Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-10-23 / 43. szám
VASÁRNAP 1977. október 23. A NAP kel — Nyugat- Szlovákia: 6.22, nyugszik 16.48 Közép-Szlovákia: 6.13, nyugszik 16.39 Kelet-Szlovákia: 6.04, nyugszik 16.30 órakor A HOLD kel — 15.07, nyugszik 02.15 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL kűszüntjOk GYÖNGYI — ALOJZIA nevű kedves olvasóinkat 1832-ben született Jozef Bohuslav BELLA szlovák költő, forradalmár ( + 1876) ^ 1872-ben halt Théophile GAUTIER francia költő és iró (szil. 1811) £ 1927 ben halt meg ALEXANDER Bernét esztéta, filozófiai iró, publicista (szül. 1850). AZ ÜJ SZŐ JÖVÖ vasárnapi SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Előtérben továbbra is a minőség A mólt hét folyamán tartotta második ülését a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája. A tanácskozás résztvevői beszámoltak a kohászat és a gépipar terén végzett ellenőrzések és fel mérések eredményeiről, arról, hogy e két alapvető népgazdasági ágazat hogyan teljesíti a CSKP XV. kongresszusának, valamint a CSKP KB 3. ülésének határozatait. Űrömmel állapíthatjuk meg, hogy a felszólalások nagy részében főleg pozitív eredményekről tájékoztatták az ülés résztvevőit. A kohászat és a gépipar a 6. ötéves tervidőszak első harmadában teljesítette termelésfejlesztési feladatait. Hozzá kell fűzni, hogy nem csnpán az alapvető termékek gyártásának terén, hanem a műszaki szempontból igényesebb, újonnan ki fejlesztett termékek előállításánál is. A felvázolt összkép korántsem lenne teljes, ha nem beszélnénk a negatívumokról is. A beszámolókból azt is megtudtuk, hogy a két -népgazdasági ágazathoz tartozó vállalatok nagyon sok esetben nem tesznek eleget a kapitalista és a hazai piaccal szembeni szállítási kötelezettségeiknek. Az 1975-ös évhez viszonyítva növekedett ugyan a kapitalista országokba szállított gépipari termékek mennyisége, de a tervezett színvonalat nem értük el. Kedvezőtlen a helyzet a bazai megrendelők igényeinek kielégítése terén is. A felszólalók is hangsúlyozták, hogy nálunk nem a szállított termékek mennyiségével, hanem főleg a minőségével, műszaki színvonalával van baj. Dgy tűnik, hogy a termelők nagyon sok esetben nem veszik figyelembe a fejlődés által támasztott követelményeket. Minden egyes népgazdasági ágazatban elsőrendű követelmény a minőség. A textilipar azonban csak úgy gyárthat egyre nagyobb választékban és egyre jobb minőségű terméket, ha növeli a nagy teljesítményű, korszerű textilipari berendezések számát. Ugyanez a követelmény egyéb ipari ágazatok részéről is fennáll. A termelővállalatok gépparkjának felújításánál és az újonnan épfiit gyárak felszerelésénél pedig mindenekelőtt a hazai gépipar termékeire számítanak, mert ezzel jelentős mennyiségű devizakoronát takaríthatnak meg. Egyszóval: termelővállalataink és a külföldi megrendelők a kohászattól, a gépipartól nagyobb választékú és magasabb műszaki színvonalú termékeket várnak. Felmerülhet a kérdés: képesek vagyunk-e a fokozott követelmények kielégítésére? A válasz egyértelmű „igen“ lehet. Hiszen e két ipari ágazatnnk az Utóbbi években már többször bebizonyította, hogy képes a legigényesebb feladatok megvalósítására is. S az sem mellékes szempont, hogy e feladatok végrehajtásánál olyan segítőtársra támaszkodhatnak, mini a Szovjetunió. Vele és a többi szocialista országgal szorosan együttműködve fejlesztik tovább kohászatunk és gépiparunk egyes szakágazatait. Az, hogy az igényes és nagy szakértelmet követelő atomenergetikai berendezések néhány részének gyártását a szocialista országok keretében hazánkra bízták, azt bizonyítja, bogy bíznak bennünk. Ezzel a jogosan kiérdemelt bizalommal pedig kohászatunknak és gépiparunknak nem szabad visszaélnie. PÁKOZDI GERTRŰD Olomoucban vették át a Munkaérdemrendet Bállá József írása A város legszélén Bóbi Tibor riportja Vízből született újjá Gály Iván riportja Szovjet filmek fesztiválja Tölgyessy Mária írása Illyés Gyula versei Merész kísérlet Leonyid Lenes elbeszélése KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Előre vagy hátra? ítélkezhetünk e felelősséggel Európa békés fejlődése chartájának, a helsinki Záróokmány teljesítése felett? Kétségbe vonhatjnk-e olyan dokumentum létjogosultságát, amelyet 1975-ben írt alá 35 állam képviselője? Az elmúlt két év csu pán ahhoz elegendő, hogy értékelni tudjunk bizonyos fejlődési irányzatokat, s eldönthessük: vajon azok Helsinki szellemét követik-e. Milyen irányban halad a világ? Előre vagy hátra, konfrontáció vagy együttműködés várható-e? E kérdésekre keresi a választ a belgrádi Száva palotában a hónap eleje óta 33 európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada képviselője. Bizonyos nyugati körök a belgrádi találkozót valamiféle bírósággá akarták változtatni, abol szerintük a vádlott a szocialista tábor. Carter elnök például — akinek elődje szintén aláírta a Záróokmányt, elfogadva ezzel a politikai együttélés és a gazdasági együttműködés, valamint az emberi kapcsolatok gazdagításának, a kulturális és oktatási tapasztalatok cseréjének szabályait — az emberi jogok védelmében indított kampánya során csupán az úgynevezett harmadik kosárnak tulajdonított nagy fontosságot. A kampány során kiemelte a szocialista országok „mulasztásait“. Tudatos, provokatív döntések (a Cruise cirkáló rakéta gyártása, a neutronbamba költségeinek jóváhagyása) követnék fehér házbeli trónfoglalását. Mindez azért említésre méltó, mert az európai béke és biztonság szempontjából alapvetően fontos szovjet—amerikai kapcsolatoknak az ilyen lépések ártanak. A Záróokmány alá írását követően megindult egy kedvező irányú folyamat, amely ma is, habár lassan, de folytatódik. A Szovjetunió érdé me, hogy a stratégiai támadófegyverek korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalások átmeneti sikertelen sége után a két fél álláspontjában bizonyos fokú közeledés észlelhető. Mivel Kína kivételével valamennyi ismert nukleá ris hatalom aláírta a Záróokmányt, az enyhülést tekintve rendkívüli jelentőségű a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata: a 35 állam vállaljon szerződéses kötelezettséget, hogy nem vetnek be egymás ellen elsőként atomfegyvert. Az utóbbi időben határozott javulás észlelhető a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolataiban is, amelyek mindig a biztonságot és az együttműködést szolgálják. (Példa erre Leo uyid Brezsnyev franciaországi, s más hasonló látogatások.) A Záróokmány aláírása óta hazánk külpolitikai kapcsolatai is kiszélesedtek. Amíg két évvel ezelőtt 105 országgal tartottunk fenn diplomáciai kapcsolatokat, ma ez a szám 15-tel gyarapodott. A Záróokmányba foglalt ajánlások teljesítését mérlegelve kétségkívül a szocialista országok tettek többet. Ennek mindenképpen tükröződnie kell Belgrádban is. Az európai bizton ság és együttműködés további elmélyítése a belgrádi találkozó sikerétől függ, aminek egyik követelménye, hogy a küldöttségek a békés egymás mellett élés szellemében folytassák felelősségteljes munkájukat. ESEMÉNYEK KÉPEKBEN Lubomír Strougal, a CSSZSZK kormányának elnöke hétfőn a prágai Hrzán-palotában fogadta a hazánkban tartózkodó dán pénzügyminisztert, Knud Heine sent (Felvétel: CSTK) Jozef Lenárt, a CSKP KB elnökségi tagja, az SZLKP KB eisä titkára, Viliam Salgoviö, az SZLKP KB elnökségi tagja, az SZNT elnöke, fán Janik, az SZLKP KB elnökségi tagja, a KB titkára, Ignác Janák, az SZLKP KB elnökségi tagja, a nyugatszlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára, Ján Janovic, szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és más vezető tisztségviselők az elmúlt hét végén a nyugat-szlovákiai kerület két legdélibb járásába látogattak. Felvételünkön a küldöttség a Dunaszerdahelyi (Uunajská Stredaf Cukorgyárban. Balról: /. Janák, Karol Huba 'ja Cukorgyár igazgatója), J. Lenárt és V. Salgovic (Felvétel: CSTK — J. Kolencík) A Bratislavai Zenei Ünnepségek a Szlovák Filharmónia hangversenyével értek véget. A záróhangversenyt a világhírű holland karmester, Willem van Otterla vezényelte (Felvétel: CSTK) KOVÁCS ILONA
