Új Szó, 1978. február (31. évfolyam, 32-59. szám)

1978-02-24 / 55. szám, péntek

1948 februárja újkori történelmünk döntő határköve /Folytatás a 3. oldalról) mussal szemben, milyen óriási fejlődési tényezőket tud meg­teremteni a szocializmus. Beigazolódott az az alapve­tő igazság, hogy a szocialista építés sikere elsősorban attól függ, hogy megtartják-e álta­lános törvényszerűségeit, alko- tóan érvényesítik-e ezeket a politikában a konkrét viszo­nyoknak megfelelően. Rendkí­vül bonyolult és igényes, de ugyanakkor létfontosságú fel­adatról van szó. A szocializ­mus építésében azokban az idő­szakokban értünk el nagy, nemzetközileg elismert sikere­ket, amikor a párt irányító te­vékenységében eszerint jártak el. Ugyanakkor, amikor a párt­munkában megsértették a leni­ni elveket, hibákat és tévedé­seket követtek el, amelyek ki­kerülhetők lettek volna. Az öt­venes évek elején megsértették a szocialista törvényességet, el­hatalmasodott a szubjektiviz­mus, amelyet a párt a későb­biekben határozottan elítélt. Az összes objektív és szub­jektív probléma és nehézség ellenére történelmi szempontból rövid idő alatt sikerült felépí­tenünk a szocializmus alapjait. A hatvanas években meg kel­lett fogalmazni a szocializmus sokoldalú fejlesztésének új, táv­lati reális programját. A párt és az állam akkori vezetősége azonban nem tudta megoldani ezt a feladatot. Az önelégült­ség, a bírálat és önbírálat hiá­nya szubjektivista rögtönzések­hez és ahhoz a törekvéshez vezetett, hogy megelőzzük a fejlődést, átugorjuk az egyes fejlődési szakaszokat. Figyelmen kívül hagytak és nem oldottak meg több fontos politikai, gazdasági, ideológiai Tíz év elteltével újból nagy­fa értékeljük a Szovjetunió és a többi szocialista ország in­ternacionalista testvéri segítsé­gét, amely, amint az A pártban és a társadalomban a CSKP XIII. kongresszusa után kiala­kult válság tanulságai megál­lapítja: „szilárd hátországot te­remtett a csehszlovák kommu­nisták számára, akik ennek a segítségnek köszönhetően ki­bontakoztathatták saját politi­kai harcukat az ellenforradal­mi, szocialistaellenes, jobbolda­li opportunista erők ellen és politikai eszközökkel szüntet­ték meg a szocializmust fenye­gető ellenforradalmi veszélyt.“ Az elmúlt évek tapasztalatai megerősítették pártunknak a helyzet megoldásában alkalma­zott eljárása szükségszerűségét és helyességét. A csehszlovák nép támogatta a párt politiká­ját, és így megmentettük 1948 februárjának vívmányait, orszá­gunkban szavatoltuk a szocia­lizmus jövőjét. Nemzetközi vi­szonylatban is kudarcot vallot­tak az imperialista reakció szo- cialistaellenes céljai. Pártunk következetes tanulsá­got vont le a válságos fejlemé­nyekből. A helyzetet a munkás­osztály és az összes dolgozó ér­dekei szempontjából oldotta meg. Az idő múlásával egyre jobban előtérbe kerül az 1969. évi áprilisi plénum jelentősége pártunk és a szocialista építés történetében. Fordulatot jelen­tett a CSKP-ban a lenini erők­nek a mély válság leküzdéséért folytatott harcában. Ebbe a vál­ságba a jobboldali és szocialis­taellenes erők sodorták orszá­gunkat. A nagy politikai küzdelembeu a marxista—leninista pártve­zetőség leleplezte a jobboldali árulók valódi arcát és céljait, s fokozatosan elszigetelte őket. Elvhű, határozott fellépésével megvédte Február hagyatékát Tisztelt elvtársak! Mik a párt és a nép harminc­éves harcának és munkájának legfőbb eredményei? Megvalósultak azok az alap­vető követelmények és célok, amelyekért a munkásosztály és a nép évtizedeken át küzdött. Megoldottuk a nemzeti szabad­ság, az állami önállóság, a munkásosztály és a néptöme­és más jellegű problémát. Az akkori vezetőség elvtelen eljá­rása utat nyitott a ‘revizionista és szocialistaellenes erőknek. A hatvanas évek közepén a párt­ban és a társadalomban válsá­gos helyzet alakult ki. A marxista—leninista erők tudatosították, hogy ezt a hely­zetet meg kell oldani. A nö­vekvő társadalmi és politikai válságból kivezető utat a CSKP KB 1968 januári ülése jelentet­te volna. Eredményei kifejez­ték annak szükségszerűségét, hogy meg kell oldani a CSKP válságát, s a párt tevékenysé­géből és vezetőségéből ki kell küszöbölni irňndazt, ami akadá­lyozta, hogy a párt és a tár­sadalom új aktivitást és fejlő­dést érjen el. A párttagok és a becsületes állampolgárok reménykedve fo­gadták a januári ülés eredmé­nyeit, de reményük nem telje­sedett. A január utáni vezető­ség, amelyben döntő befolyás­ra tettek szert a jobboldali opportunizmus képviselői, nem tudta megoldani a megérett problémákat. A fejlemények a jobboldali erők hatására egyre inkább el­lentétbe kerültek az ország és a nép szocialista fejlődésének követelményeivel. A jobboldali opportunista, szocialistaellenes ellenforradalmi erők egyre nyíltabban támadták az 1948 februárjában elért forradalmi vívmányokat. Veszélyeztették, meg akarták másítani a Feb­ruári Győzelmet s ennek révén a népünk sok éven át tartó harcában elért alapvető érté­keket. Támadták a Szovjetunió­hoz és a többi testvérország­hoz fűződő baráti kapcsola­tainkat, ki akarták ragadni Csehszlovákiát a szocialista or­szágok közösségéből. és a szocializmus vívmányait, hazánkat visszatérítette a szo­cializmus építésének lenini út­jára és új reményteljes távla­tokat állított elé. A széles nép­tömegeknek visszaadta a párt- politikába vetett bizalmát, és megnyerte támogatásukat. A türelmes politikai mun­kában következetesen kü­lönbséget tettünk azok kö­zött, akik hibáztak, ideig­lenesen meginogtak, valamint a jobboldali szocialistaellenes erők aktív képviselői és szer­vezői között. Az utóbbiak közül sokan elárulták, hogy a szocia­lista rendszer nyílt ellenségei, és tevékenységükkel objektíve az imperializmust szolgálják. Azok, akik a válságos helyzet­ben a demagógia hatása alá kerültek és nem tudtak helye­sen tájékozódni, döntő többsé­gükben meggyőződtek pártunk politikájának helyességéről. Ma becsületes munkájukkal támo­gatják a szocializmust, hozzájá­rulnak társadalmunk fejlődésé­hez. Pártunk 1969 április óta kö­vetkezetesen osztály- és inter­nacionalista jellegű, hű a leni- nizmushoz, elvhű politikát foly­tat és ezzel szervesen fejleszti 1948 Februárjának forradalmi hagyatékát. A XIV. pártkong­resszuson ebben a szellemben dolgoztuk ki és a XV. kong­resszuson továbbfejlesztettük a szocialista társadalom sokolda­lú fejlesztésének irányvonalát. Az egész Nemzeti Front, a dol­gozók széles rétegei magukévá tették ezt a programot. Reális program ez, amely folyamato­san kapcsolódik népünk leg­jobb forradalmi hagyományai­hoz, helyesen fejezi ki a mai időszak viszonyai között nem­zeti és szociális érdekeit. Az elért eredmények méltó hozzá­járulást jelentenek a szocialis­ta építés harminc évéhez. Ma büszkén adunk szamot az ered­ményekről. gek szociális és politikai jogai­nak alapvető kérdéseit. Sikere­sen felépítettük a szocializmus alapjait, a fejlett szocialista társadalom építésének szaka­szába léptünk. Szocialista ha­zánkat, a gazdasági, szociális és kulturális élet terén új, ma­gasabb szintre emeltük. Országunkban a történelem­ben első ízben olyan társada­lom létesült, amely a gyakor­latban érvényesíti az egyenjo­gúság, a szociális igazság, a valódi szabadság és jogok, a nemzetek és nemzetiségek test­vériségének, a békés munka és az emberek közti elvtársi kap­csolatok eszméit. Társadal­munkat áthatja a reális huma­nizmus, a mély szocialista de­mokratizmus, az optimizmus és a jövőbe vetett hit. A párt egész küzdelmének, a harminc évvel ezelőtt kivívott győzelemnek, valamint a soron következő építési korszaknak az az értelme, hogy lényege­sen javítsuk a dolgozó emberek életét. Ezért az elmúlt éveket mérlegelve elsősorban azt em­lítjük meg, hogy döntően meg­változott a dolgozók helyzete és életmódja. Nagy történelmi vívmány, hogy nálunk végérvé­nyesen a múlté a kizsákmányo­lás, a munkanélküliség, a nyo­mor és a szegénység, a nagy szociális ellentétek és a hol­naptól való félelem. Az elért eredmények, valamint gazdasá­gunk további stabil fejlődésé­nek távlatai különösen szembe- ötlőek, ha egybevetjük őket a tőkés rendszer és gazdaságának mély válságával, ami súlyos következményekkel és szociális bizonytalansággal jár a széles néprétegek, elsősorban a fiata­lok szempontjából. Társadalmunk minden állam­polgárnak szavatolja a munkát és az érte járó igazságos ju­talmazást, az anyagi és a kul­turális szint állandó emelkedé­sét. Egészen új lehetőségeket teremtett az emberek alkotó­Jogosan állapíthatjuk meg, hogy népünk a múltban soha­sem élt olyan boldogan és nyu­godtan, sohasem élt olyan anyagi jólétben és szociális biz­tonságban, mint ma a szocia­lista társadalomban. Ezekben a vívmányokban látjuk a szocia­lizmus legsajátabb értelmének és a párt céljainak, Február ha­gyatékának megvalósítását. A XV. pártkongresszus határoza­tával összhangban úgy valósít­juk meg a gazdasági és a szo­ciális fejlődés feladatait, hogy ezeket a vívmányokat nemcsak teljes egészében megőrizzük, hanem a gazdasági lehetősé­gekkel összhangban tovább mélyítjük és fejlesztjük. A nép életszínvonalát a tár­sadalmi termelés, a munkater­melékenység, és a termelőerők hatalmas fejlődése biztosítja. A gazdaság nagymértékben fejlő­dött. sok létesítményt újjáépí­tettünk. korszerűsítettünk. Megteremtettük a mezőgazda­ság, az építőipar és más ágaza­tok nagyüzemi termelési alap­ját. 1948-hoz viszonyítva or­szágunk gazdasági ereje ma öt­ször nagyobb. Iparunk ma egy hónap alatt csaknem annyit termel, mint 1948-ban egy év alatt. Az ipar dinamikus fejlő­dése összekapcsolódik a struk­túrájában és területi elhelyezé­sében végrehajtott progreszív változásokkal. A kollektivizálás megterem­tette a feltételeket a mezőgaz­dasági termelés növekedéséhez, a falvak sokoldalú fejlődésé­hez, a szövetkezeti földműve­sek osztályának kialakulásához és fejlődéséhez. Szocialista me­zőgazdaságunk, amelyben ma 1948-hoz viszonyítva több mint 50 százalékkal kevesebben dol­goznak, az akkori termelése kétszeresét állítja elő. Az egész gazdaságban — szá­mos nehézség és probléma el­lenére — fokozatosan érvénye­sül a hatékonyság növelésének irányvonala, egyre jobban érvé­nyesítjük a gazdasági növeke­dés intenzív tényezőit, a tudo­mányos-technikai forradalom, a nemzetközi munkamegosztás és a szocialista integráció vív­mányait. Gazdaságunk egész­séges alapokon fejlődik, jó táv­latok állnak előtte. Nem váltak be és a jövőben sem válnak be az ellenséges propaganda jós­latai, amely megpróbálja két­ségbe vonni országunk gazda­sági fejlődésének eredményeit, stabilitását és távlatait. Természetesen, egy pillanatra sem elégedhetünk meg azzal, amit már elértünk. Ellenkező­leg, a következő években a gaz­daság területén még határozot­tabb erőfeszítést kell kifejte­erejének, képességének és te­hetségének fejlesztéséhez és ér­vényesítéséhez. Csehszlovákia a reáljövedelmek állandó növe­kedése révén a legfejlettebb or­szágok között vezető helyen áll az élelmiszerfogyasztás, az iparcikkek fogyasztását, a ház­tartások ellátottságát és az életszínvonal más mutatóit il­letően. Az életszínvonal jelentős té­nyezője és egészen új jellemvo­nása a társadalmi fogyasztás, amely a lakosság fogyasztásá­nak mintegy egyharmadát ké­pezi. A szociális biztosítékok szocializmusban kialakított rendszerének nincsen párja a tőkés világban. A munkaidő fo kozatos lerövidítésével elértük, hogy ma a szabad idő az év egyharmadát tölti ki. Nagy ha­ladást értünk el a lakásprob­léma megoldásában. 1948 óta több mint 2 millió 300 ezer új korszerű lakást építettünk, ame­lyekben hozzávetőlegesen a lakosság felť él. Az ötödik öt­éves tervidőszakban és a hato­dik ötéves tervidőszak első két évében 880 000 lakás, vagyis az új lakások csaknem 40 száza­léka épült. Különösen a XIV. pártkongresszus után, nagyvo­nalú szociális programjának megvalósítása során jelentős előrehaladást értünk el az élet- színvonal emelésében. A bére­zésben, a nyugdíjellátás javítá­sára, a gyermekes családok és a népesedés támogatására, a lakásprobléma gyors megoldá­sára hozott intézkedések je­lentős hozzájárulást jelentenek a lakosság valamennyi csoport­ja számára. nünk a XV. kongresszus által kitűzött feladatok és a hatodik ötéves terv feladatainak meg­oldására. A szocializmus győzelme mély szociális változásokat eredmé­nyezett társadalmunkban. A gyakorlat bebizonyította, hogy az emberek közötti kapcsolatok­ban végbement nagy történelmi változásokat csakis a munkás- osztály vezetésével, a többi dolgozóval, a szövetkezeti föld­művesekkel és a szocialista értelmiséggel szilárd szövetség­ben érhetjük el. A munkásosz­tály naponta tanúsítja azt a képességét, hogy céltudatosan át tudja formálni a társadalom életfeltételeit, miközben maga is fejlődik és változik, s nem­zeteink történelmi hagyatékát össze tudja kapcsolni a szocia­lista és kommunista jövőért tolytatott küzdelemmel. A mun­kásosztály a munka iránti ön­tudatos alkotó viszonyával, szervezettségével, az emberek közti elvtársi kapcsolatok fej­lesztésével, társadalmi felelős­ségérzetével, az akadályok le­küzdésében tanúsított állhata­tosságával, az internacionalista felelősségtudattal szavatolja az újj szocialista életforma kiala­kítását, az új típusú, szelle­miekben gazdag, erkölcsileg, politikailag fejlett szocialista ember formálását. Legközelebbi szövetségese a szövetkezeti földművesek osz­tálya és a szocialista értelmi­ség, amely a dolgozó népből ered, és hű a szocializmushoz. A köizös építés során megszi­lárdul szövetségük, érdekegy- ségiik, elmélyül társadalmi, szociális egyenlőségük. A mi társdalmunk nem ismer kivált­ságokat, az ember helyzetét munkája határozza meg. A nép egységét fejezi ki a Nemzeti Front, melyet 1945 májusának és 1948 Februárjának élő poli­tikai hagyatékaként továbbfej­lesztünk s elmélyítünk. Ezzel kapcsolatban szeret­ném megemlíteni az 1948 Feb­ruárja óta megtett út további jelentős eredményét, azt az eredményt, amely rendkívül jelentős egész munkánk és or­szágunk jövője szempontjából. Örömmel látjuk, hogyan fej- lödnek szocialista hazánk la­kosai, állampolgárai, hogyan fokozódik dolgozóinknak az eredmények feletti büszkesége, hogyan bővül látókörük, ho­gyan fejlődnek képeségeik, ho­gyan válnak egyre inkább vál­lalataik, szövetkezeteik, váro­saik és falvaik gazdáivá, ho­gyan élnek egyre gazdagabb kulturális életet a szocialista emberhez méltóan, Nagyra értékeljük az internacionalista testvéri segítséget A párt és a nép három évtizedes törekvésének legfőbb eredményei Vívmányainkban látjuk Február hagyatékának megvalósítását A szocialista