Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-21 / 21. szám, szombat

NEM ÉRI ŐKET FELKÉSZÜLETLENÜL A TAVASZ Wjafe í --v; E.'ľSK Szorgos munka zaja hallat­szik az ipoiynyéki (Vinica) Bé­ke Efsz gépesítőközpontjának műhelyeiből. A nyitott ajtón át villanyhegeszlő fénye villan, a tágas betonozott udvaron leál­lított traktorok és munkagépek körül emberek tevékenyked­nek. Az enyhe tél megkönnyíti a szerelők munkáját, némelyik gépet a szabadban is meg le­het javítani. Ez ösztönöz is, hi­szen tavaszt sejtet, s érkezé­séig minden gépnek üzemké­pesnek kell lennie. Balík Sándor műhelyvezetőt a szerelők, között találom. A javítás folyamatossága ezt meg­kívánja, tudnia kell minden problémáról, fogyatékosságról. — Jól haladnak a gépek ja­vításával? — A járművek és a mező- gazdasági gépek javítására ter­vet készítettünk, és aszerint dolgozunk — mondotta. A ki­tűzött határidőket megtartjuk, annak ellenére, hogy az idén a szokottnál korábban kell vé­geznünk a javításokkal, melyek idejét azért rövidítettük, mivel járásunkban a gépjármüvek ta­vaszi műszaki ellenőrzésé ko­rábban várható, mint az előző években, és szeretnénk, ha az minden gépjárművünket kilo gástalan állapotban találná. Az is ösztönöz, hogy szeszélyes az idei tél, s megtörténhet, hogy korán beköszöni a jó idő, s nem szeretnénk, ha készületle­nül találna bennünket. — Hány járművet kell javí­tani, ellenőrizni? — ötvennyolc traktorunk van és csak 80 százalékán vég zünk kisebb-nagyobb javítást. Ez nem jelenti azt, hogy ilyen arányban elhasználódtak a gé peink, de az itteni igénybevé­tel után — különösen a csel- falvi (Celovce) részleg hegyes, köves dűlőin — akad rajtuk ja­vítanivaló. — Zavarmentes a javítás? — Az alkatrészek körül éven­te ismétlődő gondok-bajok az idén is megvannak, de nem fé­kezik lényegesen a munkánkat. Több ügyes szakemberünk van, akik egyes alkatrészeket felújí­tanak, sőt elkészítésük sem je­lent nagy gondot számukra. Dobos László például a Crista 1 traktorra első tengelyeket ké­szít. Ez Igen jól jön nekünk, mivel elég nehéz lenne a be­szerzése, arról nem is szólva, hogy elég drágán lehet hozzá­jutni. Persze, van olyasmi is, Korszerűsítik az üzemet A trenčíBi TOS Szerszám gépgyár galántai üzeme az idén ünnepli fennállásának három, évtizedes jubileumát. A* üzem eredményekben gazdag múltra tekinthet vissza, gyártmányai nem­csak idehaza, de külföldön is keresettek. Milan Lúčan elvtárs, a szakszervezet üzemi bizott­ságának alelnöke, aki 1953 óta az üzem alkalmazottja, tájékoztatott a termelés sza­kosításáról, a tervteljesítés­ről és a beruházással kap­csolatos feladatokról. El­mondotta, hogy a tavalyi tervfeladatok valamennyi mutatóját teljesítették, ez oénzben kifejezve több mint 61 millió koronát jelent. Ebben az évben is az SM 16, RM 25 és az 1KZ 14-es tí­pusú szerszámgépet gyárt­ják és nagyjavításokat vé­geznek az ország egész te­rületéről ideérkező SV 18 RA jelzésű gépeken is. A hatodik ötéves tervidő­szakban 120—140 milliós beruházással korszerű, tá­gas üzemcsarnokot építe­nek. A közeljövőben átad­nak egy emeletes adminiszt­rációs épületet. Az üzem dolgozóiról messzemenően gondoskod­nak. Az egészségügyi köz­pontban helyet kapott a belgyógyászati, a gynekoló- giai 6s a fogorvosi részleg. A dolgozók üdültetését ide­haza és külföldön is bizto­sítják. BENKOVICS ZOLTÁN Tóth Ferenc, a szocialista munkabrigád vezetője, Dobos László és Ralik Sándor műhelyvezető (jobboldalt) elégedett az eddigi eredményekkel. (A szerző felvétele) amit nem tudunk idehaza elké­szíteni. Ilyen az önindító, fe­szültségszabályozó és a dina­mó. Ezek miatt több kijavított traktorunk egyelőre üzemkép­telen. Az említett problémákat nö­veli az a tény, hogy a Vráblei Mezőgazdasági Gépjavító — mely a traktoraink motorjai­nak nagyjavítását végzi — di­namó és önindító nélkül nem veszi át a motort. — Úgy látom, jól szervezett munka folyik itt. — A munka folyamatos el­végzése érdekében három rész­leget hoztunk létre. Az elsőben a traktorok javítását végezzük. A traktorok körül szerelőpá­rok szorgoskodnak; mindenki igyekszik becsületes, jó mun­kát végezni. Rados Béla, Bod- zsár István és Ján (Jičman kü­lön dicséretet érdemel. A másik részlegen a mező- gazdasági gépeket tesszük rendbe. Itt Tóth Ferenc, a szo­cialista munkabrigád vezetője és Dobos László tevékenyke­dik. Mivel ők végzik az állat­tenyésztésben használatos gé­pek javítását is, sok a tenniva­lójuk. Ezért most, télidőben egy két ügyes traktoros is se­gít nekik. Valamennyi gép javí­tását így sem tudnák elvégez­ni, ha a növénytermesztési részleg gépesítőközpontjában nem végezne hasonló munkát Volkovics Gyula öttagú cso­portja. A harmadik részlegün­kön Molnár László, Tóth Lász­ló, Cseris István és Nagy Ist­ván többek között a gépek fa­alkatrészeit készíti. — Megfelelőek a munkafelté­telek? — Dolgozóinknak komolyabb okuk nem lehet panaszra. Me­leg levegővel fűtött műhelyek­ben végezzük a munkát, a gépi felszerelés is kielégítő. Előfor­dulnak fogyatékosságok is, ami főleg abból adódik, hogy • mű­helyeink elég régen épültek, így bizonyos részek már kor­szerűsítésre szorulnak. Az eredményes munka végzéséhez szükséges feltételeket azonban megteremtettük. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a tervezett feladatok több mit felét határ­idő előtt végeztük el. A munka még meglevő részét is igyek­szünk idejében elvégezni, hogy gépeink a tavaszi munkakez­désre készen álljanak. BOJTOS JÁNOS öt Eve helyeztek Özembe Ahol sok milliárd köbméter földgáz áramlik keresztül Öt esztendővel ezelőtt, 1973 januárjában a csehszlovák és szovjet kormányküldöttség je­lenlétében ünnepélyes keretek között üzembe helyezték ha­zánkban a tranzit gázvezeték keleti szakaszát. Az ünnepség színhelye a Nagykapos (Vei­ké Kapušany) határában fel­épített 1. számú kompresszorál­lomás volt. Sok minden történt itt az el­telt öt esztendő alatt. Állan­dóan növekedtek a feladatok, a hazánkba érkező szovjet fölgáz továbbítása kemény pró­bára tette a tranzit gázveze­ték, konkrétan a nagykaposi k om p re sszor á 11 om á s dolgozóit Is. A Kelet-Szlovákiában műkö­dő két kompresszorállomás munkáját irányító körzeti üzem igazgatója, Stanislav Podolec mérnök örömmel számolt be az újságíróknak arról, hogy a tranzit gázvezeték keleti sza­kaszának dolgozói sikeresen kiállták az eddigi próbát, fo­lyamatosan teljesítették a föld­gázszállítás tervét, s emellett megtartották a gazdaságosság feltételeit is. Az elmúlt évben 19,6 milliárd köbméter szovjet földgáz áram­lott keresztül a tranzit gázve­zeték keleti szakaszán az NDK- ba és néhány nyugati országba. A szállítási tervet 240 millió köbméterrel túlteljesítették. Említést érdemel még az is, hogy tavaly továbbították az első 50 milliárd köbméter gáz- mennyiséget és ugyancsak ta­valy túlszárnyalták a napi 60 millió köbméter földgáz továb­bítását. A dolgozók szorgalmas mun­kája minden munkaterületen jelentkezett. A Nagy Október 60. évfordulójának tiszteletére vállalt felajánlásokat 203,5 szá­zalékra teljesítették, s igyeke-f zetük csaknem 9,9 millió koro­na értékű gazdasági hasznot eredményezett. A tranzit gázvezeték keleti szakaszának dolgozói igyekez­tek minél gazdaságosabbá ten­ni a munkát. Különböző intéz­kedések eredményeként tavaly többek között csaknem 30 mil­lió köbméter földgázt takarítot­tak meg. A múlt évben újabb műszaki berendezéseket helyeztek üzem­be, s ezáltal évente 28 millió köbméterrel növekedelt a szál­lítási kapacitás. Nagyra értékelhető az is, hogy az eltelt öt év alatt az üzem munkahelyein egyetlen baleset sem történt. Az idei feladatok — az előző évhez viszonyítva — 40 száza­lékkal növekednek. A nemzet­közi tranzit gázvezeték jelen­tősége a következő években még tovább fokozódik. Pl. 1981- ben a gázvezeték már 52 mil­liárd köbméter szovjet föld­gáz továbbítását biztosítja. Jelentős tényként említhet­jük meg azt is, hogy 1980-ban hazánk füldgázszükségletének 60 százalékát a Szovjetunióból kapjuk, 1981-ben ez a mennyi­ség 9,2 milliárd köbméter lesz. Emellett, az előzetes felmé­rések szerint pl. 1980-ban a ha­zai földgáztermelés mennyisége közel 1 milliárd köbméter lesz. Ebből is kitűnik, hogy milyen nagy jelentősége van a szovjet gáznak népgazdaságunk számá­ra. s mennyire előnyös részünk­re a tranzit gázvezeték hazánk területén felépített üzemeiben a tervezett feladatok minél si­keresebb teljesítése. Amint is­meretes, az ilyen formában nyújtott szolgáltatásokért a Szovjetunió — jelentős mérték­ben — a számunkra igen érté­kes földgázzal fizet. Ikulik) A szólások és használatuk Nagyon gyakoriak nyelvünkben az olyan szókapcsolatok, amelyeknek értelmét nem az őket alkotó szavak jelentése adja, hanem az egész szókapcsolatnak már külön jelenté­se alakult ki. Ha például azt mondjuk valakiről, hogy ba­kot lőtt, ezen nem azt értjük, hogy vadászat közben sike­rült egy szép őzbakot elejtenie, sőt az is lehet, hogy az illelő még életében nem vett részt vadászaton, hanem azt akarjuk róla közölni, hogy valamilyen ügyben, dologban, alaposan melléfogott. Akit tejben-vajban fürösztenek, azt sem képzeljük a tejjel és vajjal telt fürdőkádba, hanem csak azt vesszük tudomásul róla, hogy nagyon jó dolga van, mindenben a kedvét keresik. Ezeket az állandósult szókapcsolatokat szólásoknak, szólásmondásoknak, vagy régibb nevükön: szoKásmondásoknak nevezzük, s arra va­lók, hogy szemléletessé, hangulatossá tegyük velük beszé­dünket, stílusunkat. Hát nem szebben, szemléletesebben jellemezzük egyik embert ezzel: az ár ellen úszik, a mási­kat meg azzal: úszik az árral, a harmadikat meg esetleg e harmadik szólással: elkapta az ár, mintha konkrét jelen­tésű szavakat állítanánk alkalmi kapcsolatba jellemzésük­re? A horogra került, a hálójába keríti vagy a kiveti rá a hálót bizony sokkal hangulatosabb és szemléletesebb ki lejezés, mint a tetten érték, a hatalmába keríti vagy a meg akarja fogni magának. De nemcsak használati értékük van ezeknek a szólások nak, hanem történeti értékük is: nagyon becses emlékei ezek gazdasági és művelődéstörténetünknek. Az idő meg­változtatja a társadalmi viszonyokat, életkörülményeket, de a nyelv konzervál: megőrzi a szavakban, de főleg a szó­lásokban a régi idők szokásainak emlékét. A rója a falut ma azt jelenti, hogy valaki a falut járja valamilyen cél­lal, de a régi adószedés emlékét is őrzi: az adószedő, a rovó házról házra járt, ,rovataiba vette’, azaz rovással jegyezte fel az egész telkes portákat tehát így rótta a falut. De elkövetni is lehet valamit másnak • rovására, azaz kárára. Itt a rovás eredetileg szintén a bevágást jelentette egy fa­darabon, amelyre a korcsmáros ilymódon jegyezte fel a hitelt. Nem iszom én senki rovására... — mondja a nép­dal is. Népszokások emlékét is őrzik a szólások. Az ujjal húz valakivel egy régi falusi virtuskodásnak, erőpróbának az emlékét őrzi: a versengő felek jobb kezük középső ujját összeakasztották, s az asztal két oldalán ülve igyekeztek egymást a saját felükre áthúzni. A kitették a szűrét szó­lásban meg annak a szokásnak az amiéke él, amellyel tapintatosan tudtára adták a házasulandó legénynek, nincs reménye arra, hogy a ház leányát feleségül kapja: a kony­hában felakasztott szűrét, amíg ö bent beszélgetett, kitet­ték az eresz alá. A régi hiedelmek, babonák világáról is sokat elárulnak a szólások: a meg van kötve a keze, nyelve valakinek a boszorkánynak tulajdonított hatalom emlékét villantja fel: a babona szerint ugyanis a boszorkányok megtilthattak a hatásuk alá kerülteknek bizonyos cselekvést vagy közlést. Aki felszabadult e tilalom alól, annak megoldódott a nyelve. A boszorkányok a hiedelem szerint — lóvá tették az em­bert, erről a lóvá tesz szólásból is tudunk. De a bíróság sem nézte tétlenül a boszorkányok garáz­dálkodását, tehát maguk a bírák is hittek a boszorkányok létezésében, és kíméletlenül eljártak azok ellen, akiket bo­szorkánysággal vádoltak, azaz akikre kígyót-békát kiáltot­tak. Ugyanis azt tartották róluk: kígyóból, békából főzik a bájitalukat. A bírósági gyakorlat módszereiről is képet kapunk a szólásokból a kisebb bűnösöket csak pellengérre állították, vagyis kitették megszégyenítés végett a falu vagy varos legnyilvánosabb helyén felállított pellengérre, de a nagyobb bűnt elkövetőket hamar halálra ítélték. A bíró pálcát tört fölöttük — a pálcát kettétörve a bűnösnek ta­lált egyén lába elé dobta, jeléül annak, hogy nincs segít­ség számára. A halászat, vadászat, földművelés és az ezzel kapcsolatos állattenyésztés területéről származó szólások bizonyítékai annak, mivel foglalkoztak elődeink a régebbi századokban, milyen módszereket használtak stb. A halászát területéről a kiveti a horgot, pedzi a dolgot, zavarosban halászik, a va­dászat nyelvéből a tőrbe esik, lépre csal, elhordja az ir­háját (a vad), hűlt helyét leli (tudniillik a vadnak), bottal ütheti a nyomát (szintén a vadnak), a földművelés és az állattenyésztés nyelvéből a kirúg a hámból (a betöretlen ló), a letörik a szarvát (a hegyes szarvú nyughatatlan ökör­nek), és még sorolhatnánk tovább vég nélkül a ma már csak átvitt értelemben használt szókapcsolatokat. Annyira sajátos fejleményei ezek nyelvünknek, hogy általában le sem tudjuk őket fordítani. De ne gondoljuk, hogy a szólások csak a régi korok termékei. Napjainkban is keletkeznek ilyenek, természe­tesen ezek már a mi korunkra, viszonyainkra jellemzőek. Az elkapta a gépszíj, kár a benzinért, húzza a csíkot, nehe­zen kapcsol, teljes gőzzel, leadta a drótot, olajra lép már mind mai keletkezésű szólás. Egyiket-másikat argónak, tolvajnyelvinek érezzük, és csak a bizalmasabb társalgásban használjuk, de ez nem jelenti azt, hogy néhány évtized vagy évszázad múlva nem lesznek ugyanolyun értékesek az utókor számára, mint számunkra az ugyancsak tréfás benne van a csávában, hiányzik egy kereke és más ha­sonló régi szólások. Használjuk szólásainkat, mert — mint rámutattunk — nagymértékben színezik stílusunkat, de legyünk mértéktar­tók a használatukban! Ha valaki minden második vagy harmadik mondatába egy-egy szólást sző bele, modorossá válik. S még valamit: egyes szólásokat egyáltalán nem, másokat csak bizonyos mértékig lehet megváltoztatni. Az igés szólásokban például ragozhatjuk az igét: a lóvá tesz használható így is: lóvá tett, lóvá tettem stb. A tejben- vajban füröszt szólás igéje szintén ragozható: tejben-vajban ftirösztik, fürösztötték stb. De ha más módon is változtat­nánk rajta, elvesztené az átvitt értelmét, s konkrét jelen­tésűvé válnék. Mást jelent így: A barátomat tejben-vajban fürösztik a munkahelyén, mint ebben a formában: A bará­tomat tejben-vajban megfürösztik a munkahelyén. Dr. JAKAB ISTVÁN ÚJ sz • Száznál több tehetséges fiatal művész tanul az ulán- bátori zene- és koreográfiái is­kolában. A tanárok járják az országot, s a legeldugottabb ajmakban (faluban) is felku­tatják a tehetséges gyerekeket. A művészképzőben ének és né­pi hangszer, valamint balett és néptánc tanszék működik. A diákok egyúttal középiskolai bizonyítványt is szereznek. 1978 I. 21.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom