Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-07-31 / 31. szám
VASÁRNAP ESEMÉNYEK KÉPEKBEN 1977. július 31. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 4.22, nyugszik 19.31 KOzép-Szlovákia: 4.13, nyugszik 19.22 Kelet-Szlovákia: 4.04, nyugszik 19.13 órakor A HOLD kel — 19.37, nyugszik 05.29 órakor N£VNAP|UKON SZERETETTEL küszűntjok OSZKÁR — IGNÁC nevű kedves olvasóinkat 1912 ben sxBletett Karol VESELY festőművész. AZ ÚJ SZÓ JÖVÖ vasárnapi SZÄMÄNAK tartalmából A világhelyzet kedvező változásainak fő tényezője Bohuslav Chnoupek cikkének első része Együtt Batta György riportja Követést érdemlő kezdeményezés Gály Iván c9cke Az élő Fábry Zoltán Összeállítás a csehszlovákiai magyar író születésének nyolcvanadik évfordulója oltalmából A tenger és a százmilliók Gárdos Miklós törökországi riportjának második része BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Pihenni is tudni kell Fiatal ismerőseimmel találkoztam a napokban. Most érkeztek haza a bolgár tengerpartról. Föltettem az ilyenkor szinte már kötelező kérdést, hogy érezték magukat az üdülésen. Aránylag jó idejük volt, sokat ósztak, napoztak, vendéglátóipari létesítményeket látogattak, táncoltak, zenét hallgattak, de — tárta szét a karját az egyik — valahogy a második héten már egyre többet unatkoztak is. Ez a kis epizód nem lényegtelen jelenségre figyelmeztet. Szabadságunk, kirándulásunk alkalmával mindannyian érezzük, hogy pihenni, nyaralni is tudni kell, mindent itt sem lehet a véletlenre, az ösztönszerű megoldásokra bízni. Ha elgondolkozunk erről a problémakörről, rövidesen rájövünk arra, hogy tulajdonképpen nincs is másról szó, mint a helyes időbeosztásról, a szabad időnkkel való céltudatos gazdálkodásról. Ugyanarról, amit mindennapjainkban felgyorsult életritmusunk követel meg tőlünk. A különbség csupán annyi, hogy nyáron más, rendszerint számunkra nem eléggé ismert országban, városban, üdülőhelyen kell beosztani az időnket. Évről évre egyre több lehetőség nyílik arra, hogy hazánkban és külföldön jól, tehát aktivan és tartalmasán pihenhessünk. A különböző szolgáltatásokon, sportolási és kirándulási lehetőségeken kivel sok alkalom kínálkozik arra, hogy megfelelően szórakozva és művelődve töltsük el szabadságunkat. Korábban másokhoz hasonlóan mi is többször szóvá tettük lapunk hasábjain, hogy Szlovákiában, de különösen Bratislavá- ban nyáron kevés a kulturális rendezvény. Az illetékesek megszívlelték a kritikákat, s az idén minden eddiginél gazdagabb, színesebb műsor várja a látogatókat. Bratislavában a Kulturális Nyár elnevezésű rendezvénysorozat keretében szinte naponta sor kerül különböző hangversenyekre, előadóestekre, színházi előadásokra. Zvolenban a várjátékok várják az érdeklődőket, Pieifanyban az elmült napokban nyílt meg a szabadtéri szoborkiállítás, Tátrában pedig több helyen szerepelnek neves kamaraegyüttesek, előadóművészek, továbbá filmbemutatókat, tematikus kirándulásokat szerveznek. Hasonlóan gazdag a kínálat a környező országokban is. Magyarországon Egerben, Szegeden, Gyulán, Szentendrén, a Margitszigeten már javában tart a szabadtéri színházi szezon. Várnában könnyűzenei hangversenyeket rendeznek, a bolgár tengerpart más településein többek között népművészeti bemutatókat, folklórműsorokat láthatnak az érdeklődők. Jugoszláviában elsősorban a Dubrovnyiki Nyár eseménysorozata vonz sok látogatót. Könyvesboltjainkban is sok érdekes verseskötet, novellagyűjtemény, tényirodalom, útleírás, tehát olyan „nyári“ olvasmány található, amely a kikapcsolódás idejére is meghitt perceket, órákat szerezhet mindenkinek. A választék tehát gazdag, s elsősorban rajtunk mülik, hogy gazdálkodunk az időnkkel, képesek vagyunk-e változatossá tenni szabadságunkat. Ha igen, akkor elmondhatjuk, hogy már tudunk aktívan pihenni, mert a két-három hetes szabadságunk elérte célját: fizikailag és szellemileg egyaránt felfrissülve, újéit erővel, sok éj tapasztalattal és tudnivalóval gazdagodva láthatunk ismét munkához. SZILVASSY JÓZSEF KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Kubai—amerikai kapcsolatok Az Egyesült Államok józanabbul gondolkodó politikai körei kezdik felismerni, hogy a kubai—amerikai viszony ellenséges volta mennyire ellentétes a világpolitika alakulásával. Ezt jelezte a magas rangó demokrata párti törvényhozók látogatása Kubában és nem hivatalos megbeszéléseik a szigetország vezetőivel. Kubai részről nem zárkóztak el a kapcsolatok javításától. Amikor Washington megszüntette a Kuba feletti kémrepüléseket és feloldotta az amerikai utazási tilalmat, nem késett a havannai válasz. Sportolók, turisták, majd kereskedelmi szakemberek küldöttségei érkeztek és érkeznek az Egyesült Államokból. A két ország képviselői Havannában megállapodást írtak alá a halászati és felségvizhatárok megvonásáról. Ezt követték azok a megbeszélések, amelyek nyomán megállapodás jött létre az érdekképviseleti irodák létrehozásáról, a havannai svájci és a washingtoni csehszlovák nagykövetségen. A két ország kapcsolatában ezzel lezárult egy olyan szakasz, amelyet a tárgyalások teljes hiánya, az ellenségeskedés és az Egyesült Államok részéről gazdasági és katonai agressziós kísérletek jellemeztek. Az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatainak rendezése most konkrét formát ölt. Megnyilvánul benne a realitások elismerése, amely az egyetlen ésszerű alap a különböző társadalmi rendszerű államok kapcsolatainak kiépítéséhez. A képviseleti irodák létrehozásának tényével azonban egyetlen olyan alapvető probléma sem oldódott meg, mely hosszú évek óta akadályozza a kapcsolatok tényleges normalizálódását. Mindenekelőtt amerikai részről nem oldották fel a Kuba elleni kereskedelmi embargót. Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács és a minisztertanács elnöke az Egyesült Államok erkölcsi kötelességének mondta a Kuba elleni gazdasági blokád felszámolását. A blokád — jelentette ki — igazságtalan, önkényes és sérti a kereskedelem szabadságát, azt a szabadságot, amelyet maguk az amerikaiak olyannyira védelmeznek. A kubai vezető hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok normalizálása csak elvi alapon mehet végbe. Ez a normalizálás határozott lépés lenne az enyhülés folyamatában, ugyanakkor semmiképpen sem jelentené azt, hogy lemondtunk a marxizmus—leninizmus elveiről.“ Castro ugyanakkor elítélte a pekingi vezetést, amiért elárulja a nemzetközi forradalmi mozgalom érdekeit, együttműködik az imperializmussal és fellép a Kuba elleni blokád megszüntetése ellen. Az Egyesült Államok és Kuba viszonyában a mélypontról való elmozdulást, a diplomáciai elismerést segítő döntő tényezők egyike a kubaiak hősiessége és szilárdsága volt. A szigetország ellenségei minden eszközt felhasználtak a kubai forradalom elfojtására, a Kubai Kommunista Párt által vezetett nép akarata azonban kiállta az összes megpróbáltatást. A kubai—amerikai kapcsolatok javulása mindkét nép érdekeit szolgálja, nemzetközi szempontból pedig megfelelne az enyhülésért, a normális államközi kapcsolatok kialakltásááért küzdő erők érdekeinek. A Nörmandia-Nemen francia repiilösezred néhány gépe 5-napos hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Az egység 6 Mirage vadászgépből és két utasszállító repülőgépből áll. A képen: moszkvai pionírok virágcsokrokkal köszöntik a francia pilótákat (Telefoto: CSTK — TASZSZ) Szobrot készített az Októberi Forradalom 60. évfordulója tiszteletére Juraj Bartusz szobrászművész az első űrhajósról, Jurij Gagarinról. A 420 cm magasságú szobor azt a történelmi pillanatot örökíti meg, amikor az űrhajó emberrel a fedélzetén felemelkedik a világűrbe (Felvétel: A. Hascák — CSTKJ Súlyos válság sújtja Olaszország gazdasági életét, ezen belül az építőipart is. Az olaszok 20 százaléka nagyon szegényes lakáskörülmények közepette kénytelenek élni. A képen: nyomornegyed Palermo egyik elővárosában (Felvétel: CSTK — ZB) SMITH TÁRGYALÁSI PLATFORMJA (Borisz Jefimov rajza/ VII. 31. PROTICS JOLÁN ÚJ SZÓ