állam a dolgozó nép nagy vívmánya A szocializmus építésének h#ihinc éve megmutatja, hogy a szocialista állam — a nép uralkodásának eszköze — a dolgozó nép nagy vívmánya. A nép érdekében, a nép közvet­len részvételével helyettesíthe- tetlen szerepet tölt be a gazda­sági és kulturális fejlesztésben, a szocialista rendszer védel­mében. A munkásosztály és a dolgozók hatalmának védelme, megszilárdítása és tökéletesí­tése — ez a Győzelmes Február nagy hagyatéka. Szem előtt tartjuk Lenin tanítását, misze­rint a szocialista állam erejét az határozza meg, hogy a dön­tésekben és a döntések vég­rehajtásában részt vesznek a széles néptömegek. Ezért a szocialista állam fej­lesztése fő útjának tekintjük a szocialista demokrácia elmé­lyítését, a nemzeti bizottságok tevékenységének és a Nemzeti Front egész rendszerének to­vábbi tökéletesítését. A dolgo­zók a forradalmi társadalmi változások során kialakították a Nemzeti Front gazdag rend­szerét, hogy aktivitást fejthes­senek ki a társadalom irányí­tásában, politikánk kialakításá­ban és megvalósításában, a közügyek intézésében és ellen­őrzésében. Társadalmi rendsze­rünkben a dolgozó embernek összehasonlíthatatlanul több joga van, mint bármelyik bur­zsoá demokráciában. Azt akar­juk elérni, hogy az állami és társadalmi szervek és szerveze­tek rendszerében egyre jobban érvényesüljön az állampolgárok kezdeményezése és aktivitása. A szocialista építés jelentős része a csehek és a szlovákok, valamint a hazánkban élő nem- > zetiségek testvérkapcsolatának megszilárdítása és elmélyítése. Február megnyitotta az utat a cseh és a szlovák nemzet egye­dülálló gazdasági, szociális és kulturális fejlődéséhez. A nem­zetiségi kérdés megoldása so­rán is teljes mértékben beiga­zolódott, hogy a CSKP akkor, amikor következetesen Lenin tanítása szerint járt el, mindig jó eredményeket ért el munká­jában. Ezen a téren jelentős siker volt a Csehszlovák Szo­cialista Szövetség megalakítása csaknem tíz évvel ezelőtt. Az állam szövetségi rendezése tel­jes mértékben bevált, mint a nemzetek és nemzetiségek test­véri egységének, együttműködé­sének, sokoldalú fejlődésének és közeledésének szilárd alap­ja, mint a szocialista Csehszlo­vákia erejének és dinamikus fejlődésének, a csehszlovák ál­lamiság megszilárdításának je­lentős forrása. Szlovákia jelentős eredmé­nyeket ért el a gazdasági és kulturális fejlődésben, egyre nagyobb mértékben járul hozzá az egységes csehszlovák gazda­ság megszilái'dításához, egész országunk fejlesztéséhez. A tervszerű, céltudatos gazdasági fejlesztés lehetővé tette, hogy kiküszöböljük a nyomor és az elmaradottság maradványait, és országunk valamennyi területe kiegyensúlyozottan fejlődjön. A szocialista változások elvá­laszthatatlan része lett a kultu­rális forradalom. Eredménye a műveltségi szint emelkedése, a kultúra, a tudomány és a mű­vészet fejlődése. A frultúra és az egész oktatási rendszer de­mokratizálása lehetővé teszi a széles néprétegek művelődését, hozzáférhetővé teszi a hazai és a világkultúra legnagyobb értékelt. Az ofktatási rendszer megkezdett átépítése továbbmé­lyíti a művelődés hozzáférhető­ségét, és javítja színvonalát.-A forradalmi hagyományok és a szocialista építés lendü­lete a szocialista művészet nagy felvirágoztatásának forrá­sa. A csehszlovák kultúra szá­mos olyan kiváló művel gaz­dagodott, amely méltán gyara­pítja kulturális hagyatékunkat. A CSKP társadalmunk EJH elismert vezető ereje 1 1978. Elvtársak! A szocialista építés harminc h. 24 évének eredményeit mérlegel­ve büszkén mutathatunk rá ar­/Folytatás az 5. oldalonJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom