Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-12-25 / 52. szám

WMIrlSMJ 1977. december 25. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia 7.43, nyug­szik 15.59 Közép-Szlovákia: 7.34, nyugszik 15.50 Keiet-Szlovákia: 7.25, nyugszik 15.41 órakor A HOLD kel — 16.19, nyugszik 06.59 órakor KARÁCSONY 1752-ben született Johann F. REICHARDT német ze­neszerző, zenei író, a né­met daljáték egyik első mestere |t mid). AZ ÜJ SZŐ JÖVŐ vasárnapi SZAMÁNAK tartalmából I BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Arányosan vállalni a feladatokból Nemrég egy üzemi pártszervezet elnökétől hallottam, hogy 11 különféle funkciója van. Érzi, olyan megterhelést és elfog­laltságot jelent tisztségeinek betöltése, hogy az hosszabb tá­von bizonyára aláássa egészségét. Legalábbis akkor, ha a tiszt­ségekkel járó feladatok teljesítését komolyan veszi. Márpedig amit ő egyszer elvállal, azt teljesíti is. Mindez azért elgondolkoztató, mert sok-sok ilyen aktív em­ber él az országban, akire annyi tisztséget bíznak, amennyit a feladatok arányos elosztása, illetve vállalása esetén nem kellene. Sőt, nem is volna szabad, hiszen senkinek sem lehet érdeke, hogy egyesekre annyi munkát bízzanak, amennyi már a családi élet rovására megy. Mindenkinek szüksége van sza­bad időre, amikor erőt gyűjt, tanol, képezi és műveli magát, hogy holnap, holnapután is eleget tudjon tenni az egyre igé­nyesebb követelményeknek, hogy lépést tudjon tartani a gyor­san fejlődő korral, a haladással. Éppen ezért érdeke, méghoz­zá nemcsak az egyénnek, hanem társadalmunknak is, hogy mindenkinek (egyen szabad ideje, s azt célszerűen töltse el. Különösen a fiatalokra vonatkozik ez. Persze, egyáltalán nem arról van szó, hogy csökkenjen az emberek társadalmi aktivitása. Éppen ellenkezőleg: azt kelle­ne elérni, hogy minél többen legyenek aktivak. Hogy egy-egy helységben, munkahelyen ne csupán egyeseknek kelljen min­den többletfeladatot vállalniuk, mig sokan egyáltalán semmit sem hajlandók tenni a közös érdekért, vagy csak nagyon kis mértékben járulnak hozzá közös céljaink megvalósításához. Ennek a kérdésnek a felvetése ezekben a hetekben azért is időszerű, mert most tartják évzáró taggyűléseiket a kom­munista párt alapszervezetei. A tanácskozásokon pedig nyil­ván sok szó esik a közösség javát szogáló feladatokról, a társadalmi és a tömegszervezetek munkájának fellendítéséről, a tisztségek elosztásáról, különféle feladatokkal való megbí­zásokról. Az évzáró taggyűlések tehát döntő módon hozzájá­rulhatnak ahhoz, hogy minden egyes párttag képességeinek, rátermettségének, politikai tapasztalatainak és érdeklődési kö­rének megfelelően arányosan vállaljon a feladatokból. Szó lesz tehát arról, kit bízzanak meg a tömegszervezetek munká­jának támogatásával, szocialista munkabrigádok létrehozásá­val, illetve a brigádok vezetésével, a munkaverseny szervezé­sével, külön figyelmet szentelnek az alapszervezetekben az if­júsági szervezetek tevékenységének támogatására, a fiatalok megnyerésére és politikai aktivizálására. Azokról a tapaszta­latokról is szó lesz majd a tanácskozáson, amelyeket a pár- tunkívüliek széles táborának aktivizálása során szereztek a közösség érdekeit szolgáló célok megvalósításában. A kommunista párt céljai az egész társadalom érdekeit ki­fejezik. Megvalósításukban a párt a társadalom minden tagjára számít — párttagokra és pártonklvüliekre, nőkre és férfiakra, fiatalokra és idősebbekre egyaránt. FÜLŰP IMRE KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK ESEMÉNYEK \-V* ■ «"• Megkezdődött hétfőn Bratislavában a Szlovák Nemzeti Tanács 6. ülése. A kétnapos tanácskozáson a képviselők a Szlovák Nemzeti Tanács fövő évi állami költségvetéséről szóló SZNT- törvény kormányjavaslatát vitatták meg (A ÜSTK felvétele) Könyvkiállítást rendeztek a napokban a Benini Népi Köztár­saság fővárosában, Porto Novóban. A lakosság megismerked­hetett a szovjet irodalom termékeivel, főként az Októberi For­radalom idején kiadott művekkel. A képen a kiállítás egy részlete látható (Felvétel: CSTK — TASZSZ) Bírókra kelnek a téllel Az enyhülésnek nincs alternatívája Komlósi Lajos írása Két esztendő mezsgyéjén Nyilatkozatok az ó- és új esztendőről Szelíden győzünk, mint a szél G. Szabó László beszélgetése Huszti Péterrel és Piros Ildikóval Elkezdődik az évszázad nagy építkezése Makrai Miklós írása Galiba és a szilvás gombóc Duba Gyula humoreszkje Mit hozott az 1977-es év a világnak? Protics Jolán írása A szocialista országok, köztük hazánk, azért mentek a belgrádi találkozóra, hogy tárgyszerűen és építő szellemben vitassák meg az európai problémát. Nagy erőfeszítéseket tet­tek és tesznek azért, hogy e tanácskozás az enyhülés elmé­lyítésének céljait, földrészünkön a biztonság és az együttmű­ködés megszilárdulását szolgálja. Az európai országok képvi­selői jól tndják, hogy az enyhülési folyamatnak nincs ész­szerű alternatívája. A helsinki értekezleten részt vett államok képviselői számos olyan javaslatot terjesztettek elő, amelyek a helsinki Záróok­mány ajánlásainak további megvalósítását célozzák. Közéjük tartozik mindenekelőtt az európai katonai enyhülés megszi­lárdítására irányuló szovjet akcióterv. A konstruktív erőfeszítésekben tevékenyen részt vett ha­zánk küldöttsége is, amely négy kezdeményező javaslatot tett a belgrádi tárgyalóasztalra: 1. Az NDK küldöttségével együtt javasolta a kétoldalú politikai konzultációk további bővítését és elmélyítését, mivel ez tovább erősítené az európai államok kölcsönös kapcsolatainak fejlődését. 2. A különböző társadalmi rendszerű országok közötti kereskedelem liberalizálásának meggyorsítása céljából értekezlet összehívását javasolta az európai gazdasági bizottságon belül. 3. javasolta, hogy ne en­gedélyezzék háborús propaganda folytatását, az erőszak vagy az erőszakkal való fenyegetés bármilyen formájának alkal­mazását, s ennek érdekében a részt vevő államok tegyenek hatékony intézkedéseket mind a saját területükön, mind a külföldön működő tájékoztatási szerveik tevékenységében. 4. Indítványozta, hogy a tájékoztatási eszközök tevékenysége a népek kölcsönös megértésének és barátságának további elmé­lyítésére irányuljon, tekintettel arra, hogy szüntelenül nö­vekszik a tömegtájékoztató eszközök jelentősége, s ennek foly­tán az újságírók felelőssége. Ez a javaslat hangsúlyozza azt a fontos elvet, hogy tiszteletben kell tartani az egyes országok törvényeit, szokásait, és erkölcsi normáit, s nem engedhető meg, hogy a tájékoztatási eszközöket felhasználják más álla­mok belügyeibe való beavatkozásra. A szocialista országok küldöttségeinek a belgrádi fórumon elhangzott javaslatai igen nagy jelentőségű s emellett igen konkrét programot adnak a helsinki Záróokmány ajánlásainak további megvalósítására, hangsúlyozva azonban, hogy ez hosz- szú távra szóló program. Az országok döntő többségének kép­viselői állást foglaltak a belgrádi találkozó sikeres befejezése és az eredményeket értékelő olyan dokumentum kidolgozása mellett, amely segítené Európában a béke és az együttműkö­dés megszilárdítását. Nem mondható el azonban mindez az Egyesült Államok és más NATO-országok képviselőiről, akik kezdettől fogva aka­dályozták a munkát, és kísérleteket tettek a legfőbb európai problémák tárgyszerű megvitatásának meghiúsítására. Arthur Goldberggel, az amerikai küldöttség vezetőjével az élen, a ta­lálkozót az emberi jogoknak a szocialista országokban való állítólagos „megsértésével“ kapcsolatos spekulációk színteré­vé igyekeztek változtatni, a szocialista országok belügyeibe való beavatkozás útiára akarták terelni. Ugyanakkor az. ame rikai küldöttség a biztonság és az együttműködés kérdéseiről egyetlen komoly javaslatot sem terjesztett elő. PROTICS JOLÁN Erős földrengés rázta meg a napokban Görögország és Török­ország egyes vidékeit, és jelentős pusztítást okozott. A képen a törökországi Izmir egy része a földrengés után (Felvévtel: CSTK — AP) Szédítés — avagy a nyugati sajtó bevált módszerei (A moszkvai Pravdából)

Next

/
Oldalképek
Tartalom