Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-01-23 / 4. szám

számítógepek az irányításban Sokat olvashatunk, hallhatunk arról, hogy a számítógépek miként hasznosíthatók egy-egy termelési vagy irányítási szakaszon. Ezek a bo­nyolult berendezések a legkülönbözőbb iel- adatok elvégzésére Is képesek. Az iparilag fej­lett országokban, így hazánkban is egyre na­gyobb szükség van a számítógépek „tudásá­nak“ ésszerű, hatékony kihasználására. A ter­vezett irányításnak szükséges velejárói a kü­lönböző információk, amelyek mennyisége ál­landóan növekedik. Az információk és adatok tárolásában, feldolgozásában, a termelési fo­lyamatok irányításában pedig a legjobb segítő­társ a számítógép, amelyekből Szlovákiában is egyre több van. A közelmúltban Július Pavlis mérnök, fejlesztési és műszaki miniszterhe­lyettes és több vezető számítástechnikai szak­ember sajtóértekezleten számolt be arról, hogy hol tartunk az automatizált irányítási rend­szerek kiépítésében, s a 6. ötéves tervidőszak­ban melyek az e területre kitűzött legfonto­sabb feladataink. Az automatizált irányítási rendszerek bővíté­sének és fejlesztésének szükségességét az 1976-r-1980-as évekre kitűzött gazdasági irány­elvekben is lefektették, s ez is a feladat fon­tosságát bizonyítja. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy az automatizált irá­nyítási rendszerek kiépítésénél nagyon sokat jelent — s úgyszólván az egyetlen járható út — az összehangolt nemzetközi együttműködés. A szocialista országok keretében ezt az együtt­működést a Számítástechnikai Kormányközi Bi­zottság befolyásolja ezen a területen a kutató- és a kísérleti intézetek tevékenységét, s ezzel a szocialista országok keretében jelentősen hozzájárul a számítástechnika egyesítéséhez is. Hazánkban a Szövetségi Műszaki és Beruhá­zásfejlesztési Minisztérium, a CSSZK és az SZSZK Fejlesztésügyi és Műszaki Minisztériu­mával közösen kidolgozta és meghatározta az automatizált irányítási rendszerek kiépítésé­nek egységes módszereit. A módszertani uta­sítások meghatározásánál a szovjet tapaszta­latokat vették figyelembe. Szlovákiában az au­tomatizált irányítási rendszerek fejlesztése szerves részét alkotja az ilyen irányú országos fejlesztési programnak. A legfontosabb és leg­sürgősebb feladatok megoldására használják fel majd a kiépített rendszereket. A tervek szerint a 6. ötéves tervidőszakban Szlovákiá­ban 195 automatizált irányítási rendszert való­sítunk meg, amelyeket többek között a kö­vetkező területeiken fognak majd alkalmazni: a technológiai folyamatok irányítását végzik majd a számítógépek segítségével a trnavai Tatrasklo vállalatban, a Kysucké Nővé Mesto-i Gördülőcsapágygyárban, a Dunajská Streda-i (Dunaszerdahelyl) Cukorgyárban és a Záhoríe Kombinátban. Ezeknek a vállalatoknak a so­rát fokozatosan újabb ipari, illetve mezőgazda- sági vállalatokkal egészítik ki. Az automati­zált Irányítási rendszereket a gazdasági irányí­tás valamennyi fokozatán, így a termelési- gazdasági egységekben is alkalmazzák maid. Az ágazati szintű automatizált irányítási rend­szereket egyebek között a Szlovák Statisztikai Hivatal, a Szlovák Tervbizottság és az SZSZK különböző minisztériumai feladatainak megol­dásakor hasznosítják. Az 1976—80-as években Szlovákia 188 számí­tógéppel, ebből 130 hazai gyártmányúval gaz­dagodik. A számítógépek döntő része az egy­séges számítástechnikai rendszer 3. generáció­jába tartoznak majd, melyek lényegében meg­felelnek a jelenlegi világszínvonal követelmé­nyeinek. A tervek szerint a 6. ötéves tervidő­szak második felében bevezetik az úgynevezett „negyedfél“ generációjú számítógépeket, ame­lyek fejlesztésén jelenleg dolgozunk. Ezek a számítástechnikai berendezések minden tekin­tetben nagyobb teljesítményűek lesznek az ed­digieknél, s programozásuk is egyszerűbb lesz. A felsoroltakon kívül a 6. ötéves terv­időszak utolsó évében a kis teljesítményű elektronikus számítógépek felszerelésére is sor kerül, amelyek elsősorban a technológiai folyamatok és a számítástechnikai hálózatok irányításában kapnak majd jelentős szerepet. Számítógépeinknek körülbelül 86 százalékát az automatikus irányítási rendszerben alkalmaz­zák majd, a többit pedig a tudományos-mű­szaki számítások elvégzésénél. Körvonalakban ennyit számítástechnikánk, pontosabban automatizált irányítási rendsze­rünk további bővítéséről. Tény, hogy azok a milliók, amelyeket ennek a területnek a fej lesztésére használunk fel, csak akkor térülnek vissza a legrövidebb időn belül, ha hozzáértő szakemberek állnak a számítógépek mellett. Szlovákiában a 6. ötéves tervidőszak végén 15 000 szakképzett dolgozóra lesz szükség a számítógépek kezeléséhez. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban Szlovákiában körülbelül 5000-rel kell növelnünk a szakképzett dolgozók számát. Csak alapos felkészüléssel érhetjük el a számítástechnikai berendezések hatékony és sokoldalú kihasználását. PÄKOZDI gertrüd Moszkva mellett, a Be- lij Raszt elnevezésű elekt­romos alállomásnál szuper- nagy feszültségű távveze­ték-kutató központot létesí­tettek. Itt vizsgálják ki a jövő elektromos energia szállítóinak, az 1500 kilo­volt feszültségű egyenára­mú és az 1150 kilovolt fe­szültségű, váltakozó áramú elektromos távvezetékek mintapéldányait. Az 1150 kilovoltos elekt­romos távvezeték kísérleti területének hossza 1170 mé­ter. Itt minden berendezést alapos vizsgálatnak vetnek alá. A váltakozó kereszt­metszetű vezetékeket külön­böző anyagokból készítet­ték. A szakemberek most azt tanulmányozzák, hogy milyen vezetékek a legal­kalmasabbak a végleges üzemeltetéshez. MÜANYAG-MÄRVÄNY HOMLOKBURKOLAT A természetes zúzott kő, különösen a márvány, igen dekoratív hatású épület­homlokzati burkolóanyag. A fény és az árnyék váltako­zása, a sokszoros fénytörés az egészében nyers hatású felület apró kődarabkáin optikailag kedvező hatású összképet eredményez. Ed­dig ilyen felületet csak be­tonba ágyazással, az épít­kezés színhelyén lehetett kialakítani. Az NSZK-beli BASF cég új burkolóanyagot fejlesz­tett ki. a Polydet lemezt. A burkolólemez hordozóréte­ge üvegerősítésü poliészter, a Palatal, amelyre márvány­zúzalékból álló díszitőréte- get hordanak fel gyárilag. A Palatal réteg vastagsága mindössze 6—7 mm, amely­re a gyanta megkeményedé- se előtt 5—7 mm szemcse­nagyságú, fehér, zöld, vörös vagy antracit szfnü már­Szupernagy feszültségű vezetékek ványdarabkákat dolgoznak be. A két anyag igen sze­rencsésen kiegészíti egy­mást: a márvány dekoratív külső felületet, a poliészter- gyanta ütésbiztonságot, nagy mechanikai szilárdságot kölcsönöz a lemeznek. Ez vékony és könnyű lemez Kialakítását testei lehetővé. A 14 mm vastag lemez sú­lya mindössze 18 kp/m2. A burkolatot fa, azbeszt- cement, vagy alumíníumprr fii hordozó vázszerkezetre lehet felerősíteni. A szállít­ható táblaméret 3000 X1250 mm. A lemezt a helyszínen kézi körfűrésszel vágják a kívánt méretekre. A Polydet nehezen gyűlő építőanyag, az érvényes épitési szabály­zat sfcerint normál magas épületek burkolására alkal­mazható. INDIA Űrkutatási programjai Az 1976—1977-es költség- vetés űrkutatási célokra összesen 411 millió rúpiát irányzott elő Indiában. Ez jelentős összeg e fejlődő ország gazdasági viszonyai­hoz mérve. Milyen progra­mokat hajtanak végre az elkövetkező években rész­ben ebből az összegből? 1978 elején szovjet raké­ta állítja pályára a földi erőforrásokat kutató indiai mesterséges holdat. A SITE program keretében 5000 in­diai falu számára biztosit közoktatási televíziós adást az ATS 6. amerikai hírköz­lő műhold. A STEP (Satel­lite Telecommunication Ex­perimental Project) során a német—francia Symphonie mesterséges hold rendszerét tanulmányozzák az indiai kutatók. A nyolcvanas évek­ben saját erőből szeretné­nek hírközvetítő holdakat konstruálni; ezt készíti elő a STEP program. Az APPLE (Ariane Pasen- ger Payload Experiment) program során közös euró­pai fejlesztésű Ariane-raké- tákkal lőnek fel az indiai­ak kisebb terheket a világ­űrbe. Ezzel a programmal az indiai INSAT hírközlő hold 1985-ös fellövését ké­szítik elő. Tovább folyik az SLV 3. nemzeti rakéta fejlesztése. Ezzel 1978-tól 40 kg súlyú, kisebb holdakat lesznek ké­pesek 400 km magasságban keringési pályára állítani. A közeljövőben megkezdi működését Indiában az el­ső rakétaüzemanyaggyár, ahol a rakéták, gyártására szilárd tüzelőanyagot állí­tanak elő. A LEGGAZDAGABB BANK A Szovjetunióban az intéze­tek és a vállalatok felfedezé­sei és újításai a mindenki ál­tal hozzáférhető információ­bankokba kerülnek és ott min­den anyagi ellenszolgáltatás nélkül az érdeklődők rendel­kezésére bocsátják őket. A Referat—2 információs rendszer Az egyik ilyen bank a Refe- rat-2 integrált információs rendszer. Ez egyrészt az állami műszaki-tudományos informá­ciós rendszer, másrészt a Szer­számipari Minisztérium auto­matikus irányítási rendszeré­nek, az ASZÚ—Pribor-nak szer­ves része. Az ilyen bankok létrehozá­sának több oka van. Mindenek­előtt a minisztérium nem akar­ta, hogy tervező szervei „felta­lálják a spanyolviaszt“, ami gyakran előfordul a tudomá­nyos kutatás területén. A köz­zétett információs anyagok mennyisége azonban 6—7 év alatt megkétszereződik, s eb­ben az irodalom-áradatban rendkívül nehéz megkeresni az egyszer már megtalált ered­ményt. A mai feltételek között a szervezéstechnika és a közlés korszerű eszközei lehetővé te­szik a gyors áttekintést. A szerszámgyártók információs bankja, ahol a világ minden ré­széről érkező ötleteket és ada­tokat tárolják, csak néhány szobát foglal el. Az informá­ciós központ egész személyze­te mindössze tíz ember. Az adatfeldolgozók legnagyobb eredménye a készlet bővítésé­nek központi megoldása. A hank betéttulajdonosai — több tucat bázislntézet — felelősek 2—3 szűk tudományterület ada­tainak beküldéséért. A forrásmunkák tartalmát a referátumlapok nagyon tömö­ren tartalmazzák. Ezek száma már több mint 750 ezer. Elol­vasásukhoz, ha mindegyikre csak egy percet számítunk, egy embernek 7 évre lenne szük­sége. Ez valóban óriási infor­mációhalmaz. A tároló haszná­latánál a megrendelő kérését először lefordítják a gép nyel­vére. A gép kiadja az utasítást, és egy mechanikus kar kike­resi a szükséges tárolóblokkot. Ezt kihúzza a sorból, a fémuj- jak a blokkot a fotoszámláló- hoz vezetik és megkeresik a szükséges referátumot tartal­mazó filmkockát. Átmásolják egy tekercses filmszalagra, majd a mechanikus kar a blokkot visszateszi a helyére. Az egész művelet mindössze tíz másodpercet vesz igénybe. Az automatikus előhívás után a film az elektrografikai má­solóberendezésre kerül, mely a referátumot eredeti nagyság­ban, közönséges papíron adja ki. Ezt kapja meg a megren­delő. Különleges esetekben az információt képtávirón vagy távgépírón továbbítják. A köz­pont dolgozói naponta több mint 500 000 másolatot készíte­nek. A Referat-rendszpr első sorozatának befektetései egy év alatt megtérültek. Kis változtatással 25 minisz­tériumban és hivatalban vezet­ték be ezt a rendszert. A tá­roló prototípusa 1975-ben mint­egy 20 000 megrendelést telje­sített, esetenként néhány évvel ezelőtti információra vonatko­zót is. Percenként 1300 sor A rendszer második sorozata 5—6 szorosára növelte a telje­sítményt. Számítógépe lehetővé teszi, hogy memóriaegységébe a referátum teljes szövegét be­táplálják, és így nincs szükség a mikrofilmezésre. A gép a megrendeléstől függően akár az egész dokumentumszöveget, akár csak a szükséges adato­kat is tudja közölni, tehát a szakembernek nem kell a tel­jes szöveget elolvasnia. Az au­tomatikus kiirószerkezet 1300 sor/perc sebességgel jelenteti az információkat. A rendszer gazdasági hasz­na meghaladja az évi 6 millió rubelt. De semmilyen pénzzel nem mérhető a munkában be­következett minőségi változás, az, hogy a megrendelő saját dolgozószobájából, a központ­tól több kilométerre összeköt­tetésbe léphet a géppel és ki­választhatja a szükséges anya­got. Megrendelésre bármely dokumentum megjelenik a rendszerhez tartozó televízió képernyőjén, és ha szükség van rá, azonnal elkészül róla a másolat is. A Referat—2-nek szerkesztői- kiadói alrendszere is van. A gép utasítására egy filmszedő­automata a memóriaegységébe táplált információkat fénysze­dett hasábokká alakítja át. A nyomdai betűkkel „szedett“, szerkesztett anyagból összeál­lítják és egybefűzik a brosúrá­kat, újságokat, gyűjteményes kiadványokat. A kiadás ideje így jelentősen csökken, és ja­vul a kiadványok minősége is. A leggazdagabb szovjet bank most az összes szocialista or­szág bankjává válik. PAVEL BRODICKIJ A Roinov nad RadhoStem-i Tesla vállalat fő fejlesztési program­ja a félvezető-technikai és a mikroelektronikai részegységek gyártása. A B. ötéves tervidőszak első évében 18 új termék gyár­tását vezették be, ezek között főleg összetettebb integrált áram­körök szerepelnek a számítástechnikai és ipari automatizáciős berendezések készítéséhez. Képünkön Antonín Semerád mérnök, Karel Malik, Václav Zeman és Vladimir Béhal mérnök, az egyik komplex racionalizációs brigád tagjai az egyik szerelő félauto­mata üzembe helyezésén dolgoznak, amely az arany mikrodrő- tok bekötését végzi a szilicinmtranzisztorokba (A CSTK fölvétele) 1977. I. 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom