Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-08-28 / 35. szám
TECHNIKA AZ SI MÉRTÉKEGYSÉGRENDSZER BEVEZETÉSE II. Az alapegységek gyakorlati érvényesítése A megbízható és változatlan hosszúságegység bevezetése céljából egy 1790-ben alakult francia bizottság a Föld Párizson átmenő délköre hosszának negyvenmilliomod részét választotta egységül. Több éves mérés alapján, egy platina rúd („métre des archives“) két végpontja által 0 Celzius foknál megtestesített hosszúságát nevezte méternek. A fenti módon meghatározott és a Párizs melletti Sévres-ben őrzött ősmétert többször újra mérték és pontosították. Mivel a hosszúságegység változatlansága az ősméter -elpusztulása vagy anyagának esetleges szerkezeti átalakulása miatt nincs biztosítva, ezért gondoskodtak a méternek mindig változatlanul előállítható hosszúságdefiníciójáról is. 1960 óta a méter definícióját -a 86-os kriptónizotóp fényhullámhosszának 1 650 763,73-szo- rosaként határozzák meg vákuumban mérve 2pio energia szintről 5ds-ös szintre való energiaátalakitás során. A köz* napi ember számára bonyolultnak hat ez a fajta meghatározás, de a tények e mellett szólnak. Főleg azért, mert a fény hullámhosszon alapuló hosszmérés kisebb költségekkel valósítható meg, mint például az ősméter másolatainak beszerzési és gondozási költségei lennének. A tömegegység az a kilogrammnak nevezett etalon maradt, melyet az ősméterhez hasonlóan Sévres-ben őriznek. Az idő mértékegysége változatlanul a szekundura (másodperc) maradt, amelyet az 1990. évi trópusi és 3,155.107-szorosa- ként adtak meg. Az áramerősséget amperben mérjük, mely áram akkor folyik két nagyon hosszú, 1 méter távolságban vákuumban elhelye- lyezett vezetőben, ha 1 méter hosszon köztük 2.10-7mkgs-2 (2.10-7 Newton) erőhatás mérhető. A hőmérséklet egysége a kelvin, mely az abszolút zérus fok és a víz hármaspontja közti hőmérséklettartományt 273,16 részre osztja. A fényerő egysége a kandela (Cd) mely 1/6.10-5 m2 (egy hatvanad cm2) felületű, a platina dermedéspontján levő abszolút fekete test fényerejével egyenlő normál légköri nyomás mellett. Ahogy a fenti felsorolás is mutatja, a mértékegységrendszer alapegységei köznapi értelemben véve bonyolultaknak tűnnek, de figyelembe kell vennünk, hogy kialakulásuk több évtized munkájának eredménye, melyet az alaptudományok fejlődése megkövetelt. A köznapi életben és a műszaki gyakorlatban inkább a származtatott egységek használatosak. Bizonyos átmeneti nehézséget fog okozni néhány kötelezően használandó mérték- egység bevezetése, mint például az Sl-rendszer erőegysége a newton (N), és a nyomás mértékegysége, a pascal (Pa). Egy newton az az erőhatás, mely az 1 kg tömegű testet 1 ms-1 gyorsulással mozgat. Az eddig használt kiloponderő 9,806 65-szerese, ahol a szorzó- szára a Föld közepes nehézségi gyorsulásának értéke (ms-1). A fentiekből az is nyilvánvaló, hogy az Sí mértékegységrendszer határozottan megkülönbözteti a tömeget (kilogramm) és a tömegerőt, amelyet a többi erőhöz hasonlóan newtonban ad meg. Egy pascal az a nyomás, melyet 1 N erő egyenletesen elosztva az erő irányára merőlegesen képzelt 1 m2felületen kifejt. A mértékegységek külön csoportját alkotják azok a mellékegységek, melyek továbbra is használhatóak maradnak, de előnyben kell részesíteni az Sí mértékegységeket. Ilyen mellékegységek például a tonna, az időegységnek a perc (min. - 60 s), az óra fh = 3600 s) és a nap (d = 86 400 g), a síkszög egységei a fok, perc és másodperc, a hőmérséklet egysége a Celsius fok, valamint az űrmértékek közül a liter. Általában az egységek többszöröseinek és tört részeinek kifejezésére az egység neve előtt a következő szavakat használjuk: az egység tíz-, száz-. ezer-, milliószeresénél rendre a deka (da), hektó (h), kilo (k), mega (M), az egyes tized-, század-, ezredrészeinél pedig rendre a deci (d), centi (c), milli (m) szavakat és rövidítéseiket. Ritkábban a 10®- és a 1012-sze- res egységek jele a giga (G) ill. tera (T), a 10-®- és 1012- szeres egységek jelzésére a nano (n), ill. píkó (p) szavak használhatók. Az Sí mértékegységrendszert a KGST-államokban előnyben részesítik 1975. január 1-től és kőtelező használatukra 1980. január 1-től kerül sor, ami azt jelenti, hogy a műszaki és természettudományi irodalomból eltűnnek olyan megszokott egységek, mint például, az angst- röm, bar, lóerő, kalória, kilo- pond és hasonlóak. Egyéb kiadványokban, mint amilyen például a napi sajtó és a tudományos ismeretterjesztő irodalom, előnyben kell részesíteni az Sí rendszer egységeit és az eddig használatos egységek csak zárójelben, a második helyen szerepelhetnek. Így például a gépkocsimotorok teljesítményértékeit kilowattokban kell megadni, de utalhatunk az 1 LE = 0,735 kW összefüggés alapján a köztudatban még élő egységre. 1980 után már ez a lehetőség megszűnik, és csupán az Sí mértékegységek lesznek megengedettek. Az új mértékegységre való átmenet azonkívül, hogy nem lesz zökkenőmentes, nem is olcsó mulatság. Gondoljuk csak el, hogy 1980. január 1-ig újra kell hitelesíteni a mérőműszereket, új táblázatokat kell kidolgozni, a tankönyveket, kézikönyveket át kell dolgozni és újra kiadni. A felsorolt problémák mellett örvendetes, hogy az angolszász államok is a tizes alapú mértékegység- rendszer bevezetése kapcsán az Sí egységeit részesítik előnyben. joggal reménykedhetünk abban, hogy az új mértékegv- ségrendszer bevezetése és következetes használata nagyban elősegíti a nemzetközi tudományos, műszaki és gazdasági együttműködést. FÜRI BÉLA Az olomouci egyetemi kórház ormaink diagnosztikai segédeszköztára jelentősen gyarapodott, amikor a bőrgyógyászati klinikán izembe helyezték az AGA 680 M mintája termosizíós kamerát. Segítségével „feltérképezhetok* az emberi test bőr felületének hőmérsékleti viszonyai. Az orvosok ennek alapján jelentős biztonsággal következtetni tódnak a rosszindulaté daganatok helyére, és időben hozzáláthatnak a gyógyításhoz. A készülék a nőgyógyászaiban, a vérkeringés-vizsgálatban és a sebészetben is alkalmazható. Képünkön VLADIMÍR jORDA egyetemi tanár az AGA 680 M által készített testhőmérséklet „térképet“ tanulmányozza (ÜSTK-felvétel) GYORSSZEDÉS SZÁMÍTÓGÉPPEL A szövegek szerkesztését, nyomdai előkészítését és korrigálását meggyorsítja a Siemens számítógéppel vezérelt Cosy 100 rendszere. A kiadók és a nyomdák arankáját is rendkívül megkönnyíti, mert sima szedést, hirdetések és táblázatok szedését egyaránt el lehet végezni ezzel a géppel. A nyers, feldolgozandó szövegeket folyamatosan, a sor- szélességre való tekintet nélkül lehet leírni. Ezt lyukkártyán vagy mágnesszalagon adják a gépbe, de optikai olvasógéppel is el lehat végezni a beadást. Lehetőség van az adatbankokból kapott információk feldolgozására is. Könnyen elsajátítható tipográfiai utasításokkal a program a szöveget automatikusan a kívánt szedésszélességre állít ja be, ha szükséges, elválasztja a szavakat, s így nyomásra készíti elő a szöveget. A beadott szöveget tárolni is lehet, majd korrigálás során például megjelenítő készülékre lehívni. Az elkészült szöveget a Cosy 100 vagy mágnesszalagon vagy lyukszalagon adja ki a fény- vagy ólomszedögépek részére. A fényszedőgépek közvetlenül is vezérelhetők, ebben az esetben a rendszer óránként 2 millió jel teljesítménnyel dolgozik. HULLÁMKARTON TETŐSZERKEZET Hollandiában egy kísérleti mezőgazdasági üzem 13.8« 1,88 m alapterületű tehénistállójál hullámkartonból készült élésükből állították össze. A tetőelemek keresztmetszete 68x68 cm-es négyzet, hossza pedig 9ß m. A hullámkarton vastagsága 5,5 mm. így egy elem önsólya kh. 25 kp. Az üreges elemekben átlós merevítőié me veket helyeztek eL A tetőszerkezet égy készült, hogy a szélső hosszfalakra mellé sorolva ráfektették az üreges tetóetemeket. Az így kialakuló nyeregtető alsó és felső síkját páraáteresztő polietilén fóliával vonták be, majd erre egy vékony papírvédőréteget ragasztottak. A külső oldalt vízzáró, akrilátbázisó ni aoyagfestékkel, a belső oldalt tüzgátló festékkel mázolták be. A teljes tetőszerkezethez kb_ 1788 m2 hullámkartont használtak feL A hullámkarton tetőrlrmrt az építés előtt terhelési próbának vetették alá. Az üreges elem a várható legnagyobb szél- és hóterhelés két és félszeresét viselte el károsodás nélküL Ceské Budéjovicétől nem messze — Rlmov község határában — duzzasztógátat építenek a Sezimovo Ostii Vízgazdálkodási Építővé!lalat dolgozói. A gát mögött összegyüjtendő vizet a későbbiek folyamán a környék ivóvízszükségletének kielégítésére használják feL A 12 kilesrfln hosszúságé mesáersőgao tó vízbefogadóképessége 34 millió köbméter lesz. VIII. 28. 6
