Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-07-03 / 27. szám
TUDOMÁNYI TECHNIKA MŰANVAGOK GVAKKRUTI f E1HASZNAIAS BAN ŰJ ANYAGOK A TÁVFŰTÉS VEZETÉKEIHEZ A távfűtésre szolgáló forró víz vezetékeit jelenleg világszerte vascsövekből készítik, melyeket megfelelő hőszigetelő anyagokkal burkolnak be. E meglehetősen költséges megoldás helyettesítésére Svédországban most széles körű kísérleteket folytatnak más anyagokkal: nagy átmérőjű vezeté kéknél üvegszállal erősített műanyagcsövekkel, a közepes átmérőjűeknél előrefeszített betoncsövekkel és a kisebb átmérőknél térhálósított polietilénből készült csövekkel. Különösen bizta*óak az eddigi kísérletek a térhálósított polietilénből készült csővezetékekkel: ezek az elvégzett kísérletek szerint 80 C°-ig megbízhatóan hőállóak, és élettartamukat ezen a hőmérsékleten 20 évre becsülik, de ha a vezetékben csak 60 C°-os víz kering, akár ötven évig is eltarthatnak. Korróziós problémák nincsenek velük, és a hőszige telést előregyártott vagy a helyszínen kiöntött poliuretán habbal lehet biztosítani. Elég rugalmasak ahhoz, hogy felcsévélve szállíthassák őket a helyszínre, és amíg a hagyományos csővezetékeket 2—6 méteres darabokból szerelik össze, a térhálósított polietilénből készült csővezetéknél elég 200 méterenként egy csőkötést létesíteni^ Mindezek következtében az ilyen távfűtővezetékek létesítési költsége 40—50 százalékkal kisebb. ÁTLÁTSZÓ MŰANYAG Az üveg helyettesítésére minden szempontból megfelelő anyag az USA-ban gyártott Le- xan. Ez a műanyag a polikar- bonátok közé tartozik, és vegyi, fizikai tulajdonságai a hagyományos építőanyagokét messzemenően meghaladják. Átlátszó és opálos kivitelben kerül forgalomba. Tulajdonságai is hasonlóak az üvegéhez, tisztán, torzítás nélkül átlátszó, színezhető, felülete kemény, karcolásnak és maratásnak ellenáll. A Lexan természe tesen törhetetlen is. A szilárdsági vizsgálatok kimutatták, hogy az üvegnél 250-szer, az akrilüvegnél pedig 30-szor erősebb. A nagyobb szilárdság mellett súlya az üvegének fele, hő- és hangszigetelő képessége pedig jobb, mint az üvegé. Egyesek műanyagból készített acéllemeznek is nevezik, ugyanis hidegen 3 cm vastagságig hajlítható, sajtolható, fúrható és fűrészelhető, bármilyen hagyományos szerszámmal. A Lexant ott használják, ahol fokozott biztonságra, rongálás elleni védelemre van szükség. Jól használható kirakatok üvegezéséhez is. A Lexan tűzfegyverek lövedékeinek is jól ellenáll, ezért bankpénztáraknál vagy olyan helyeken, ahol a fegyveres támadás lehetősége fennáll, jól felhasználható. VENTILLÁTOR MŰANYAGBÓL Ipari készülékeknél a ventillátorok lapátjainak hossza eléri a néhány méfert. Ezek a lapátok általában fémből készülnek. Egy szevero-donyecki tervezőirodában öt méter átmérőjű ventillátort szerkesztettek, a lapátok speciális polimér bevonattal ellátott műanyagból készültek. Mivel az ilyen lapátok iőval könnyebbek, mint hagyományos, fémből készült társaik, így a ventillátor kisebb zajt kelt és javítja a készülékek aerodinamikai mutatóit. Az új lapátok kőolaifeldol- gozó és vegyipari üzemekben is alkalmazhatók, mert kénhidrogén. salétromsav és más savak nem tesznek kárt benne. LÉLEGZŐ MŰANYAG A műanyagok egyik leghátrányosabb tulajdonsága, hogy nem „lélegeznek“ — ezért a cipő, kabát, kesztyű, és sok más dolog nem készíthető belőlük. E probléma megoldására szovjet kutatók a műbőrt elektromos szikrákkal kezelik. Ehhez komplex készüléket szerkesztettek. A fémből készült görgők között áthaladó műanyagszalagot sok millió elektromos szikra pásztázza át, ugyanannyi csatornát hagyva az anyagban. E nyílások a levegő számára átjárható, a folyadékok viszont egyáltalán nem képesek áthatolni rajtuk. A kísérleti berendezéssel végzett termelési próbák alapján javasolták a készülék sorozatgyártását. MŰANYAG LÁNCOK A különféle típusú láncokat igen elterjedten alkalmazzák. Ezek többnyire acélból készülnek. Számos előnyük közé tartozik a nagy teherbírőképesség, a kopásállóság, az extrém hőmérsékletek elviselése stb. Ezzel szemben az acélból készült láncoknak különféle hátrányaik is vannak, mint például a nagy önsúly, a korrózió-érzékenység, a mágneses tulajdonságok, a jó hő- és elektromos vezetőképesség, valamint az erős ütésre fellépő szikraképződés, ami robbanásveszélyes terekben jelentős veszélyforrás. A műanyagokból készült láncoknak nincsenek ilyen tulajdonságaik, viszont az acélláncokkal szemben kisebb a mechanikai szilárdságuk és korlátozottabb a hőállóságuk. A nagyobb erők átadására szánt láncszemeket első lépésben „végtelen“ üvegszálakból készítik, majd a fonadékot műgyantákkal — telítetlen poliészterekkel vagy epoxigyantákkal itatják, végül szívós, hőre lágyuló műanyagokkal, pl. po- liamiddal, polikarbonáttal, ütésálló pvc-vel vagy polipropilénnel vonják be. Az üvegszállal erősített műanyagból készült láncszemek komponenseinek térfogataránya: 60 százalék üvegszállal erősített műanyag és 40 százalék hőre lágyuló bevonóanyag. E kombináció eredményeképpen 16 kp/mm2 átlagos szakítószilárdság érhető el. szemben a szokványos acél 24 kp/mm2 és a nemesacélok 32 kp/mm2 szakítószilárdságával. A műanyagból 10 mm-es szem vastagsággal készült láncok hasznosteher/önsúly aránya lényegesen jobb mint a hasonló acélláncoké. Áramot szolgáltat az MHD-generátor A világ első magneto- hidrodinamikus generátora hálózatra kapcsolva működik. Az „MHD“ rövidítés az eddig megszokott áramfejlesztéstől eltérő elvet takar. Az MHD-generátor- ban „forró“ 2000—3000 C° hőmérsékletű ionizált gázok áramlanak erős mágneses pólusok között. Az erős mágneses tér kitéríti az elektromosan töltött gázrészecskéket az. áramszedők felé. Munkaközegként földgázt alkalmaznak. Külön előnye a berendezésnek, hogy a generátor kamrájából kiáramló gázok hagyományos hőerőmű tűzterébe vezethetők, ahol gőzt fejlesztenek a megszokott gőzturbinák részére. Az egész munkafolyamat így kétfokozatú. Míg a hagyományos erőművekben a hőenergia 41 százaléka alakítható át villamos energiává, addig a már működő MHD-generátor 50 százalékos hatásfokú, és a tervezett nagyobb berendezések hatásfoka 55—60 százalék lesz. Külön előnye a berendezésnek, hogy a kétfokozatú munkafolyamat gyorsan indítható és leállítható, tehát csúcsterhelések követésére is alkalmas. Az első kísérletek 1965- ben indultak meg a Szovjet Tudományos Akadémia Magashőmérsékletü Kutatóintézetében, 1971-ben kezdődtek meg az U-25 energetikai MHD-generátor fejlesztési munkái. A jelenlegi csúcsteljesítménye 20 MW. A TOS Trenéín vállalatban gyártott SPL 25 NC numerikus vezérlésű félautomata forgácsológép merev konstrukciójánál fogva a legbonyolultabb formák igen termelékeny megmunkálására alkalmas. A kéz-szuppo rtos, négyes vésőfejjel kivitelezett gép a munkadarabot a homlokfelületén munkálja meg. A névleges átmérő 250 mm, a legnagyobb körforgási átmérő 550 mm. Maximális forgási hossz 250 mm; négylépcsős, fokozat nélküli fordulatszám-tartománya 11,2-től 1400 ford/per- cig terjed; az előtolások hidraulikusan állítható hajtóművekkel, gördülőorsók segítségével, fokozat nélküli, 10-től 500 MM/percig terjedő tartományban történnek. Gyorsállítási helyzete 4 m/perc. A fő hajtómotor teljesítménye tirisztorszabá- lyozással 20 kW. MAKRAI MIKLÓS felvétele HOSSZÚ ÉLETŰ KENŐANYAG A volgai autógyárban új kenőanyagot próbálnak ki ipari méretekben. A kenőanyagok hosszú élettartamának alapja különleges monomerek alkalmazása. A fémfelületek között fellépő súrlódás hatására a monomerek polinterizálódnak és tartós hártyát képeznek, amely megbízható védelmet nyújt az érintkező felületeknek a kopással és a sérülésekkel szemben. Az új adalékanyagokkal készült kenőolajak 2—2,5-szer hatékonyabbak, mint az általában használt ipari kenőanyagok. Az új kenőolaj az ipari körülmények között elvégzett próbák során a legnehezebb feltételek mellett is igen hatékonynak bizonyult. HELSINKI FŰTÉSE 1977. április 26-án ünnepélyes keretek között helyezték üzembe a Hanassari ß hőszolgáltató erőművet, amely Helsinkinek, Finnország fővárosának hőszolgáltatását segíti. A két ellennyomású fűtőturbinát (teljesítményük 113, illetve 114 MW) a plzefti Skoda Művek szállította. E két gőzturbina szállítása és üzembe helyezése a Csehszlovákia és Finnország közötti üzleti forgalom legnagyobb vállalkozása volt. A turbinák hőteljesítménye 760 GJ/h, ami harmincezer lakásegység hőigényét biztosítja. HÍRKÖZLŐ műholdak A hírközlő műholdak országokat, földrészeket kötnek össze. Nagymértékben segítik a gazdaságilag fejlődő és elmaradott országokat, amikor oktatási és kulturális programok sugárzását biztosítják nagy térségekben. India, Indonézia, számos afrikai állam sokat vár az elkövetkező években a híradó műholdak működésétől. Európában több ilyen műhold-típus fejlesztése van folyamatban. Az Arab Liga számára készülő Arcomat mesterséges hold például 14 sávon sugároz, több ezer telefonkapcsolást biztosít, 20 rádió- és 2 tv-programot közvetít majd a részt vevő arab országokban. A műholdat egy NSZK-beli konszern készíti az arab országok számára. A BIZTONSÁGOS REPÜLÉS ÉRDEKÉBEN A CSA légiforgalmi társaság a Szovjetunió után elsőként üzemelteti nemzetközi járatain az IL-62 repülőgép korszerűsített változatát. Az eddigi gépekhez képest tökéletesített leszálló-automatikája van, mely kedvezőtlen időjárási viszonyok közepette nélkülözhetetlen. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy akkor is lehetséges a leszállás, ha a felhőzet csak negyven méterre van a Föld felszínétől. Kedvezőtlen leszállóhelyzetben, vagy rossz látási viszonyok közepette még harminc méter magasságból is a gép újra fel tud emelkedni. Ugyanez a berendezés veszélyes süllyedéskor, vagy ha töldi akadályt észlel — például hegyvonulatot, magas épületeket —, riasztja a gép személyzetét. Az említett korszerűsítések lényegesen növelik a repülés biztonságát. REGI IDŐK TECHNIKÁJA EREDETI KÉP ÉS SZÖVEG „Archdeakon, a hírneves léghajós és aviatikus már hosszabb idő óta foglalkozik annak a kérdésnek megoldásával, hogy a légcsavaroknak minő alakzata lehet legalkalmasabb a repülés technikája, valamint a stabilitás és a kormányozhatóság szempontjából. Ezt a kérdést Archdeakon mótorszerkezetü kerékpáron próbálja ki. A sokféle alakzaté csavar közül a képen látható formájú csavar működésétől lehet a legtöbbet várni, mert a kísérletek azt igazolták, hogy a légcsavar működésekor kezdetben a kerékpár csak szép szabályossággal kezdett szaladni, de utóbb már a kerékpár szaladása 5—10, sőt 20—30. majd hirtelen hetven és kilencven órakilométernyi sebességűvé fokozódott. Meg kell jegyeznünk, hogy a motor pusztán a légcsavarral van összeköttetésben, a kerekekre nem hat, mert azoknak a forgását a légcsavar idézi elő az által, hogy mintegy magával ragadja a kerékpárt.“ VII. 3.
