Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-12 / 12. szám, csütörtök

A párt vezető szerepének elmélyítése

Čestmír Lovéf mský eivtársnak, a CSKP KB Titkársága tagiénak a Februári Győzelem 30. évfordulója alkalmából megrendezett országos szemináriumon elhangzott

beszéde

A szocializmus építésének harminc esztendeje hazánkban, azok az eredmények, amelyeket a gazdasági és a kulturális fejlesztés terén elérünk, meggyőzően bizonyítják, hogy 1948 februárját joggal tekintjük mérföldkőnek nemzeteink körében, hiszen kulcsfontosságú időszak volt ez a Csehszlovákia Kommunista Pártja által társadalmunk forradalmi átalakításáért vívott küzdelemben. A burzsoázia felett aratott Februári Győzelem, amely óta 30 év telt el, a nemzeti és demokratikus forradalom betetőzését jelentette, és megnyitotta az utat Csehszlovákia szocialista építése felé.

1948 februárját sohasem tekintettük kizárólag a párt ügyének, hanem egész munkásosztályunk összes dolgozói ügyének, akik összefogtak a kommunista párt politikájának platformján. A pártnak és a népnek ez a megbonthatatlan egysége a párt forradalmi programjából és abból a politikából fakadt, amelyet a párt követett, miközben irányította a munkásosztály harcát a burzsoázia ellen, szervezte a széles körű antifasiszta ellenállási mozgalmat, kiharcolta a győzelmet 1948 februárjában és a szocialista célok elérésére törekedett, így aztán dolgozóink tudatában a párt elismert vezető erővé, nemzeteink haladó hagyományainak következetes védelmezőjévé és folytatójává vált.

Ha ma kiemeljük azon győzelmek nagyságát, amelyeket hazánkban az elmúlt harminc esztendőben a szocializmus épí tése során értünk el, ez nem azt jelenti — ahogy ezt a CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban bekövetkezett válság tanulságai című dokumentum is kiemeli —, hogy a megtett út sima, problémáktól, tévedésektől és szubjektív hibáktól mentes lett volna. A lényeg azonban az, hogy pártunk fokozatosan leküzdötte a hibákat és a tévedéseket, feltárta okaikat, és leszűrte belőlük a jövőben felhasználható tanulságokat.

Pártunk jelenlegi vezetőségének és Gustáv Husák eivtársnak felbecsülhetetlen érdeme, hogy 1969 áprilisa után pártunk átvette a szocialista építés ősz szes korábbi jó tapasztalatát, a párt forradalmi harcainak hagyományait, felújította 1948 februárjának forradalmi jelentőségét, ismét a munkásosztályra és a dolgozó tömegekre támaszkodott. Ennek alapján, valamint a párt élete és a társadalom irányítása lenini elveinek és normáinak következetes felújítása segítségével rö vid idő alatt sikerült felszámolni a válságot, felújítani a párt marxista—leninista jelle gét, a társadalomban betöltött vezető szerepét, fejleszteni és érvényesíteni a lenini munkastílust. Ebben rejlik a fejlett szocialista társadalom építése programjának folyamatossága, ezt a programot a CSKP XIV. kongresszusa tűzte ki, a XV. kongresszus pedig tovább fejlesztette.

így teljes egészében bebizonyosodott, hogy a mi körülményeink között is általában érvényes a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a többi testvér pártnak az a tapasztalata, hogy a marxista—leninista párt vezető szerepének erősödése a társadalom forradalmi átalakításának objektív törvényszerűsége, a döntő társadalmi változások elérésének meghatározó tényezője, s a szocializmus építésének előrehaladásával e vezető szerep nem veszít jelentőségéből, hanem éppen ellenkezőleg: tovább növekszik tekintettel azon nagyszabású, bonyolult és igényes feladatokra, amelyeket a gazdasági alap és a felépítmény területén meg kell oldani. Ebben rejlik annak elméleti és politikai magyarázata, miért helyezett akkora súlyt a CSKP XIV. és XV. kongresz- szusa a párt vezető szerepének és akcióképességének növelésére a társadalmi élet minden területén, és miért szentelnek oly nagy figyelmet ennek a kérdésnek számos feladat és probléma megoldása során a CSKP Központi Bizottságában.

Állandóan gondot kell fordítani a tagállomány összetételének javítására

ÚJ SZÓ

1978

I. 12.

A szocializmus építésének gyakorlata — ahogy erről az elmúlt 30 esztendőben ml is meggyőződhettünk — azt mutatja, hogy a pártnak a társadalomban betöltött vezető szerepe nem ösztönszerű folyamat, önmagától nem fokozódik. E kérdés tudományos és átfogó megközelítése megkívánja, hogy a párt ne csak az objektív tényezők elemzésének szenteljen szüntelenül figyelmet, hanem ezzel összefüggésben a vezető szerepének növekedésével kapcsolatos szubjektív tényezők, felismerések és módszerek egész mechanizmusa tökéletesítésének is.

