Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-09 / 9. szám, hétfő

Tanúságtétel a fellett szocialista társadalom építéséről hazánkban A prágai G’KD Dukia vállalat a múlt év végűig 4,1 millió korona értékű árut gyártott terven felül. Képünkön: Jaroslav Gregor munka közben. {Képtávírón érkezett: K. Vlček — ČSTK) Állták szavukat Teljesítették a Februári Győzelem tiszteletére vállalt kötelezettséget (Folytatás a 3. oldalról) osztályunk egy van, dolgozóink egységesek. Az integráló szere­pét Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front tölti be“ (249. oldal). A CSKP XV. kongresszusán Gustáv Husák elvtárs a nemze­tiségi politika terén, a csehek és a szlovákok, valamint a nemzetiségek egységének és In­ternacionalista testvériségének megszilárdítása terén elért si­kereket a „forradalmi munkás- mozgalmunk. pártunk és né­pünk küzdelmei során elért leg­nagyobb történelmi vívmányok“ közé sorolta. „E vívmány vé­delme szüntelenül időszerű fel­adat“ í385—386. oldal). * * * Legfelsőbb pártszerveink és szocialista államunk minden fontos dokumentuma s Gustáv Husák elvtárs beszédei és cik­kei is mindig kiemelik a politi­ka és a gazdasági élet dialek­tikus összefüggéseit, a CSKP gazdaságpolitikájának döntő szerepét a fellett szocialista társadalom építésében. Minél lobban fogjuk teljesíteni a kom­munista párt által kitűzött programcélokat életünk minden területén egészében véve és külön-külön minden egyes te­rületen — hangsúlyozza több ízben Gustáv Husák — annál lobban tudnak érvényesülni a szocialista rendszer előnyei, annál szilárdabban fogják tá­mogatni pártunk politikáját a széles néprétegek, annál nyu- godtabb és boldogabb lesz a dolgozók millióinak élete. Jog­gal látta és látja ebben a kom­munisták életének és munkájá­nak értelmét. A párt vezetősége a CSKP XV. kongresszusát megelőző két esztendőben a párt és a társa­dalom figyelmét a CSKP XIV. kongresszusán kitűzött gazdasá­gi jellegű határozatok megvaló­sítására összpontosította, és ez­zel ismét — ahogy ezt a CSKP Központi Bizottságának és az SZLKP Központi Bizottságának az említett időszakban megtar­tott plenáris ülései is alátá­masztották — kiemelte a párt gazdaságpolitikájának, mint a párt második programjának kulcsszerepét. , Már a CSKP KB 1972 február­jában megtartott ülése is egy­értelműen kiemelte, hogy a XIV. kongresszus gazdasági pragramját nem szabad kizáró­lag műszaki-gazdasági értelem­ben venni, hanem .társadalmi és forradalmi vetületeiben; olyan küzdelemként kell tehát tekinteni a gazdasági progra­mot, amelyet a munkatermelé­kenység tartós növeléséért és azért vívunk, hogy a társada- lom minden alkotó erejével és képességével a nép életszínvo­nalának emelésén fáradozzon. Olyan feladat volt ez — és ma is olyan feladat —, amely egyaránt érinti a termelés, a felépítmény és a pártmunka területét, a szakszervezeti moz­galmat, a Nemzeti Front összes szervezeteit, az állami és gaz­dasági szerveket, a nemzeti bi­zottságokat, a lakosság összes rétegeit és minden állampolgá­runkat. A CSKP KB 1974 no­vemberében megtartott ülése után is a párt és az egész tár­sadalom a gazdasági fejlődés előmozdítására, elsősorban az 5. ötéves terv feladatainak tel­jesítésére összpontosította ere­jét A kommunista párt erejének a nagy gazdaságpolitikai célok elérésére való összpontosítása eredményezte azokat a sikere­ket, amelyeket közvetlenül a CSKP XV. kongresszusát meg­előző időszakban értünk el a csehszlovák népgazdaság fej­lesztésében. Népgazdaságunk — a hatvanas évektől eltérően — folyamatosan és dinamikusan fejlődött. A tervfeladatokat tel­jesítettük, sőt néhány terüle­ten, például az iparban, az épí­tőiparban és részben a kiske­reskedelmi forgalomban túl is teljesítettük. Ez lehetővé tette a nemzeti jövedelem tervezett növekedési ütemének túlteljesí­tését, e növekedést túlnyomó- részt a munkatermelékenység fokozódása fedezta A álló­eszközök értéke gyors ütemben növekedett. A gép- és vegyipar előnyben részesítése, és gyors ütemű fejlesztése következté­ben, a XIV. pártkongresszus ha­tározataival összhangban ked­vező irányban megváltozott a termelés szerkezete. Lényege­sen fokozódott a termelés a nagy távlatokkal rendelkező szakágazatokban, a tudomá­nyos-technikai rorradalom idő­szakának jellemző ágazataiban, a petrolkémiában és az elekt­rotechnikai iparban. • Az atom- energitikában is megindult a fejlődés. A legfontosabb azonban az, hogy a CSKP ebben az időszak­ban figyelmét a gazdasági élet problémáinak és fogyatékossá­gainak következetes felszámo­lására összpontosította. A CSKP KB 1975 júliusi ülé­sén Husák elvtárs kijelentette: „A novemberi ülés többnyire távlati jeladatokat tűzött ki, távlati irányzatokat elemzett. Senki sem reméli azt, hogy egyetlen ülés, vagy egyetlen határozat valamennyi problé­mánkat megoldja. A gazdasági életben például egyetlen ülésen nem oldhatjuk meg a beruházá­sok, a termelési költségek, a hatékonyság, vagy a munkafe­gyelem problémáit. Egyetlen ülésen a szocialista ember ne­velésének kérdését sem oldhat­juk meg. Kitűztük azonban azo­kat az utakat, amelyeken ha­ladnunk kell. Éppen azért, mert ezek távlati feladatok, tartósan kell fáradozni, mindennapi munkával szüntelenül harcolni kell megvalósításukért. Ezért sohasem szabad megfeledkezni róluk, el kell gondolkodni e feladatokról, az embereket meg­valósításukra kell ösztönözni, és meg kell nyerni támogatásukat ezekhez.“ (228. oldal.) # # * A gyűjtemény — Gustáv Hu­sák elvtárs beszédenek és cik­keinek korábbi válogatásaira alapozva — az olvasó figyel­mét a csehszlovákiai szocialis­ta társadalom továbbfejleszté­sének fontos kérdéseire tereli, mégpedig a szocializmus erői­nek megszilárdításával, a nem­zetközi haladás és a világbéke erősítésével összefüggésben. Ez­zel elmélyül a nemzeti és a nemzetközi célok, valamint a forradalmi erők érdekei közötti lenini kapcsolat legfontosabb kérdéseinek megismerése, an­nak megismerése, hogy az álta­lános és a konkrét dialektikus egysége elvének a szocializmu­sért vívott harcban va­ló érvényesítése elkerülhe­tetlenül fontos. Gustáv Husák elvtársnak az SZKP XXV. kong­resszusán, valamint a többi testvérpárt kongresszusain el­mondott beszédei meggyőzően bizonyítják, hogy a fejlett szo­cialista társadalom csehszlová­kiai építésének érdekei osztha­tatlanul közösek a szocialista közösség országainak, az egész nemzetközi kommunista mozga­lomnak az érdekeivel, az em­beriség békés életének biztosí­tásával. „Csehszlovákia szocialista fej­lesztésének, szabadságának, füg­getlenségének és békés jövő­jének döntő előfeltétele — mon­dotta Husák elvtárs az SZKP XXV. kongresszusán — a Szov­jetunióval és a szocialista kö­zösség többi országával való bárátság, szövetség és sokolda­lú együttműködés. Csehszlová­kia népe nem feledkezik meg azokról a nagy áldozatokról, amelyeket a szovjet emberek hoztak szabadságunkért és nagy­ra értékeli azt a testvéri segít­séget, amelyet a Szovjetunió, hű barátunk és szövetségesünk már három évtizede nyújt a szocializmus építéséhez“ (330. oldal). Husák elvtárs kiemeli azt a tényt, hogy a szocialista közös­ség országai által a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kong­resszusán elfogadott békeprog­ram megvalósítása érdekében tanúsított egybehangolt maga­tartás döntő mértékben hozzá­járult a jelenlegi nemzetközi helyzetben végbement pozitív változásokhoz és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzet­közi helyzetének megszilárdu­lásához. Hozzájárulásunk a szo­cialista közösség országai erői­nek további növekedéséhez, ezeknek az országoknak szoros együttműködéséhez és magatar­tásuk egybehangolásához, vala­mint a szocialista gazdasági in­tegráció folyamatának felgyor­sításához, saját erőinket is megsokszorozta. A nemzetközi fórumokon, pél­dául az európai biztonsági és együttműködési értekezleten el­mondott beszédeiben, valamint itthoni beszédeiben és cikkei­ben is hangsúlyozta Husák elv­társ, hogy Csehszlovákia és né­pe, amelyet gyakran és súlyo­san sújtott a háború borzalma és szenvedése, a békepolitikát és a népek közötti együttmű­ködést külpolitikánk tartóoszlo­pának tartja. A Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való kap­csolatok széles körű fejleszté­se, ezen országok egységének megszilárdítása és a velük való sokoldalú együttműködés állan­dó elmélyítése pártunk és ál­lamunk elsőrendű és tartós fel­adata. Ez azonban — a nemzet­közi kommunista mozgalom ke­retében kiépített internaciona­lista kapcsolataink fejlesztésé­vel együtt — nem zárja ki, ép pen ellenkezőleg, feltételezi kétoldalú kapcsolataink és köl­csönösen előnyös együttműkö­désünk kiszélesítését a fejlődő országokkal és azok igazságos harcának támogatását, akik szuverenitásukért és független­ségükért küzdenek. „A tőké sor szág okkal való kapcsolatainkban mindig az eltérő társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének elvéből indultunk ki, és a jövőben is erre alapo­zunk. A jelenlegi időszakban, amikor óriási mennyiségű pusz­tító erő gyülemlett föl az egész világon, ez az egyedüli elfogad­ható alternatíva. Ez a politika nemcsak a szocialista országok­ban élő népek, hanem a világ összes népei legsajátosabb ér­dekeinek is megfelel.“ (415. ol­dal). * * * Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, köztársaságunk elnöke beszédeinek és cikkei­nek gyűjteménye azt mutatja, hogy szerzőjük olyan politikus, államféri, a nemzetközi kom­munista mozgalom olyan jelen­tős személyisége, aki a kom­munista, a csehszlovák hazafi és az internacionalista forró szívével, törhetetlen meggyőző­désével és akaraterejével, a kommunista eszmék iránti oda­adásával, szilárd állásfoglalásá­val, széles elméleti látókörével, kezdeményezésével a politikai küzdelmekben tanúsított tán- toríthatatlanságával, szervező- képességével, a szocialista cé­lokért harcoló munkásosztály és dolgozó nép győzelmébe ve­tett mély hitével, a társadalom progresszív fejlődését előmoz­dító minden tevékenységének alkotó jellegével és dinamiz­musával, intellektuáíis és sze­mélyes jellembeli, valamint er-, kölcsi tulajdonságaival, egész termékeny életével kitörölhetet­lenül beírta nevét Csehszlová­kia és népe történetébe, nem­zeteink és nemzetiségeink arra irányuló erőfeszítéseinek törté­netébe, hogy felépítsük a fej­lett szocialista társadalmat, s minden állampolgár számára megteremtsük a boldog, anyagi és szellemi szempontból sokol­dalúan gazdag élet előfeltéte­leit. Az eszmék gazdagsága, a fel­gyülemlett tapasztalatok ereje és meggyőző volta, társadalmi fejlődésünk legfontosabb ten­denciái általánosításainak mély­séges, vagyis a Gustáv Husák elvtárs által 1974 augusztusától 1976 áprilisáig elmondott be­szédek, illetve írt cikkek egész tartalma lehetővé teszi a fi­gyelmes olvasó számára azt, hogy megbízhatóan tájékozód­jék a jelenkor kulcsfontosságú bel- és külpolitikai kérdéseiben. Az elméleti gazdagság, vala­mint a közelmúlt szociálpoliti­kai problémái megoldásai eljá­rásainak, formáinak és módsze­reinek ismerete, amelyet a könyv nyújt, a gyűjteményt a jelenlegi korszakban is idősze­rűvé teszi. A könyv jelentős mértékben elősegíti azon szá­mos feladat teljesítését, ame­lyeket a CSKP XIV. kongresz- szusán jóváhagyott program alapján pártunk XV. kongresz- szusa tűzött ki. VILIAM PLEVZA, LEOPOLD POSTUPKA A bratislavai PR1EMSTAV nemzeti vállalat 1. számú tize­mének betonkészítő részlege már a múlt év végén teljesítet­te a Februári Győzelem 30. év­fordulójának tiszteletére tett vállalást, terven felül 5000 köb­méter betont készítettek és szállítottak rendeltetési helyé­re. Ennek a vállalásnak, és tel­jesítésnek története van, mely még tavaly kezdődött. Egészen pontosan: az 1977. évi termelési terv elfogadásakor. Ugyanis, az üzemrészleg dolgozói ekkor ha­tározták el, hogy a „Mindenki szocialista módon!“ jelszó je­gyében beneveznek a szocialis­ta munkaversenybe. A terme­lési terv szerint az év végéig 64 000 köbméter betont kellett elkészíteni, rendeltetési helyére szállítani. Nos, ők vállalták, hogy ezt a tervet a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom jubileumi évfordulójának tisz­teletére már november 15-re teljesítik. És mi történt? Raksányi Ru­dolf elvtárs az üzemrészleg ve­zetője már november 12-én, te­hát három nappal korábban je­lentette az 1. számú üzem ve­zetőjének és a vállalat igazga­(ČSTK) — A szlovákiai épí­tőipari vállalatok dolgozói az Októberi Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére tett felaján­lásaikkal elsősorban a termelés növelésére és ésszerűsítésére, valamint az új és progresszív munkamódszerek felhasználásá­ra törekedtek. A „Mindenki szocialista módon“ jelszó je­gyében meghirdetett versenybe* 186 512 dolgozó, a szlovákiai építőipari dolgozók több mint háromnegyed része kapcsoló­dott be. A verseny résztvevői elsősorban a szovjet tapaszta­latok érvényesítésére töreksze­nek. A Zlobin-módszert %Szlová­kiában 140 építőipari kollektí­va érvényesíti, amelyekben több mint 5000 dolgozó tevé­kenykedik. A balesetek számá­nak csökkentését célzó Baszov- módszert 3500 kollektíva alkal­mazza több mint 42 000 taggal. A módszer hasznosságát bizo­nyítja, hogy csaknem 3300 mun­kaközösségben már több mint egy éve nem történt üzemi bal­eset. A Ívovi és a szaratovi önellenőrző rendszer tapaszta­latait sikerrel alkalmazzák a Banská Bystrica-i, a Bratislavai és a Nitrai Magasépítő Válla­lat, valamint más építőipari vállalatok dolgozói. A reszort 29 vállalata és szervezete tett eddig felajánlást a termelés hatékonyságának növelésére és tójának: a vállalást teljesítet­tük. Ugyanakkor bejelentette: a Februári Győzelem 30. évfor­dulójának tiszteletére az év vé­géig további 5000 köbméter be­tont készítünk és szállítunk rendeltetési helyére. Állták szavukat, vállalásukat már tel­jesítették. Jól ismerem a részleg dolgo­zóit, így tehát azt is tudom, hogy az ilyen eredmény nem születik csak úgy magától. Na­gyon sok szabad időt kellett feláldozni ennek érdekében. A fedélzeti személyzet, Algajer Rudolf mester, Algajer László, Deszkás József, Csirke Lajos, ifj. Raksányi Lajos, Végh Lász­ló, meg a többiek tudják jól, hogy hány hosszabbított mű­szak. hány szombati műszak eredménye ez a siker. A szál­lítók, Hunyadi László, Vojtech Sikora, Ciril Brezina, meg a többiek, így a gépkocsivezető is részt vállalt a munkából. És ami még nagyon fontos: az üzemzavarok esetén, a gépek meghibásodásakor nem tétováz­tak, maguk javították a gépe­ket, csakhogy teljesíthessék, túlteljesítsék vállalásukat. TRENKA IMRE a munka minőségének javításá­ra. A felajánlások teljesítésé­nek értékelésekor bebizonyoso­dott, hogy tartalékok mutatkoz­nak az irányítás hatékonyabbá tétele és a beruházások meg­szervezése terén is. Sikeres munkát végeznek azok a vál­lalatok, amelyek dolgozói kö­zös szocialista felajánlást tesz­nek a beruházások átfogó kivi­telezésére. A szlovákiai építő­ipari vállalatok által megvaló­sított 63 központilag ellenőr­zött beruházás közül 41 építke­zés dolgozói tettek ilyen fel­ajánlást. A legjobb eredménye­ket a mélyépítő vállalatok érik el, ők már októberben teljesí­tették a tavalyi tervet. Szovjet technológia alapján végeznek földmunkákat a téli időszak­ban, s a folyamatos építkezés módszere is nagymértékben el­terjedt. Ezzel a módszerrel épí­tik ma már az új lakások több mint 63 százalékát. A módszer a járulékos és a műszaki beru­házások létesítése során is be­vált. A verseny- és a felajánlási mozgalom élén a szocialista munkabrigádok haladnak. Jelen­leg a cím megszerzéséért a szlovákiai építőipari vállalatok 5769 kollektívája versenyez, amelyben több mint 61 000 dol­gozó van. Űj módszereikkel Az építőipari dolgozók széleskörűen alkalmazzák a szovjet tapasztalatokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom