Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-02 / 2. szám, hétfő

Nem csupán az energetikus Színvonalas légi közlekedés A ČSA és az Aerofiot eredményes együttműködése 1978. I. 2. A szocialista országok évről övre elmélyülő politikai, gazda­sági, tudományos-műszaki és kulturális együttműködésének Is köszönhető a minden tekin­tetben megnyilvánuló fejlődé­sük. Egyebek között nagyon eredményes a légiforgalmi tár­saságok együttműködése is. A Csehszlovák Légiforgalmi Tár­saság együttműködése elsősor­ban az AEROFLOT szovjet lé­giforgalmi társasággal a nem­zetközi repülőterek közös ki­használásában, a járatok háló­zatának kibővítésében az új tí­pusú, korszerű repülőgépek üzembe helyezésében javításuk, karbantartásuk, s nem utolsó­sorban pedig a pilóták, techni­kusok, karbantartók és a többi szakember kiképzésében nyúj­tott segítségben nyilvánul meg. A két társaság együttműkö­désének kezdete még az 1936-os évre vezethető vissza. Ekkor indították meg a Prága —Moszkva repülőjáratot. Ha­zánk 1948 óta kizárólag szov­jet repülőgépeket üzemeltet. Az első sugárhajtású gépek — a T-104-es jelzésűek üzembehe­lyezésével — új korszak kezdő­dött légiforgalmunk történeté­ben, amelynek fejlődéséről Ka­rel Cvaöka mérnök, a Csehszlo­vák Légiforgalmi Társaság műszaki igazgatóhelyettese tá­jékoztatott. — A Szovjetunió hazánknak két évtized leforgása alatt mintegy 60 sugárhajtású repü­lőgépet szállított, amelyek kö­zül a TU-104 jelzésűeket a TU-124-es majd az IL-12-as tí­pusú gépek váltották fel. A TU-134-es az IL-62-es valamint a JAK-40-es típusúak legkorsze­rűbb repülőgépeink, amelyek a legtávolabbi országokkal, pél­dául az USA-val és Kanadával fs rendszeres forgalmat bonyo­lítanak le. A Szovjetunió érdeme tehát, hogy repülőgépeink műszaki színvonalát és többi előnyös tu­lajdonságát tekintve, megáll­juk helyünket a világban. Légi járataink egyre fokozódó nép­szerűsége gazdasági előnyökkel is jár, amelyek elképzelhetetle­nek lennének a szovjet terme­lő- és szállítóvállalatokkal va­lamint az AEROFLOT dolgozói­val fenntartott együttműködés nélkül. A korszerű repülőgépek megvásárlását megelőzően szak­embereink a Szovjetunióban ré­szesülnek kiképzésben. Az egy­re erősödő kapcsolatnak kö­szönhető rendszeres tapaszta­latcseréjük is a szovjet elvtár­sakkal, amely együttesen ki­dolgozott új módszert is ered­ményezett. — Együttműködésünk sike­rét a távolsági navigációs rend­szer közös kidolgozása is bizo­nyítja — utal Karéi Cvaöka. az IL-62-es repülőgép tartozékai­ra: a megbízhatóan működő, a gyorsabb repülést és a hajtó­anyagok lényeges megtakarí­tását lehetővé tevő készülékek­re, amelyek a jövő évtől kezd­ve a légiforgalmi társaság ugyanezen tínusú gépeiről sem hiányoznak majd. Gyakorlat teszi a mestert Légiforgalmi szakembereink azonban aligha állnának a helyzet magaslatán, ha nem vé­gezhetnének gyakorlatokat a szovjet szimulátorokon és nem készülhetnének fel a repülés folyamán váratlanul bekövetke­ző, a földön utánozhatatlan helyzetekre. A gyakorlatozás a szimulátorokon természetesen lényegesen olcsóbb is a levegő­ben való kockázatos próbálko­zásoknál. Nagy segítséget jelentenek a szakosított programmal ellá­tott szovjet számítógépek is. Ezek a repülés folyamán esz­közölt feljegyzéseket értékelik. Rámutatnak a pilóták reagáló- készségére, magatartására a le­vegőben. Karol Čvačka mérnök hangon túli sebességgel közlekedő re­pülőgépek üzemeltetésével kap­csolatos problémákat is meg­említi, amelyek azonban egye­lőre nem érintik közvetlenül a Csehszlovák Légiforgalmi Tár­saság dolgozóit. — A mi feladatunk ugyanis — mondja, — a XV. pártkong­resszus határozata alapján egyelőre a légiforgalom fej­lesztése, korszerűsítése, hogy továbbra is lépést tartsunk a fejlődéssel. Ez a követelmény a szovjet technika alkalmazásá­val a repülőgépek megbízható­ságának és automatizálásának fokozásával, továbbá az eddi­ginél is nagyobb kényelmet biztosító, színvonalas berende­zésekkel valósítható meg. Bevált az automatikus irányító rendszer Ennyivel azonban nem lehet­nek elégedettek légiforgalmi társaságunk szakemberei. Az utasoknak nyújtott szolgáltatá­sok — például a helyfoglalás — ugyancsak körültekintő in­tézkedéseket igényelnek. A rendszeres külföldi repülőjára­toknál ezen a téren nincs is hiba. Két évvel ezelőtt ugyanis bekapcsolódtunk abba az auto­matikus irányító rendszerbe, amely társaságunk valamennyi külföldön időző repülőgépének a tartózkodási helyéről néhány másodperc leforgása alatt pon­tos tájékoztatással szolgál. Ez a rendszer természetesen kapcso­latot tart fenn a világ többi, körülbelül 20 hasonló küldeté- sű rendszerével. E vívmánynak köszönhető tehát, ' hogy légi- forgalmi társaságunk a múlt évben több mint fél millió sze­mély számára biztosított helyet. Nagy kár, hogy a belföldi vonalakon még nem élvezhet­jük ezt a fejlődést. Ma még legtöbbször a véletlentől függ, kap-e valaki repülőjegyet az igényelt járatra vagy sem. Eb­ben, a nálunk még nehézkes ügyintézésben a fordulatot az automatikusan irányító rend­szer bevezetése fogja jelente­ni, amire remélhetőleg nem so­káig kell már várnunk. KARDOS MARTA Jura/ Brozman, tapasztalt technikus és Ivari Berta, ifjú munkatársa a Banská Bystrica-i Állami Energetikai Felügyelő­ség dolgozója. Mindkettőjüket nagyon jól ismerik a közép­szlovákiai vállalatokban, üze­mekben. Úgy tűnik, talán ,a kelleténél is jobban. A knemni- cai Elektrovod üzembe is azonnal megismerte őket: „jön­nek a villamosenergia őrei; bár a fogyasztást már saját ma­gunk is ellenőrizzük. A délutá­ni műszak végeztével végigjár­juk a termelőcsarnokokat, hogy meggyőződjünk arról, nem vi­lágít-e valahol feleslegesen egy- egy égő. Még akadnak, akik megfeledkeznek kikapcsolásuk­ról.“ Még a látogatás előtt meg­tudtuk, hogy ez az üzem még a közelmúltban is az előíráso­kat leggyakrabban megszegők táborába tartozott, s ez fizette a legtöbb bírságot is. S mi a helyzet ma? Ján Kostík, az üzem főenergetikus-helyettese, s egyúttal' az üzem ifjúsági szervezetének elnöke készsége­sen nyújtja át a felügyelőségi szakembereknek az áramfo­gyasztást szabályozó aprólékos tervet, amelyhez az igazgató­nak a felelős dolgozókhoz in­tézett levelét is odacsatolták. Az igazgató ebben a levélben megtiltja az áramfogyasztók­nak, a csúcsfogyasztás idején való bekapcsolását. És elegendő az igazgató uta­sítása? Mindenki figyelembeve­szi? A kérdésre Ján Komora kar­bantartó, a párt üzemi alap- szervezetének elnöke válaszolt: — Az emberek túlnyomó többsége már megértette az energiatakarékosság fontossá­gát. Mi viszont azokra is rámu­tatunk, akik az irodákban fe­leslegesen fűtenek a különböző villanymelegítőkkel, s közben állandóan szellőztetnek. Az if­júsági Fényszóró mozgalomba bekapcsolódók nem hunynak szemet az ilyen esetek felett sem. Előttük hiába tagadja va­laki, hogy a villamosfőzőlap vagy a villanymelegítő nem volt bekapcsolva. Ráteszik a kezüket és könnyen meggyőzik a tulajdonost állításuk igazá­ról. A közelmúltban megkérdez­ték, hogy rá tehetik-e tenyerü­ket az igazgató vagy a helyet­teseik irodájában levő villany­melegítőkre is? Azt válaszol­tam, hogy a fegyelem minden­kire vonatkozik. Miért lenne ez alól kivétel éppen az igaz­gató? Megtudjuk, hogy a pártalap- szervezetnek az energetikus rendszeresen beszámol a vil­lanyáram fogyasztásáról és ar­ról is, hogy miért van különb­ség az egyes műhelyek fo gyasztása között. A fiatalok se­gítségével az üzemben rájöt­tek arra is, hogy az üzemben hol van e téren a legtöbb tar­talék. Néhol utasítás nélkül ki­kapcsolják a feleslegesen vi­lágító égőket, és rendszeresen tisztítják a poros ablakokat. Nézetük, hogy a tiszta ablakon keresztül több fény jut a mű­helybe és ott kevesebb villany­égőre van szükség. Az üzemben váratlanul vég­rehajtott ellenőrzés jó ered­ménnyel zárult. Jári Kostík energetikus tudja, hogy az áramfogyasztást szabályozó elb­írásokat szigorúan meg kell tartani. Az állami energetikai felügyelőség ellenőrei a mérő- berendezésekben sem találtak hibát. Távozásunkkor az üzem­őr megkérdezte: — Minden rendben van? Nem fizetünk bírságot? — Nem — válaszolja juraj Brozman —, ebben az évben maguknál alaposan megválto­zott a helyzet. Megyünk to­vább. A következő állomás pedig az országos viszonylatban is egye­di üzem, a kremnicai Állami Pénzverde. — Itt még kedvezőbb lesz a helyzet, mondja Juraj Broz­man—, mert az igazgató éve­ken keresztül a Žiar nad Hro- nom-i Alumíniumfeldolgozó üzem főenergetikusa volt. Bár minden igazgató így „őrködne“ a villamosenergia fogyasztása felett, mint ő. Néhány perc múlva Rudolf Osvaid az üzem energetikusa is megerősíti ezt az állítást. Az igazgató gyakran figyelmezteti őt: „Figyelje a műhelyeket, a mestert és a csoportvezetőt is, mindenkit, aki megszegi a fo­gyasztási diagrammot. Az üzem nem fizethet feleslegesen az egyes dolgozók felelőtlen hoz­záállása miatt. Aki nem taka­rékoskodik az energiával, attól megvonjuk a prémiumot.“ És erre már nem egy esetben ke­rült sor. A kremnicai Pénzverde ebből a szempontból a legfegyelme- zettebb közép-szlovákiai válla­latok közé tartozik. Már évek óta igazodnak a fogyasztási diagrammhoz és az előírt 750 kilowattóra elegendő a terv­teljesítésükhöz. Eleinte féltek, hogy az energiafogyasztás sza­bályozása károsan befolyásolja majd a tervteljesítést. Alexan­der Tenkel mérnök, az üzem igazgatója azonban megnyug­tatta a kételkedőket. — Meglátjátok, hogy az áramfogyasztás korlátozása el­lenére is teljesíti a tervet. Csak arra van szükség, hogy az ön­tödében az éjjeli műszak alatt nagyobb kapacitással kell dol­goznunk. Erre sor is került. A kommu­nistáknak és a szakszervezet vezetőinek néhány dolgozót ugyan külön is meg kellett győzni az intézkedés helyessé­géről és arról, miért kell több embernek dolgozni az éjjeli műszakban. Ezenkívül az is se­gített, hogy az energetikus mellé egy nyugdíjast is beosz­tottak a mérőműszerek figyelé­sére, mert egyedül nem győz­te. És az eredmény? Már évek óta nem fizetnek bírságot. Az üzemben valóban jól tud­ják, hogy az energiafogysztási fegyelem nem csupán az ener­getikus ügye, hanem valameny- nyi dolgozóé. Mindenki számá­ra érvényes az elv: takarékos­kodni a villamosenergiával, mindennapos feladat. És ami ugyancsak