Ha ma ezt a szempontot követjük, elgondolkodunk az 1948 februárjában lejátszódott események és a szocialista építés három évtizede tanulságairól, valamint e tanulságok időszerűségéről jelenlegi munkánk szempontjából, akkor három kérdéscsoporttal találjuk szemben magunkat, ezzel szere'nék most behatóbban foglalkozni.

Mindenekelőtt egészen nyilvánvalóan bebizonyosodott és ma is bebizonyosodik, hogy a párt munkája mindig akkor volt sikeres, amikor a párt ösz- szetartó, eszmeileg és szervezetileg egységes, akcióképes volt.

Arról is megbizonyosodtunk, hogy a párt egységét csakis a marxizmus—leninimus tudományos tanításának szüntelen elsajátításával és alkotó alkalmazásával lehet tovább fokozni és elmélyíteni. Ez az egység tehát kizárólag a pártpolitika feladatainak kidolgozásáért és megvalósításáért vívott tevékeny, kitartó és mindennapos küzdelemben szilárdulhat meg. Mindez elképzelhetetlen anélkül,

hogy elvi harcot folytatnánk a polgári és a kispolgári Ideológia és erkölcs mindenfajta befolyása és megnyilvánulása ellen, az antikommunizmus és a revizionizmus minden színezete ellen, valamint a gyakorlatban megnyilvánuló opportunizmus ellen is.

Ahogyan ezt a történelmi tapasztalat is bizonyítja, kulcs- fontosságú szerepe van ebben a párttagállomány fejlesztéséről, javításáról és tisztaságának megőrzéséről való gondoskodásnak. Itt abból kell kiindulni, hogy ha a kommunista párt következetesen be akarja tölteni a szocialista társadalomban elfoglalt vezető szerepét, a stratégiai célok kitűzése után mindig elsősorban magából kell kiindulnia. A gyakorlati tevékenységben ez azt jelenti, hogy mozgósítania kell egész tagállományát a kitűzött nagy célok elérésére, törődnie kell tagjainak és tagjelöltjelnek aktivitásával. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kitűzött feladatok megvalósításáért vívott küzdelemben a pártnak szüntelenül fel kell újítania tagsága egységét. Egyúttal nagy figyelmet kell szentelnie annak, hogy minőségileg magasabb szinten újuljon meg és erősödjön a párttagállomány összetétele.

A XIV. és a XV. pártkongresszuson elfogadott határozatok megvalósítása érdekében a párt által Irányított és kibontakoztatott nagy és rendszeres munka eredményeként sok pozitív siker született. Csehszlovákia Kommunista Pártja nagy erőt kénvisel, mennyiségileg és minőségileg szüntelenül fejlődik. A párttagok és a tagjelöltek száma jelenleg több mint 1 millió 450 ezer. A XIV. kongresszus óta eltelt időszakban több mint 450 000 tagjelöltet vettek fel. Hutvanhárom százalékuk munkás, a szövetkezeti tagokkal együtt ők teszik ki az összes tagjelöltek 71 százalékát; a tagjelöltek 90 százaléka fiatal. Az is fontos tényező, hogy a párt soraiban növek szik a szocialista értelmiségiek száma.

Mindez kedvezően mutatko zik meg abban, hogy erősödik — a munkásosztály vezető szerepével összhangban — a párt munkásmagva. Egyre több az olyan párttag, aki az anyagi termelésben, szocialista társadalmunk életének e döntő szférájában dolgozik. A korösz- szetélel is kedvezően alakul. A kommunisták átlagos kora jelenleg 44 év, míg 1970-ben 49 év volt. Elmélyül a párt közvetlen befolyása társadalmunk minden osztályának és szociális csoportjának életében, a szocialista építés minden fontos területén. Ez a pártszervek és -szervezetek nagy szervező és politikai nevelő munkájának, a pártpolitika vonzerejének és egyre több dolgozó azon elhatározásának az eredménye, hogy egész életüket és munkájukat egybekapcsolják kommunista pártunk életével és tevékenységével.

Ezek a tendenciák kedvezőek s a jövőben el kell mélyíteni őket. Egyszersmind azonban azt is látnunk kell, hogy a tagállomány összetétele minőségi javításának folyamatát a párttal szemben támasztott fokozódó igényekkel összhangba kell hozni, konkrétabban, differenciáltabban és igényesebben kell elemezni e kulcsfontosságú politikai feladat teljesítésének jelenlegi helyzetét és további alakulását. Ez számos problémát és fogyatékosságot is a felszínre hoz, amelyek megoldására nagy gondot kell fordítani. Továbbra is nagy eltérések mutatkoznak a párttagjelöltek felvétele során az egyes üzemek . és járások között. Egyes helyeken már lassan leküzdik azokat a gondokat, amelyeket a pártba felveit munkások és szövetkezeti parasztok alacsony száma okozott. A felépítmény területén gyakran nem azokat a dolgozókat veszik fel a párt tagjelöltjeivé, akiknek döntő befolyásuk van a tudományos, a nevelő és a kulturális tevékenység formálására. Még mindig sok az olyan pártszervezet, amely nem végzi felelősen a tagállomány összetételének erősítését és javítását.

Főként annak szükségessége kerül a figyelem homlokterébe, hogy tovább kell javítani a tagjelöltek és a fiatal párttagok nevelését és előkészítését. E követelmény nagy politikai súlya abból adódik, hogy lényegesen növekedett a párttagok között a tagjelöltek és a fiatal tagok száma és számaránya. A jelenlegi időszakban az 1970 óta felvett kommunisták a tagállomány 30 százalékát alkotják. Ez a folyamat tovább folytatódik. Amennyiben a felvett tagjelöltek száma a mostani ütemben növekszik, várható, hogy a CSKP XVI. kongresszusának időpontjában az 1970 után felvett tagjelöltek és fiatal párttagok a tagállománynak csaknem a felét teszik majd ki.

Kidolgoztuk a fiatal kommunistákkal való munka szervezett rendszerét. Most arra kell törekedni, hogy e rendszert gazdag tartalommal töltsük meg, és — ami különösen fontos — szüntelenül fokozzuk hatékonyságát. Rendszeresen arra kell törekedni, hogy a tagjelöltek és a fiatal párttagok nevelése átfogó legyen. Ez azt jelenti, hogy az eszmei fejlődésükkel való törődésen kívül gondoskodni kell gyakorlati politikai felkészítésükről is.

A párt kapcsolata a legszélesebb néptömegekkel

Másik nagy tapasztalatunk, amely 1948 februárjában majd azt követően a szocialista építés éveiben és ismét 1969 áprilisa után helyesnek bizonyult, az, hogy állandóan el kell mélyíteni a szoros kapcsolatot a párt és a munkásosztály, valamint a legszélesebb néptömegek között. Ehhez elválaszthatatlanul fűződik — ahogyan ezt a XV. pártkongresszus ismételten kiemelte — a tömegpolitikai munka továbbfejlesztése, főként a meggyőzés módszerének érvényesítése. Az általunk megtett út számos bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a párt csak így tudja megnyerni az embereket politikája számára, csak így tud hatékonyan küzdeni a kommunista eszmékért, csak így tudja ezeket az eszméket valóra váltani, és csak így képes sikeresen fejleszteni a szocialista társadalmat.

Joggal állíthatjuk, hogy pártunk politikája az emberek körében szilárd támogatásra talált. Ezt számos tény bizonyítja. Megnyilvánult ez a XIV. és

a XV. pártkongresszus után megtartott általános választások során is, amelyek a párt politikai irányvonalának a nép által történt jóváhagyását jelentették. A párt programja iránti bizalom és támogatás sokatmondó bizonyítéka az emberek politikai és munkaaktivitásának, széles körű fejlődése is, amelyre az Októberi Forradalom 60. évfordulója alkalmából került sor. Jelenleg a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére lendült fel a munkakezdeményezés, s ez jelentős gazdasági és politikai-nevelési sikereket eredményez. Szintén •fellendítik az aktivitást a társadalmi szervezetek és a színművész-szövetségek kongresszusai és határozatai.

Az utóbbi években szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a dolgozóknak a pártpolitika támogatására való megnyerése terén soha sem szabad megmaradni egy helyben. E tevékenység fejlesztése tartós, szüntelen és azt mondhatjuk, hogy a legigényesebb társadalmi feladat.

dolgozók elkötelezettsége pótolhatatlan erő

Mindezekkel összefüggésben és a jelenlegi feladatok tükrében nagyon időszerűen hangzanak azok a szavak, amelyeket Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára mondott a Központi Bizottság 9. ülésén, amikor hangsúlyozta, hogy az embereik elkötelezettsége szocialista rendszerünk pótolhatatlan ereje, és ezért semmilyen kérdés megoldása során sem szabad kizárólag a szervezési és a műszaki szempontokra támaszkodni, hanem tekintetbe kel! venni a dolgozók elkötelezettségét, támogatni kell kezdeményezésüket, ötleteik megvalósítását, rendszeres politikai munkát kell végezni körükben, meg kell nekik magyarázni a párt politikáját, és bizalmuk

tartós megszerzésére kell törekedni. Az e területen végzett munka Igényességét az Is bizonyítja. hogy ez olyan folyamat, amely nem a két világrendszer Ideológiai harcán kívüli területen játszódik le. A szabadság, a demokrácia és az emberi jogok osztályszempont- ból való helyes megvilágításával kell hatni a tömegekre, e magyarázat a tömegmunka szerves részét kell, hogy képezze annál Is Inkább, mert éppen ezen a ponton támad a kommunistaellenes propaganda, és hamis állításaival Igyekszik megváltoztatni az emberek szocialista öntudatát.

Azok a tapasztalatok, amelyeket pártunk szerzett a széles néptömegekkel való kapcsolatainak megszilárdítása és szorosabbra fűzése terén, teljes mértékben alátámasztják, hogy a dolgozók forradalmi energiája ösztönzésének, felhasználásának, mozgósításának és fejlesztésének sikere mindenekelőtt függ, hogy a párttagok és a tagjelöltek hiánytalanul teljesítsék a párthatározatokat és munXafeladataikat. A pártpolitika érvényesítéséhez való feleiős és elkötelezett hozzáállásuk, a fogyatékosságok és az előrehaladásunkat fékező akadályok ellen vívott harcuk, az új haladó dolgok iránti fogékonyságuk sokoldalú haszonnal jár szocialista társadalmunk számára.

Ezzel összefüggésben hangsúlyoznunk kell: annak a biztosítéka, hogy a kommunisták mindig a párt, az állam és a nép érdekeivel összhangban cselekedjenek, a pártélet magas színvonala és minősége. A demokratikus centralizmus elvének következetes megtartása, a pártdemokrácia, a kollektív vezetés elmélyítése, a kritika és az önkritika fejlesztése, valamint a munka ellenőrzése is biztosítja ezt.

A harmadik alapvető tanulság, amelyet az elmúlt három évtized fejlődéséből, a szocializmus építéséből leszűrhettünk és amely ma Is Igen időszerű, az, hogy a pártnak állandóan figyelmet kell szentelnie politikai rendszerünk megszilárdításának és mechanizmusa tökéletesítésének. Bebizonyosodott, hogy társadalmunk fejlődése egészében véve elválaszthatatlanul összefügg ezzel.

Köztudott dolog, mekkora gondot fordított a párt gottwal- di vezetősége az állami szervek és az államapparátus formálására, a hatalmi szervek kiépítésére meg arra, hogy fokozódjon a dolgozók részvétele a közügyek intézésében a Nemzeti Front szervezetei útján. Ennek a hozzáállásnak mély objektív okai voltak. Arra irányult, hogy az állami szervek, a politikai rendszer összes láncszemei teljesítsék a munkásosztály hatalmi eszközeként reájuk háruló küldetést, érvényesítsék a dolgozók érdekeit, és egyidejűleg biztosítsák a szocialista vívmányok védelmét.

Az a politikai rendszer, amelyben a lenini típusú pártnak van vezető szerepe, a munkásosztály legnagyobb forradalmi vívmánya, mert csak az Ilyen rendszer útján képes a munkásosztály érvényesíteni alapvető érdekeit, megvalósítani történelmi küldetését és egyesíteni az összes dolgozókat a szocializmus építése érdekében.

Politikai rendszerünk szüntelen megszilárdítása a XIV. kongresszust követő egész időszakban a párt figyelmének homlokterében állott, és jelenleg is fontos lépéseket teszünk ezen a téren a XV. kongresz- szus határozatainak megvalósítása során. Sor került az általános választásokra, a társadalmi szervezetek kongresszusaira és számos más akcióra. Ezek megrendezése során a párt arra összpontosította figyelmét, hogy mozgósítsa a tömegeket, fokozza politikai és munkaaktivitásukat, emelje a politikai nevelő munka színvonalát, fejlessze a szocialista demokráciát, s fokozza a nép részvételét az Irányításban és az Igazgatásban. A párt e törekvésének fontos jellemzője az volt, hogy ú] erőket Igyekezett bejuttatni a képviseleti szervekbe, igyekezett javítani a képviselők szociális összetételét, fokozni a nők és a fiatalok számarányát. A most megválasztott képviselők 45 százaléka először képviselő, és a munkásképviselők számaránya csaknem 43 százalékra, a földműves-képviselőké 18 százalékra emelkedett. A nőképviselők számaránya elérte a 30 százalékot, a 35 évnél fiatalabb képviselőké pedig a 38 százalékot. A párton kívüli képviselők szá(Folytatás a 4. oldalon/

/