Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-08-28 / 35. szám
1 SZDVIEfUHIO ILiTEHEK ALAPTÖRVÉNYÉ Páratlan politikai és gazdasági aktivitás légkörében folyik az alkotmánytervezet vitája ^ A Szovjetunióban már több mint két hónapja folyik az fij alkotmány tervezetének megvitatása, július végéig 650 ezer népgyűlést rendeztek az ország területén, s ezeken összesen 57 millió ember vett részt. Az alkotmánytervezetet megvitatták a pártgyöléseken, a szakszervezetek, a Kom. szomol és más tömegszervezetek ülésem, valamint a hadseregben is. Az alkotmányelőkészitö bizottság, s annak elnöke, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs elmére az újságokba, a rádióba és a televízióba 67 ezer olyan levél érkezett, amely értékeli az alkotmány- tervezetet, vagy annak szövegével kapcsolatos javaslatokat tesz. Az alkotmányelőkészitö bizottság bejelentésében megelégedéssel állapította meg, hogy az alaptörvény tervezetének megvitatása a politikai és gazdasági aktivitás légkörében valósul meg. A szovjet állampolgárok őszinte érdeklődéssel vesznek részt e vitában, arra törekednek, hogy hazájuk alkotmánya tovább növelje az ország nemzetközi tekintélyét, megerősítse és tökéletesítse a szovjetek államát, biztosítsa a szocialista demokrácia további fejlődését, elősegítse a társadalom előrehaladását a kommunizmushoz vezető úton. A szovjet emberek különösen nagyra értékelik, hogy az alkotmánytervezet külön fejezetet szentel az SZKP szerepének a szovjet társadalom életében és a Szovjetunió békeszerető politikájának. Élénken vitatták meg azokat a fejezeteket, amelyek a Szovjetunió gazdasági rendszerének alapjaival, az állampolgárok öregkori anyagi ellátásával, a lakásra való joggal és más közérdekű problémával foglalkoznak. A vélemények teljes egyetértésüket fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy az új alkotmánytervezet a szovjet állampolgárok jogait és kötelességeit egységes egésznek tekinti. A beérkező javaslatokat és megjegyzéseket az alkotmányelőkészítő bizottság tüzetesen tanulmányozza a szakemberek, valamint a minisztériumok és tömegszervezetek képviselőinek bevonásával. Ennek a nagy erőfeszítéseket követeld munkának az a célja, hogy egyetlen értékes hozzászólás se vesszen kárba. Az alábbiakban közlünk néhány észrevételt, amelyek a szovjet sajtóban jelentek meg az országos vita folyamán. A NŐK JOGAI Csodálatos szavak vannak egy közismert dalban: „Én nem ismerek más olyan országot, ahol ilyen szabadon lélegezhetne az ember!“ És ez valóban így van. A szocializmus egyik legnagyobb vívmánya — a nők egyenjogúsága. Nálunk a nők fontos közéleti személyiségek, magas állami szervek képviselői, vállalatok vezetői, újítók, tudósok, mérnökök, orvosok. Nincs gazdaságunknak és kultúránknak olyan ágazata, ahol a nők ne vennének aktívan részt az új élet építésében. Mindezen jogokat a nőknek a Szovjetunió új alkotmányának tervezete biztosítja. Bármely kapitalista ország asszonyai megirigyelhetik hazánk asszonyainak jogi helyzetét. A tervezet 35. fejezetének — amely rögzíti a szovjet nők jogait — kissé más megszövegezését javasolnám: „Szovjetunióban a nőnek nemcsak hogy a férfiakkal egyenlő jogai vannak, de mint anya, egész sor különleges jogot és kedvezményt élvez. Ezeket a jogok a következők: egyenlő lehetőségek a művelődésre és a szaktudás megszerzésére; egyenlő munkáért egyenlő fizetség, egyenlő lehetőségek a munka- beosztások betöltésére, politikai és kulturális tevékenységre. A különleges jogok és kedvezmények: a női munka megtiltása a különösen nehéz és az egészségre veszélyes munkahelyeken; speciális intézkedések a nők munkájának és egészségének védelmére; az anyaság és a gyermeknevelés jogi védelme, anyagi és erkölcsi segélyezés — beleértve a terhes nőknek és anyáknak biztosított fizetett szabadságot és más kedvezményeket is — továbbá a magányos anyáknak nyújtott állami segély.“ V. Sztrugallo csillagász, Krasznodar Az új alkotmánytervezet kimondja, hogy a gyermekek nevelése minden szovjet állampolgár kötelessége (CSTK-felvétel) A kollektíva nevelő hatása Az Októberi Forradalom nevét viselő üzem — Ogyessza legrégibb üzeme — nem is olyan régen még ekéket gyártó kezdetleges műhely volt. Napjainkban ez az egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyár. Én már több mint negyven éve dolgozom ebben a gyárban. Az üzem tanonciskolájában tanultam ki a lakatosmesterséget, majd közvetlenül a műhelyben tökéletesítettem szaktudásomat. Régen úgy volt, hogy az inast egy mester mellé állították, s az néhány hónapig tanítgatta, megismertette a mesterség titkaival, s mint mondani szokás, embert faragott belőle. Ha az inas már megbirkózott a teljesítménynormával, úgy tartották, hogy célt értek. Ma már ez kevés. Nemrég jött a brigádunkba két fiatal munkás, Jurij Balaszov és Szer- gej Bikov. Kollektívánk egyenrangú tagjai lettek, és mi mindannyian felelősséget érzünk értük. Szeretném, ha a Szovjetunió alkotmányában is leszögeznék azt a tényt, hogy a munka veteránjai az ifjú munkásnemzedék nevelésében mind nagyobb szerepet kapnak. A kollektíva nevelő szerepe óriási. Mi, kádermunkások tudjuk, hogy bennünket és a fiatalokat, akik csak most álltak a gépekhez, nemcsak egyszerűen a szomszédos munkapad tart össze, hanem ennél sokkal több — a kollektizivmus, az összetartozás érzése. Az új alkotmánynak is — véleményem szerint — feltétlenül hangsúlyoznia kellene a szocialista munka kollektív jellegét. Ezért javaslom, hogy a 13. fejezet első részét a következőképpen fogalmazzák meg: „A társadalmi vagyon növekedésének, az egész nemzet és minden szovjet ember életszínvonala emelésének forrása a szovjet emberek szabad, kollektív munkája.“ B. Sevcsenko brigádvezető lakatos, a Szocialista Munka Hőse, Ogyessza irányzata a szocialista demokrácia további kibontakoztatása. A világsajtóban állandóan újabb és újabb vélemények, kommentárok jelennek meg a szovjet alkotmánytervezetről, ami ennek a dokumentumnak a nagy nemzetközi jelentőségét bizonyítja. A nemzetközi sajtó különös figyelmet szentel a külpolitikáról szóló speciális fejezetnek, amelyet a Szovjetunió elsőként iktatott be alkotmánya szövegébe. A fejezetet alkotó cikkelyekben megnyilvánul a következetes lenini békeirányzat, a nemzetek biztonsága és a széles nemzetközi együttműködés biztosítása, a kedvező légkör létrehozása a kommunizmus építése érdekében, a szocializmus helyzetének világ- viszonylatában történő megerősítése, a népek nemzeti szabadságáért és a társadalmi haladásért folytatott harcának támogatása, a háború elhárítása és a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének következetes biztosítása. A külföldi politikai kommentátorok többsége megelégedéssel jegyzi meg, hogy a Szovjetunió más országokhoz fűződő kapcsolatainak alapelvei megegyeznek a helsinki záróokmány rendelkezéseivel. Cikkeikben hangsúlyozzák, hogy a Szovjetuniónak a nemzetközi kérdésekben elfoglalt álláspontja azt bizonyítja, hogy a béke és a szocializmus elválaszthatatlan egymástól. Erről tanúskodik az alkotmánytervezet 68. fejezete is: „Szovjetunió állampolgárának internacionalista kötelessége más országok nemzeteivel folytatott barátság és együttműködés fejlesztésének elősegítése, az egyetemes béke megerősítésének támogatása.“. Az oldalt összeállította: GŰRFŰL ZSUZSA Családom nevében Szeretném elmondani,, hogy az új alkotmánytervezetet megvitatta a családom is. Ebben a családi vitában egy mérnök, egy tanító, egy orvos, egy sofőr vett részt meg én, a munka veteránja. Mindannyian találtunk magunk számára fontos és szükséges fejezeteket az alaptörvény tervezetében. Ezen a „családi gyűlésen“ én is elmondtam tapasztalataimat arról, hogyan éltek az emberek a kapitalizmus és a cári rezsim idején, hogyan uszította a burzsoázia az egyik nemzetet a másik ellen. Jó, hogy ezek az idők már elmúltak, és sohasem jönnek vissza. Családunk egyhangú véleménye: A szovjethatalom a világ legigazságosabb rendszere! E. Dzsafarov, a munka veteránja. A KÖZVÉLEMÉNY EREJE Huszonnégy éve teljesítek szolgálatot a milíciában. Jelenleg körzeti felügyelőként dolgozom. Jó érzés figyelni, ahogy nálunk évről évre csökken a törvénysértések száma. A mi feladatunk, a törvénybe ütköző cselekedetek felszámolása. Körzetemben elvtársi bíróságok, önkéntes polgári őrségek működnek. Csupán az Avantgárd nevet viselő kolhozban több mint negyven önkéntes segítője van a milíciának. Velük együtt végezzük a bűnözés megelőzéséért folytatott munkákat, harcolunk azok ellen, akik kezet emelnek a szocialista tulajdonra és a polgárok személyes vagyonára. Ogy vélem, hogy a munkakollektívák, a társadalmi öntevékeny szervezetek kötelessége a törvényes rend védelmében való minél aktívabb részvétel. Ezért a Szovjetunió alkotmányának tervezetében érdemes lenne aláhúzni, hogy a társadalomellenes cselekedetek ellen folytatott kérlelhetetlen harc, a rend fenntartása érdekében kifejtett munka — minden szovjet ember kötelessége. V. Belouszov körzeti felügyelő, Gubkin, belgorodi kerület A béke védelme — kötelesség Az új alkotmánytervezet a Szovjetunió határain túl a legnagyobb visszhangot a testvéri szocialista országokban váltotta ki. A szocialista országok sajtókommentárjai rámutatnak arra, hogy a szovjet nép a most érvényben lévő alkotmány elfogadása után az SZKP vezetésével óriási utat tett meg. A nagy, alapvető változások hatással voltak a Szovjetunió társadalmi életének minden területére. Az új alkotmánytervezet figyelembe veszi ezeket a változásokat, a mai szovjet állam reális képét razjolja meg, rögzíti azokat a nemes és humánus szociális, gazdasági, politikai és erkölcsi elveket, melyekre a szovjet nép élete épül. Nagy jelentőségű az alkotmánytervezet azon megállapítása, hogy a szovjet állam már teljesítette a proletárdiktatúra szerepét és össznépi állam lett. Politikai rendevőm failnHócónolr nlantiotn A Taduik SZSZK kftolajbányászai is aktívan részt vettek az éj I alkotmánytervezet vitájában (APN-felvétel) I
