Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-20 / 20. szám, péntek

A dolgozó nép érdekével és okoroM összhangban Irta: Ján Marko, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének első elnökhelyettese Itt az ideje, hogy legalább nagy vonalakban visszatekint­sünk szocialista köztársaságunk legfelsőbb államhatalmi szer­vének tavalyi munkásságára,, és körvonalazzuk azokat a fel­adatokat, amelyek a Győzelmes Február 30. évfordulójának esztendejében hárulnak rá. A Szövetségi Gyűlés már rö­viddel a választások után meg­tartott alakuló ülésén kifejtet­te tevékenységének a harma­dik megbízatási időszakban megvalósítandó célját: követ­kezetesen kiindulni a CSKP XV. kongresszusa és a közpon­ti bizottsági ülések határoza­taiból, azokat kötelező irány­elvnek tekinteni a törvényhozó, ellenőrző és indítványozó tevé­kenység fejlesztésében és szüntelen tökéletesítésében. Ezt tesszük. Az elmúlt esztendő a Szövetségi Gyűlés munkássága szempontjából — túlzás nélkül elmondható — a csehszlovák dolgozó nép érdekében kifejtett szorgos munka esztendeje volt. A Szövetségi Gyűlés — mun­katerve alapján — számos je­lentős kérdéssel foglalkozott, amelyek összefüggnek egész társadalmunk életével. A leg­fontosabbak közé tartozott az ügyészség és a bírósági szer­vek szocialista törvényesség megszilárdításával kapcsolatos tevékenységének, valamint a CSKP XV. kongresszus utőni feladatainak, a csehszlovák fö­deráció 1976. évi állami zár­számadásának, a külügyminisz­ter külpolitikai kérdésekkel foglalkozó expozéjának és az 1978. évi állami költségvetés­ről szóló törvény javaslatának megtárgyalása. Ezen túlmenő­en jóváhagyott néhány további törvényt is, köztük az új tudo­mányos dolgozók neveléséről és képesítésük növeléséről, az erdőkről, a nyereségelvonási rendszernek és a szervezetek adórendszerének módosításáról szóló törvényt, és kifejezte egyetértését néhány nemzetközi szerződéssel és egyezménnyel. A Szövetségi Gyűlés fokozott mértékben ügyelt arra, hogy a dolgozók, tásadalmi szerveze­teik, a nemzeti bizottságok és a tudományos intézmények mi­nél nagyobb mértékben részt vegvenek a törvények kidolgo­zásában, és tapasztalataikat más szervek is hasznosítsák. Mindez lehetővé tette a törvé­nyek jó előkészítését, hogy azok megfeleljenek szocialista társadalmunk továbbfejlesztése szükségleteinek, kifejezzék a dolgozók osztályérdekeit, véd­jék állampolgári jogaikat és szilárdítsák a szocialista álla­mot Helyettesíthetetlen küldetés Hazánk legfelsőbb törvény­hozó szervének helyettesíthe­tetlen küldetése van föderá­ciónk egész törvényhozó mun­kásságában, főként a jogrend tökéletesítésében, a szocialista törvényesség megtartásáról va­ló szüntelen gondoskodásban. Köztársaságunkban a szocialis­ta törvényesség a második és a harmadik megbízatási idő­szakban elmélyült és megszi­lárdult. Tavaly a Szövetségi Gyűlés már az év elején napirendre tűzte ezeket a kérdéseket és megállapította, hogy nálunk teljes mértékben szavatoltak az állampolgári jogok és a sza­badságjogok. A szocialista tár­sadalom minden állampolgár számára biztosítja a munkához, az annak mennyisége és mi­nősége szerinti Igazságos díja­záshoz való jogot, a fizetett szabadságot, az egészség védel­mét, az ingyenes orvosi gon­doskodást, az anyák és a gye­rekek megsegítését, az anyagi ellátottságot hajlott korban és munkaképtelenség esetén, vala­mint az ingyenes tanulás jogát is. Biztosított a nők sokoldalú egyenjogúsága. A Szövetségi Gyűlés megbecsüléssel szólt az állami szervek, a nemzeti bi­zottságok és a társadalmi szer­vezetek arról történő gondos­kodásáról, hogy idejében, ma­radéktalanul és igazságosan ki­vizsgálják és elintézzék az ál­lampolgárok javaslatait és pa­naszait. A Szövetségi Gyűlés nagy gondot fordított a társadalmi ellenőrzés színvonalának eme­lésére, a fogyatékosságok okai­nak következetes feltárására, s így dolgozóink nézeteinek és javaslatainak teljes mérvű fel- használásával elősegítette a felmerült problémák hatáso­sabb megoldását. Külpolitikai aktivitás Tavaly a Szövetségi Gyűlés fontos tevékenységet fejtett ki külpolitikai viszonylatban is. Szocialista államunk érdekei­vel összhangban arra irányuló külpolitikai aktivitást tanúsí­tott, hogy tovább szilárdítsa és elmélyítse szövetségi kapcsola­tainkat a szocialista országok­kal, főleg a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségével. Ezzel egyidejűleg — parlamen­ti síkon — törekedett a népek közti békés egymás mellett élés, a barátság és az együtt­működés alapelveinek megszi­lárdítására. A Szövetségi Gyűlés a kül­ügyminiszter expozéjával kap­csolatos határozatában nem­csak egyetértését fejezte ki a CSSZSZK kormánya külpolitiká­jával, hanem egyben tanúbi­zonyságát adta részvételének a világ békéjéért, a társadalmi haladásért és a népek közti barátságért folyó harcban, amelynek leghatékonyabb tá­maszát Jelenti népünk áldozat­kész munkája és a szocialista haza építésében elért sikerei. Tavaly decemberben a Szö­vetségi Gyűlés örömmel fogad­ta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának és Minisztertanácsának jelentős felhívását valamennyi ország népéhez, parlamentjéhez és kormányához, amelyet ezek a szervek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója ünnepségeinek alkal­mából hagytak jóvá. Álláspont­jában kifejezte egyöntetű egyetértését a szakadatlan szovjet békeoffenzívával, amely­nek célja elérni a lázas fegyverkezés megszüntetését, az új tömegpusztító fegyverek fejlesztésének tilalmát, a fegy­verzetnek és a fegyveres erők állományának csökkentését, mi­vel még nem szűnt meg a vi­lágháború és a nukleáris ka­tasztrófa veszélye. Ehhez hasonlóan az Inter­parlamentáris Unióban a cseh­szlovák csoport a szocialista közösség országai közös érde­keinek megszilárdítására töre­kedett. Képviselőink kezdemé­nyezésére ez a fontos nemzet­közi szervezet számos haladó határozatot fogadott el a nem­zetközi feszültség további eny­hítésére, főleg a leszerelésre vonatkozóan. A Szövetségi Gyűlés képvise­lői — Csehszlovákia népének törvényes reprezentánsai és szószólói, akiket akaratából de­mokratikus módon, az általá­nos, egyenlő, közvetlen és tit­kos szavazás alapján válasz­tottak meg az általános vá­lasztásokban — megválasztá­suk első napjától tisztában voltak nagy felelősségükkel. Becsülik a nép bizalmát, szün­telenül elmélyítik kapcsolatu­kat a választópolgárokkal, ál­dozatkészen törekedtek és tö­rekednek szocialista hazánk további sokoldalú fejlesztése feladatai teljesítésének politi­kai biztosítására. Valamennyi képviselő-testület képviselője választókerületében és általá­ban közéleti tevékenységében egységesen indul ki Csehszlo­vákia Kommunista Pártja és a CSSZSZK Nemzeti Frontja po­litikájából, és az állampolgá­rokat megnyeri ennek a politi­kának. Arra törekednek, hogy fejlődésünk minden kérdését és problémáját elsősorban a tár­sadalom szempontjából, a tár­sadalmi szükségletek szem­pontjából ítéljék meg. A képviselői klubok jelentősége A Szövetségi Gyűlés képvise­lői tevékenységének és mun­kamódszerének helyes orientá­ciója viszonylatában nagy je­lentőségük és felelősségük van a CSSZSZK Nemzeti Frontja egyes politikai pártjai képvise­lői klubjainak, amelyek tavaly e tekintetben pozitív szerepet töltöttek be. A politikai pártok képviselői klubjai az igényesség légköré­ben azzal is törődnek, hogy a megbízatási időszak kezdetétől fejlesszék a képviselők kezde-. ményezését, elősegítsék poli­tikai és szakmai fejlődésüket, hogy közéletünkben növeked­jen politikai és szervező tevé­kenységük jelentősége és ha­tékonysága A képviselők mun­kásságukban arra törekednek, hogy elmélyítsék a csehek, a szlovákok, a magyar és a más nemzetiségű állampolgárok testvéri viszonyát hazánkban, mégpedig a szocialista inter­nacionalizmus szellemében. Ez­zel összefüggésben meg kell mondani, hogy a Szövetségi Gyűlésnek a CSKP XV. kong­resszusán kitűzött politika megvalósítására irányuló tevé­kenységében tavaly magas szinten kialakult a Nemzeti Front valamennyi politikai pártja képviselőinek, valamint a pártonkívüli képviselőknek politikai és nézetegysége. Az elmondottak alapján tehát leszögezhetjük, hogy a Szövet­ségi Gyűlés 1977-ben pozitív tevékenységet fejtett ki, és szervei lényegében megfeleltek állampolgáraink elvárásának. Ezzel lefektettük a Szövetsé­gi Gyűlés tevékenysége haté­konyabbá tételének szilárd alapjait, ami megnyilvánul az idén, hatodik ötéves tervidő­szakunk döntő fontosságú har­madik évében. Az idei tennivalók A Szövetségi Gyűlés az 1978. évi fő feladatok tervében vala­mennyi szervének, főleg a ka­marák bizottságainak munkás­ságát elsősorban arra orientál­ja, hogy biztosítsák a két ka­mara együttes és önálló ülé­seinek idejében történő, szín­vonalas tartalmi előkészítését. Ehhez és főleg a kamarák bi­zottságainak tevékenységéhez utat mutat a CSKP KB 9. ülé­sének nagy jelentőségű hatá­rozata. A fő feladatok tervé­ben ügyelünk arra is, hogy a választókerületekben a képvi­selők munkájához megteremt­sék a megfelelő feltételeket. Számítunk arra, hogy a Szö­vetségi Gyűlés tavasszal meg­tárgyalja a CSSZSZK kormá­nyának a programnyilatkozata teljesítéséről szóló jelentését. A Népi Kamara foglalkozni fog — a termelés növelésével és a gyártmányok minőségi színvo­nala emelésével kapcsolatban — a tudományos-technikai fej­lesztéssel, míg a Nemzetek Ka­marája a lakosság lét- és szo­ciális biztonságának szavatolá­sával és megszilárdításával. Az egyes parlamenti bizottságok is megvitatják a gazdasági, pénzügyi, jogi, kulturális és szociális terület néhány sajátos jellegű problémáját. A két kamara a törvényho­zással összefüggő tevékenysége keretében megítéli az egyes jogszabályok hatékonyságát, és ellenőrizni fogja a Szövetségi Gyűlés által elfogadott határo­zatok teljesítését. Köztársaságunk érdekeinek megfelelően a Szövetségi Gyű­lés figyelmet szentel a nem­zetközi politika kérdéseinek, hozzájárul államunk külpoliti­kája alapvető feladatainak megoldásához, elsősorban a Szovjetunióval való szövetségi kapcsolataink további megszi­lárdításához és elmélyítéséhez. Fejleszteni fogja kapcsolatait más országok parlamentjeivel is. A Szövetségi Gyűlés képvise­lői tisztában vannak azzal, hogy a CSKP XV. kongresszusa programjának következetes megvalósításával kapcsolatban még előttünk áll a munka dan­dárja. Ezért politikailag egy­ségesen, a Nemzeti Front plat­formján és társadalmunk to­vábbi fejlesztése érdekében tö­rekedni fognak a Szövetségi Gyűlésben és a választókerüle­tekben kifejtett munkásságuk tökéletesítésére és arra, hogy növeljék állampolgáraink cse­lekvő részvételét a szocialista társadalom irányításában és igazgatósában. ÁRU A PULT ALATT Előtérbe került az áruellátás és a fogyasztás kérdése. Ami­óta többet beszélünk, írunk róla,( ebben az élesebb megvi­lágításban feltűnőbbek lettek a hibák, fogyatékosságok. Tud­nunk kell azonban azt is, hogy a termelőágazatok és a keres­kedelem fokozott felelősséggel kezdtek hozzá kiküszöbölésük­höz. A termelés a kereskedelem számára igyekszik megfelelő mennyiségben, minőségben és választékban előállítani az igényelt árucikkeket. Van azon­ban olyan árufajta is, amelyet még nem sikerült törölni a hiánycikkek listájáról. Ezek az­tán sok esetben visszaélésekre adnak alkalmat. Hadd mondjam el ezzel kapcso’itos néhány tapasztalatomat. Sertéshúsért álltam sorba ab­ban az üzletben, amelyben nap nap után vásárolok. Mire rám került a sor, már ki is válasz­tottam magamnak egy gyönyö­rű zsírtalan combot és elhatá­roztam, hogy abból kérek né­hány szeletet. A szokatlanul szép hús látványa felett érzett örömöm azonban nem tartott sokáig, mert az ismerős eláru­sító — akivel egy alkalommal riportot készítettem — diszkré­ten megsúgta: nem ajánlja, mert nem friss. Valakinek a múltkor félretették, de az ille­tő nem jött el érte, ők pedig benn felejtették a hűtőben. Nem romlott meg ugyan, de annyira megérlelődött, hogy puha lett, mint a vaj. Megkö­szöntem a tanácsát, de távozó­ban megkértem, távolítsa el azt a sertéscombot a többi hús kö­zül, mert nemcsak az ismerős vevőknek kényes a gyomra. Ismerőseim körében elmesél­tem ezt az esetet és kiderült, hogy majdnem mindegyiknek volt már valami hasonló élmé­nye. De nemcsak negatív érte­lemben. Volt, aki így nyilatko­zott: — Ha egy jó bécsi szelet­re támad kedvem, mindig tudok szerezni rövid karajt. Egy ro­konom hentesüzletben dolgozik, csak odaszólok telefonon, mennyire lenne szükségem, és ő félretesz nekem a legszebb húsból. Igaz, hogy én sem ma­radok adósa, mert negyven ko­ronát fizetek neki kilójáért. Ilyesmi is oka lehet annak, hogy a vásárló sokszor nem jut sovány húshoz a hentesüzletek­ben. Vesepecsenyét korlátozott mennyiségben kapnak a boltok, de a fogyasztóhoz ennek csak kis hányada kerül. Az értékes vesepecsenye, a húsok koroná­zatlan királya sógorság-koma- ság alapon kel el. Még mindig a hiánycikkek té­májáról beszélgetve, valaki megjegyezte, hogy hónapokig nem tudott hozzájutni kedvenc cigarettájához, a Spartához, Mindenütt, ahol cigarettát áru­sítanak, ez a felirat fogadta: „Spartánk nincsen“. Közben el­keseredve látta, hogy mégis mennyien akadnak, akik isme­retlen forrásokból szerzik meg maguknak. Egyszer valaki azt tanácsolta neki: — Vásárolj tízkoronás Spartát. — Tízkoronásat? — De hi­szen olyan nincs. — Igazad van, tízkoronás Sparta nincs, de van egy va­rázsige, amely így hangzik: „Kérek tíz koronáért Spartát“. — Megtanultam a varázsigét — meséli tovább ismerősöm —, de meg kell mondanom, hogy nem minden esetben segített. Volt ahol kikérték maguknak, sok esetben azonban mosolyog­va kihúztők a pult alól a ciga­rettát. S hogy ez nemcsak szóbe­széd, az kiderült az állami el­lenőrzést végző dolgozók nyilat­kozatából, amelyet december­ben adtak az újságíróknak. Több büatislavai üzletben aa ellenőrzés során tapasztalták, igaznak bizonyultak a pana­szok, hogy egyes árucikkekkel visszaélnek. Több olyan dohány­boltban találtak Spartát a pult alatt, ahol az előző kérdésekre azt felelték: Nincsen. Üt helyen összesen több mint 3000 doboz eltitkolt cigaretta került elő. Néhány hentesüzletben pedig kiderült, hogy van vesepecse­nye is, de nem a szegen lógott a vásárló szeme előtt, hanem a hűtőszekrényben kiválasztott fogyasztókra várt. Ennek a káros jelenségnek a kiküszöbölése nemcsak azért fontos, mert a vásárlóközönség érdeke így kívánja, hanem azért is, hogy egyesek vissza­élései ne vessenek rossz fényt a becsületesen dolgozó elárusí­tók táborára, akiket hajlamo­sak vagyunk egy kalap alá ven­ni a többiekkel. KOVÄCS ELVIRA Pedagógiai tevékenységén kívül' kutatómunkával is foglalkozik a prágai Vegyitechnológiai Főiskola Szilikáttechnológiaí Kara. Alapkutatásokat végez az említett szakmában az állami terv ke­retében, ugyanakkor a termelési üzemekkel együttműködve is ku­tatási feladatokat old meg. Felvételünkön dr. Jaroslav Staňek professzor /középen) az üvegolvasztókemence modelljénél tanács­kozik Stanislav Kasa és Antonín Lisij mérnökökkel az olvasztás alapvető problémáiról. [Felvétel: ČSTK — J. Vrabec) 1978 I. 20. A Hrandýsi Gépgyár és Untodé Senice nad Hane i üzeme tavaly mintegy 10 000 pótkocsit gyártott a mezőgazdasági gépjárművek­hez. Értékük meghaladta a 415 millió koronát. Az üzem dolgozói nagy gondot fordítanak a termékfelújításra. Tavaly például meg­kezdték a PS 1010 típusú pótkocsi, és egy újfajta utánfutó gyár­tását: Képünkön: Jana Tylová, a PV 2418 T1R típusú pótkocsi lég­fékjét szereli. (Felvétel: V. Galgonek — CSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom