Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-11 / 11. szám, szerda

Vitával folytatta munkáját a LEMP országo* konferenciája ELŐTÉRBEN A TERMELÉKENYSÉG NÖVELÉSE Pjotr Jaroszewicz felszólalása ÍMEHANV vas ■kO,Un DM 1* (ČSTK) — A Lengyel Egye­sült Munkáspárt II. országos konferenciája a Politikai Bizott­ság beszámolójáról szóló vitá­val folytatódott. A vitában elsőként Pjotr Jaro- szewicz, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nöke, a LEMP KB Politikai Bi­zottságának tagja szólalt föl. Bevezetőben a gazdasági intéz­kedések eddigi eredményeiről szólt. Megállapította, hogy a munkaerők és munkaeszközök a lakásépítés, a mezőgazdasági és a fogyasztási cikkek terme­lési szférájába való áthelyezése helyes és szükséges volt. A változások azonban még neon teljesek és nem mindig felel­nek meg a szükségleteknek. Felszólalásának további ré­szében Pjotr Jaroszewicz a gaz­dálkodás hatékonyságának alap­vető problémáira fordította a figyelmet. E téren első helyen van a munkaerők ésszerű ki­használása. A termelés növelé­sét a munka termelékenységé­nek fokozásával kell elérni. Pjotr Jaroszewicz hangsúlyoz­ta, hogy csökkenteni kell a nyersanyag fogyasztást takaré­koskodni kell az energiával, a tüzelőanyaggal és az alapanya­gokkal. A beruházásokról szólva fi­gyelmeztetett arra, hogy min­denekelőtt a befejezésre váró építkezésekre kell összpontosí­tani a figyelmet A lengyel kormány elnöke ezután a külkereskedelem fel­adatairól és azokról az elő­nyökről beszélt, amelyeket Len­gyelországnak a nemzetközi munkamegosztásban való rész­vétel nyújt. Hangsúlyozta, hogy az export intenzifikálása és az import ésszerűsítése a lengyel gazdaság legfontosabb feladatai közé tartozik. i!£rEJEZÖDTEK A SZOVJET-JAPÁN KÜLÜGYMINISZTERI TÁRGYALÁSOK MOSZKVÁBAN (ČSTK) — Andrej Gromiko szovjet és Szonoda Szunao ja­pán külügyminiszter kedden be­fejezte a szovjet—japán kap­csolatokról és a mindkét fél részéről érdeklődésre számot tartó egyes időszerű nemzetkö­zi kérdésekről folytatott tár­gyalásait. Andrej Gromiko vil­Felújították & a genfi tárgyalásokat (ČSTK) — Genfbe érkezett tegnap a Szovjetunió küldött­sége, amely az Egyesült Álla­mok küldöttségével tanácsko­zásokat folytat a hadászati fegyverrendszerek korlátozásá­ról. A szovjet küldöttség veze­tője, Vlagyimir Szemjonov, a Szovjetunió külügyminiszter-he­lyettese Genfbe érkezésekor tett nyilatkozatában kijelentet­te: „Határozottan és követke­zetesen szem előtt tartjuk az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvét. A kölcsönös együttműködés révén a küldött­ségek munkája eredményes le­het.“ Genfben tegnap felújították a hadászati fegyverrendszerek korlátozásával foglalkozó szov­jet-amerikai tárgyalásokat. lásreggelit adott a japán kül­ügyminiszter tiszteletére. Szonoda Szunao japán kül­ügyminiszter kedden a moszk­vai japán nagykövetségen ebé­det adott, amelyen szovjet rész­ről jelen volt Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, külügyminiszter, Nyikolaj Bajbakov, a Miniszter- tanács helyettes elnöke, minisz­terek és más hivatalos szemé­lyiségek. JAMES SCHLESINGER ameri­kai energetikai miniszter két­napos látogatásra Marokkóba repült. Rabatban az Egyesült Államokba irányuló kőolajim­port problémáiról tárgyal. Ké­sőbb Schlesinger ugyanerről a kérdésről Szaúd-Arábiában folytat megbeszéléseket. HU ARI BUMED1EN algériai elnök befejezte kuvajti látoga­tását és tegnap Jordánia fővá­rosába, Ammanba repült Husz- szein királlyal és más jordánlai vezetőkkel a közel-keleti hely­zetről tárgyaltak. BELGRÁDBAN a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának Elnöksége a párt XI. kongresszusa doku­mentumai előkészítésének alap- téziseiről tárgyalt. MOSE DAJAN izraeli külügy­miniszter Rómában Arnaldo Forlani olasz külügyminiszter­rel a közel-keleti helyzet fejle­ményeiről és a gazdasági prob­lémákról tárgyalt. Dajan fel­szólította a nyugat-európai ál­lamokat, hogy támogassák az egyiptomi—izraeli külön tár­gyalásokat. A NÉMET Kommunista Párt soraiba az elmúlt hetek folya­mán 3000 új tag — köztük fia­tal nyugatnémet munkások, szakszervezeti aktivisták és diákok — lépett. Ez a Max Reimann tiszteletére rendezett akció eredménye. TOKIÓBAN az uralkodó Ja­pán Liberális Demokrata Párt képviselői találkoztak az Egye­sült Államok kongresszusi tag­jainak egy csoportjával. A ta­lálkozón megalakították a biz­tonság kérdéseivel foglalkozó japán—amerikai tanácsot. ELLENTÉTES AMERIKA! ÁLLÁSFOGLALÁSOK EMBER ALUK Fajgyűlölet Ausztráliában (ČSTK) — Ausztráliát „tényleges faji elkülönítés“ veszélyez­teti. Ugyanis 110 000 őslakost kizárnak a tevékenység minden szférájából. Erre a következtetésre a Canberrában végzett közvé­lemény-kutatás alapján jutottak a kormányhatőságok. A felmérés megmutatta, hogy Ausztráliában a sértő fajgyűlölő kifejezéseket nemcsak, hogy eltűrik, hanem „normálisnak“ te­kintik, állapította meg a Reuter hírügynökség. Sőt, a közvéle­mény-kutatás több résztvevője szerint az „őslakosok“ kérdésének „legjobb megoldása“ az lenne, ha őket az egyik elhagyott szi­getre szállítanák, s azután a szigetet lebombáznák. Ausztrália őslakosságáról, kultúrájáról és jogairól aligha tud valaki, állapítja meg a közvéleménykutatásról kiadott zárójelen­tés. Látogathatják ugyan a szállodákat és köziépületeket éppúgy mint a fehér bőrű ausztráliaiak, de gyakorlatilag sohasem fogad­ják el őket teljes jogú állampolgároknak. A fajüldözők áldozatai A Mozambik ellen intézett rhodesiai támadások áldoza­tai azoknak a me­nekülttáboroknak a lakói, amelyeket a Smith-rezsim brutalitása elől Mozambikba és Zambiába menekült színesbőrű dél-af­rikaiaknak hoztak tétre. Felvételün­kön az a 17 éves rhodesiai lány lát­ható, aki a Smith- rezsimnek a mo­zambiki Tembuya menekülttábor el­len intézett táma­dása során sebe­sült meg. (CSTK — ZB felvétel) (ČSTK) — Zbigniew Brzezin- skinek, az Egyesült Államok elnöke nemzetbiztonsági ta­nácsadójának az a kijelentése, miszerint a vietnami—kambod­zsai konfliktus megfelel az amerikai politika érdekeinek, mert — szavai szerint — „a Kína és a Szovjetunió közötti közvetett háború első megnyil­vánulása“ — nem csupán az USA-ban, hanem más országok­ban is aggodalmat keltett. Brzezinski kijelentése, amely leleplezte a konfliktus elmélyí­tésére irányuló törekvését, bi­zonyos mértékben nehéz hely­zetbe hozta az amerikai Kül­ügyminisztériumot. Szóvivője elutasította Carter nemzetbiz­tonsági tanácsadója állásfogla­lásának támogatását. A New York Times napilap szerint a Külügyminisztérium „elutasítot­ta Brzezinski nézeteinek támo­gatását“, amelyek a kambodzsai —vietnami konfliktus értékelé­sére vonatkoznak. A Washington Post is azt ír­ja, hogy Brzezinski az óhajokat tényként találta. A napilap közli, hogy a többi amerikai hivatalos személyiség állásfog­lalása óvatosabb. A londoni Times írja, hogy a kambodzsai—vietnami kap­csolatok jelenlegi alakulása nem Brzezinski értékelésének helyességét igazolja. Ellenkező­leg, arról van szó, hogy ezt a konfliktust békés úton oldják meg. A VIETNAMI VEZETŐK KÉSZEK BÁRMIKOR TÁRGYALNI Le Duan beszéde @ Peking provokációs tevékenysége (ČSTK) — A vietnami fegy­veres erők becsülettel teljesítik feladataikat: készek a haza vé­delmére, és részt vesznek az ország gazdasági újjáépítésé­ben, hangsúlyozta Le Duan, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitká­ra a vietnami néphadsereg tá­bornokaihoz és magasrangú tisztjeihez intézett beszédében. Le Duan hangsúlyozta, hogy a forradalom jelenlegi szaka­szában tovább kell tökéletesíte­Japán politikai életében olyan problémák vannak, amelyek szüntelenül a közvélemény fi­gyelmének középpontjában áll­nak. Ezek közé tartoznak a ja­pán-szovjet kapcsolatok is. En­nek a ténynek több oka van. Ilyen például országaink föld­rajzi közelsége, egyre növekvő gazdasági potenciálja, orszá­gunk békés külpolitikájának vitatták a két ország gazda­sági kapcsolatainak távlatait. Oj határkővé vált a kétoldalú egyezmény az atomenergia bé­kés célokra való felhasználása terén kifejtendő együttműkö­désen, amelyet Tokióban írtak alá. Nem múlik el egyetlen nap sem anélkül, hogy ne látogat­nának el Japánba szovjet tudo­által Nagoyában, Tokióban és további japán városokban meg­rendezett, a Nagy Október 60. évfordulója alkalmából tartott tömeggyűlések a japán és szov­jet dolgozók barátságának tün­tetéseivé váltak. Jubileumi gyű­lést Japán több mint 80 városá­ban tartottak. A két ország népeinek ha­sonló érdekei megkövetelik a Á siov'eHaiÉi iapcsolofolí támogolói és ellsni A moszkvai Pravda tudósítója, Igor Latisev írja Tokióból: J978 I. 11 vonzóereje, a szovjet népnek a tudomány, a kultúra és a társa­dalmi élet szakaszán elért ki­emelkedő eredményei. Az 1976—1980-s évekre szóló új árucsere és fizetési egyez­ményben emelkedő irányzatot mutat a szovjet—japán keres­kedelem. A Szovjetunió és Ja­pán közötti árucsere 1977 első felében 1 milliárd 278 millió rubelt tett ki, 1976 ugyanazon időszakában pedig 914 millió rubel értékű volt. A szovjet szervezetek és japán cégek gaz­dasági együttműködéséről szó­ló egyezmény alapján egyre növekvő szállítások a Szovjet­unió keleti területei népgazda­sági ágazatainak fejlődésében a kétoldalú kereskedelem fontos tényezőjévé váltak. A szovjet—japán és a japán —szovjet kereskedelmi és gaz­dasági együttműködési bizott­ság 1977 szeptemberében Tokió­ban tartott legutóbbi tanácsko­zásán hasznos véleménycsere zajlott le, melynek során meg­mányos dolgozók, vagy színmű­vészeti, zeneművészeti együtte­sek, művészek, írók, orvosok, tanítók és sportolók. A Japán közvéleménynek a Szovjetunió iránti érdeklődése főleg a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulója alkalmából megrendezett tö­megakciókon nyilvánult meg. A Japán Dolgozók Egyetemének hallgatói már a tavaly nyáron tömegszemináriumot rendeztek az Októberi Forradalom tapasz­talatairól. Azután 30-tagú japán küldöttség látogatott Haba­rovszkba és Moszkvába, részt vettek a szovjet szakszerveze­tek képviselőivel tartott baráti találkozón. A Japán Szakszer­vezetek Általános Tanácsának aktivistái, a Független Szak­szervezetek Tanácsának — Ja­pán két legnagyobb szakszerve­zeti központjának — aktivistái tavalv szeptemberben szívélyes fogadtatásban részesítették a szovjet dolgozók nagyszámú küldöttségét. A japán szakszer­vezetek és a szovjet vendégek jó kapcsolatok és a barátság elmélyítésére, a kapcsolatok bő­vítésére irányuló fokozott tö­rekvéseket. Japánban ezt ma nem csupán a haladó szellemű rétegek tudatosítják, hanem a konzervatív politikai körök más képviselői is, akik támogatják a két ország kereskedelmi kap csolatainak fejlesztését, a kap­csolatok sokoldalú javítását. Japán politikai életében azon­ban, sajnos, ellentétes erők is léteznek. Itt a szovjetellenes politikusokról, hivatalos szemé­lyiségekről és azokról a diplo­matákról van szó, akik saját népük érdekeire való tekintet nélkül továbbra is fékezik a szovjet—Japán jószomszédi kapcsolatok fejlesztését A 1a- pán sajtóban éppen az ilyen erők hatására időről időre kü­lönböző szovjetellenes kampá­nyokat indítanak. Példaképpen megemlíthetjük az úgynevezett „territoriális kérdés“ ürügye alatt indított propagandaklro- hanásokat, noha ez a kérdés a valóságban már régen nem lé­tezik. Az utóbbi időben a jó szovjet—)apán kapcsolatok el­lenségeinek igyekezete főleg a Pekinggel való kapcsolatok megerősítésére összpontosult. A japán—kínai szövetség hí­veinek kampányáról szóló je­lentésben — a kampányt az uralmon levő liberális demok­rata párt soraiban folytatták — a helyi sajtó gyakran úgy véle­kedik, hogy állítólag a Peking­gel való szövetség ... nem fel­tételezi a Szovjetunióval való kapcsolatok megnehezítését. Ezt azonban csak az együgyüek hiszik el. A szovjetellenes körök akti­vizálódása komolyan aggasztja a jó japán—szovjet kapcsola­tok őszinte pártolóit. Sigejosi Macumae, a Külföldi Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Japán Tár­saság elnöke, kiemelkedő lapán közéleti személyiség mondotta: „E körök tevékenysége nem kí­vánatos. Bármilyen szovjetelle­nes akció sajnálatra méltó, an­nál is inkább, mert külföldi nyomás következményeként jön létre. Teljes mértékben osztom l.eonyid lliies Brezsnyevnek, az SZKP KR főtitkárának vélemé­nyét, miszerint arra kell töre­kedni, hogy a szovjet—japán kapcsolatokban meghonosodjék a bizalom, a szívéli/esség és az együttműködés léqköre." Egyrészt tehát jelentős hala­dás észlelhető a japán—szov­jet kapcsolatokban, másrészt viszont a szovjetellenes erők ármánykodásai fenyegetik e kapcsolatokat. Tokió további magatartásától függ, hogy az egymást kizáró irányzatok kö­zül melyik kerekedik felül. ni a nemzetvédelmet. Felszólí­totta a vietnami tiszteket és katonákat, hogy továbbra is maradjanak hűek a forradalom­hoz, tartsák meg a néppel való szoros kapcsolatot, és sajátít­sák el a korszerű hadviselés tu­dományát. A vietnami—kambodzsai inci­denssel kapcsolatos vietnami kormányálláspontot nagyra ér­tékeli a Népszabadság. Energi­kusan, megfontoltan és a két nép sorsáért érzett felelősség- tudattal a Vietnami Szocialista Köztársaság következetesen a határincidensek tárgyalások út­ján való rendezéséért száll sík­ra, írja a lap. Vietnam álláspontja világos. A vietnami vezetők készek bár­mely pillanatban tárgyalóasztal­hoz ülni, írja a Patriot című indiai haladó napilap. A két or­szág között bizonyos területi problémák vannak. Vietnam azonban már nemegyszer java­solta, hogy ezt a problémát a kölcsönös tisztelet és a területi sérthetetlenség tiszteletben tar­tása elveinek szellemében old­ják meg. Mindez azt bizonyítja, hogy a jelenlegi események össze­függnek Peking provokációs te­vékenységével. Az, hogy a pe­kingi vezetőség a vietnami- kambodzsai konfliktusban Kam­bodzsának nyújt támogatást, teljesen összhangban van Kína hegemonisztikus politikájával, hangsúlyozza a napilap. Waldheim Teheránban (ČSTK) — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kedden An­karából négynapos hivatalos látogatásra az Iráni fővárosba, Teheránba érkezett. Waldheim — törökországi tárgyalásait befejezve — hét­főn Ankarában sajtóértekezletet tartott. Bejelentette, hogy feb­ruár végén vagy március ele­jén felújítják a ciprusi válság rendezéséről szóló tárgyaláso­kat. Waldheim ugyanakkor hoz­zátette, hogy Ecevit, az új tö­rök kormányfő, kész kezdemé­nyező lépéseket tenni a vitás kérdések rendezése érdekében, s ezért az ENSZ főtitkára biza­kodóan tekint a felújítandó tárgyalárok elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom