Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1977-08-14 / 33. szám

VASÁRNAP 1977. augusztus 14. A NAP KEL — Nyugat Szlovákia: 4.41, nyug­szik 19.10 Közép-Szlovákia: 4.32, nyugszik 19.01 Kelet-Szlovákia: 4.23, nyugszik 18.15 órakor A HOLD kel — 04.07, nyugszik 18.24 órakor NÉVNAPJUKON SZERETETTEL KÜSZÜNTJÜK MARCELL — MOJMÍR nevű kedves olvasóinkat 1777-ben született Hans Christian OERSTED dán fizikus, a mágnesesség és elektromosság kutatásán nak úttörője (+ 1851) • 1867-ben született John GALSWORTHY Nőbel-díjas angol irő |t 1933). AZ ÜJ SZÓ JÖVŐ vasárnapi SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL AzSZKP szociálpolitikája Irta: V. Gyanyikovszkij, a közgazdasági tudományok doktora Tízévesek a hármas ikrek Kovács Elvira írása Kutatóárok a Kiskukoricásban Hajdú András riportja Sevcsenko és a magyarok Mikulás Nevrly jegyzetei Mandragora Hajnóczy Péter elbeszélése Rácz Olivér versei Autósok, motorosok Humor BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Mindennapok gyakorlata Minden kornak megvannak a divatos kifejezései. Ma például egy gyárban vagy földmfivesszövetkezetben is csak ritkán zaj­lik le gyűlés anélkül, hogy szóba ne kerülne a tervszerűség, az ésszerű irányítás. Ez csak dicséretes lebet, addig, amíg át nem esünk a ló másik oldalára, s az apróbb, mindennapi prob­lémák gyors megoldása helyett ügyet csinálunk a dolgozók­ból, s a már említett fogalmakat hangoztatva vívunk szélma­lomharcot. Meg merem kockáztatni a kijelentést: az ésszerű­ség sok esetben egyenlő — mint mondani szokás — a józan, paraszti észjárással. Ma a kötelezettségvállalások és munkaversenyek idejét él­jük. Minden járásban vetélkednek a falvak, hogy bol végez a lakosság több társadalmi munkát. Nos, a képlet látszólag egyszerű: ahol többet építenek, szebbek a lakóházak, korsze­rűek az üzletek, ott aktívabbak az emberek, jobban szervez és irányit a bnb meg a pártszervezet. Csakhogy... Például néhány évvel a nagy, 1965-ös árvíz után — amikor a rossz emlékek feledésbe merültek — egy új mondás szüle­tett a Csallóközben: Házat hozott neki az árvíz! Igen, az árvíz sújtotta falvakat országos összefogással építették újjá, nem egy községben készült el néhány hónap alatt az fij iskola, művelődési otthon, üzletház stb. A paradoxon — és jó, hogy Így van —: a szerencsétlenül járt község megelőzte a szeren­cséset. Már most természetes, bogy a „szegényebb“ faluban, ahol még mindig öreg épületben vannak az üzletek, ahol ha egy bemegy, kettőnek ki kell jönnie a kenyérboltból, sokkal nehe­zebb dolga van a pártszervezetnek és a hnb-nek az egyéni kötelezettségvállalások, a faluszépitési akciók megszervezése­kor. Itt van szükség arra a bizonyos ésszerűségre. A lakosok mnnkakedvét olyan létesítmények építésénél kell kihasználni, melyek a legégetőbb gondokat oldják meg. Mert hiába szép a park vagy zöldövezet, ha az üzlet fala salétromos, hiába kerítik be a sportpályát akkor, ha a falu nem kapja meg időben a friss kenyeret. Hiába — Írtam jobb kifejezés híján. Nem a kerítést és a szükséges parkokat kifogásolom. Viszont van elsőrendű és másodrendű probléma — és ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Elismerem, vannak helyzetek, amikor embernek kell lennie a talpán annak a vezetőnek, aki képes ügy intézkedni, hogy a fala is elégedett legyen vele, „jó“ maradjon a járáson is, és a ma sürgősen megoldásra váré fel­adatot ügy oldja meg, hogy egyűttal a távlati fejlesztés szol­gálatába is tudja azt állítani. Mert ha egy üzletházra van szüksége a községnek, de kevés a keret, s ezért csak egy ravatalozót építenek, mondvón, leg­alább befogják a falu száját, az félmegoldás, akkor is, ba kell a ravatalozó. Sok esetben azon múlik, merünk-e belevágni a dologba, bizunk-e a lakosok segítségében, a szövetkezet, vagy más üzem támogatásában. Van rá példa, hogy egy óvo­dánál a Z-akcióban többet dolgozott le egy falu mint a 30 szá­zalékot. Befejezésül: az ésszerűség fogalmát kibővfteném a merész­séggel, alkotókészséggel, rátermettséggel, a közösségbe vetett bizalommal. Ogy érzem, ezeknek sok közük van a mindenna­pok gyakorlatához. AN KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Hárman a kapuban Tizek? Tizenegyek? Vagy talán tizenkettők? Minden bizony­nyal pár év múlva a jelenlegi „kilencek“ elnevezés helyett igy fogjuk népszerű nevén emlegetni a Közős Piacot. A három új tagjelölt: Görögország, Portugália és Spanyolország. Az utóbbi a napokban nyújtotta be hivatalos belépési kérelmét a brüsszeli bizottsághoz. Annyi bizonyos, hogy a Közös Piac ajtói nem nyílnak meg egykönnyen a kopogtatók előtt, hónapokig is eltarthat a körül­mények mérlegelése, de nem kétséges, hogy az említett három ország pár éven belül tagja lesz a Közös Piacnak. Mindhárman mielőbb be szeretnének lépni, de mindenekelőtt Görögország sürgeti ezt, arra hivatkozva, hogy már több mint 10 éve társult tagja a Közös Piacnak. Aligha tévedünk, amikor azt állítjuk, hogy Spanyolország kérelmét hagyják jóvá első­ként. Ezt több tény is indokolttá teszi. A hármasból mindenképpen Spanyolország a legfontosabb a Közös Piac számára. Ez a három ország közül a legnagyobb, legnépesebb és gazdasági ereje is nagyobb az előző kettőénél. Spanyolország stratégiai fontosságú földrajzi fekvése is amel­lett szél, hogy előnyt élvez Görögországgal és Portugáliával szemben. A Földközi-tenger bejáratánál fekszik, és ez a körül­mény jól jön nemcsak a Közös Piacnak, hanem a NATO-nak is. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a közöspiaci tagság elnye­rése csak első lépés lenne, melynek eredményeképp a madridi kormány szorosabb szálakkal kötődne a nyugati nagytőkéhez. További lépésként következne — Madridban, sőt Brüsszelben sem titkolják ezt — Spanyolország csatlakozása a NATO-hoz. Nyilván Spanyolországra gondoltak NATO-körökben, amikor a közelmúltban egy magas rangú NATO-szóvivő közölte, hogy szükség van a NATO déli- mediterrán szárnyának megerősíté­sére. Ezért egyértelműen leszögezhetjük, bogy ha a Közös Piac vezető köreiben rövidesen igent mondanak a spanyol tag­felvételre, akkor ezt elsősorban nem gazdasági, hanem politi­kai és stratégiai meggondolásból teszik. A múlt héten történt hivatalos spanyol tagfelvételi kérelem benyújtását követően egymás után láttak napvilágot a tagorszá­gok véleményei a spanyol tagságról. Ezek az állásfoglalások aszerint oszlanak meg, hogy az illető országot mennyire érinti Spanyolország esetleges csatlakozása. Genscher nyugatnémet külügyminiszter csakúgy, mint a londoni kormány, támogatta a spanyol belépési kérelmet. Merőben más viszont a lapok véleménye és az általános hangulat a két országban. Az angol Times például borúlátóan figyelmeztetett arra, bogy a spanyol belépés következtében Nagy-Britannia minden bizonnyal ke­vesebbet kap majd a közös regionális fejlesztési alapból. Az NSZK sajtója viszont attól tart, hogy az olcsó spanyol munka­erő beáramlása tovább növeli a munkanélküliséget az ország­ban. A franciák főleg az olcsó spanyol mezőgazdasági termé­kek konkurenciájára számítanak, és ezért nem fogadnák nagy lelkesedéssel Spanyolország tagságát. A spanyol csatlakozási kérelmet Simonét belga külügymi­niszter a Közős Piac Miniszteri Tanácsának soros elnöke szeptemberen terjeszti a Tanács elé, majd a Végrehajtó Bi­zottság által kijelölt szakértők alakítják ki a közösség hiva­talos álláspontját. P. VONYIK ERZSÉBET ESEMÉNYEK KÉPEKBEN Gustáv Húsúk, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök hét­főn Lányban Lubomír Strougalnak, a CSKP KB elnökségi tag- fának, szövetségi miniszterelnöknek, Jan Barylnak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a KB titkárának és Josef Nágr szövet­ségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a jelenlé­tében fogadta az SZSZK pár- és állami küldöttségét. Jozef Le­nárt, a CSKP KB elnökségi tagja, az SZLKP KB első titkára, a küldöttség vezetője jelentést tett Husák elvtársnak arról, hogy az SZSZK mezőgazdasági dolgozói hétfőn 100ß százalékra tel­jesítették a gabonafelvásárlást tervet. Felvételünkön: átadják az aratási koszorút Husák elvtársnak (Felvétel: CSTKj A Bratislava melletti Kamennlj Mlynben vasárnap ünnepi nagy­gyűlést tartottak, amely a nemzetközi szövetkezeti nap záró­akkordja volt. A nagygyűlésre a neutronbomba elleni nemzet­közi méretű tiltakozás hete támogatására került sor. A béke­ünnepséget színes műsor tette gazdagabbá (Felvétel: CSTK — St. Puákág) Ciprus lakossága hétfőn végső búcsút vett Makariosz érsek- elnöktöl. Felvételünkön a nicoslai gyászmenet látható (Felvétel: CSTK — ZB) E heti karikatúránk Éljen a neutronbomba! —Hát nem nagyszerű? Ez csak az embereket semmisíti meg! (San Francisco Examiner)

Next

/
Oldalképek
Tartalom