Új Szó, 1978. január (31. évfolyam, 2-31. szám)

1978-01-20 / 20. szám, péntek

Hasznos munka a Szaljut—6-on m (ČSTK) — A „Raduga“ tudo­mányos programot, amelyet Jurij Rornanyenko és Georgif Grecsko űrhajósok kezdtek el kedden a Szaljut—6 űrállomás fedélzetén, igen nagy jelentő­ségűnek mondotta Jakov Zi- man, a szovjet Űrkutatási In­tézet osztályvezető-helyettese. A jelenlegi ötéves Időszak­ban a szovjet űrkutatás nagy figyelmet fog szentelni a nép­gazdaság fejlesztésével kapcso­latos problémáknak. Hasonló irányzatú az „Interkozmosz“ program Is, amelynek kereté­ben új munkacsoportot hoztak létre. Ennek feladata, hogy biztosítsa a világűrből történő fényképezést s ily módon ter­mészeti erőforrások feltárását. A „Raduga“ program kereté­ben például olyan felvételeket készítenek a világűrből, ame­lyeken a Földnek 165X220 ki­lométer kiterjedésű területeit lehet látni. Az NDK Tudományos Akadé­miája Elektronikai Intézetének igazgatója, Hans-Joachim Fi­scher Moszkvába érkezett, hogy részt vegyen az említett kísérlet irányításában. Azt mon­dotta, hogy a KGST-tagorszá- gok „kozmikus“ integrációja nagyjából hasonló eredménye­ket hoz, mint „földi“ integrá­ciójuk. 1976 szeptemberében a Szojuz—22 űrhajóról Bikovszkij és Akszjonov már készített felvételeket Földünk felszíné­ről; ezeknek a felvételeknek a feldolgozásával sikerült eddig ismeretlen geológiai szerkeze­teket felfedezni. IZRAEL NEM ENGED ÁLLÁSPONTJÁBÓL Szádot visszahívta külügyminiszterét (ČSTK) — Ibrahim Kamel egyiptomi külügyminiszter teg­napra virradóra Jeruzsálemből Kairóba utazott. Anvar Szádat egyiptomi elnök ugyanis várat­lanul visszahívta őt az egyipto­mi—izraeli politikai bizottság üléséről. Az egyiptomi elnök azzal vá­dolta Izraelt, hogy a közel-ke­leti válság rendezésére irányu­ló egyiptomi—izraeli különszer­ződés fő pontjai elfogadhatatla­nok. A Carterrel folytatott tele­fonbeszélgetés során kijelentet­te, hogy a tárgyalásokat csak abban az esetben folytatják, ha Izrael megváltoztatja álláspont­ját. Az egyiptomi—izraeli politi­kai bizottság munkájának meg­szakítása Szadat elnököt még nehezebb helyzetbe sodorta. Be­bizonyosodott, hogy az Izrael­lel való külön egyezkedés sem­milyen eredményt nem hoz. Az Egyesült Államok Is több problémával küszködik. Mint is­meretes, az USA támogatja Szadat tárgyalásait, és igyek­szik a közvetítő szerepét betöl­teni. Annak ellenére, hogy az egyiptomi küldöttség elutazott Izraelből, Cyrus Vance ameri­kai külügyminiszter Izraelben maradt azt remélve, hogy sike­rül mérsékelni kairói látogatá­sáig Tel Aviv „kemény“ állás­pontját. Az izraeli kormány azonban még az egyiptomi kül­ügyminiszter elutazása előtt nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy Egyiptom „illúziói áldo­zata lett“. Abban reménykedett, hogy Izraelt a megszállt terü­letek visszaadására és a pa­lesztin állam jóváhagyására kényszeríti. Carter elnök még éjjel tele­fonon felszólította Szadatot, hogy folytassa különtárgyalá- sait a jeruzsálemi politikai megbeszélések sikertelensége ellenére is. Szadat azonban azt válaszolta, hogy mindez az Iz­rael] álláspont megváltozásától függ. ME HÁNY aW AZ NDK Külügyminisztériuma tegnap elutasította az NSZK berlini képviseletének újabb tiltakozását amiatt, hogy az NDK nem adta meg a CDU-CSU néhány képviselőjének a Ber­linbe szóló beutazási enge­délyt. Az NDK illetékes szer­vei hangsúlyozták, hogy a CDU-CSU Nyugat-Berlinben a négyoldalú szerződéssel ellen­tétben álló tevékenységet fejt ki. ADENBEN befejeződött a fej­lődő országok társadalmi-gaz­dasági problémáival foglalkozó nemzetközi szeminárium, ame­lyen 30 ország és számos nem­zetközi szervezet képviselője vett részt. RAYMOND BARRE, a francia kormány elnöke tegnap hatna­pos hivatalos látgotásra a Kí­nai Népköztársaságba érkezett. A repülőtéren fogadta őt I-Iua Kuo-feng és a kormány más képviselői. ERICH IIONECKER, az NSZEP KB főtitkára, az Államtanács elnöke Berlinben fogadta Győri Imrét, az MSZMP KB titkárát, akivel baráti beszélgetést foly­tatott. SZÓFIÁBAN gazdasági és mű­szaki együttműködés bővítésé­ről szóló jegyzőkönyvet írt alá Sztanko Todorov, a bolgár Mi­nisztertanács elnöke és Ali Nasszer Mohamed, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke. A jemeni mi­niszterelnök szófiai látogatása befejezése után Budapestre utazott. EMBERI JOGOK /- NÁLUK Az eltűnt chileiek hozzátartozói nyomoznak (ČSTK) — Három chilei nő, Ana Gonzales, Ulda Ortiz és Gab­riela Bravo kitartóan és megalkuvás nélkül nyomoznak a néhány évvel ezelőtt nyomtalanul eltűnt hozzátartozóik után. Mindhár­man kérik Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárt, hogy küldje Chilébe meghatalmazott képviselőjét. Az ENSZ-képviselő feladata lenne, hogy nyomást gyakoroljon Pinochetre az eltűnt hazafiak ügyé­ben. Ana Gonzalesnek például politikai fogoly a férje, két fia és menye. Gabriela Bravo Charlos Lorkának, a Chilei Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkárának felesége, aki 1975-ben tűnt el. Ulda Ortiz sem tud semmit bebörtönzött férjéről. Az amerikai négerek vádolnak Az egyik legbefolyásosabb amerikai néger szervezet, a „Nem­zeti Városi Liga“ 1977-et az amerikai négerek szempontjából „rossznak“ minősítette, és vádolta Carter elnököt, hogy nem tartja meg választási ígéreteit. A „Nemzeti Városi Liga“ megállapította, hogy a 25 millió amerikai néger helyzete Carter ígérgetései ellenére sem javult, hanem rosszabbodott. A korábbiakhoz hasonlóan az élet minden területén alkalmazzák a faji megkülönböztetést. Az amerikai né­gereket a munkanélküliség, a nyomor, a szociális és gazdasági egyenlőtlenség is sújtja. Az elmúlt tíz év során a néger munkanélküliek száma meg­kétszereződött. Az „egyenlő lehetőségek“ országában tehát min­den negyedik néger „fölösleges“. Vernon' Jordan, a liga elnöke a Washingtonban tartott sajtó- értekezleten szintén bírálta Cartert, mert nem teljesítette színes bőrű választóinak tett ígéreteit. Megállapította, hogy az új kor­mány gyakorlatilag semmit sem lesz az amerikai négerekért. Carterba vetett reményünkben csalatkoztunk — hangsúlyozta Jordan. Hat éve folyó per végére tettek pontot A strasbourgi bíróság bűnösnek nyilvánította Angliát (ČSTK) — Az Európa Ta­nácsnak az emberi jogokkal foglalkozó bírósága, amely 19 éve áll fenn, ítéletet hirdetett OLASZORSZÁGBAN A HELYZET VÁLTOZATLAN ETIÓPIA NÉPE MEGVÉDI FORRADALMI VÍVMÁNYAIT (ČSTK) — Az új Etiópia vé­delmére szólította fel hegessze Aszfau, az Ideiglenes katonai kormányzótanács állandó bi­zottságának tagja, a fegyveres erők politikai osztályának fő­nöke a munkásokat, paraszto­kat és katonákat az eritreal Aszabban abból az alkalomból, hogy felfegyverezték az ipari munkások egy nagyobb cso­portját, akik beléptek a fegy­veres népi milíciába. Az ország észak-keleti vidé­kén a harcoló szeparatista ele­mek megkísérlik elszakítani Eritreát Etiópiától és ezzel el­zárni Etiópiát a tengertől. Észak-nyugaton az úgynevezett Etiópiái Demokratikus Szövet­ség (EDU) folytat felforgató te­vékenységet; ez a monarchia visszaállítására törekszik az or­szágban. A központi területeken, min­denekelőtt Addls Abebában ezek a csoportok az Etiópiái Népi Forradalmi Párttal (EPRP), amely anarchista elemeket tö­mörít, ellenforradalmi tevé­kenységet fejt ki, s együttmű­ködnek a CIA-val és más reak­ciós erőkkel. Az etlópiai nép azonban a világ összes haladó erőinek, különösen a szocialista közös­ség országainak támogatásával kész megvédeni a forradalmi vívmányokat a belső és a kül­ső reakció támadásaival szem­ben, hangsúlyozta Legessze Aszfau. (ČSTK) — Három nappal az olasz kormányválság után lé­nyegében változatlanok a poli­tikai pártok állásfoglalásai. Az olasz burzsoázia fő pártja, a kereszténydemokrata párt a kormányban a kommunisták esetleges részvétele elleni til­takozásán kívül még a legki­sebb jelét sem adta annak, miként képzeli el a kormány- válságból kivezető utat, a je­lenlegi helyzet megoldását. Ragaszkodik ahhoz, hogy megmaradjon továbbra is a mostani politikai „egyensúly“, azaz: hatalmának monopóliuma. Ha a többi, nevezetesen első­sorban a baloldali pártok, a kommunisták és a szocialisták nem hajlandók jóváhagyni ja­vaslatait, új, időelőtti válasz­tással fenyegetőzik és zsarol, amely 1972 óta immár a har­madik lenne. Amikor a kommunisták az Olasz Kommunista Párt kerü­leti titkárainak keddi tanács­kozásán egy más, többségi kormány megalakítását javasol­ták, szükség esetén akár a ke­reszténydemokrata párt nélkül Is. az egész jobboldali propa­ganda fellázadt, arról beszélt, hogy változás állt be az OKP politikájában stb. Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára Leone elnökkel tar­tott szerdal tanácskozása után erre a hűhóra és spekulációra azt a választ adta, hogy az említett lehetséges megoldás semmiképpen sem áll ellentét­ben a párt Irányvonalával, vagyis a kormányválságból ki­vezető olyan megoldás megta­lálására való törekvéssel, amely az összes demokrata erők szé­les körű együttműködésén ala­pulnak. Az OKP abbó' indul ki, hogy az ország gazdasági, társadalmi állapota s a köz­rend helyzete "rendkívül sú­lyos, sürgető, és szükségkor­mány megalakításával, amely­ben a baloldali pártok Is részt vennének, ez a helyzet megold­ható. Kommentárunk 1978. I. 20. lexikőban már évek óta Igen nagyfokú a mun­kanélküliség. A falusi lakosság egy részének nincs földje és ezzel önálló megélhetési lehe­tősége sem. Csak az utóbbi idő­ben kezdték meg a földrefor­mot, melynek célja, hogy javít­son a falusi lakosság helyze­tén. A munkanélküliség és a nyo­mor kényszerítette a múltban és kényszeríti még ma Is egyes mexikóiakat, hogy az Amerikai Egyesült Államokban keresse­nek munkalehetőséget. Itt eset­leg módjukban állhat különbö­ző rosszul fizetett Idénymun­kákat vállalni, különösen a a mezőgazdaságban. Jóllehet a hazai munkásokkal összehason­lítva mindig is hátrányos hely­zetben voltak, de az Egyesült Államokban való munkaválla­lással megoldották legalább a legsúlyosabb megélhetési prob­lémáikat. Az amerikai—mexikói határ már évek óta nyugtalan. Az Egyesült Államok számos rend­szabályt hozott Itt, hogy meg­akadályozza kábítószerek be­csempészését Mexikóból, és a többi mexikói munkaerők be­áramlását, akiket az Egyesült Államokban „bracerósnak" hív­nak. A határon kialakult hely­zet az elmúlt években néhány­szor diplomáciai konfliktusok­ba és kölcsönösen nyílt kriti­kába torkollott, amelyek a két ország vezetőinek szájából hangzottak el. Az ópiumszár­mazékok kérdése most valame­lyest a háttérbe szorult, de annál komolyabb a helyzet a munkaerőt illetően. Mivel az Egyesült Államokban nagy és tovább nő a munkanélküliség, természetes, hogy a hatóságok meg akarják akadályozni a be­s megöléssel fenyegetik őket, megrongálják lakásaikat. A me­xikói munkások és családtag­jaik sok helyütt nem merik őrizetlenül hagyni lakásukat. Manuel Chavez, az Egyesült Ál­lamokban dolgozó mezőgazda- sági munkások szövetségének elnöke 1977 októberében fel­szólította honfitársait, hogy kö­A mexikói munkások heüyzete az Egyesült Államokban vándorlást. Mivel a mexikói munkások többnyire hajlandók alacsonyabb bérekért dolgozni, mint az amerikai munkások, a bevándoroltak nagy része talál munkát a jelenlegi helyzetben is. Ma az USA-ban négymillió mexikói él, s számuk kétségkí­vül még növekedne. Ám az amerikai hatóságok visszakül­dik hazájukba mindazokat a mexikóiakat, akik nem rendel­keznek érvényes munkavállalá­si engedéllyel. De ami sokkal rosszabb, az amerikai fasiszta szervezetek, s mindenekelőtt a Ku-Klux-Klan tagjai üldözik és terrorizálják az USA déli álla­maiban az összes mexikóit, azokat is, akik hosszú évek óta élnek Itt és minden okmá­nyuk a legnagyobb rendben van. Megtámadják az utcákon, zösen védekezzenek a Ku-Klux- Klan terrorja ellen, és közölte, ha szükség lesz rá, a mexikói munkások „védekező brigádo­kat“ alakítanak, hogy szembe­szállhassanak a terrorral. Az önvédelem gondolata termé­szetesen csak azért születhetett meg, mert az amerikai közbiz­tonsági szervek nem védik őket. A múlt év augusztusának elején nyilvános beszédben érintette az Amerikában dolgo­zó mexikói munkások kérdését Jósé Lopez Portillo mexikói el­nök Is. Azt mondotta, hogy az Egyesült Államokban „bracero- sokként“ Ismert mexikói állam­polgárok nem bűnözők — egyes amerikai körök azoknak tart­ják őket. Az elnök elítélte az ellenük alkalmazott megkülön­böztető rendszabályokat és ül­dözésüket. A Mexikói Kommunista Párt 1977 novemberében kiadott nyi­latkozata hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok kormá­nya takargatja a Ku-Klux-Klan fajüldöző szervezet agresszív tevékenységét. A kommunisták követelik a kormánytól, hogy tiltakozzék Washingtonban a mexikói munkásokkal szemben alkalmazott bánásmód miatt. Jóllehet, a mexikói sajtó is élesen kritizálja a Ku-Klux- Klan akcióit és az amerikai hatóságok magatartását, a me­xikóiak elleni támadások foly­tatódnak. Az amerikai hatósá­goknak nem érdekük, hogy a mexikói állampolgároknak biz­tosítsák az alapvető emberi lo­gokat, mint amilyen a munká­hoz, az élethez és a személyi biztonsághoz való log is. Az az ország, amely a világ előtt igyekszik a szabadság elő- harcosának szerepében tetsze­legni, nem képes biztosítani, hogy az Egyesült Államokban élő több százezer mexikóinak ne kelljen félve klmennle az utcára. Ezzel szemben viszont teljes szabadságot élveznek az Egyesült Államokban a fasiszta Ku-Klux-Klan tagjai A szabad­ságnak és az emberi logoknak Ilyetén felfogása azonban nem találhat támogatásra a világ­ban. JAN BLANSKÝ két állam vitájában: elmarasz­talta Nagy-Britannia kormányát az emberi jogok észak-írorszá­gi megsértése miatt. A 19 tagú bíróság Giorgto Balladore-Pal- lieri elnök által felolvasott döntésében megállapította, hogy a brit rendfenntartó erők 1971 őszén „embertelen és megalá­zó bánásmódot" alkalmaztak több letartóztatott ulsteri la­kossal szemben. Az emberi jo­gok bírósága ugyanakkor nem adott teljesen helyt az ír Köz­társaság panaszának, mert úgy döntött, hogy az általa megbé­lyegzett „embertelen és meg­alázó bánásmód“ nem merítet­te ki a kínzás fogalmát. A strasbourgi ítélet egy hat éve folyó államközi per végé­re tett pontot. A per az egész vllágközvélemény előtt erősen megtépázta Nagy-Britannia te­kintélyét, amikor rávilágított a brit hadsereg Észak-Irország- ban elkövetett visszaéléseire. Az észak-ír közvélemény nem teljesen elégedett, állapítja meg az a nyilatkozat, amelyet tegnap Belfastban adott ki a polgári jogok védelmére hiva­tott ulsteri szövetség. A bíróság bűnösnek nyilvá- nyította Nagy-Britanniát, ami­ért a bebörtönzött észak-ír ál­lampolgárokkal embertelenül járt el, és megsértette emberi méltóságukat. Nem foglalt azonban állást a bebörtönzöt- tek rendszeres kínzásának ügyében, és nem javasolta a bűnösök megbüntetését — ál­lapítja meg a nyilatkozat. Az ulsteri szövetség nyilat­kozata figyelmeztet: Angliának sikerült Strasbourgban „diplo­máciai kapcsolatai“ révén fél­döntést biztosítani. A szövetség követeli, hogy szigorúan bün­tessék meg a brit hatóságok törvénytelen eljárásának oko­zóit és hangsúlyozza, hogy újabb bizonyítékok állnak ren­delkezésére, amelyek az észak- írországi megtorlások fokozá­sáról tanúskodnak. Bővülő együttműködés (ČSTK) — A Német Demok­ratikus Köztársaság és a Szov­jetunió termelési kooperációja és specializációia egyre jobban hozzájárul a kölcsönös árucse­re-forgalom növekedéséhez a tudományos-műszaki haladás meggyorsításához és a haté­kony termelési módszerek beve­zetéséhez A két ország külke­reskedelmének értéke ebben az évben 7,3 milliárd rubelre emel­kedik s az 1976—1980 as öt­éves terv éveiben meghaladja a 31 milliárd rubelt A Német Demokratikus Köz­társaság és a Szovjetunió szak­emberei közösen készítik a szerszám-, a textilipari és nyomdaipari gépek, valamint az elektrotechnikai és elektro­nikai berendezések konštruk­cii t.

Next

/
Oldalképek
Tartalom