Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-10-09 / 41. szám
A csehszlovák repülőgépipar kiváló termékei, az L—410 M jelzésű tnrbolégcsavaros könnyű szállítógépek a Szovjetunió légi vonalain is közlekednek X. 9. A népgazdaság termelési, építési, szállítási és egyéb feladatainak teljesítése ma már elképzelhetetlen az erő- és munkagépek sokasága nélkül. A hagyományos termelési folyamatok gépesítése és automatizálása az új technológiai és termelési eljárások bevezetésével együtt évről évre gyors ütemben növeli az energetikai, kohászati, vegyipari berendezések, a feldolgozó ipar területén érvényesülő speciális gépek és gépsorok, a közlekedési eszközök, a munkafolyamatokat irányító számítógépek és a mérőműszerek egyre szélesebb skáláját. Ez elkerülhetetlenül olyan helyzetet teremt, hogy ma már a műszakilag fejlett államok sem képesek saját termelésükből fedezni ilyen irányú szükségleteiket, arról nem is beszélve, hogy a tetemes munkával kifejlesztett és megszerkesztett bonyolult gépek és berendezések gyártása csak megfelelően nagy sorozatban lehet gazdaságos, ami rendszerint szintén meghaladja egy-egy ország szükségleteit. A nemzetközi együttműködés igénye tehát nyilvánvaló, s azok a törekvések, amelyek a nemzetközi gyártásszakosítás elmélyítésére irányulnak, az erőforrások optimálisabb kihasználásával az általános, emberi haladás ügyét szolgálják. Együttműködés és versenyszellem A brnói gépipari vásárnak különösen nagy szerepe van ebben, mert szakágazatok szerint csoportosítva mutatja be a gépújdonságokat, jól áttekinthető képet nyújt a műszaki fejlesztés legújabb eredményeiről, s a gépek világpiacán kialakult legfrissebb helyzetről. A vásár közvetítő, együttműködést szervező és termelést szabályozó jelentősége szinte felbecsülhetetlen, hiszen az itt szerzett információk alapján nemcsak kereskedelmi szerződések születnek, hanem szakosítási megállapodások Is, amelyek hosszú időre meghatározzák a vállalatok termelési irányzatait, s elejét veszik az egyes ágazatok túlméretezett, illetve ,a kellő információk hiányában rosszul beütemezett termeléséből eredő veszteségeknek. Ez persze nem zárja ki az egészséges versenyszellemet, ami ma még a műszaki haladás egyik legfontosabb motorja. Mindaz, amit eddig elmondottunk, elsősorban a végtermékekre, például a gépkocsikra, ,a szerszámgépekre, a beruházási komplexumokra vonatkozik. Ezen túlmenően még nagyobb távlatai vannak a nemzetközi termelési kooperációnak, ami nemzetközi munkamegosztást jelent a végtermékek felépítéséhez használt részegységek, alkatrészek gyártásában. Ez már egy kissé nehezebben járható út, részben azért, mert a nagyobb vállalatok eléggé konzervatívak ebben az irányban, a megfelelő partnerek keresése helyett inkább saját alkatrészgyártó alapjukat fejlesztik. Persze, ennek is megvan ,a maga határa, s a fejlődés fokozatosan kikényszeríti az egyes részegységek kooperációban történő termelését. Emellett más körülmények is fékezik a nemzetközi termelési kooperáció kibontakozását, például az, hogy a tipizálás és a szabványosítás .az eddig foganatosított intézkedések és az elért eredmények ellenére nincs még a helyzet magaslatán, valamint az is, hogy a kooperációban gyártott részegységek szállítása szintén kereskedelmi ügylet, s ezek esetében sokkal nehezebb az objektív árak megállapítása, mint a végtermékeknél. Objektív ár alatt olyan ár értendő, amelynél mindkét fél azonos arányban jár jól, az egyik fél nem nyerészkedik a másik rovására. Érthető, hogy a kooperáló államok eltérő gazdasági és termelési színvonala, s a részegységek esetében a világpiaci ármutatók teljes hiánya eléggé körülményessé teszi az ilyen árak megállapítását. Ez elsősorban a profitban érdekelt tőkés vállalatok kereskedelmét jellemzi, amelyek a termelési kooperációban is főleg saját érdekeik egyoldalú érvényesítésére törekednek. Az objektív ár megközelítésében ilyenkor nagy szerepe van az alkudozásnak, a manőverezésnek. Természetesen azt is számításba kell venni, hogy a szocialista országok között is vannak még különbségek a gazdaság és a termelés színvonalában, bár hosszú távon folyamatban van ezek fokozatos kiegyenlítése. Ebből a helyzetből azonban szükségszerűen felmerülnek bizonyos problémák, amelyek szervezett, intézményes megoldást igényelnek. A KGST Gépipari Állandó Bizottságának _____________hozzájárulása_____________ A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa a társult szocialista országokban sokoldalúan segíti elő az együttműködés fejlesztésével összefüggő kérdéI. Űj feltételek és feladatok a műszaki fejlesztésben .............................................. se k megoldását, s ezzel a nemzetközi szakosítás és kooperáció, a szocialista gazdasági integráció elmélyítését. „A nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció különösen nagy jelentőségű az ipar „szivét“ képező gépipar és az egész népgazdaság fejlesztése szempontjából. A szakosításnak ki kell terjednie a népgazdaság döntő ágazatainak fejlesztéséhez szükséges gépipari termékek széles körére, amelyek szakosításában minden ország érdekelt“ — olvashatjuk N. V. Fagyejevnek a KGST- ről írott könyvében. A gépipar előbbiekben említett sajátosságai kitűnő lehetőségeket nyújtanak a testvéri szocialista országok számára a szakosítás és ,a kooperáció előnyeinek maximális kihasználásához. Ennek tudatában hozták létre 1956 májusában a KGST Gépipari Állandó Bizottságát, melynek fő feladata az együttműködés előrelátó szervezése, s ennek eredményeként a műszaki haladás gyorsítása a szocialista államokban. Az Állandó Gépipari Bizottságnak nagy szerepe volt abban, hogy a KGST-országok gépipari termelése 1960-tól 1975-ig több mint négyA 19. brnói nemzetközi gépipari vásár egyik aranyérmét a Sigma Lutin vállalatban gyártott 1480 BQON jelzésű vertikális diagonális szivattyú nyerte el, amely az 1000 MW-os atomerőmüvek szekunder körében a hűtővíz szállítására szolgál. A vásáron bemutatott szivattyú a novovoronyezsi atomerőmű számára készült. A szivattyút a szovjet Vnyiigidmas kutatóintézettel együttműködve fejlesztették ki, s az Intersigma külkereskedelmi vállalat még ebben az ötéves tervidőszakban továbbiakat szállít belőle a Szovjetunióba, az NDK-ba és Lengyelországba. (A szerző felvételei) szeresére nőtt, miközben az ipari termelés egészében véve 220 százalékos növekedést ért el. A KGST Végrehajtó Bizottsága 1962 júniusában jóváhagyta „A KGST-országok gépipari nemzetközi gyártásszakosításának és kooperációjának alapelvei“ című dokumentumot. Azóta a szocialista közösség országai minden fontosabb szakágazatban jelentős eredményeket értek el a gépipari szakosítás és kooperáció fejlesztésében. A nemzetközi munkamegosztás elmélyítését a tagállamok középtávú népgazdasági terveinek egyeztetése is elősegíti. Az Állandó Gépipari Bizottság konkrét javaslatokat dolgoz ki nemzetközi szakosítási és kooperációs megállapodások kötésére. Hatalmas lépést jelentett továbbá a gépipar területén működő nemzetközi gazdasági szervezetek, az Agromas, az ínterelektro, az Intransz- mas, az Intertextilmas, a Csapágyipari Együttműködési Szervezet, valamint az lnteratomenergo létrehozása. Már ebből is látható, hogy egy cikk keretében kísérletet sem tehetünk az elfogadott megállapodások részletes ismertetésére. A KGST-országok a jelenlegi időszakban a szakosítást és a kooperációt a tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseinek 1976—1980. évi egyeztetett terve alapján szervezik. Ezt a KGST XXIX. ülésszaka hagyta jóvá 1975 júniusában, Budapesten. Az egyeztetett terv első részében a közös beruházások, második részében a termelési szakosításra vonatkozó intézkedések, a harmadikban a tudományos-műszaki együttműködés feladatai, .a negyedikben pedig a mongol népgazdaság közös érdekű fejlesztésére irányuló intézkedések szerepelnek. A KGST-országok az egyeztetett terv 2. pontja keretében 190 szakosítási és kooperációs megállapodást kötöttek, ezekből 159 a gépipar területére vonatkozik. Az együttműködés olyan alapvető ágazatokat érint, amilyen például a számítástechnikai eszközök, az atomerőmüvi berendezések, a kőolaj és gázkitermelő fúróberendezések és felszerelések, a konténeres szállítóeszközök és műszaki berendezések, a személygépkocsik és gördülőcsapágyak gyártása. Gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval ____________ A 19. brnói nemzetközi gépipari vásár számos konkrét példával szemléltette a KGST-országok között megvalósuló gépipari szakosítás és kooperáció eddigi eredményeit. Mielőtt felsorolnánk az olyan példákat, amelyekben a csehszlovák gépipar döntő szerepet játszik, azt is meg kell vizsgálnunk, hogy milyen gazdasági szempontok határozzák meg gépiparunk helyzetét és feladatait egyrészt saját népgazdaságunk szerkezetében, másrészt pedig a szocialista államokkal, főleg a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésben. Elsősorban azt a körülményt kell figyelembe venni, hogy nálunk a gépipari termékek fő fizetési eszközül szolgálnak a népgazdaság számára nélkülözhetetlen nyers- és alapanyagok, energiahordozók behozatalának fedezéséhez. Ezek döntő hányadát a Szovjetunióból hozzuk be, s ennek fejében gépipari termékeink jelentős részét itt értékesítjük. A Szovjetunióból vásároljuk a behozott földgáz teljes mennyiségét, a kőolaj 94 és a vasérc 88 százalékát. Annak szemléltetésére, hogy milyen hatalmas mennyiségek megtérítéséről van szó, megemlíthetjük, hogy az 5. ötéves tervidőszakban több mint 65 millió tonna kőolajat, 12 milliárd m3 földgázt, 15 millió tonna kőszenet, s több mint 14 milliárd kilowattóra villamos energiát hoztunk be a Szovjetunióból, nem is beszélve a vasérc, a kohászati termékek, a vegyipari és egyéb nyersanyagok hatalmas mennyiségeiről. Kölcsönös gépipari kereskedelmünk értéke tehát nem lehet kiegyenlített, bár ,a szovjet fél számára ez lenne az előnyösebb, hiszen az említett nyersanyagokat a szovjet népgazdaság növekvő potenciálja is igényli. A szovjet gépek (kombájnok, traktorok, személyautók, mozdonyok, bányaipari berendezések, számítógépek stb.) behozatala tehát azzal is növelhető, ha takarékosabban hasznosítják a vásárolt nyersanyagokat és energiát. Számunkra is előnyösebb lenne, ha fokozottabb mértékben növelhetnénk a Szovjetunióból származó importban a gépek és berendezések arányát, hiszen a szovjet gépipar az utóbbi években hatalmas lépéseket tett a műszaki fejlesztés útján, s ma a legkeresettebb, legprogresszívebb termékekkel jelentkezik a világpiacon. Többek között arra is nyílik már lehetőség, hogy a nagy sorozatban gyártott KAMAZ teherautókból egészítsük ki népgazdaságunk ilyen irányú szükségleteit, a Tatra teherautók pedig továbbra is oda kerüljenek, ahol a nehéz terepeken, a szélsőséges éghajlati viszonyok között érvényesíteni tudják kiváló képességeiket. Kapcsolataink fejlesztésében egy további körülményt is figyelembe kell venni. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló gazdasági együttműködés nem jelenti azt, hogy az egyes államok kötelesek átvenni egymás szakosított termékeit, tekintet nélkül azok minőségére, használati tulajdonságaira. Az ilyen eljárás nemcsak az egyes államokat érintené károsan, hanem a szocializmus ügyének is súlyosan ártana. Ezen túlmenően ma már az sem elég, hogy az egyes országok „lépést tartsanak“ a műszaki fejlődéssel, „felzárkózzanak“ az élvonalhoz, hanem a szocialista gazdasági integráció, a nemzetközi szakosítás és kooperáció mérhetetlen előnyeit kihasználva az élre kell törni, a legjobbat kell nyújtani azokban az ágazatokban, amelyek fejlesztése a nemzetközi munkamegosztás keretében az egyes országokra hárul. A szocialista gazdasági integrációnak ez a történelmi küldetése, s a szakosítással, a termelési kooperáció fejlesztésével ehhez kell biztosítani a szükséges feltételeket. MAKRAI MIKLÓS Következik: II. A szakosítás és a kooperáció eredményei > INTEGRÁCIÓ A GÉPIPARBAN
