Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-10-09 / 41. szám
MEGAKADÁLYOZHATJA-E AZ EMBERISÉG ? Beszélgetés dr. Viliam Thurzo akadémikussal Hirosima és Napaszaki, a két japán város . .. Ma már felesleges a robbanások elképzelhetetlen következményeiről beszélni, hiszen a matematikailag kifejezett károk nagyságát s az áldozatok számát mindenki ismeri. De a harminckét év alatt az emberi értelem a katonai technika terén sokkal többre vitte. Szomorú megállapítás, de tény, hogy civilizációnkat olyan tömegű robbanóanyag felhalmozása fenyegeti, amely néhányszor képes volna megsemmisíteni bolygónkon az életet. A fegyverkezés spirálisa pedig nem szűnik meg forogni, sőt azt mondhatnók, fennáll e folyamat felgyorsulásának veszélye. Az új amerikai kormányzat hivatalba lépése gátlóan hatott a feszültség enyhülésére, amiért a Szovjetuniót hibáztatják, mivel állí ólag nem fogadja kedvezően az amerikai fél leszerelési javaslatát. A nemzetközi közvéleménnyel ezt nem lehetett elhitetni, ezért az Egyesült Államok rágalmazó hadjáratot indított az „új szovjet veszedelem“ miatt. Ez csak jó ürügyül szolgál az új fegyvernem, az úgynevezett szárnyas rakéták, az újfajta atomfegyverek, a neutronbombák gyártásának igazolására. A neutronbomba kutatásával a Kaliforniai Egyetem atomkutató laboratóriuma foglalkozik Livermoorban, ahol sokáig főnökösködött a jelenlegi amerikai hadügyminiszter, Harold Brown. Az atomfegyverek ez új generációjának kifejlesztési mun álatai oly nagy titokban folytak, hogy sem a Kongresszus, sem Henry Kissinger nem ér esült róla. A kiadásokat a „közmunkákra“ szánt összegből fedezték, s a költségvetésben oly ügyesen álcázták, hogy a törvényhozók csak nemrég jöttek rá. Milyen fegyverről van is szó tulajdonképpen? Katonai szempontból az amerikai szakértők a taktikai atomfegy /erek közé sorolják, mert majd ezzel látják el a Lance rakétákat és az atomtüzérséget. Az előbbiek hatósugara 120, az utóbbié 17 kilométer, tehát Amerika területének védelme szempontjából semmiféle gyakorlati jelentősége nincs. Mindenekelőtt európai és ázsiai bevetésre szánták, vagyis oda, ahol a két társadalmi-gazdasági rendszer szomszéd is egymással. Ggy tervezik, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban fogják raktározni, tehát olyan országban, amely hazánkkal és a Német Demokratikus Köztársasággal is határos. Ha az Egyesült Államok végérvényesen dönt a neutronfegyverek gyártásáról, a töltetet mintegy két év múlva fogják szállítani Európába, és a fegyver azonnal bevethető. Mi értelme van ennek? Miért kell Közép-Európát ellátni további új fegyverekkel, amikor már — enyhén szólva is — puskaporos hordóhoz hasonlít? Viliam Thurzo akadémikussal beszélgettünk erről a mindenkit érintő témáról. Dr. Viliam Thurzo akadémikus (CSTK-felvétel) X. 9. N w O Mi az ön véleménye arról, hogy bizonyos katonai körök állítása szerint a neutronbombák feladata az atomháború humanizálása, ami önmagában is kigúnyolása azon Igyekezetnek, hogy a háborús veszély vagy az atomfegyverek pusztításának csökkentéséről beszéljenek? — Pusztán műszaki, illetve katonai szempontból még egyet is lehetne érteni ezzel az állítással, de emberi szemszögből nézve ez a legyver el- fajult gondolkodás szüleménye. Az új jegyver ugyanis kizárólag csak az emberek jelszámolására való, anélkül, hogy a környezetben, az épületeken stb. nagy kárt tenne. Ezt a töltet robbanóerejének csökkentése teszi lehetővé — ellentétben a hagyományos atomfegyverekkel —, amellett mintegy egytizedére sikerült csökkenteni a nyomáshullámot, valamint a 300 ezer fokos hőséget, s egyidejűleg roppant mód növelni a radioaktív sugárzást. © Olyan erősségű töltet, mint a hirosimai bombáé volt, vagyis 20 ki- lotonna tritol hat kvadrillió (millió a negyedik hatványon) neutront szabadíthat fel, de a készülő típusok sokkal gyengébbek, s a kisugárzott részecskék kisebb felü'etre hatnak: mintegy egy kilométer átmérőjű körre. A Newsweek című amerikai folyóirat apokaliptikus raiza a neutron- bomba robbanása utáni állanotot ábrázolja, valamint a feltételezett következményeket: a katonai célpontokat a magas hőfok és a nyomáshullám megsemmisíti, az emberek azonnal meghalnak a sugárzás következtében, de a környezet — az esetleges tűzvészektől eltekintve — nem károsodik. Szinte idillikus látvány: a házak, a gyárak állnak, a gazdaság' épületekben nem esett kár. Az ellenséges katonák halottak, de a civilek túlélték a robbanást. Ez persze nem igaz. Tudta ezt a rajz szerzője is — szándékosan fogott mellé. A tudósok ugyanis meggyőzően bebizonyították, hogy a víz. a beton vagy egyéb anyagok tulajdonságai ellenére — miszerint a felszabadult neutronokat elnyelik, és ezzel egyidejűleg ártalmatlanná teszik — a másodlagos sugárzás továbbra is hat, amellett teljesen ismeretlen az elváltozások lehetőségeinek száma, jobban mondva a természeti elemek radioaktivitása. Ebből nyilvánvaló, hogy a tiszta bombának nevezett fegyvernek mind ez ideig beláthatatlan következményei vannak. Ezért tiltakoznak világszerte a neutronbomba ellen, a szakemberek teljesen feleslegesnek tartják az atomfegyverek ez új generációját, amely még bonyolultabbá teheti Földünkön a fejlődést, holott a hívei igyekeznek bebizonyítani az ellenkezőjét. A tények ellenük szólnak. — Ehhez szeretnék hozzáfűzni néhány szót. A neutron az atommag része. Azzal tűnik ki, hogy a legnagyobb a tömege, a legnehezebb, és elektromosság tekintetében semleges. Mit jelent ez? Ha a neutron nagy mozgási energiát kap, a, környezete, vagyis az atom, amelyen keresztülhatol, nem akadályozza, mert, mint ismeretes, a neutron semleges. Ismerünk lassú, közepesen gyors és gyors neutronokat. A leggyorsabbak keresztükhatolnak a páncélon, a betonfalon stb.. de érdekes módon az élő szövet felfogja őket. Hidrogén- ólommal találkozva mikroszkopikus vagy szubmikroszkopikus robbanások keletkeznek, ilyenformán elevenen szétroncsolják a sejteket, s — amerikai tudósok zsargonjával élve — szörpöt csinálnak a sejtekből.' Nem azonnal, a folyamat eltart néhány óráig, hétig, s az illető az akut, illetve a krónikus sugárbetegség tünetei közepette kínos halállal hal meg. © Az ön küldetése harc az alattomos betegségek ellen, s feladata nemcsak a megelőzés, hanem a veszedelmes betegségnek, a ráknak a gyógyítása is. S' egyszeriben az ön és munkatársai igyekezetének útjába akadályokat gördítenek a középkorból ismert kútmérgezők ... — Sajnos, igen. De három évtizeddel ezelőtt s a rákövetkező időszakban szinte romantikusnak nevezhető reménykedéssel figyeltük a tudomány és a technika fejlődését. Abban bíztunk, hogy — főleg a pusztító háborúk keserű tapasztalatainak köszönhetően — az emberek javát szolgálják majd. Hogy gazdagítják az emberi géniuszt, felszabadítja a munkától, s ilyenformán teret nyújtanak az alkotó gondolkodásnak, de — valljuk be, abban is bízunk, hogy ez a fejlődés gazdasági felvirágzást is eredményez, egyszóval, hogy jobban fogunk élni. Vaqyis: szellemileg-anyagilag gazdagabbak leszünk. A tudomány fejlődésében, illetve a reményben bízik — nemcsak ezekben az évtizedekben, hanem az egész évszázadban — a tudósok egy része. De vannak, akik minden új felfedezésnek meglelik a morbitu oldalát is. S teszik ezt ma is. A kútmérgezők ma rafináltabbak, hiszen a tudomány is tökéletesebb, bonyolultabb. Ma is a másik oldalon állnak, azon az oldalon, amikor a tudós megszűnik tudós lenni, nem politikus lesz belőle — mint ők hiszik —, hanem valami sokkal rosszabb. Maradjunk ennél a kifejezésnél: kútmérgező. ® A középkorból emlékszünk arra a jezsuita jelszóra, hogy a „cél szentesíti az eszközt“. A jezsuiták jelszava volt ez, tel^át egyházi rendé, amely az eszme nevében a gyilkosság helyességét is megindokolta. Ezrek estek e jelszó áldozatául. Valami hasonló jutott eszembe. James Carter amerikai elnök, aki szívesen becézteti magát Jimmynek, baptista. Tehát szintén egy egyház tagja (a baptisták, mint tudjuk, felnőtt korban keresztelkednek meg, amikor már — szerintük — az ember érett fővel valhatja meg a hitét), de úgy látszik, a jezsuitáktól vett példát. Ügy tetszik az ő céljait is szentesíti az eszköz. — Találó hasonlat. S mindez a humanizmus nagyon átlátszi leple alatt történik. E szerint a „humanizmus" szerint roppant tiszta munka, ha csak embereket ölnek meg, s egyéb károk nem keletkeznek. Már nem elegendőek az atomfegyverek — melyekből a világon már annyit felhalmoztak, hogy néhányszor meg lehetne velük semmisíteni a földgolyót —, a Pentagon hiénái továbbiakkal akarják bővíteni a sort. Ezért beszélünk az atomfegyverek harmadik „nemzedékéről", amely állítólag humánus. © Ez az új korszak legkegyetlenebb paradoxona. Miféle humanizmus az, amikor én valakit nem közönséges késsel szúrok le, hanem — tegyük fel — mérgezett késsel, ha az áldozat mindenképpen meghal. Vagy talán azért vagyok humanista, mert meg akarom kaoarintani a vagyonát? Ilyen összefüggésekben nem beszélhetünk humanizmusról. Akadémikus elvtárs, Ön nemcsak mint ember, hanem mint orvos is és a Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Rákkutató Intézetének igazgatója harcol az ember életéért, Ön résztvevője a Pugwash-konferenciáknak is, ahol mindkét társadalmi rend tudósai találkoznak. Szeretném a következő kérdést így megfogalmazni: Mit tehetünk mi, emberek, akik nyíltan szót emelünk a béke mellett? — Sokakban bizonyára felvetődik a kérdés: mire jók az ilyen tiltakozási akciók, számítanak-e vajon? Egy kicsiny, de nagyon jelentős példát említenék: Idézzük fel a Helsinki előtti időszakot. A gondolat a Szovjetunió kezdeményezéséből szü letett, Budapesten is előterjesztették, de csak hat év múlva következett be a megvalósulása: Helsinki. Hogyan történt? A közvélemény világszerte olyan nyomást gyakorolt, hogy a kormányok, amelyek olyannyira tiltakoztak a helsinki konferencián való részvétel ellen, a közvélemény nyomására — vagyis a mi nyomásunkra — kényszerítve voltak rá, nemcsak hogy elmenjenek Helsinkibe, hanem hogy az egyezményt alá is írják. Azt hiszem, ez elegendő érv ahhoz, hogy ezt az akciót, amely talán — ami az emberiség létét illeti — még fontosabb, mint az európai együttműködés, támogatni kell. Minden jóaka- ratú embert figyelmeztetni kell rá: mindent kövessünk el, hogy megakadályozzuk az iszonyatos fegyver, a neutronbomba gyártását. Tény, hogyha a hadászati felfedezést tekint/ük, akkor forradalomról van szó. De ha jobban belegondolunk, milyen következményekkel járhat, fel kell hábo rodnunk főleg az egyesült államokbeli felelős politikusok kijelentésein, mert nem átallották azt mondani, hogy a neutronbomba humánus ... © Az utóbbi időben több emberrel beszéltünk, akik alátámasztották az ön szavait, s akik az új fegyve ellen szavaznak... A bécsi televíz augusztus 9-én hírt adott egy . lünk lezajlott tiltakozó gyűlésről. A felvételt azzal a megjegyzéssel sugározták, hogy a Csehszlovák Televíziótól kapták. Persze, nem felejtették el hozzáfűzni saját kommentárjukat. Szerintük a szocialista országokban Moszkva utasítására indítottak tiltakozó kampányt. Feltehetnénk a kérdést, vajon Moszkva adott-e utasításokat azoknak a fiataloknak, akik a Német Szövetségi Köztársaságban tiltakoztak a neutronbomba ellen? Csakhogy az ilyen kérdés felesleges. Némelyik kommentátor, aki egyéb alkalmakkor olyannyira dobálózik a humanizmus és humanitás szavakkal, olyankor, amikor valóságos szocializmusról van szó, elvitatja tőle az igazi humanizmust, sőt egyenesen szégyenfoltnak minősíti. Fontos-e a világméretű tiltakozás? Megakadályozhatja-e az emberiség a katasztrófát? Biztosan! TIBOR HROZÁN 3
