Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-06 / 6. szám, péntek

mm 1978 A HATÁRKÉRDÉST SÜRGŐSEN MEG KELI OLDANI Vietnam bármikor kész tárgyalni (ČSTK) — Pham Van Dong, a Vietnami Szocialista Köztár­saság kormánytanácsának el­nöke a VNA hírügynökség munkatársával folytatott be­szélgetése során kijelentette: „Népünk a függetlenségét és szabadságát értékeli a legtöbb­re, és természetes, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja Kambodzsa függetlenségét és szabadságát.“ Pham Van Dong többek kö­zött azt mondotta, hogy „a kambodzsai hivatalos szervek már régóta kampányt indítot­tak, melynek az volt a célja, hogy a két ország népe között gyűlöletet szítsanak. Többször behatoltak Vietnam területére. Mélységesen nyugtalanít ben­nünket a kialakult helyzet. 1977 áprilisa óta a kambodzsai fél megszakította a két ország azon bizottságainak a kapcsola­tát, amelyeknek a határmenti incidenseket kellett volna meg­oldaniuk, és ismételten vissza­utasította javaslatainkat, hogy a két ország határkérdését tár­gyalások útján oldjuk meg. Míg Vietnam tartózkodó ma­gatartást tanúsított, Kambodzsa folytatta akcióit. A kialakult helyzet komolyságára való te­kintettel fegyveres erőink kény­telenek voltak önvédelemből akciókat kezdeményezni, hogy biztosítsák hazánk területének sérthetetlenségét és dolgozó népünk békés munkáját“. Pham Van Dong kihangsú­lyozta, hogy Vietnam és Kam­bodzsa két testvéri szomszédos állam, amelyek egységben és vállvetve harcoltak a közös el­lenség ellen, és a nemzeti fel­szabadító harcban végső győze­lemre törekedtek. A vietnami nép, a Vietnami Kommunista Párt és a Vietnami Szocialista Köztársaság kormánya mindig arra törekedett és arra törek­szik, hogy megőrizze szolidari­tását a kambodzsai néppel, és elhárítsa a külföldi imperialis­ták és reakciósok felforgató törekvéseit. A kambodzsai hivatalos szer­vek politikája arra irányul, hogy gyűlöletet szítson a két ország népei között, és veszé­lyeztesse Vietnam területét Ez elleniében áll Kambodzsa népé­nek érdekeivel is, aláássa a két ország közötti testvéri barátsá­got, és veszélyezteti e térség békéjét. Feltétlenül szükséges, hogy a két ország közötti határkérdést rövidesen megoldják. Vietnam kész azonnal tárgyalásokat kez­deni Kambodzsával bármilyen szinten. AZ SZKP KÖZPONT! BIZOTTSÁGÁNAK JÓKÍVÁNSÁGAI (ČSTK) — Az SZKP Közpon­ti Bizottsága jókívánságait fe­jezte ki az Ai'gentin Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak a párt megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Az üdvözlő távirat megálla­pítja: „Az Argentin Kommunis­ta Párt határozottan harcol az argentin nép érdekeiért, az im­perializmus és a reakció ellen, a demokráciáért és a szocia­lizmusért. Hozzájárul a nem­zetközi kommunista mozgalom egyesítéséért vívott harchoz. A Szovjetunió kommunistái nagyra értékelik azt, hogy az argentin kommunisták pártjuk hatvanéves történelme folya­mán mindig az SZKP-hez fűző­dő testvéri barátságból indultak ki, s ma is ezt teszik." AZ ARGENTIN BALOLDAL AZ ORSZÁG HELYZETÉRŐL (ČSTK) — Az ország belpo­litikai és gazdasági helyzetéről tanácskoztak Buenos Aires-i együttes ülésükön a katonai kor­mányzat által betiltott argentin politikai pártok vezetői. A meg­beszélésen részt vettek az Ar­gentin Kommunista Párt, a Pol­gári Radikális Szövetség, a Juszticialista Párt, a Népi Ke­resztény Párt és néhány más politikai csoportosulás