Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-12-25 / 52. szám
Most külön rudak tartják a kerekeket. Kollár Gyula gépjavító Adamovics Béla az esztergapad mellett Szőke józsef gépesítő is az eredményes újítók közé tartozik Halász Dezső, ez újítók családjának legidősebb tagja (A szerző felvételei) So krétű az a lelkes csoport, amelynek tagjai arra törekednek, hogy egyre ésszerűbbé tegyék a szövetkezetben folyó termelést. Például azt a berendezést, amely a sertéshizlaldában a szemes takarmány elszóródását akadályozza meg, a szövetkezet elnökének javaslata alapján készítették. A gabonatisztítót tervező és készítő csoportot a főgépesítő vezette, a palántázás és öntözés egyidejű végzésének gépesített módját a műhely egyik fiatal dolgozója, Adamovics Béla dolgozta ki, de a nálánál kétszer idősebb gépjavító, Halász Dezső is az eredményes újítók sorába tartozik. Az utóbbit a kamocsai (Komoca) géptelep udvarán kerestem fel. — Én bizony még akkor kezdtem „újítgatni“, amikor nem nagyon hallgatták meg az embert. így elsősorban olyanon törtük a fejünket, ami közvetlenül a mi munkánkat könnyítette meg. Nem csináltunk akkora dolgot, mint például az — mutatott a közeli gabonatárolóra, amelynek vasszerkezetét ők tervezték meg és készítették el. — Mi készteti az embert, hogy újítson? — A segíteni akarás. Panaszkodik valaki, hogy problémát okoz valami. Az ember nekiül, töri a fejét, amíg meg nem találja a javítás módját. Ez is így született — vezet oda egy csavarokkal összefogott alig méternyi hosszú kettős vasrúdhoz. — Három éve csináltam, amikor nem lehetett a kombájnokhoz hullámos pléhet kapni, amely a törek továbbítására szolgál. Megbecsült szerkezet volt, a környék valamennyi kombájnjához itt hajtogattuk a pléheket. — Hallottam, a sertéshizlaldába javasolt trágyakiemelő berendezés nem vált be. Elkedvetlenítette a sikertelenség? — Dehogy kedvetlenített! Sőt! Törtük a fejünket, és egy kis módosítással tökéletes moslékkeverő lett belőle. — Többes számot használt... — Kollár Gyula kollégámmal — mutatott az időközben hozzánk csatlakozott munkatársára. — Most külön, vagy együtt törik a fejüket? Vagy ez még titok? — Nem titok. Már előrukkoltunk az ötlettel. Egy átalakított autóról van szó, amellyel megtisztíthatnánk, sőt le is moshatnánk telepeink útjait. De diDolgozótársaiktól csak annyiban különböznek, hogy munka közben — vagy azt követően — arra is gondolnak, miként lehetne egy-egy munkát köny- nyebben, vagy kisebb költséggel elvégezni, esetleg valamelyik szerkezetet, gépet és berendezést úgy megváltoztatni, hogy az tökéletesebben, gazdaságosabban működjön. Ez teszi őket újítókká, s az a műszaki érzék, amelynek segítségével egy lépéssel mindig munkatársaik előtt járnak. A szímői (Zemné) Haladás-Egységes Földművesszövetkezetben népes és szorgalmas családot alkotnak. Bizonyíték erre, hogy az év folyamán 45 újítási javaslatot nyújtottak be, és ezek között mindössze három olyan ötlet akadt, amely nem állta meg a próbát. Cél .a vándorzászló visszaszerzése — Sikeres évet zárunk. 1970 óta — amióta következetesen foglalkozunk az újítómozgalom szélesítésével — a legsikeresebbet. Az idén benyújtott újítások alkalmazásával évente mintegy 60 000 koronát tudunk megtakarítani és reméljük, hogy ez az érték fiég lesz az 1975-ben már egyszer elnyert vándorzászló visszaszerzéséhez, amelyet mindig a járás legeredményesebb újító kollektívájának ítélnek oda — mondta Hamran László mérnök, a szövetkezet főgépesítője. Az eredmény, persze, nem jött magától, érdekében tenni kellett. A szövetkezetben működő újítási bizottság pályázatot írt ki bizonyos feladatok megoldására, de talán még ennél is lényegesebb, hogy valamennyi javaslatot a gyakorlatban is kipróbáltatta, sha bevált, késedelem nélkül kifizette az. újításért járó díjat. — A megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésnek nagy szerepe van újítómozgalmunk fellendülésében. Az emberek nálunk biztosak abban, hogy ötletüket, javaslatukat akkor is kipróbáljuk, ha azt nem tudják papírra vetni, illetve segítség nélkül gyakorlatilag megvalósítani. Szerintünk az újítás lényegében maga az ötlet, azért mi mindig az ötletet értékeljük — hangsúlyozta a főgépesítő. csekedj el te is — adta át a szót kollégájának. — Tudod, az ekével... — Talán nézzük meg — fogadta el a javaslatot Kollár Gyula, és mindannyian elindultunk. — Panaszkodtak a nagy Skodával szántó traktorosok, hogy az eke két farkerekének közös tartóruda nem praktikus. Átalakítottam a szerkezetet, így most a két kereket külön rudak tartják —■ magyarázta újításának lényegét már az ekénél. — így készen egyszerűnek tűnik, de rájönni a megoldásra bizonyára nehezebb volt. Sok idő kellett hozzá? — Az időt nem tartja számon az ember, és a kapott pénzzel sem veti össze, hogy megérte-e. Panaszkodik a traktoros, törik a csapágy, áll a gép, amikor minden perc drága. Valami arra készteti az embert, hogy gondolkodjon. Két-háróm, és nem tudom, hány megoldáson, majd ezek közül kiválasztják a legjobbat. Szőke ]ózseffel, a szímői részleg gépesítőjével a másik telepen találkoztam. Nem volt kéznél az átalakított műtrágyaszórók egyike sem, így egy régin magyarázta el, miként oldották meg, hogy a régi típusú trágyaszóróknál használhassák az újabb típusok hosszabb szállítóponyváját. Szintén hiányzó alkatrészt pótoltak, amikor az URSUS traktorokba megfelelő módosítással Zsiguli olajszűrőt szereltek be. Ajándék mindenkinek Folytathattuk volna az utat, és még soká értünk volna a végére, hiszen az újítások közül csak párat emeltünk ki. Mészáros Sándor javító például kidolgozott egy eljárást, amely lehetővé tette, hogy az S—180-as traktorok sebességszekrényében a hiányzó tűcsapágyakat beszerezhető alkatrésszel pótolják. Kantár Imre és Bodó Ferenc a takarmánypogácsázás menetében dolgozott ki több figyelemre méltó újítást. Javaslatuk alapján például a takarmánykeverő csigamentes forgó részét csőbe helyezték, és ezzel lényegesen megjavult a keverés minősége. — Irodáink egyforma, kellemes melege is egyik újítónk, Balogh Péter érdeme — kezdte Faludi Vince, a szövetkezet főmérnöke. — Az olajtüzelésű kazánhoz önműködő hőszabályzót szerkesztett, és ezzel jelentős mennyiségű tüzelőanyagot takarítunk meg. Talán nincs is szövetkezetünkben munkahely, ahol ne hasznosítanánk valamilyen újítási ötletet, örülünk ennek és ügyelünk rá, hogy egyetlen javaslat se maradjon meghallgatatlan. Szeretném hangsúlyozni, hogy az újítások hasznát nem szabad koronában mérni, hiszen az, hogy a dolgozók jobban megismerik a földművesszövetkezet egyes problémáit, aktívan segítik megoldásukat, és így a termelési feladatok teljesítéséért is személyes felelősséget éreznek, szintén az újítómozgalom érdeme. Nem egy esetben épp az újítási feladat ébresztette rá a dolgozót arra, hogy még tanulnia kell. Ezt bizonyítja, hogy újítóink közül többen a dolgozók esti iskolájába járnak, vagy már elvégezték azt. így válik az újítómozgalom egyben ember- formáló mozgalommá, amelynek eredménye a köz javát szolgáló hasznos ötletek sokasága. EGRI FERENC Idősebbek és fiatalok — beosztottak és vezetők XII. 25. f a jg j g m tm |
