyokban, és a felszabadított nemzetek számára megnyílt a lehetőség, hogy saját akaratuk szerint rendezzék életüket. A fasizmus ellen és a nemzeti felszabadításért folytatott harc során döntő változás ment végbe nemzeteink politikai vezetésében. A munkásosztály, az akkori társadalom leghaladóbb ereje állt az élére. Fokozatosan ti kommunista párt körül egyesültek nemzeteink haladó, demokratikus erői. A fasiszta elnyomás elleni fegyveres harcban, a Szlovák Nemzeti Felkelésben és a cseh nép májusi felkelésében nemzeteink kinyilvánították azt az eltökélt szándékukat, hogy szabadon akarnak dönteni jövőjükről. Megértek a mély forradalmi változások feltételei 1978 II. 24. Az a nap, amikor a fővárosban, Prágában befejeződött hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása — május 9-e —, történelmünk legnagyobb ünnepe lett. Mindig mély hálával emlékezünk meg arról, hogy a világ első szocialista állama óriási áldozatok árán szabadságot hozott nemzeteinknek. Éppen ma emlékezünk meg a szovjet hadsereg megszületésének 60. évfordulójáról. Ezt az alkalmat Is megragadjuk arra, hogy elvtársi harci üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük a szovjet hadseregnek, felszabadítónknak. Nemzeteink újból szabadok lettek, és felújították önálló államukat. Lehetővé vált a szabad fejlődés. A háború utáni időszakban megértek a belső és külső feltételek ahhoz, hogy társadalmunkban mély forradalmi változásokat hajtsunk végre. Népünk * óriási energiával látott hozzá a Koši- cei Kormányprogram megvalósításához, amely kifejezte nemzeti demokratikus forradalmunk céljait. A népi demokrácia megteremtése mély változást jelentett a felújított államban. Csehszlovákia Kommunista Pártja a legnagyobb uralkodó párt és a forradalom mozgató ereje lett. Jelentős szerepet töltött be az egyesült forradalmi szakszervezeti mozgalom és a többi tömegszervezet. Megalakultak az új forradalmi szervek, a nemzeti bizottságok, amelyekben minden szinten döntő szerepe volt a munkás- osztálynak, a dolgozó népnek. A kulcsfontosságú gazdasági ágazatok államosítása a dolgozók kezébe juttatta a döntő - gazdasági pozíciókat. Természetesen a burzsoázia egy részének képviselői, akik részt vettek, az antifasiszta küzdelemben, részt vettek a hatalomban is. Pozícióikat arra akarták kihasználni, hogy az alkalmas pillanatban megmásítsák a történelmi fejlődést, megszüntessék a forradalmi vívmányokat, és felújítsák a kapitalista rendszert. Ezért fékezték ay Gottwald-kormány építőprogramjának, a kétéves tervnek a megvalósítását, az új alkotmány kidolgozását, zavarták az ellenállást, bomlasztották a Nemzeti Frontot és a társadalmi szervezetek egységét. A párt leleplezte ezt a reakciós politikát, harcba mozgósította a munkásosztályt, a dolgozó parasztságot, az egész népet. 1945—1948 belpolitikai harcaiban a dolgozók széles rétegei meggyőződhettek a burzsoá vezetők politikájának reakciós, népellenes jellegéről. Népünkben megérett az a meggyőződés, hogy pártunknak a nemzeti és' demokratikus forradalom hagyatéka megvalósításáért és fejlesztéséért folytatott küzdelme kifejezi érdekeit. Ezért a cseh és a szlovák nép többsége fokozatosan egyesült a párt programjának támogatásában. A nemzeti és demokratikus forradalom érvényesítéséért és •elmélyítéséért folytatott küzdelem megnyilvánult az 1947 őszén Szlovákiában bekövetkezett politikai válságban, és haladó változásokat eredményezett a szlovák nemzeti szervekben. A defenzívába szorított burzsoáziában jogos aggodalmat keltett, hogy az előkészületben levő választások során a nép többsége a kommunista pártot fogja támogatni. A csehszlovák reakció összhangban az imperialista erők céljaival, amelyek minden fronton a feszültség kiélezéséért és a hidegháború elindításáért küzdöttek, megpróbálkozott azzal, hogy a hatalmi harcot ellen- forradalmi puccsal a maga javára döntse el. A döntő összecsapás a reakció teljes vereségével végződött 1948 drámai februári napjaiban került sor a döntő összecsapásra, s ez eldöntötte társadalmunk további fejlődését, államunk nemzetközi helyzetét. Az összecsapást előidéző reakció teljes vereséget szenvedett, elvesztette megmaradt hatalmi pozícióit. Ezzel befejeződött a küzdelem azért, hogy a hatalom teljes mértékben a munkásosztály, a dolgozó nép kezébe kerüljön. Lehetőség nyílt arra, hogy társadalmunkban szocialista változásokat hajtsunk végre. Amikor a februári napokban dönteni kellett, hogy ki kit támogat, megmutatkozott, hogy népünk döntő többsége a munkásosztály és politikai vezetője, a kommunista párt oldalán áll. A reakció politikai vezetői teljesen elszigetelődtek. A nem kommunista pártok híveinek túlnyomó többsége is elítélte politikájukat. A széles néptömegek forradalmi fellépésükkel fejezték ki, hogy támogatják a kommunista párt politikáját, a szocializmust és a Szovjetunióval való szövetséget. Kialakultak, a politikai feltételek a Nemzeti Front megújhodásához, a mély kormányválságnak békés demokratikus és alkotmányos eszközökkel való megoldásához. Népünk számára a burzsoá reakció elleni harcban nagy támaszt jelentett a Szovjetunióval való szövetség. Ez akadályozta meg, hogy a nemzetközi imperializmus közvetlenül beavatkozzon a csehszlovákiai ügyekbe. Köztársaságunk a Februári Győzelemmel végérvényesen a szocialista országok közösségéhez csatlakozott. A Győzelmes Február ezáltal a szocializmus, a béke és a társadalmi haladás erőinek fontos győzelmét jelenti nemzetközi viszonylatban is. A dolgozó nép elsősorban azért vívhatott ki döntő győzelmet a burzsoá reakció fölött, mert megbízható, tapasztalt vezetője volt — az osztályharcokban megszilárdult Csehszlovákia Kommunista Pártja állt az élén. Februárban megnyilvánult a párt forradalmi ereje, politikai érettsége, a néppel való szoros kapcsolata és az a képessége, hogy alkotőan érvényesíteni tudta a leninizmus eszméit. Megmutatkozott munkásosztályunk és fegyveres csapatainak — a népi milí- ciának, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak és a dolgozók többi egységes szervezetének ereje és fejlettsége. Népünk harminc évvel ezelőtt kivívott dicső győzelmével örökre összekapcsolódott Klement Gottwald elvtársnak, a CSKP vezető személyiségének a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom jelentős képviselőjének neve. „Februárban — mondta Gottwald elvtárs — valóban nagy harc folvt a reakció és a párt által vezetett népi demokrácia között. Ezt a harcot egész vonalon a népi demokrácia és pártunk nyerte meg. Elmondhatjuk, hogy a köztársaság fejlődésében új korszak kezdődött.“ 1948 februárjában a politikai hatalom teljes mértékben a munkásosztály és a dolgozó nép kezébe került. Győzelemmel fejeződött be a szocialista és kommunista társadalom építésének feltételeiért folytatott sokéves küzdelem korszaka. A IX. pártkongresszus kitűzte a szocializmus építésének fő irányvonalát Tisztelt elvtársak! Pártunk a marxista—leninista elméletből és alkotó érvényesítéséből, a nemzeti és demokratikus forradalom fejlesztése és a népi demokratikus állam építése során szerzett tapasztalatokból, valamint a Szovjetunió és a többi testvérpárt tapasztalataiból kiindulva a IX. kongresszuson elfogadta a szocializmus építésének fő irányvonalát. Az a feladat állt előttünk, hogy kiépítsük társadalmunk anyagi-műszaki alapját, végrehajtsuk a szocialista iparosítást, a szétforgácsolt mezőgazdasági termelést szocialista nagyüzemi termeléssé változtassuk, és a szocialista termelési viszonyok a népgazdaság valamennyi ágazatában győzzenek. Meg kellett szilárdítani a nemzeti bizottságokat, mint a dolgozók hatalmi szerveit, ki kellett építeni a szocialista államot, a társadalom forradalmi megváltozásának eszközét, a széles néprétegeket be kellett vonni az építésbe, és meg kellett szilárdítani a városi és vidéki dolgozók szövetségét, amit a Nemzeti Front fejez ki. Következetesen meg kellett oldanunk a nemzetiségi kérdést, további feladatunk volt a csehek és a szlovákok testvéri kapcsolatának megszilárdítása, forradalmi változások végrehajtása az oktatásügyben, a kultúrában és a tudományban, valamint a szocialista ember nevelése terén. A párt tudatosította, hogy az