vezető képviselői. A tanácskozás résztvevői nyugtalanságukat fejezték ki Martinez de Hoz gazdasági mi­niszter politikája miatt, mely­nek következtében elmélyült a gazdasági válság és lényegesen süllyedt a dolgozók életszínvo­nala. Elítélték az egyre erősö­dő politikai terrort és felszó­lították a kormányt, hogy ves­sen véget a reakció provoká­cióinak. A svéd kommunisták XXV. kongresszusa (ČSTK) — Stockholmban megnyílt a Svéd Baloldali Párt — Kommunisták XXV. kong­resszusa. A 272 küldött 15 ezer párttagot képvisel. A párt el­nöke, Lore Werner, az ország helyzetét elemezve rámutatott, hogy lassult a gazdasági növe­kedés üteme, növekszik a mun­kanélküliek száma, a lakosság­ra egyre súlyosabb terheket ró az infláció, és az ipar egy sor ágazatában válságjelenségek mutatkoznak. A párt olyan programot dol­goz ki, amely kiutat mutat a kapitalista rendszer okozta vál­ságból, és hangsúlyozza, mi­lyen nagy szerepe lenne a szo­cialista tervezésnek. • >.vw* BLACK AND WHITE UNITW A FRANCIA RENDŐRSÉG a hét elején letartóztatott négy férfit, akik karácsonykor rálőt­tek Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtitkára vidéki házára. A rendőrség ál­lítása szerint a merényletnek nem volt politikai háttere, mindössze arról van szó, hogy a tettesek „többet ittak a kel­leténél“ és részegen tüzeltek a házra. ROMÁBAN szerdán este né­hány gyújtóbomba robbant a Corriere della Sera napilap székházában. Egy személy megsebesült. Szemtanúk vallo­mása szerint hat felfegyverzett álarcos terrorista dobott bom­bát az épület bejáratába. BUMEDIEN algériai elnök egynapos iraki hivatalos láto­gatása befejeztével Szaúd- Arábiába repült, ahol közvetí­teni próbál Szíria és Irak között. JOSHUA NKOMO, a ZAPU el­nöke Berlinben kijelentette, hogy csak olyan tárgyaláson hajlandó megjelenni, ahol Zim­babwe népének igazi szabad­ságáról és az ország függet­lenségéről lesz szó. A KÍNÁBAN tartózkodó Ed­ward Kennedy amerikai szená­tor másfél órán keresztül tár­gyalt Teng Hsziao-ping minisz- terelnök-helyettessel, s ezzel befejezte pekingi látogatását. A szenátor és kísérete csütör­tökön vidéki körútra indult. A megbeszélésekről eddig semmit sem tettek közzé. TAHA MQHIEDDIN MAARUF iraki elnök a Bolgár Államta­nács meghívására négynapos hivatalos baráti látogatásra Szófiába érkezett. A KOMSZOMOLNAK ma 36 millió tagja van. Az utóbbi öt évben mintegy 25 millió fiatal lépett a Komszomolba. 1936- tól 1976-ig a munkásfiatalok száma a Komszomolban több mint a tizenegyszeresére emel­kedett. Sí09 immm ~ ' um W .■ ■ ■ STOP Ha sat WORKERS Az ENSZ apartheidellenes különbizottsága nyilatkozatban szögezi le, hogy a nyugati monopóliumok a világ közvéle­ményének tiltakozása és az ENSZ számos határozata elle­nére továbbra is együttműködnek a Dél-afrikai Köztársa­ság fajüldöző rendszerével. A külföldi monopóliumok tevé­kenysége akadályozza a politikai és gazdasági független­ség kivívását, előmozdítja a rablógazdálkodást és a színes bőrű lakosság kegyetlen kizsákmányolását. Anglia Is együtt­működik Vorster rendszerével, ami a hazai haladó körökben nemtetszést vált ki. London lakosai tüntetnek az együtt­működés és a színes bőrűek embertelen kizsákmányolása el,en- (Repró: ČSTK) Szolidárison a chilei néppel Ünnepi ülés Moszkvában (ČSTK) — A Chilei Kommu­nista Párt megalakulásának 56. évfordulója alkalmából Moszk­vában szerdán este ünnepi ülést rendeztek. Americo Zorrilla, a Chilei KP KB Titkárságának és Politikai Bizottságának tagja és további felszólalók hangsú­lyozták, hogy a Chilei Kommu­nista Párt a jelenlegi nehéz helyzetben is kész folytatni a harcot a demokratikus erőkkel együtt a chilei nép jogainak a felújításáért. Az ünnepi ülés résztvevői arra is rámutattak, hogy az úgynevezett népszava­zással a junta saját reakciós jellegét akarja palástolni. A szovjet nyilvánosság képvi­selői hangsúlyozták, hogy a szovjet nép szolidaritást vállal a chilei kommunistáknak és az egész chilei népnek a szabadsá­gért és a demokráciáért folyta­tott harcával. Az ünnepi ülésen megjelent Luis Corvalán, a Chilei KP KB főtitkára is. A JUNTA m VÁLTOZTAT MÓDSZEREN Véget ért Pinochet „népszavazási" komédiája (ČSTK) — A chilei belügy­miniszter tegnap reggel a sza­vazatok 90 százalékának meg- számolása után kijelentette, hogy a szerdai „népszavazá­son“ a választók 75 százaléka „igennel“ szavazott bizalmat Pinochet kormányának, 21 szá­zalék pedig „nemmel“ vála­szolt. A többi szavazócédula ér­vénytelen volt. A jelentés köz­li, hogy a végeredményen már úgysem változtat lényegében semmi. A z amerikai kontinens leg­régibb marxista—leninis- ta pártja 1918. január 6-án Nemzetközi Szocialista Párt né­ven alakult meg. A párt közvet­lenül a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hatására, va­lamint Victorio Codovilla, Ro­dolfo Ghioldi és más latin-ame­rikai forradalmárok kitartó munkajának eredményeként jött létre. A párt -életében rendkívüli jelentőségű esemény volt az 1920 decemberében megtartott rendkívüli kongresszusa, ame­lyen egyhangúlag elfogadták a Kommunista Internacionáléba való belépés 21 feltételét. A párt neve ezután Argentin Kom­munista Párt lett. Tevékenységét, rövid megsza­kításoktól eltekintve, illegáli­san végezte. A marxizmus—le­ninizmus és a proletár interna­cionalizmus elveihez hűen sík- rászállt a burzsoá nacionaliz­mus valamennyi megnyilvánu­lása ellen, támogatta az anti- imnerialista erők akcióegysé­gét. Fejlődésére az ultrabalol­dali, szektás és reformista né­zetek ellen folytatott eszmei j 0 harc nyomta rá bélyegét. Ez a • harc az 1935-ben megtartott 3 VII. kongresszuson a frakcióba tömörült „baloldali“ elemek ki­zárásával érte el tetőfokát. Két évvel később a jobboldali irány­zat képviselőivel folytatott harc szakadáshoz vezetett. A párt VIII. kongresszusán ki­dolgozták az antiimperiallsta, a demokratikus és agrárforrada­lom új politikai vonalát, mint a ját, s arra törekedett, hogy egyesítse a hazafiakat s a de­mokratákat a reakció és az észak-amerikai imperializmus ellen. 1955 után, amikor bekö­vetkezett Perón bukása, tovább nőtt az Argentin Kommunista Párt befolyása, nagy politikai 60-éves az Argentin Kommunista Párt A MARXIZMUS—LENINIZMUS ELVEIHEZ HŰEN szocializmushoz vezető út felté­telét. A második világháború után a párt szembe találta magát az ún. perónizmus hatására kiala­kult bonyolult helyzettel. E mozgalom legfőbb képviselője, Juan Domingo Perón elnök szo­ciális demagógiával, nacionalis­ta jelszavakkal és bizonyos fo­kú antiimperializmust színlelve arra törekedett, hogy a dolgozó tömegeket a nemzeti burzsoázia érdekeinek szolgálatába állítsa. Azt hirdette, hogy Argentína ún. „harmadik út“-on halad, „különleges pozíció“-t foglal el a világban kialakult két pólus között. A kommunista párt kö­vetkezetesen magyarázta a pe­rónizmus szociális demagógiá­erővé vált az országban. Tart­va ez erőtől, a burzsoá kor­mány 1959-ben áprilisi dekré­tumával megszüntette a pártot. Az 1966—73-as időszakban az Argentin Kommunista Párt na­gyon nehéz körülmények kö­zött dolgozott. Az országban egymást váltogatták a reakciós katonai kormányok, üldözték a haladó erőket, főleg a kommu­nistákat. 1967-ben kommunista- ellenes törvény lépett életbe, amelynek értelmében a kommu­nista és demokratikus szerve­zetekben való tagságért bünte­tés járt. Ezt a törvény csak 1973 májusában Hector Cámpo ra elnöksége idején szüntették meg. Az 1973-as parlamenti válasz­tások eredményeként Perón justicialista Pártja szerezte meg a mandátumok többségét. A kommunisták a párt XIV. kongresszusán úgy határoztak, hogy támogatják a Perón-kor­mányt, mivel az haladó prog­rammal lépett fel. Perón halála után az elnöki hivatalt felesége vette át, aki nem tudta egyesíteni a peró­nista mozgalom különféle áram­latait, s tevékenységével a re­akció, a jobboldal malmára haj­totta a vizet. A politikai terro­rizmus és a gazdasági káosz körülményei között 1976. már­cius 24-én a hadsereg katonai puccsot hajtott végre. Az Ar­gentin Kommunista Párt támo­gatta az új, katonai kormány haladó intézkedéseit, azonban bírálja következetlenségét és állandóan figyelmeztet a reak­ciós diktatúra veszélyére Az Argentin Kommunista Párt szerint a jelenlegi helyzetet csak a haladó és demokratikus erőkből álló nemzeti front old­hatja meg, amely biztosítaná az ország politikai, szociális és gazdasági stabilitását, . gátat vetne az amerikai imperializ­mus felforgató tevékenységé­nek és harcolna a szélsőjobb- oldali csoportok ellen. KOVÁCS ILONA A chilei junta feje, Pinochet az eredmény kihirdetése után leplezetlen elégedettségének adott kifejezést. Kijelentette, hogy „semmilyen körülmények között nem ír ki általános vá­lasztásokat Chilében“. A világon senki sem vonja kétségbe, hogy Chilében válasz­tási komédiát játszottak, mely­nek eredményét durva módsze­rekkel meghamisították. „A chileiek támogatása, me­lyet kifejeztek, feljogosít, hogy alapvető változásokat valósítsa­nak meg a chilei külpolitiká­ban“ — jelentette ki Pinochet a „népszavazás“ eredményének kihirdetése után. Ennek az új külpolitikának — Pinochet szerint — „agresz- szívábbnak és hatékonyabbnak* kell lennie. Pinochet kormánya főleg az Amerikai Államok Szervezete felé orientálódik, amelyet „erélyesen felszólít, hogy korrigálja eddigi maga­tartását a chilei katonai kor­mánnyal szemben“. Átszervezik a chilei külügy­minisztériumot és Pinochet el­küldi megbízottait a latin-ame­rikai országokba. Pinochet ugyanakkor kijelen­tette, hogy tudtára adja Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitká­rának: nem egyezik bele, hogy ENSZ-munkacsoportok lépjenek Chilébe, melyek az emberi jo­gok megsértését vizsgálnák az országban. A katonai kormány belpoliti­kai irányvonala azonban nem változik. Legalább 1986-ig sem­miféle választásokat és nép­szavazásokat nem tartanak — jelentette ki a fasiszta katonai junta vezetője. Brit—egyiptomi katonai együttműködés (ČSTK) — Fred Mulley brit hadügyminiszter kairói látoga­tásától azt várják, hogy szoro­sabb lesz a brit—egyiptomi katonai együttműködés. Mulley Kairóban arab kollé­gájával jegyzőkönyvet írt alá az úgynevezett arab hadiipari hivatalnak nyújtandó brit segít­ségről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom