Új Szó - Vasárnap, 1977. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1977-07-31 / 31. szám
ÚJ szó / VI I. 31. — Hát, aki — hogy többet ne mondjak —, tíz év óta nem járt a falunkban, nehezen ismerne rá. Egyre-másra épülnek át a házak, szaporodnak az újak. Vagy itt van például a patak. A falu közepén folydogál, kettészelve a főutcát, s öt évvel ezelőtt még olyan volt a partja, mint az őserdő. Akkor szabályoztuk, azóta a fiatalok tartják rendben. Ebben az ötéves tervidőszakban új művelődési ház épül, aszfaltozzuk az utakat. A közelmúltban új villanyvezetéket építettünk, a hatodik ötéves terv folyamán bevezetjük a vízvezetéket a faluba, idős polgáraink számára nyugdíjasotthont tervezünk. A következő ötéves tervben egy szolgáltatóházat is szeretnénk építeni, mert az igények nálunk is nőnek — sorolja a jelentősebb dolgokat a hnb elnöke. — A fiatalok a falufejlesztésbe is bekapcsolódnak, mindenütt ott vannak, ahol tennivaló akad. Közösségi munkájukról pedig elég, ha annyit mondok, hogy 1976-ban megkapták az SZLKP Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját. — Ez tehát azt jelenti, hogy Szlovákia legjobb ifjúsági szervezete működik a faluban — fordultunk Mag Jánoshoz, aki a 64 tagú SZISZ-szervezet elnöke. — A vörös vándorzászlót az 1975-ös mozgalmi év értékelése alapján kaptuk, de tulajdonképpen ötéves munkánk gyümölcse. 1971-ben alakult meg szervezetünk, s 1975-ig állandóan felfelé ívelt a tevékenységünk. — És azóta? — Azóta? Egy kicsit megtorpantunk. — Bent már nincs senki, de az elnök itt lakik nem messze — igazítottak útba bennünket a helyi nemzeti bizottság ■előtt. — Rendszerint csak későn este vetődöm haza, ma Rimaszombaton jártam, azért nem találtak már az irodában — mentegetődzik Urbán László, a hnb elnöke, pedig már jól bentjártunk a délutánban, amikor otthonában felkerestük. — Csakugyan sok nálunk a fiatal — -erősíti meg a hallottakat. — A 830 lakos 45 százaléka 20—30 éves. De hogy ne csupán ilyen száraz számot mondjak: 1971-ben építettünk egy óvodát, akkor kb. 18 gyerekre méretezve. Ma 30 óvodást „szorítunk be“ ide, de még így sem jut hely minden igénylőnek. Erre az ötéves tervidőszakra egy új óvoda építését is beütemeztük. Mi vonzza haza a fiatalokat? Elsősorban a szövetkezet. Jól működik, évről évre fejlődik, helyben biztosít megélhetést. A tagság átlagos életkora 27—28 év. Pölhös Károly, az elnök is fiatal ember. Ö sem sőregi, máshonnan került ide. Az ő érdeme is, hogy a fiatalokat vonzza a szövetkezet. — Engem tulajdonképpen a szövetkezet elnöke csábított haza — folytatja Urbán László gondolatát Mag János, a szövetkezet fiatal technikusa. — Losoncon végeztem el az építőipari szakközépiskolát, s ott is kezdtem dolgozni. Aztán, amikor a szövetkezetben nagyszabású építkezés kezdődött, az elnök nyezet, a közösségi élet, a falu fejlődése, az emberek közötti viszony, és így sorolhatnánk tovább. Vagy úgy is mondhatom, hogy nem fejlődtünk tovább. — Mi ennek az oka?-— Ami minden falusi ifjúsági szervezetnek a gondja. Egymás után férjhez mentek és megnősültek a tagok. S valahogy aztán már mintha nem lennének fiatalok. A fiúk még csak-csak, de a lányok már lényegesen nehezebben mozgathatók. A tánccsoportunk például éppen ezért szűnt meg. Megbénult a színjátszó csoport tevékenysége is. Azelőtt két színdarabot is betanultunk egy évben. Persze, ez nem azt jelenti, hogy most már nem csinálunk semmit. Ezzel azt akarom érzékeltetni, sokan nemrég kerültek a szervezetbe, csupán harminc százalék maradt az alapítókból, bizonyos fokig tehát újból kell kezdeni az egészet. — Mi a titka, hogyan lehet összefogni, megmozgatni egy egész falu fiatalságát? — Jó szervezéssel. Nemrégiben például szénát kellett begyűjteni szombaton. Kihirdettük a fiataloknak, de reggel a vezetőség két tagja motorbiciklire ült, s végigjárta a tagságot: ébresztő, dologra! Mert ha este sokáig nézték a tévét, esetleg megfeledkeztek ígéretükről. így még azok is eljöttek, akiknek kis gyerekük van. Elhozták a gyerekeket is, s egy lány felcsapott óvó néninek, vigyázott rájuk. — Jól felszerelt klubunk, 4500 kötetes községi könyvtárunk van, így szórakozni, művelődni is tudunk, s ha az új művelődési ház elkészül, lehetőségeink tovább bővülnek. Aki pedig a város után vágyik, annak sem kell messzire mennie, Losonc pár kilométernyire fekszik. Majdnem minden második házban van autó, így a távolság nem akadály. Közel van a város, de az embereket egymástól elszigetelő hatása ide, a Bagolyvár alá még nem ért el. A sö- regiek büszkék falujukra, s arra, hogy ide tartoznak. A múlt emlékét nemcsak a régi várrom, de egy-két nép szokás is őrzi. Egy-egy lakodalom még faluszámba menő esemény. Ilyenkor összegyűlnek a baltások (a legényekf lesőbe, menyasszonytáncoltatásra. S ott, ahol mindenki mindenkit ismer, mindenki mindenkit köszönt, ilyen, az idegen szemében esetleg apróságnak tűnő esemény is fűszerezi, szebbé teszi a hétköznapokat, s a helyhez kötődés kicsi, de erős kapcsa lehet. FLÚRIÁNNÉ M. MARTA rábeszélt, jöjjek haza építésvezetőnek. S nem bántam meg, hogy meghallgattam. (A legmodernebb bútorokkal berendezett szobában ülünk, a ház előtt autó parkol, pedig Mag János még 30 éves sincs. Nemrégiben nősült, pár hónapos kisfiú büszke édesápja.) A szövetkezetben nemcsak jó munka- lehetőséget találnak a fiatalok, hanem segítséget kapnak saját, önálló életük megalapozásához Is. Ha tíz év ledolgozását vállalják, 65 000 korona kölcsönt kapnak a szövetkezettől. Ilyen plusszal kezdeni az életet, már nem csekélység. A munkakörülmények is jók a sőregi szövetkezetben. 1200 hektáron gazdálkodnak, 23—24 millió korona az évi teljesítményük, öt év óta 200 hektáron gyümölcsöt és szőlőt termesztenek. A falu dimbes-dombos határa beváltotta a hozzá fűzött reményeket, s ma már virágzik ez az üzemág is. Állattenyésztésük szintén jó. Koca- neveldéjüket törzstenyészetté nyilvánították, egy ezer férőhelyes farmon pedig hízó bikákat tartanak. — A farm három — egyenként 250 férőhelyes — épülete már elkészült. A negyedik most épül. Az új farmon négy ember gondoz majd ezer állatot. Érthető hát, hogy fiataljaink az állattenyésztéstől sem húzódoznak — magyarázza Mag János. A szövetkezetnek nemcsak a tagsága, a vezetősége is fiatal: a 23 tagú szövetkezeti vezetőség tagjai, négy kivételével, 33 éven aluliak. — Szövetkezetünk gondoskodik az utánpótlásról. Nemcsak a falubelieket tartja itthon, hanem idegenből is hoz fiatalokat. Ösztöndíjjal még a főiskolán leköti őket. Ma már nyolc fiatal mérnök dolgozik nálunk. Mag János tői (FÜakovo) pár kilométerre fekvő faluba. Mi más „nevezetességet“ hallottunk róla Losoncon (Luéenec), a járási székhelyen: azt, hogy Sőreg a fiatalodó községek közé tartozik, azaz, innen nem mennek el a fiatalok, hanem — ha elmentek — visszatérnek, sőt olyanok is akadnak, akik új lakosként itt telepednek le. Mi az a vonzerő, ami visszahozza, maradásra készteti •őket? Ez azonban csak a kérdés anyagi oldala. Fontos, de az elégedettséghez távolról sem elegendő. A hétköznapokba sok minden más is beletartozik: a kör Urbán László — Kölyökkoromban mindig a környéket Jártuk. Legjobban a Bagolyvár vonzott bennünket. De sokszor megmász- tuk a legmeredekebb sziklaoldalt isi Ma már nehezen csinálnám meg. Majd a fiam, mert a gyerekek ma is olyanok, mint mi voltunk. Ök is mindig a Bagolyvár környékén csellengenek. — Az öregek szerint a Bagolyvár valamikor betyártanya volt. Állítólag alagút kötötte össze az Ajnácskői és a Pogányvárral. Ma már jóformán csak egy szikla emlékeztet rá, s valóban csak a baglyok tanyája. A Bagolyvár, azaz a festőién szép bazalt sziklakúp a vár maradványaival, Sőreg (SuríceJ község nevezetessége. A falu lakói büszkén beszélnek róla, mutogatják, de nincs is rá szükség, mert mágnesként vonzza az arra járó idegen tekintetét. Mi is megcsodáltuk, habár nem e célból mentünk a FülekKICSI EROS KAPOCS Gyötawes György fátvételei
