Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-21 / 21. szám, szombat

197ft I. 21. A BELÜGYI SPORTOLÓK SPARTÄKiÁDJft NDK-s és szovjet sikerek az utolsó előtti napon A Csorba-tónál végéhez közeledik a szocialista országok belügyi sportolóinak téli spartakiádja. Az utolsó előtti na­pon a Szovjetunió és az NDK versenyzői folytatták sillerso­rozatukat. A nagysáncon kitűnő teljesít­ményt nyújtottak az NDK sí­ugrói, s az első tíz között öt versenyzőjük végzett. Többen jóval 100 méteren felüli ugrá­sokat produkáltak. A nagysánc- verseny végeredménye. 1. Masche (NDK-beli) 233,2 (107 — 103), 2. Abramov (szovjet) 232,7 (101 — 102), 3. Steffen 225,6 (103 — 98,5), 4. Thomas (NDK-beliek) 222,0 (98,5 — 101,5), 5. Janouch (csehszlovák) 214,6 (96,5 — 100), 6. Schmied (NDK-beli) 211,3 (98 — 94). A férfiak 15 kilométeres sí­futása érdekes küzdelmet ho­zott. Az elsőségért az NDK és a Szovjetunió futói vívtak ki­egyensúlyozott küzdelmet. A Csehszlovák versenyzők közül Kohút volt a legjobb, 7. lett. A 15 km-es sífutás: 1. Brand (NDK-beli) 39:09,61, 2. jura- szov 39:12,87, 3. A. Kuznyecov 39:13,46, 4. Szimasov (mind szovjet) 39:13,50, 5. Dietrich (NDK-beli) 39:59,35, 6. V. Kuz­nyecov (szovjet) 40:08,48 p. A 4X7,5 kilométeres biatlon váltó végeredménye: 1. NDK 1:47:54,10, 2. Szovjetunió 1 óra 51:12,46, 3. Csehszlovákia 1:52:25,21, 4. Románia 1 óra 56:31,25, 5. Bulgária 2:02:10,84, 6. Magyarország 2:05:05,50. Kvéta Jeryová a nagyon előke­lő 2. helyet szerezte ineg a női 5 km-es sífutásban a szocialis­ta országok belUgyi spartakiád- jának küzdelmei során. ČSTK fölv. • Űj-Zéland teniszválogatott­ja Davis Kupa-mérkőzésen 2:0- ra vezet az első nap után In­dia ellen. Levis—Menőn 6:4, 6:3, 7:5, Parun—A. Armitraj 6:4, 3:6, 9:7, 6:3. WALCHER GYŐZÖTT KtTZBÜHELBEH Heavenly Walley helyett tegnap Kitzbühelben, a világ egyik legnehezebb pályáján rendeztek Világ Kupa férfi lesiklóver- sunyt, mégpedig ragyogó napsütésben, ideális körülmények kö­zött. A látási viszonyok kitűnőek voltak, s ennek tulajdonít­ható, hogy a legjobbak közül senki sem bukott, bár a cél előtti meredeken 130 km körüli sebességgel száguldoztak a mélybe. Egy héttel a világbajnokság előtt ennek a verseny­nek nagy volt a tétje, hiszen a Világ Kupa-pontokon kívül a versenyzők közül jó néhányan biztosíthatták részvételüket Garmischban azzal, hogy beverekedték magukat országos vá­logatottjukba. A 2-es rajtszámmal induló osztrák Wirnsberger nagyon jó időt ért el, de a negyediknek SZOLID SORSOLÁS ZÜRICHBEN A labdarúgásban egymást érték a jelentős sorsolások. Leg­először is az Olasz Labdarúgó Szövetség magának kaparintotta el a következő EB házigazda szerepét, s a csoportok sorsolásánál ferde irányítást alkalmazott. így ugyanolyan csapatok kerültek szembe egymással, amelyek nemrég a VB selejtezőiben vívtak nagy csatát. Argentína, olasz segítséggel addig mesterkedett, míg sikerült Buenos Airesben a jelenlegi játékerőnek meg nem fe­lelő sorsolást nyélbe ütnie. Azt azonban nem lehet tudni, hogy nem éppen ez a tény válik-e bumeránggá, amely az argentinokat és az olaszokat találja el. Klub kupaszinten tegnap Zürichben a BEK, a KEK és az UEFA Kupa sorsolását ejtették meg, s az egyaránt 8—B tagú mezőnyök csapatai március 1-én és 15-én az elődöntőbe jutásért küzdenek. BEK. Nern járt rosszul e sorozat legutóbbi döntőjének két résztve­vője, hiszen a Liverpool Lisszabonba utazik, hogy a régi dicső­ségre már csak nevével emlékeztető Benficával mérkőzzön. Egy­értelműen az angol csapat továbbjutását várjuk. Ugyancsak idegenben kezd a Borussia Mönchengladbach, amely a BEK döntőben a rövidebbet húzta. Akad a Šwarowski Inns­bruck csapatának néhány figyelemreméltó eredménye, de a Bo­russia akadálya túl nagy lesz számára. Az Ajax Amsterdam — fuventus párviadalon a hollandok na­gyobb határozottsága dönthet. A Bruges — Atletico Madrid csatározások kimenetele nyíltnak ígérkezik. Talán az lehet döntő jelentőségű, hogy a visszavágó lesz spanyol földön. K E K. Egyszeriben három esélyest látunk a továbbjutásra: FC Twente, Anáerlecht és Hajdúk Szplit. Határozottan jobbnak látszanak, mint a Vejle (dán), Porto (portugál) és az Austria Wien. Két­ségtelen, hogy játékerőben a Dinamó Moszkva legalább felér a Betis Sevilla csapatával, de az időjárásviszonyok okozta hátrány nem lebecsülendő. UEFA KUPA. Szikrázó találkozók vannak kilátásban. Az Aston Villa — CF Barcelona párharcnak ezúttal nem kell a spanyol fél sikerét hoznia. Nagyon nehéz az egykori KEK győztes FC Magdeburg hely­zete. Otthon kezd, méghozzá olyan ellenféllel, mint a PSV Eind­hoven, amely az élvonalbeli holland labdarúgás egyik illusztris képviselője. Az NDK másik klubcsapata, a Carel Zeiss Jena viszont Kor­zikára látogat, s a Bastia meglepő sikerei ellenéfe esélyesnek tartjuk a négy közé jutásra. Az NSZK labdarúgását képviselő Eintracht Frankfurt bizonyára okul az Inter Bratislava és a Dinamó Tbiliszi kárán és megálljt parancsol a nemzetközi börzén már nagyra értékelt Grasshop- persnek. Amit megállapítottunk, az a papírforma. A zöld gyepen, amely a koratavaszi időpontokban nehéz feladat elé állíthatja a küzdő feleket, azonban a kupaküzdelmekben is adódhatnak meglepő eredmények. ZALA JÓZSEF UJSZO gi OLVASÓJA #i| Vf PEL cm í. KLADNO —SLOVAN ( : , : , : PARDUBICE—TRENČÍN í : , : , : ) í A BEKÜLDŐ NEVE! rajtoló Walcher részideje már jobb volt és a célban is gyor­sabbnak bizonyult honfitársá­nál. Kíváncsian várták az olasz Plankot, aki a Világ Kupa le- sikló számában 75 ponttal ve­zet a 43 pontos Klammer előtt. Neki azonban, bár szereti a kemény, technikailag igényes pályákat, nem sikerült az él­mezőnyben végeznie, csak nyol­cadik lett. Meglepetésre jó időt ért el az utána következő svájci Roux, majd Grismann javított a részidőn, de a pálya alsó sza­kaszán lassúbb volt a kelleté­nél. Tizennegyedikként indult Klammer, s mint az előző ver­senyeken, most sem tudta be­hozni ellenfeleit. Sőt, az utána következő svájci Vesti az előző napi edzések legjobbja, és vas­kos meglepetésre az olasz An- tonioli is megelőzte. A nagyágyú Plank, Klammer, Grissmann ezúttal méltó ellen­felekre találtak. Ma ugyanezen a pályán ismét összecsapnak a Világ Kupa-pontokért és kíván­csian várjuk huszonnégy óra leforgása alatt, kinek sikerül ismételni. Eredmények: 1. Walcher (osztrák) 2:06,90, 2. Vesti (svájci) 2:06,97, 3. Antonioli (olasz) 2:07,05, 4. Klammer (osztrák) 2:07,25, 5. Grissmann (osztrák) 2:07,31, B. Roux (svájci) 2:07,37 p. MOREROD NYERTE A MŰLESIKLÁST Badgasteinben a női műlesik­lást a svájci Morerod nyerte a lichtensteini Wenzel előtt, aki második helyének köszönve át­vette a vezetést a Világ Kupa összetett versenyében. Eredmények: 1. Morerod 1:15,92, 2. Wenzel 1:16,06, 3. Pe- len (francia) 1:16,38, 4. Epple (nyugatnémet) 1:17,23, 5. Coo­per 1:17,33, 6. Dorsey (ameri­kaiak) 1:17,54 p. A Világ Kupa állása tizenegy verseny után: Wenzel 109, Mo­ser (osztrák) 98, Morerod 90, Kaserer (osztrák) 64, Nadig (svájci) 63 pont. (kollár) LPONJOSCÍME: ________________________________ Be küldési határidő: {anuár 27. Poldi Kladno—Slovan Bratislava. A bajnoki címet védő házigaz­da esélyes, de a vendégek együttese is feljövőben van. Tesla Pardubice—Dukla Trenčín. A Tesla csapatának bajnoki esélyei már nincsenek, de így is nehéz lesz pontot szereznie a szorongatott helyzetben levő Duklának. Az I. jégkorong-liga 26. for­dulójának mérkőzései így vég­ződtek: Pardubice—Vítkovice 1:2 (1:1, 0:1, 0:0) Brno—Jihlava 0:2 (0:0, 0:0, 0:2) Plzeň—Sparta 3:11 (2:2, 0:3, 1:6) VSŽ—Slovan 5:9 (3:2, 1:3, 1:4) České Budejovice—Kladno 4:5 (1:2, 0:1, 3:2) Hol van az őshaza? A sporttörténészek mindent felkutatnak, mindent megma­gyaráznak. Egyikük odáig ment, hogy nem éppen a leg­nagyobb komolysággal megálla­pította: állítólag távoli őseink is azért szálltak le a fáról, mert csak az édes anyaföldön volt lehetséges a száraz kó­kuszdióból eszkábált labdasze- rű alkotmány kergetése ... Ez persze csak legenda. Egy dologra azonban figyelmeztet: a labdarúgás eredete a messzi múltba nyúlik vissza. Olyany- nyira ködbe vész az őshaza, hogy a különböző nemzetek sporttörténészeí nem is tudnak megegyezni ebben a kérdés­ben. Ez egyrészt érthető is: elfo­gultságuk nem engedi, hogy egykönnyen lemondjanak saját nemzeti „világtalálmányukról“, másrészt viszont — és ez a mérvadó — írásos emlékek hiá­nyában csakugyan nagyon ne­héz minden tekintetben elfo­gadható magyarázatot találni a labdarúgás eredetére, fejlődé­sére. Köztudomású ugyanis: a krónikák általában csak a há­borúkat és a dicső hősök ne­veit jegyezték fel, mert amióta Káin megölte Ábelt, az emberi­ség semmit sem tartott olyan fontosnak, mint éppen a há­borúskodást. Néha azonban „leltárba“ kerültek a történe­lem vezérfonalától távol eső komolytalanságok is. így keve­redett a komoly dolgok közé a labdajáték, amelyet a futball ősének tekintenek. A szórványos emlékekből igyekeztek és igyekeznek ösz- szeállítani a tudósok a futball történetét és megállapítani az őshazát, amelyről még nap­jainkban Is sokat vitatkoznak. Sok a találgatás például akö­rül, hogy az egyik fáraó sír­jában talált labdával mit is csinálhattak 6000 évvel ezelőtt az egyiptomiak: rúgták, dobták, vagy egyáltalán mire használ­ták? Erre talán sohasem ka­punk választ. Bár, nem lehet tudni... KÉPZELETBELI CSATA A legrégibb írásos emlék a labdarúgásról Kínából szárma­zik, Magától értetődik azonban, hogy a régi kínai futball merő­ben más volt, mint a mai já­ték, de lényegében mint küzdő csapatjáték fejlődött és terjedt el. Az ókori Görögországban és Rómában az uralkodók nagyon szerették a sportjátékokat. Jel­szavuk is az volt, hogy „panem et circenses“ — kenyeret és cirkuszi játékokat a népnek. Több Ismert játék mellett a labdát is kergették az ókor két leghatalmasabb birodalmában, de nemcsak lábbal, mert mind a görög episzkürosz, mind pe­dig a római harpastum a mai labdarúgás és a kézilabda va­lamilyen keveréke volt. Ter­mészetesen az akkori szabá­lyokkal. A mai sportok közül talán az életveszélyes amerikai futballhoz (a rögbi keményebb, durvább formája) hasonlítható. Hiába, a spártai nevelés és a római pankráció rányomta bé­lyegét a labdarúgás görögor­szági és római formájára is. Görögországban, főleg Spár- tában 15—15 játékosból álló csapatok mérkőztek egymással. A labda homokkal vagy leve­gővel töltött ökörhólyag volt, a küzdelem pedig olyan heves, hogy vagy a labdát, vagy a ba­bát rúgták. Legtöbíjször mind­kettőt ... A római harpastum nagyjá­ból hasonlított az episzkürosz­hoz. Katonák játszották, ám ez már több volt, mint játék. Kép­zeletbeli csata — labdával. A támadó fél vonallal körülhatá­rolt területen igyekezett a lab­dával bevenni a képzeletbeli ellenség által védelmezett vona­lat. Akárcsak Spártában, itt sem riadtak vissza a legerősza­kosabb módszerektől sem. A három támadóelem (center és két szárny) mögött az erősítés lépcsőzetesen helyezkedett el, s hátvédként, utócsapatként a tartalékok szerepeltek. Amint látjuk, itt már megtalálható a mai labdadúgás játékrendszeré­nek egyik alapja, a csapatfel­állítás körvonala. És hol volt ezekben az idők­ben Dél-Amerika, ahová már ötször vándorolt a világbajnoki cím? Onnan csak egy feljegy­zés származik, amely összefüg­gésben lehet a labdarúgással. A Kolumbia területén élő uitot indián törzs játéka any- nyiban hasonlított a futball­hoz, hogy a bennszülöttek a térdükön „táncoltatták“ a kau- csuklabdát, így versenyeztek. Ha a labda a földre esett, vagy ha a térden kívül más testrészt érintett, büntetőpontot kapott az illető. Szóval már az indiá­nok is „dekázgattak“. Hát ilyen messzire nyúlna vissza a mai dél-amerikai labdazsonglőrök virtuóz technikájának gyökere? De ki meri ezt állítani? „BETONOZÁS" A KÖZÉPKORBAN A mai futball igazi ősének, a kéz és láb egyidejű haszná­latát megengedő játékot tekint­hetjük, melynek konkrét nyo­mait a középkori Angliában, Franciaországban és Olaszor­szágban találhatjuk. Sehol sem fejlődött azonban annyira népi szórakozássá, mint éppen a szi­getországban. De előbb nézzük a XVI. századi Olaszországot. Firenzében évente legalább egyszer nagy tornát rendeztek a piactéren. A Piazza Santa Crocét két részre osztották, s a két 27—27 létszámú csapat felállt egymás ellen. A játék találatra ment; találatot akkor értek el, amikor a 9 centimé­ter átmérőjű, meglehetősen pu­ha labda átment az ellenfél két oszlopa között. Érdekessé­ge volt a játéknak, hogy a labdát a küzdő felek testük minden részével érinthették, ám kapuba juttatni csak láb­bal volt szabad. A 27 játékos közül 15 volt a mai értelemben vett csatár, öt „focista“ szere­pelt a második, négy a harma­dik vonalban, és az utolsó sor­ban három védőjátékos kapott helyet. A későbbiek során mindkét csapatban már csak 15—15 futballista szerepelt, sokkal ke­vesebb csatárral. A csapatfel­építés a következő volt: öten a kapuban, négyen a védelemben, hárman a „halfsorban“ helyez­kedtek el, a támadósor mind­össze két játékosból állt, s előttük egy előretolt előcsatár „cirkált“. A játékosok elhelyez­kedése a piramist juttatja eszünkbe. És azt, hogy az ola­szok valószínűleg már akkor is „betonoztak“, nem volt szük­ségük a „boszorkány“ H. Herre- rára . .. KIABÁLTAK, KÁROMKODTAK A labdarúgás eredetére vo­natkozó ókori és középkori adatok nem fogadhatók el min­den tekintetben, mivel a mo­dern futball bölcsőjét Angliá­ban ringatták, a mai szabályok szerinti játék valóban a szi­getországból származik. Ezt senki sem vonja kétségbe. De hogy tulajdonképpen mikor is honosodott meg Nagy-Britan­niában az „esztelen gömbölyű- ség“, arról nincs egységes vé­lemény a sporttörténészek kö­rében. Sok kutató szerint a La Manche csatorna túlsó partján a megszálló római légiók ját­szották először a III. század­ban a labdarúgáshoz hasonló játékot. Valószínűleg így van, habár a franciák nagyon Jrős­ködnek: a modern angol fut­ball az ő népi játékukból, a „sute“-ből alakult ki. Ez a kö­zépkori francia szórakozás va­lóban sok labdarúgóelemei tar­talmaz, de nem szabad elfelej­teni, hogy a franciák is a ró­maiaktól vették át a labdarú­gás őjí formáját. Angliában a „football“ szót 1314-ben használják először, amikor London polgármestere betiltja a labdarúgást, mert a küzdők kiabálásokkal, károm­kodásokkal rontják a közerköl­csöt. Hiába voltak azonban a tiltó rendeletek, az új játék szinte mindenkit magával ra­gadott. Főleg a fiatalokat. TOMI VINCE (Egy hét múlva: Kéa kontra láb)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom