Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-20 / 20. szám, péntek

M iiolőgiai munka és az osztaivharc A t ideológiai munka szüntelen fejlesztése, minőségének és hatékonyságá­nak növelése — iez az egyik kulcskérdés a jelenkori osz­tályharcban, amely az utóbbi években egyre inkább az ideo­lógia területére összpontosul. Az e területen folyó harc intenzitása különösen azzal kapcsolatban erősödött fel, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország fokozott erő­feszítéseket tesz az európai biz­tonsággal és együttműködéssel s a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élesével összefüggő kérdések megoldására. Ez azt jelenti, hogy az ideológiai harc új hulláma gyakorlatilag az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet helsinki záró­szakaszának befejezésétől, te­hát 1975-től datálódik. Jóllehet azóta, hogy a 35 ál­lam vezetői aláírták a Záró- dokumentumot, bekövetkezett a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése, nem következeit be és nem is következhetett be az eszmei megbékélés az osztály- jnegosztottságú világban. Ép­pen ellenkezőleg, az ideológiai harc, bármennyire is parado­xonként hangzik, a nemzetközi enyhüléssel párhuzamosan ki; éleződik. Nincs szó itt azonban semmiképpen sem paradoxon­ról. Az osztály-, tehát egyben az ideológiai harc problémájá­nak mélyebbre ható viszgálata ugyanis nyilvánvalóvá teszi, hogy teljesen logikus, objektí­ve indokolt folyamat ez. Noha az imperialista körök kénytelenek voltak a világban végbemenő: erőeltolódások kö­vetkeztében mind katonai, mind politikai és gazdasági téren le­mondani a fegyverekkel, az erőszakkal való közvetlen fe­nyegetésről s átértékelni maga­tartásukat a nemzetközi kap­csolatok terén, nem változtak meg osztályérdekeík, sem -cél­jaik. Csupán stratégiájukon és taktikájukon változtattak, ami egyebek között éppen az ideo­lógiai harc felerősödésében nyilvánul meg. Ámbár a nyugati államok ál­tal folytatott propaganda köz­vetlenül a helsinki konferencia után ennek eredményeit első­sorban mint olyanokat igyeke­zett beállítani, amelyek egyol­dalúan a szocialista államok előnyére szolgálnak — termé­szetesen azzal a céllal, hogy elutasító magatartást keltsen a Záródokumentummal szemben, csakhamar más frekvenciára hangolt át. Az efféle „számon- kérő“ propagandára találó vá­laszt adott az SZKP XXV. kong­resszusa. Leonyid. Brezsnyev ezzel kapcsolatban a kongresz- szuson ezeket mondotta: „Nem titkoljuk, hogy az enyhülésben a szocializmus és a kommuniz­mus békés építése kedvezőbb jeltételeinek megteremtéséhez vezető út szabaddá tételét lát­juk. Ez csak bizonyítja, hogy a szocializmust és a békét nem lehet különválasztani egymás­tól. És ha szemünkre is vetik, csak nehezen tudjuk elhárítani a gondolatot, hogy azoknak, akik ezt teszik, nincs meg a biztonságuk, tud-e vajon a ka­pitalizmus létezni anélkül, hogy agresszióhoz és fegyvercsörte- téshez, az erőszakkal való fe­nyegetéshez . folyamodnék, anélkül, hogy más népek füg­getlenségét és érdekeit veszé­lyeztetné.“ H átat fordítani az olyan fontos kérdésnek, ami­lyen a tartós világbéke megőr­zésére irányuló törekvés, ter­mészetesen kedvezőtlen vissz­hangot keltett világszerte. Az antikommunizmus ideológusai ezért sürgősen új irányt válasz­tottak. Száznyolcvan fokos for­dulatot vettek, s igyekeznek azt a benyomást kelteni, hogy azok, akiknek valóban érdeke a békés együttműködés és a feszültség enyhülése, azok a tőkés államok, míg a szocia­lista tábor országai fékezik ezt a folyamatot. Ezzel szem­ben viszont, ahogy azt Leonyid Brezsnyev, az SZKP XXV. kong­resszusán hangsúlyozta: „...a tömegtájékoztatási eszközök je­lentős része a nyugati orszá­gokban nemcsak hogy nem já­rul hozzá a közös bizalom és a nemzetközi együttműködés szilárdításához, hanem ellenke­zőleg a bizalmatlanságot és az ellenségeskedést szítja a szo­cialista országokkal szemben. Vannak, akik igyekeznek eltor­zítani a helsinki Záródokumen­tumnak a lényegét, ürügyül használva fel ezt. a dokumen­tumot a szocialista országok belügyeibe való beavatkozásra, antikommunista és szovjetelle­nes demagógiára a hidegháború stílusában". A nemzetközi feszültség eny­hülése kétségtelenül összekap­csolódik a társadalmi haladás­sal, és éppen ebben látja a veszélyt a burzsoázia. Ezért tö­rekszik az „osztálymegbékélés- re“ is. A ,.szabad világ“ ideológu­sainak érthetően különböző vá­dakat kell kitalálniuk a szo­cialista rendszerrel szemben, hogy az ilyen követelések az indokoltság látszatát keltsék. Divatossá lett azzal vádolni a szocialista országokat, hogy megsértik az emberi jogokat és a polgári szabadságjogokat. Az ilyen állítások „hitelességét“ azután az úgynevezett disszi- densek hangjával igazolják, akik júdáspénzért hajlandók bemocskolni mindent, ami csak egy kicsit is emlékeztet a szo­cialista demokráciára, a dolgo­zók legszélesebb tömegeinek biztosított demokráciára. G ustáv Husák elvtárs mon- _ dotta a CSKP XV. kong­resszusán: „jóllehet a burzsoá világ egyes vezetői az ideoló­giai megbékélés szükségességé­ről beszélnek, semmi sem ta­núskodik arról, mintha az im­perializmus maga ideológiai le­szerelést hajtana végre. Ellen­kezőleg, új formákat és mód­szereket keres az antikommu­nista offenzíva kibontakoztatá­sára, a szocialista országok egységének aláásásárafokoz­za a támadásokat a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, más szocialista országok és különösen a Szovjetunió ellen/4 A hidegháború időszaka óta az osztály harc feltételei lénye­gesen megváltoztak a nemzet­közi fórumokon, s ezért a Nyu­gat ideológiai trubadúrjai nin­csenek irigylésre méltó hely­zetben. A dolgozók milliós tö­megeinek társadalmi tudata mi­nőségi változáson megy át a feszültség enyhülésével kapcso­latban. A nyugati országok népe ma nap mint nap meggyő­ződik róla, hogy az a bizonyos „szovjet“ vagy „kommunista ve­szély“ számára a valóságban \ 978 Üj szlovákiai rekordot állított fel a falfejtésben a handlovái bá- I. 2U. nyában (prievidzai járás) dolgozó Miroslav Cmarko vezette ezüst­érmes szocialista munkabrigád. A kollektíva tagjai a Februári Gyó­5 zelem 30. évfordulójának tiszteletére 31 munkanap alatt 78 049 tonna szenet termeltek. Egy dolgozó műszakonként 40,035 tonnás teljesítményt ért el. (Felvétel: J. Lofaj — CSTK) nem veszély. Ezért szembeszáll a katonai költségvetések növe­lésével, melynek súlya a nép vállára nehezedik, és igyekszik pozitív befolyással lenni kor­mányának külpolitikájára. Sa­ját súlyos helyzetének s e hely­zet okainak ismeretében aztán a dolgozók minden akciója harccá lesz a szociális változá­sok megvalósításáért. Ugyan­így a nemzeti felszabadító mozgalom is túlnő a nemzeti felszabadításért folyó harc ke­retein, és ,egyre nyilvánvalób­ban osztályjellegű szociális küzdelemmé válik. A kapitalizmus elmélyülő ál­talános válsága és e társadal­mi-gazdasági formáció végle­ges bukása elkerülhetetlen ugyanúgy, ahogy elkerülhetet­len a szocializmus léte és fej­lődése széles nemzetközi mér­tékben. Ezek a társadalom fej­lődésének objektív törvénysze­rűségei, amelyeket semmiféle demagógiával nem lehet meg­cáfolni. Mégis ehhez folyamod­nak a burzsoá ideológusok ab­ban a hiú reményben, hogy si­kerül becsapniuk és elhallgat­tatniuk a forradalmasodó tö­megeket. „,A nemzetközi méretekben folyó osztályharc jelenlegi fel­tételei megkövetelik — hang­súlyozta a CSKP XV. kongresz- szusa —, hogy ideológiai arc­vonalunk növelje offenzív ha­tását, elvhűen és mély meggyő­ző erővel mutassa meg a szo­cialista világ demokratikus és humánus voltát, leleplezze az imperializmus embertelenségét, kizsákmányoló jellegét és a szocializmus alapvető értékei ellen irányuló támadásait, ame­lyeket gyakran revizionista frazeológiába burkol.“ E z a feladat nemcsak a pártszervek és -szerve­zetek ügye, hanem az egész Ideológiai arcvonalé, valameny- nyi állami és társadalmi szer­vé és szervezeté, mindazoké az intézményeké, amelyek a kom­munista párt vezetésével részt vesznek az ideológiai munká­ban. Az offenzivitás növelése je­lenti mindenekelőtt az ideoló­giai munka minőségének és ha­tékonyságának növelését min­den irányban, elméleti vonalon, a propaganda, áz agitáció te­rületén és mindenfajta politi­kai tömegmunkában, hogy en­nek eredményei egyre inkább megnyilvánuljanak nemcsak az emberek tudatában, hanem mindenekelőtt gyakorlati cse­lekedeteiben. Ennek érdeké­ben az eszmei-nevelő tevékeny­séget úgy kell szervezni, hogy hatással legyen ne csak a gondolkodásmódban még meg­levő csökevények leküzdésére, hanem hogy állandó befolyás­sal legyen minden egyes egyén felelősségének, fegyelmének és aktivitásának növelésére. Az ideológiai munka elvá­laszthatatlan része a kommu­nista párt vezető szerepe érvé­nyesítésének a társadalomban. S úgy, ahogy a pártnak ez a vezető szerepe törvényszerűen elmélyül, növekszik az ideoló­giai munka jelentősége is; en­nek a munkának át kell hatnia a társadalom életének vala­mennyi területét. A cél az, hogy a marxista—leninista ideológia, a munkásosztály ideológiája valóban valameny- nyi dolgozó ideológiájává le­gyen. ~ Egyedül csak így lehet sikerrel megküzdeni mindazok­kal a feladatokkal és problé­mákkal, amelyeket az élet elénk állít, egyedül csak így lehet további pozitív eredmé­nyeket elérni társadalmunk forradalmi átalakításában. A CSKP XV. kongresszusa ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „A párt, az egész ideológiai terület erőfeszítései arra irányulnak, hogy nálunk a tudományos világnézet az ember sajátjává legyen, hogy elősegítse számára a társadal­mi haladás irányainak, a kor eseményeinek megértését és hogy mélységes belső meg­győződés alapján hatéko­nyan kivegye részét a szocia­lizmus építésének történelmi művéből “ TOMÁŠ MRHAL, MIROSLAV ŠOLC Alapos előkészület, átfogó elemzés, a problémák széles körű ismerete és bíráló igényes­ség jellemezte Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Járási Nemzeti Bizottság kommunistáinak év­záró taggyűlését. A jnb mellett működő pártalapszervezet te­vékenysége a járás egész terü­letére kiterjed, hiszen rajtuk keresztül történik a nemzeti bizottságok és a hozzájuk tar­tozó helyi-gazdálkodási üzemok irányítása. A CSKP XV. kongresszusa óta kifejtett munkájukról és az előttük álló feladatokról szóló beszámolót Michal Kmet elv- társ, a pártszervezet alelnöke terejsztette elő. Részletesen elemezte a kommunisták mun­káját az egyes tömegszerveze­tekben. Örvendetes, hogy egyre aktívabban végzi tevékenységét a jnb mellett létesült SZISZ- szervezet, melynek 45 tagja van. A pártszervezet minden segítséget megad az ifjúsági szervezetnek mind a politikai nevelőmunkában, mind társa­dalmi és kulturális igényeik ki­elégítésében. A jövőben na­gyobb figyelmet kell fordítani a legaktívabb fiatalok pártba való felvételére, amit indokolt­tá tesz az is, hogy közülük mindössze egy elvtárs tagja a pártalapszervezetnek. Sokol­dalú munkatevékenységet fejt ki a CSSZBSZ, mely különösen az Októberi Forradalom 60. év­fordulója kapcsán aktivizálta tagságát. Jó az együttműködés a szakszervezet és a nőszővet- ség helyi szervezeteivel is, me­lyek szintén bekapcsolódnak a tömegpolitikai munkába. A pártszervezet megkülön­böztetett figyelmet fordított tagjai eszmei-politikai felké­szültségének fokozására. Emel­kedett a pártoktatás színvona­la; a kommunisták rendszeres figyelemmel követik a pártélet és a pártpolitika időszerű kér­déseit, s nagy súlyt helyeznek az önképzésre is. Az utóbbi idő­szakban 11 elvtárs fejezte be tanulmányait a Marxizmus—Le­ninizmus Esti Egyetemén, akik ismereteiket jól felhasználják a tömegpolitikai munkában. Ezen a téren különösen jó eredmé­nyekről adhatnak számot. A já­rás lakosságának politikai érettségét, szocialista hazafisá- gát és internacionalizmusát mi sem bizonyítja jobban, mint a mezőgazdasági, ipari termelés­ben és a községfejlesztésben elért kiváló eredményeik. Az iskolákban 24, a helyi nemzeti bizottságok mellett 13 történel­mi emlékszobát rendeztek be, melyek anyagát rendszeresen feltöltik aktuális témákkal. A nemzeti bizottságok politikai-nevelő funkciójának el­mélyítése érdekében gondosan felkészítik a képviselőket, akik számára tanfolyamokat szervez­tek. Minőségi javulást értek el az agitációs központok munká­jában, melyek kulturális és népnevelő munkája jelentősen elősegíti a lakosság tudatfor­málását és a szabad idő célsze­rű kihasználását. A foglalkoztatottság növeke­dése a Járásban előtérbe he­lyezi a dolgozó nők gyermekei­ről való gondoskodás biztosítá­sát. Az értékelt időszakban hét új óvodát építettek. Az eredmények mellett szó esett a hiányosságokról is. Mindenekelőtt arról, hogy a nemzeti bizottságok által irá­nyított termelőüzemek nem mindig és mindenütt biztosít­ják a megfelelő minőségű ter­melést és a várt hatásfokot. A beszámolót tartalmas és élénk vita követte. Štefan Ferencet elvtárs, a járási pártbizottság vezető tit­kára felszólalásában pozitívan értékelte a járási nemzeti bi­zottság kommunistáinak eddigi munkáját, melynek eredmé­nyeképpen a járás községei és városai dinamikus fejlődésen mentek keresztül. Örömmel nyugtázta, hogy teljesülnek a Nemzeti Front választási prog­ramtervei, javul a szolgáltatások színvonala, s mindez kedvezően befolyásol- ja a dolgozók tudatát, részvé­telüket a CSKP vezette Nemze­ti Front politikájának formálá­sában. Felhívta a figyelmet a kádertartalékok tervszerű ne­velésére, valamint a dolgozók munkakezdeményezésének és aktivitásának kibontakoztatásá­ra a Februári Győzelem 30. év* fordulója tiszteletére. Papp József elvtárs, a mező- gazdasági osztály dolgozója ar­ról beszélt, mit tesznek a szak­osztály kommunista és párton kívüli dolgozói a Gabčíkovo— Nagymarosi vízi erőmű építé­se kapcsán több mint 3 ezer hektárnyi mezőgazdasági föld­terület pótlása érdekében. Első­sorban a rekultiváció alkalma­zásával kívánnak enyhíteni az előállott helyzeten, mellyel már eddig is évente 100—130 hek­tárnyi megművelhető mezőgaz­dasági földterületet nyertek. Szólt a környezetvédelemről is, csupán az utóbbi években 36 víztisztító állomást halyeztek üzembe az egyes üzemekben és a hnb-k mellett. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a CSKP KB és a Nemzeti Front felhí­vására jó ütemben halad a dol­gozók munkakezdeményezése a Februári Győzelem 30. évfor­dulója tiszteletére. Eddig 587 kollektív és 20191 egyéni kö­telezettségvállalás született, melyek értéke meghaladja a 4H millió koronát. A határozat kiemeli, hogy a szervezet tagjai az irányító és az ellenőrző munka során kö­vetkezetesen alkalmazzák a le­nini munkastílust, a bírálat és önbírálat elvét. Fő figyelmüket a CSKP XV. kongresszusa ha­tározatainak teljesítésére és a hatodik ötéves terv harmadik gazdasági éve feladatainak tel­jesítésére összpontosítják A pártcsoportok munkájának aktivizálásával azt a célt követik, hogy minden kommunista vegyen részt a pártpolitika formálásában és gyakorlásában. Az ugitációs és propagandamunkában előtérbe kerül a Februári Győzelem ha­gyományainak kidomborítása^ Folyamatosan gondoskodnak a szolgáltatások hálózatának bő­vítéséről és a CSKP KB 9. ülé­sén elfogadott határozatokból rájuk háruló feladatok teljesí­téséről. Kiemelt feladatként kezelik a dunai vízi erőmű épí­tését, melyhez minden szüksé­ges támogatást megadnak. SVINGER ISTVÁN A hostivari Kablo üzem hazánkban a réteges erőkábelek és egyéb szignalizációs és biztonsági műszaki kábelek legnagyobb terme­lője. Az idén növeli a szignalizációs, a távvezérlési kábelek és a lakkozott drótok gyártását. Felvételünkön František Vrnata a sod­ronykötelekét ellenőrzi. (Felvétel: ČSTK — J. Šourek) AZ EGYSÉG jegyében Értékelték munkájukat • Teljesítik a járás választást programtervét • Eredményes politikai munka

Next

/
Oldalképek
Tartalom