Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-08-14 / 33. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1977. AUG. 14. VASÁRNAP X/33 BRATISLAVA XXX. ÉVFOLYAM 223. SZÁM ARA 1 KORONA A ÖSTK felvétele A fejlett szocialista társadalom építésének feladataiból adódóan megnövekszik a propaganda és mindennemű ideológiai munka jelentősége, szükségessé válik színvonalának emelése és hatékonyságának fokozása. A propaganda csak akkor teljesíti küldetését, ha alkotó módon érvényesíti a lenini alapélveket. A nagyfokú kommunista eszmeiség és pártosság elve szoros összhangban áll a szükségszerűséggel: állandóan és megalkuvás nélkül harcolni minden olyan ideológia ellen, amely ellensége a marxizmus— leninizmusnak. A marxizmus—leninizmus a munkásosztály Ideológiája, s mint minden ideológia, osztályérdekeket képvisel: a munkásokét. Tehát aki a marxizmus—leninizmust támadja, a munkásosztály érdekeit támadja. Amint Lenin megfogalmazta, csak burzsoá és szocialista ideológia van, középút nincs. A szocialista ideológia bármilyen módon történő gyengítése a burzsoá ideológia erősítését eredményezi. A marxista—leninista eszmék terjesztésének, párt- politikánk népszerűsítésének legfontosabb eszköze a propaganda, amely csak akkor képes a tudományos világnézet terjesztésére, ha azt szintén tudományos alapokon végzi. Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy pártpolitikánk tudományos volta kizárólag elméleti megismerésre épül. A mi politikánk az emberek érdekeit szolgálja, az ő szükségleteikből, tapasztalataikból indul ki, ennek alapján nyeri meg és mozgósítja a dolgozókat. Tehát az elmélet és gyakorlat összhangja propagandánk alapvető feltétele. A kommunista párt joggal várja el tagjaitól, hogy ismerjék a dolgozók gondjait, szükségleteit, érdekeit, mindig a színtiszta igazságot mondják, ne titkolózzanak, ne szépítgessék a dolgokat. Lenin megfogalmazása szerint a proletariátusnak az igazságra van szüksége, ügyének mi sem árthat jobban, mint a látszólag szép, csillogó köntösbe bújtatott hazugság. Tehát propagandánkban a tudományosság és az igazságosság szorosan összefügg, a kettő feltételezi egymást. Természetesen a propaganda, mint az ideológiai murika általában, nem lehet öncélú. Feladata erősíteni dolgozóinkban a marxista—leninista meggyőződést, megnyerni őket a kommunista párt politikájából adódó feladatok teljesítésének. Ogy, ahogy ezt a XV. pártkongresszus megfogalmazta: „A politikai nevelőmunka bonyolultsága megköveteli, hogy a pártszervek és -szervezetek biztosítsák az eszmei ráhatás összes eszközeinek koordinált tevékenységét, hogy a mindennapi életben összekössék a konkrét feladatokkal, az összes szakaszon kifejtett politikai-szervező tevékenységgel.“ Vizsgáljuk meg egy konkrét példán, melyek is azok az idézetben említett összes eszközök. Nemrégiben a CSKP KB Titkársága is megtárgyalta a délPROPAGANDA LENINI ALAPELVEKEN morvaországi kerületi pártbizottság jelentését azon ismeretekről és tapasztalatokról, melyeket a dolgozók körében végzett aktuális politikai agitáció terén szerzett. A kerületben a politikai agitáció tartalmát a jelenlegi időszakban a CSKP XV. kongresszusának határozatai, a CSKP Központi Bizottságának legutóbbi ülései és a kerületi pártkonferenciák szabják meg. A megvalósítás mindenekelőtt az éves tervvel kezdődik, melyet a kerületi pártbizottság dolgoz ki, s melyben megjelölik a politikai agitáció tartalmát illető legfőbb pontokat, majd még külön lebontják az iparra, a mezőgazdaságra és a lakhelyekre vonatkoztatva. A propagandamunka nem lenne elég hatásos a dolgozókkal való személyes kapcsolatok nélkül. Ennek egyik fontos feltétele — s ezt kiemeli a jelentés is —, az, hogy minden pártalapszervezetben állandó agitációs csoport működjön. Fontos szerepe van az agitátor személyének s úgyszintén az állandó agitációs központok működésének, melyek az agitátorok felkészítését nagyban elősegítik. Itt kell zárójelben megjegyeznünk, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkahelyi és a lakóhelyi agitációs központok tevékenysége eltérő — de ez jellegükből adódóan természetes is. Nagy horderejűk van a kerületben az agitációs napoknak, ezeket 1972 óta rendezik meg. Az agitátorok felkeresik a családokat a lakóhelyükön, a munkahelyeken összehívják a kollektívákat. Ezáltal — többek között — a pártszervek további ismereteket szereznek a dolgozóknak a párt politikájával kapcsolatos nézeteiről. A politikai agitáció több más formájáról is hasznos tapasztalatokra tettek szert. Legalább címszavakban említsük meg a legfontosabbakat. A szemléltető agitáció különböző formái: kis szemléltető agitáció (faliújságok, falragaszok stb.j, nagy szemléltető agitáció (a monumentális művészet különböző formái, nagy politikai panelek stb.j, a legjobb dolgozók arcképcsarnoka, a forradalmi hagyományok termei és sarkai, munkásmozgalmi múzeumok és így tovább. A munkakollektíva aktív nevelő erő, s ezt a politikai agitációt végző elvtársak sem hagyták figyelmen kívül. Rámutattak, hogy az agitációt differenciáltan kell végezni az egyes termelési ágazatok között, hiszen eltérőek a feltételeik is. A módszerek ilyetén körültekintő megválasztása a minőség javulásához vezet. A gépipari üzemekben például az ágazat kulcs- fontosságából indulnak ki. A mezőgazdaságban a politikai agitáció a gabona és más élelmiszerek termelésében való önellátás elérését, az állatok hasznosságának növelését célozza. Ebben az ágazatban nagyon fontosnak tartják a szemléltető és a személyes agitációt, s fejlesztése érdekében versenyt hirdettek a vállalatok között. Az építőiparban, ahol a politikai agitáció kibontakoztatását nehezíti az egyes munkahelyek szétaprózottsága, főként a személyes agitá- cióra helyeznek súlyt, közvetlenül a munkakollektívákban. A kerület kommunistái, propagandistái tehát tudatosították, hogy az ideológiai munka hatékonyságát elsősorban az emberek gondolkodási, cselekvési módjában lehet lemérni. Ha szavaink és tetteink egységet alkotnak, az emberek megértik, magukévá teszik és tudatosan megvalósítják politikánkat. Ez a párt és a nép egységének egyik döntő feltétele MALINAK ISTVÁN