új társadalom felépítése nehéz feladat. Nagyon bonyolult nemzetközi viszonyok között láttunk hozzá a feladat megoldásához. A munkásosztály és a dolgozó nép menet közben sajátította el az irányítás és az uralkodás, az egységes tervszerű gazdálkodás szervezésének művészetét. Ehhez az kellett, hogy több ezer új, szocializmushoz hű személyt helyezzünk vezető tisztségekbe a politikai, gazdasági és más szervekben. Az előrehaladás megkövetelte, hogy leküzdjük a bizalmatlanságot, a kétségeket és nemegyszer vállaljuk, hogy szembe helyezkedjünk az áramlással. Nagyon nehéz volt a földművesek százezreinek megnyerése a mezőgazdaság szocialista útjának támogatására, türelmesen le kellett küzdeni az évszázados szokásokat és előítéleteket, amelyeket a kizsákmányoló rendszer fejlesztett ki az emberekben. Az éles küzdelemben le kellett törnünk a volt uralkodó rétegek képviselőinek ellenállását, akik nem akartak beletörődni vereségükbe, kiváltságaik elvesztésébe. Nagy erőt fejtettünk ki és jelentős eszközöket fordítottunk a forradalom és vívmányainak megvédésére a nemzetközi imperializmus erőivel szemben, amelyek az elnyomás és az ideológiai diverzió minden eszközével meg akarták nehezíteni és hiúsítani előrehaladásunkat. Szembehelyezkedtünk az agresszív hidegháborús irányzattal. Nálunk is beigazolódott annak az elvnek a helyessége, amelyre a közelmúltban Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke emlékeztetett, miszerint „a forradalmat meg is kell védeni. A mélyreható szocialista változások végrehajtása azon milliók óriási alkotó kezdeményezésének, önkéntes aktivitásának, határtalan áldozatkészségének köszönhető, amelyek sorsuk valódi kovácsai lettek. A társadalmi viszonyok ilyen mély, alapvető megváltoztatása nem lehetett problémamentes. Szükségszerűen magán viselte a kor jellegzetes vonásait, ellentmondásait, hatással volt rá az a tény, hogy kevés volt a tapasztalatunk, ismeretünk, kerestük az utat, befolyásoltak a tévedések és — sajnos — a szocializmussal ellentétes deformációk is. Ezt nem kendőzzük el. A problémák ellenére azonban valóra vált a kizsák mányoltak és elnyomottak nemzedékeinek vágya. Ma tisztelettel adózunk munkásmozgalmunk úttörői, a párt, a forradalmi szakszervezetek alapítói, tisztségviselői és tagjai, valamint mindazok emlékének, akik harcoltak a kizsákmányolás és az elnyomás ellen. Tisztelettel adózunk a nemzeti felszabadító küzdelem hősei és mindazok emlékének, akik hazánkban a szovjet hadsereg általi felszabadítása után és a dicső februári napokban lerakták az új élet alapjait. A szocialista építés sikere általános törvényszerűségeinek megtartásától, alkotó érvényesítésétől függ Büszkén magunkévá tesszük a szocializmus építőinek nagy művét, a társadalom továbbfejlesztése során folytatjuk munkájukat. Mély tiszteletünket fejezzük ki azok iránt, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a Februári Győzelem hagyatékát következetesen érvényesítettük és fejlesztettük. Köszönetét mondunk a szocializmus építkezései megvalósítóinak és szervezőinek, a szocialista mezőgazdaság szervezőinek, azoknak a dolgozóknak, akik becsületes munkájukkal hozzájárultak és hozzájárulnak a szocialista gazdaság sikereihez és eredményeihez, az új szocialista tudomány, oktatásügy és kultúra alkotóinak és szervezőinek, a társadalmi élet legkülönbözőbb területein dolgozó embereknek. Őszinte hálánk illeti mindazokat, akik erejüket, energiájukat, tudásukat és lelkesedésüket a szocializmus építésének és védelmének áldozzák, akik hűek maradtak Február nagy eszméihez, a szocializmushoz és a kommunizmushoz. Az építés során a szocializ- mis lelkes és áldozatkész építőinek ezrei nőttek fel. Bebizonyosodott, hogy a felszabadított munkásosztály és a dolgozó nép milyen legyőzhetetlen erőt, energiát és kitartást tud kifejteni a szocializmusért és a kommunizmusért folytatott harcban. A szocializmus építé- tésének harminc éve alatt ösz- szegyűlt tapasztalatok és ismeretek bizonyítják, milyen nagy előnyökkel rendelkezik a szocialista rendszer a kapitaliz(Folytatás a 4. oldalon)
