Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)
1978-01-06 / 6. szám, péntek
Három évtizedes helytállás Királyhelmec (Kráľovský Cblmec) a múltban nemcsak a Bodrogköz szíve, hanem a szellemi élet és a kommunista eszmék kisugrázója is volt. így a felszabadulás után sem jelentett komolyabb problémát ,a kommunista párt újraszervezése. Az akkori koalíciós időkben is sikerült a pártnajc vezető szerepét megtartania. Már 1947- ben megszilárdult vezető pozíciója. A párt politikáját támogatta a dolgozók nagy többsége. Erős volt a milicista alakulat is, melyet 1947-ben szintén újjászerveztek. A milíciába most már valóban olyan személyek kerültek, akik elvhű, megbízható védelmezői voltak később is az 1948-as februári vívmányoknak — emlékszik vissza Karakó Pál. Apja már a bur- zsoá köztársaságban tagja a CSKP-nak. Ö 1945-ben lép be a pártba. Ekkor még csak 18 éves. A munkás milíciának apja, ő és öccse is tagja. 1948 januárjában Kassán (Košice) a párt felállított egy erős milicista alakulatot, amelynek feladata az volt, hogy ha a szükség úgy hozza, fegyverrel Is védje a fiatal munkáshatalmat. Karakó Pál is tagja lett ennek a mi- lícistu egységnek. — Ezek a napok — ha szabad így fogalmaznom — életem legforradalmibb és leghősibb napjai voltak. Kommunista családban nőttem fel, így mély meggyőződéssel és hittel csináltam ezt is. Nézze, én már 1947-ben a traktorállomáson dolgoztam, akkor még itt nem volt pártszervezet, én szerveztem meg az üzemi pártszervezetet, melynek akkor hat tagja volt. Ma 42 tagja van pártszervezetünknek, vagyis minden harmadik dolgozónk párttag. Karakó Pál nemrégen töltötte be ötvenedik életévét. A pártós az állami szervekben végzett sokéves becsületes munkájáért számos kitüntetést, elismerő oklevelet kapott. Idén megkapta „A kiváló munkáért“ kitüntetést is. Két évtizede a helmeci Gép- és Traktorállomás igazgatója. 1973-ban a gépállomás is megkapta azt a magas állami kitüntetést, amit ő. — Büszke erre? — Mondjam, hogy nem? Ügy sem hinné el. Tudja, mi még minden évben túlteljesítettük a tervünket. Ez az év volt a legnehezebb, nekünk is jóval felemelték eredeti tervünket. S e felemelt tervet is sikerült túlteljesítenünk. Nézze, ahol minden- harmadik dolgozó kommunista. ott a termelésben is tükröződnie kell ennek az előnynek. Hiszen olyan kitűnő munkatársaim vannak, mint például üzemi pártszervezetünk elnöke, Szepsi István. Kár, hogy most nincs itt, járási értekezletre ment... — Mint igazgató elégedett-e munkájával? — Ha becsülettel végzi az ember a munkáját, akkor mindig többet akar, éppen ezért teljesen elégedett nem is lehet. Véleményem szerint ez egy vezetőnél hiba is lenne. — És mint ember, elégedett-e? — Igen, ezt már határozottan ki merem mondani. Három gyermekem van. Egy mérnök Sikerrel szerepeltek 120 szakmunkásképző intézet versenyében az Autopal vállalat szaktanintézetének ipari tanulói és elnyerték az Általános Gépipari Minisztérium Vörös Zászlaját és a Fémipari Dolgozók Szakszervezete Központi Bizottságának elismerő oklevelét. Az Autopal ipari tanulóinak modern tantermek állnak rendelkezésükre ahonnan az audiovizuális berendezések sem hiányzanak. (Felvétel: F. Gabčan — ČTK) ORVOSI TANÁCSADÓ Mi az RH-faktor? A kérdésre nem is olyan egyszerű felelni. Több évtizedes megfigyelés igazolja, hogy a Rhesus macacus nevű majom vörös vérsejtjeível immunizált nyulak vérsavója nemcsak a rhesus majomv hanem az emberek 85 százalékának vörös vérsejtjeit is agglutinálja, vagyis kicsapja. Az ilyen tulajdonsággal bíró embereket nevezzük Kh-pozitívnak az Rh-antigént, vagyis ellenanyagot nem termelő Rh-negatívokkal szemben. Egyszerűbben kifejezve: az Rh- pozitív vér olyan vérfehérje- komponenst tartalmaz, amely egy Rh-negatív személy szervezetében ellenanyagok termelését váltja ki, természetesen súlyos immunológiai következményekkel. így vált ismeretessé, hogy rhesus-ellenes antitestek Rh-negatív emberekben is keletkezhetnek. ha Rh-pozitív vért kapnak, vagy ha Rh-negatív nő Rh-pozitív magzattal terhes. Ilyen esetben az Rh-pozitív vér ismételt adása súlyos következményekkel járhat, majd az ezt követő Rh-összeférhetetlen terhesség hemolitikus újszülőttbe- tegséget okozhat. A magzati Rh-károsodás igen ritka. Inkább az olyan házasságok szempontjából fájdalmas tény, ahol nincs lehetőség komplikáció nélküli terhességre és szülésre, vagy egyáltalán nem lehet utód. mivel már az első terhességet is súlyos veszély fenyegeti. Ennek a komplikációnak azonban sokkal nagyobb fontosságot tulajdonítanak, mint amilyen ,a valóságban. Hiszen az emberek 85 százaléka Rh-pozitív. Mivel az Rh- pozitlv a domináns, az a fontos, hogy az anya Rh-pozitív legyen. Ha az anya Rh-pozitív, az apa Rh-negatív, a magzat mindig Rh-pozitív lesz, és így nem fordulhat elő az ellenanyagképződés. Ez csakis olyan házasságokban következhet be, ahol az anya Rh-negatív és az apa Rh- pozitív, de még ilyenkor sem mindig, csak minden 25—50 terhesség esetén. Sokszor felteszik a kérdést, hogy van-e lehetőség a megelőzésre. A házasság előtti tanácsadás alkalmával az Rh-összeférhetetlen jegyeseknek meg kell magyarázni az esetleges izoimmunizá- ció, vagyis az ellenanyagtermelődés következményeit. A házasság megtiltását azonban a szakemberek túlnyomó része indokolatlannak tartja. Az egyik legfontosabb feladat a terhes nő vércsoportjának és Rh-faktorjának megállapítása a terhesség első három hónapjában. Ha nála Rh-negativitást állapítanak meg, akkor a férj Rh-faktorját is ki kell vizsgálni, mivel csak Rh-pozitív apa esetében fenyeget az Rh- izoimmunizáció. Ha a vizsgálat Rh-összeférhetetlenséget állapít meg, akkor a terhes nőnél havonta egyszer, majd az utolsó két hónapban kéthetenként ellenőrizni kell az esetleges Rh- ellenanyagok keletkezését, termelődését, valamint ezek mennyiségét, amelyet úgynevelányom, a fiam orvosjelölt, két államvizsgán már túl van. Most neki szurkolok nagyon. A fiatalabbik lányom a fogászaton asszisztens. Csak az egészségem romlott meg. De amikor az ember már csaknem révben tudja gyerekeit, ezt is köny- nyebb elviselnie. — Érték-e csalódások? — Tagadjam? Az is az élethez tartozik. Ám mindig és minden körülmények között volt erőm előre lépni. Én azt tartom, az élet harc volt, harc ma és az lesz holnap is, míg ember és élet van a földön. — Mi a véleménye a népek, nemzetek barátságáról? — Szeretem a természetet és és szeretem az emberiséget. Kívánságom, hogy a népek, nemzetek megértsék egymást. — Mi szeretett volna lenni gyermekkorában? — Szerettem volna tanulni, de nekem akkor erre lehetőségem nem volt. S boldog vagyok, hogy a gyermekeink olyan világban élehetnek, ahol ez a vágyuk is teljesülhet. — Szólhatna néhány szót a gépállomás termelési tevékenységéről is? — Legjelentősebb termelési feladataink közé tartozik öntözőberendezések gyártása kooperációs alapon a michalovcei gépállomással és az olomouci „Sigma“ vállalattal. Ebben az évben 1650 ilyen gépet gyártottunk, illetve szereltünk fel. Ez jóval több a tervezettnél. A másik fő tevékenységünk az állattenyésztés komplex gépesítése. Mi látjuk el és szereljük fel az egyes efsz-ekben és állami gazdaságokban a korszerű fejő-, hűtő- és egyéb gépeket. Komoly segítséget nyújtunk mezőgazdasági üzemeinknek a granulált takarmány gyártásához szükséges gépi berendezések felszerelésében is. — Problémák, gondok? — Akad az is bőven. — A legnagyobb? — Nem tudjuk megtartani fiatal szakembereinket. Nem tudunk számukra megfelelő lakást biztosítani. A lakásépítés egyébként egész városkánk gondja is. Reméljük, folyamatosan ez is megoldódik. Kint traktorok, teherautók, gépek zúgnak. Olajfoltos ruhá- iú emberek jönnek-mennek egy- egy alkatrésszel a kezükben. Nemezcsizmában, vastag télika- bátban sétál a bejáratnál az üzemi őr. Egy-két szót váltok vele is. Dicséri Karakó Pált. Gyerekkorától ismeri — mondja. Kewt fogok, s elindulok a város felé. TÖRÖK ELEMÉR zett titerekben szoktak meghatározni. Ha magzatkárosodás ,az anyánál még nem fordult elő, nem kell félni halvaszületéstől. A. magzat méhen belüli károsodásának mértékére csak több adat és jel egybevetéséből lehet bizonyos fokig következtetni. A titerek számának hirtelen emelkedéséhez hasonló intő jel lehet a titerek számának gyors esése is a terhesség utolsó idejében. Az utóbbi ,azt jelenti, hogy az anyai antitestek tömegesebben jutnak be a magzatba. A röntgenvizsgálattal csak a végső károsodást lehet kimutatni. A magzati mozgásokat és szívhangokat regisztráló készülékekkel történő vizsgálatok során a magzat állapotáról csak bizonytalan információkat kap az orvos. Az elmondottak alapján nyilvánvaló, hogy mindenekelőtt a magzat léte van veszélyben és ennek megmentése az orvos legfőbb feladata. Amint már említettem, a kérdés társadalmi és népesedési szempontból nem nagy jelentőségű. Viszont, ha már az izo- immunizáció bekövetkezett, az majdnem minden esetben szerencsétlen házassággal jár. Ezért lehetőleg mindent meg kell tenni, hogy az ilyen házasságok számát a lehető legkisebbre csökkentsük. Nagyon helyes volna tehát, ha a nők még az első terheségük előtt tudomást szereznének Rh-nega- tivitásukról, ezzel sok kellemetlenségnek és bonyodalomnak elejét vehetnék. Dr. DÓKA .VILMOS A bratislavai Nemzetközi Nőnap Vállalat csévéző üzemében dolgozó Május 1 szocialista munkabrigád felajánlást tett, mely szerint a munkacsoport minden tagja 100-százalékos minőségű munkát végez. Ezenkívül a hulladék mennyiségének csökkentésével fejenként megtakarítanak 20 kilogramm anyagot. A képen: Sera- fína Palajová munka közben. (Felvétel: VI. Andor — ČSTK) IDEGJÁTÉK A CSOMAGMEGŐRZŐ KÖRÜL A múlt nyáron kislányunk született. Felutaztam Kassára (Košice), hogy veszek neki kiságyat. A Prior Árúházban az elárusítók igazán kedvesek voltak, sőt — mikor látták, hogy a kiságyat és a táskámat egyszerre nem fogom tudni elvinni — azt tanácsolták, a táskát nyugodtan hagyjam ott, a kiságyat vigyem ki az autóbuszállomásra, adjam be a csomagmegőrzőbe, és jöjjek vissza a táskámért. így is tettem. A szétszedett és gondosan becsomagolt kiságy- gyal felszálltam a villamosra, s tíz percen belül már az új autóbuszmegálló korszerű üvegajtaján léphettem be. A csomag- megőrzőt nem kellett keresgélnem, mert az „ÚSCHOVA BATOŽÍN“ nagy betűi messziről a szemembe ötlöttek. Odaálltam az üvegfal elé. No, várnom kell — állapítottam, meg azonnal, mert az üvegfal mögött csak egy üres szék volt. Biztosan elug- rott valahová az elvtársnő és nemsokára visszajön — biztattam magamat, s ott toporogtam a kisággyal. A tájékoztatónő — aki ugyancsak abban a helyiségben ült, ahol a csomagmegőrző van — kis idő múlva párbeszédet kezdeményezett. — Be szeretné adni? — kérdezte a csomagra mutatva. — Igen, kérem — mondtam azonnal, mert azt hittem, pártfogásába vesz. — Nem fogja beadni — mondta kegyetlen mosollyal. — Miért? — meredtem rá meglepődve. — Mert a kolléganők szabadságon vannak! — A legnagyobb turistaidényben? Miért nem úgy osztották be, hogy legalább az egyikük itt lenne? — firtattam. — Ezt ne tőlem tudakolja — mondta fölényesen. — S ha önt most nagyon szépen megkérném ... — Mit képzel — szakította félbe megkezdett mondatomat, s a kisablakot úgy bevágta, hogy a légnyomás szinte elsodorta a problémámat. Hirtelen nem tudtam, mitévő legyek. Szerencsére az egyik utas adott egy jó tanácsot. Azt mondta, hogy vigyem el a csomagomat a vasútállomás csomagmegőrzőjébe, nincs az olyan messze. A történet akkor itt tulajdonképpen véget is ért. Hogy most írom meg, annak persze más oka van. Az óév utolsó napjaiban úgy hozta a sors, hogy meg kellett kérdeznem a tájékoztatót, mikor megy Nagykapos- ra (Veľké Kapušany) autóbusz. Kérdésemmel azonban nem tolakodhattam előre, mert egy asszony állt még előttem, s a tájékoztatónő egyébként is foglalt volt. Nagyokat nevetve, valami jóízűeket mondott a telefonkagylóba. Végre aztán befejezte, s kipirult arccal nyitotta ki a kisablakot. Az előttem álló asszony csehül szólalt meg. Mondta, hogy Prágából jött, s Rozsnyó (Rožňava) felé fog továbbutazni, de a buszindulásig még van két órája. Szeretné a csomagjait itt hagyni, s elmenne addig valamit enni, mert a hosszú úton megéhezett. A tájékoztatónő mély lélegzetet vett, tekintetét szúróssá változtatta, s így rivalít rá az asszonykára: — Maga nem tud olvasni?! — s kezével a csomagmegőrző ablaka felé bökött, ahol egy kék bakelittáblára írva, ez a felirat lógott: „ZATVORENÉ“. Megpróbáltam feloldani a hirtelen támadt feszült hangulatot. — Tudja, asszonyom, ezek az alkalmazottak még júliusban kivették a szabadságukat, és azóta elfelejtettek visszajönni... — Magát ki kérdezte — torkolt le azonnal a tájékoztató- nő. A cseh asszony más megoldást keresett. — Kérem, van itt automata telefon? —• Nincs — volt a válasz. — És ha megkérném, hogy tárcsázza ki kassai ismerősöm telefonszámát — megtenné? Tudja, ha ő otthon van, biztosan eljönne értem kocsival, és nem lenne bajom a csomagokkal. A tájékoztatónő mintha megtorpant volna, mikor kinyitotta a száját, már tudtam, hogy ez csak erőgyűjtés volt. — Mit képzel maga? Talán ilyesmire van ez a telefon?! — és már csattant is a kisablak, méghozzá úgy, hogy az ütődés után ismét kivágódott. Miután az asszony sértődőt-* ten távozott, a tájékoztatónő pulykavörös arccal adta tudtomra a kaposi autóbusz indulási idejét. Nos, én akkor nem szóltam neki semmit. Most viszont, amikor felháborodásom már lecsillauodott, józan tárgyilagosságai mondhatom: a tájékoztatónő tényleg nem tehet róla. hogy ebben a szép váróteremben a csomagmegőrző csak dísznek van. Az sem az ő hibája. hogy valóban hiányoznak innen az automatikus városi telefonok. De azt nem tudom neki megbocsátani, hogy úgy beszél az utasokkal, mint hajdanában a kondás a disznókkal! SZASZÁK GYÖRGY 1978 I. 6.