fontos, ezt nem csu­pán az energetikus tudja. RÁTÖRI JÁNOS A ČKD Hradec Králové-i Üzeme elsősorban középsúlyú és nahéz Diesel-motorokat gyárt hajók számára. Legavagyobb megrendelőjük a Szovjetunió, ide irányul kivitelük több mint 50 százaléka. Képün­kön: Miloš Samek (bal oldalon) és Milan Procházka a Szovjetunió számára gyártott 8 DR típusú motor szerelése kiözben. (Felvétel: f. Šoierek — ČTK) Elérte a jugoszláv határt az a csővezeték, amelyen keresz­tül a Szovjetunió földgázt szál­lít Jugoszlávia — a Szlovén és a Horvát Köztársaság részére. A vezeték osztrák és jugoszláv építői lefektették a csöveket Szovjet földgáz Jugoszláviának a Mura folyó medre alatt, így a munkák most már jugoszláv területen folynak. A csőveze­ték Unterschwarz közelében halad át az osztrák—jugoszláv határon. Jelentősen fejlődött a dunai hajózás A nemrégiben Schladming- ban tartott konferencián részle­tes beszámoló hangzott el a dunai hajózásról. A Duna Bi­zottság statisztikai kézikönyvet adott ki, amely szerint 1975- ben 1950-hez viszonyítva a szállított áruk mennyisége a hét és félszeresére nőtt, és 75,9 millió tonnát tett ki. Szin­te azonos arányban nőtt a du­nai kikötők forgalma is; 1975- ben 131 millió tonna volt áru­forgalmuk. A dunai hajózási vállalatok igazgatói konferen­ciáján elhatározták a délkeleti irányú forgalomban a díjtéte­leknek 1978. január 1-től 25 százalékkal való emelését, ami azonban nem vonatkozik a nyugati forgalmakra. Jugoszlávia 1978-as gazdasági terve és költségvetése A jugoszláv szövetségi nem- váhagyta a szövetségi költség­zetgyülés elfogadta az ország vetést. jövő évi gazdasági tervét, s jó- A terv szerint a hazai bruttó termék 6—7 százalékkal, az ipari termelés 6—8 százalék­kal, a mezőgazdasági 3—4 szá­zalékkal növekszik 1978-ban, a foglalkoztatottság és a terme­lékenység pedig 3,5 százalék­kal nő. A jövő évben az ország legfőbb gazdasági célja a gaz­daság megszilárdítása, a ke­reskedelmi mérleg hiányának lefaragása. Jelenleg 2,5 milliárd dollár a passzívum. A szövetségi kötségvetés ki­adási előirányzata 80,74 mil­liárd dinár, 12,6 százalékkal nagyobb, mint 1977-ben. Tovább növekszik a munkanélküliség az EGK-ban Majdnem 6 millió munkanél­külit tartottak nyilván novem­ber végén a kilenc közös piaci tagországban. A hivatalos sta­tisztikai adatok 5 millió 997 ezer munkát keresőről szólnak, ez 12 százalékos növekedés 1976-hoz képest. Az aktív la­kosság 5,7 százaléka van mun­ka nélkül. Javulás Franciaországban és Nagy-Brltanniában mutatkozott. A munkát keresők száma októ­berhez képest Franciaország­ban 2,2 százalékkal, Nagy-Bri- tanniában 1,3 százalékkal csök­kent. A többi tagország növe­kedést jelentett. Ennek mérté­ke a következő: Luxemburg 18,1, NSZK 5,2, Dánia 4,8, Íror­szág 1,3 és Belgium 0,5 szá­zalék. A szovjet gyártmányú TU 134-es sugárhajtású repülőgépek ottho­nosan mozognak a prágai repülőtéren Kuba jövő évi költségvetése • A kubai nemzetgyűlés elfo­gadta a jövő évi gazdaságfej­lesztési tervet és a költségve­tést. Mintegy 1,84 milliárd dol­lárnak megfelelő összeget szán­nak az oktatás és az egész­ségügy fejlesztésére, közel 950 millió dollárt honvédelemre. Jövőre elsősorban a közszük­ségleti cikkek — köztük a kozmetikai cikkek, a televíziók, a hűtőgépek, a ruházai cikkek — gyártásét fokozzák. A nem­zetgyűlés tavalyi megalakulá­sa óta másodszor ülésezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom