Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-06-26 / 26. szám
A LÉGKÖR SZEREPE A KÖRNYEZETBEN Az utóbbi időben az egész világon nagy figyelmet szentelnek a környezet kérdéseinek, melynek az atmoszféra egyik jelentős tartozéka. A Földet körülvevő légrétegnek az élet bármilyen megnyilvánulása szempontjából alapvető jelentősége van. Ám nemcsak egészében véve az atmoszférának van rendkívüli jelentősége, ha nem az egyes gázoknak is, amelyek a légkört alkotják. A Földet körülvevő atmoszféra levegője ugyanis különböző gázok keveréke. A legfontosabbak a nitrogén és az oxigén, amelyek a Föld felszínénél a száraz levevő tartalmának 99,03 százalékát adják (a nitrogén 78.084 százalékát, az oxigén 20,946 százalékát). A maradék 0,97 százalékot további gázok képezik, ebből 0,934 százalék az argón, 0,033 százalék a széndioxid. A többi gáz a levegőnek már csak néhány ezredrészét, milliomodrészét képezi. Ezek közé tartozik a krip- ton, a xenon, a neon, a hélium, a hidrogén, az ózon, a metán, az ammóniák, a hidrogénper- oxid és egyéb gázok. AZ ATMOSZFÉRA JELENTŐSÉGE Az atmoszféra elsősorban hőszigetelő. Könnyen átengedi a napsugarakat, amelyek a Föld felszínére érve felmelegítik azt. Ugyanakkor nagymértékben visszatartják azt a hőt, amit a Föld a világűrbe kisugároz. Ennek köszönhető, hogy a Föld felszínén a legnagyobb évi hőingadozás nem haladja meg a 90 fokot. Ha Földünket nem venné körül atmoszféra, nappal a Nap sugárzásának kitett helyeken a hőmérséklet a 100 fokot is meghaladná, az éjjeli hőmérséklet pedig —100 fok alá süllyedne. Az atmoszférában zajlanak le azok a légköri események is, amelyek az időjárás általános fogalmához tartoznak. Atmoszféra nélkül nem képződnének felhők, nem hullana a talajra természetes csapadék. Földünk felszíne a Holdéhoz hasonlóan élettelen, száraz sivataggá válna. A LÉGKÖR SZENNYEZÉSE Az utóbbi évtizedekben az ember természeti környezete jelentős mértékben romlott, ami leginkább a légkör szennyezettségében nyilvánul meg. Az ipari termelés, a közlekedés és a kemizálás növekedésével egyre több idegen anyag kerül a levegőbe, egyesek mérgező hatásúak, mások kellemetlenül bűzlenek. A légkörben felgyülemlő káros anyagok mennyiségére és megoszlására elsősorban a légtömegek vertikális és horizontális mozgása van hatással. Emellett bizonyos öntisztító folyamatok is lezajlanak a légkörben. A szilárd részecskék a nehézségi erő hatására leülepednek, s azok főleg a vízfelületeken abszorbálódnak. Az atmoszféra intenzívebb öntisztítási folyamata a páratartalom kondenzálódása közben, ezt követően esőzéssel vagy hóhullással megy végbe. Ha a levegő horizontális és vertikális áramlása, továbbá az öntisztítási folyamatok nem csökkentenék a szennyeződés mértékét, ez már bolygónk számos területe felett katasztrófális következményekhez vezetne. Az atmoszférában azonban ellentétes folyamatok is lezajlanak, amelyek bizonyos területek felett a szennyező anyagok koncentrálódásé1: okozzák. Ez leggyakrabban ködös időben vagy inverziós léghőmérsékleti viszonyok között fordul elő. Inverziós, vagv fordított léghőmérsékleti viszonyok alatt azt értjük, amikor a légrétegek hőmérséklete felfelé nem csökken, hanem növekszik. Erre hűvösebb évszakokban éjjel kerülhet sor, amikor a föld közelében elhelyezkedő légrétegek gyorsabb ütemben hűlnek le, mint a felettük levő rétegek. Az ilyen inverziós állapot azonban csak néhány méteres magasságig terjedhet, s a Nap felkeltével gyorsan megszűnik. HÁROMM1LIMÉTERES RÉTEG A továbbiakban annak a gáznak szenteljünk figyelmet, amely csak parányi mennyiségben van jelen az atmoszférában. az emberi élet szempontjából mégis rendkívüli jelentőségű. Ez a gáz az ózon, amelyből oly kevés van, hogy normális nyomás mellett mindössze 3 mm vastag réteget képezne a föld felszíne felett. Az ózon mennyisége vertikális irányban növekszik, legtöbb van belőle a 25—30 km-es magasságban, ezt meghaladva a mennyisége újból csökken, s 60 km magasságban már nem is fordul elő. Azt a légréteget, amelyben az ózon meny- nyisége összpontosul, ózonszférának nevezzük. Ez a réteg teljesen felfogja a Nap fiziológiailag káros ultraibolya-sugárzását. Az ózonszféra tehát bizonyos védőpajzsot képez a 0.15 mikrontól 0.29 mikronig terjedő káros rövidhullámú napsugárzással szemben. Ha ez a réteg a Föld egyes területei felett bizonyos mesterséges hatások következtében megritkulna, a káros ultraibolya-sugárzás akadálytalanul a Föld felszínére jutna, és ott az élet minden formáját megsemmisítené. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időben az ózon mennyiségének vizsgálata a figyelem középpontjába került. A régebbi műszerek és eljárások mellett újabban a meteorológiai holdakat is felhasználják az ózon mennyiségének mérésére DR. PETER FORGÄC Mi az igazság az „ózonpajzs“ körül? A tömegtájékoztatási eszközök a legutóbbi időben egy eddig még ismeretlen jelenségre hívják fel a figyelmet, amely — számos szak értő véleménye szerint — újabb komoly válsággal fenyegeti az emberiséget. A hírek szerint arról van szó, hogy a porlasztócsomagolásban forgalomba hozott közhasználati cikkeknél (de- sodor spray stb. 1 töltőanyagként alkalmazott freongáz a szabadba kerülve változatlan vegyü- letként jut a sztratoszférába, de ott — az ibolyántúli sugárzás hatására — elbomlik. Szabaddá váló klórtartalma katalizátorként elősegíti az ott jelenlevő 1/1000 000-résnyi ózonnak „közönséges“ oxigénné való átalakulását. Márpedig ez az igen kis töménységben található ózon mintegy védőpajzsként tartja vissza a földi élővilágtól a Napból érkező ibolyántúli sugárzás káros hullámhosszúságú összetevőit. A mérések szerint 1973 óta kb. 1 százalékkal csökkent a sztratoszféra ózontartalma, és az eddigi becslések szerint feltételezhető, hogy 2000-ig 3 százalékos, 2050-ig pedig 10 százalékos csökkenés következhet be. Ez pedig már csakugyan végzetes minőségi változást idézhet elő a földi életfeltételekben, mégpedig nem is csak az említett sugárártalmak útján, hanem oly módon is, hogy a sztratoszféra jelentős-hőmérsékletkülönbségei és az állandó légköri mozgások is lényegesen csökkenhetnek. Ezeket ugyanis az ózonpajzs által elnyelt ibolyántúli sugarak energiatartalma idézte elő. Nem véletlen tehát hogy az ENSZ környezetvédelmi szervezete (UN Environmental Program) kiemelt témaként tűzte az igazgatótanácsi ülés napirendjére az „ózon- pajzs-problémát". Az USA-ban — ahol a sprayeket a legnagyobb mennyiségben használják — az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Igazgatóság (FDA) a múlt év végén elrendelte, hogy minden freont tártál mazó aeroszolos készítmény csomagolásán fel kell hívni a figyelmet a használatukból eredő következményekre. Sőt, az USA egyik államában, Oregonban, már be is tiltották az ilyen szerek használatát. A SZUPERSZONIKUS REPÜLŐGÉPEK Másik veszélyes tényező: a szuperszónikus légi közlekedés, amelynek során a gépek a sztratoszféra alsó — sőt esetleg középső — rétegeiben haladnak és az ott kibocsátott nitro- génoxidok ugyancsak katalizátorként hatnak az ózonpajzs lebomlására. Alig 10 éve még úgy tervezték, hogy a szuperszónikus gépek alkal mazása a polgári repülésben is általánossá' vá lik, és folytonosan több száz ilyen gép lesz jelen a sztratoszférában. Ez — a mai becslések szerint — már 10 százalékos ózonveszteséget idézhetett volna elő. Szerencsére azonban a polgári szuperszónikus programot a minimumra csökkentették (jelenleg 30—50 gép közlekedik) és a repülési magasságot 17 km-re korlátozták. Ez a magasság a szakértők szerint még nem éri el a kritikus határt. (Sajnos, ez csak a polgári repülésre vonatkoztatható, a katonai gépekre nincs elég adat.) Az ózonréteg pusztulásához hozzájárulnak azok a klórtartalmú hajtóanyagok is, amelyeket az USA űrhajózási programja során felhasznál. I NUKLEÁRIS ROBBANTÁSOK A legnagyobb kockázatot azonban a légköri nukleáris robbantások jelentik. A felfelé is irányuló lökőhatás mintegy lyukát üt az ózonpajzson, és többek között klór-, és nitrogénoxid tartalmú gázokat is sodor magával, amelyek ott viszonylag nagy töménységben fejthetik ki katalitikus hatásukat. Becslések szerint egy atomháború elpusztítaná az ózonpajzs 20—70 százalékát. ' Arról viszonylag keveset tudunk, hogy a ma is legnagyobb mennyiségben alkalmazott nitrogénműtrágyákból, ezenkívül a fosszifilis tüze lőanyagok elégetéséből keletkező nitrongénoxi- dok milyen mértékben jutnak el a sztratoszférába. Ezzel kapcsolatban az eddigieknél sokkal alaposabb meteorológiai megfigyelésekre van szükség. A káros tényezők ismeretében a helyzet valóban igen súlyosnak látszik. Bármiféle elhatározás esetén is legalább 50 év szükséges ahhoz, hogy az ózonpajzs emberi eredetű rongálása teljes mértékben megszűnjék. Dr. GERLE GYÖRGY A HIDROGÉN JÖVŐJE A világegyetem leggyakoribb eleme Földünkön is óriási mennyiségben megtalálható. Néhány közvetlen felhasználási módja ma már közismert. Gondoljunk csak az űrrakéták indítására, amelyek utolsó lépcsőiben a hajtóanyag szinte kivétel nélkül hidrogén. Már évtizedekkel ezelőtt léghajókat töltöttek meg vele, de egy súlyos szerencsétlenség után a hélium váltotta fel. Mégis, a Hindenburg katasztrófája felhívta a figyelmet egy addig alig-alig méltatott tényre. A hidrogén a legtisztább energiahordozó. Teljes égése során ugyanis nemhogy hamu, de még füst sem keletkezik. Egyetlen égésterméke a víz, ez pedig nem szennyezőanyag. A hidrogén felhasználásának, szállításának és előállításának tehát nagy távlati lehetőségei vannak. víztárolók a mélyben A duzzasztóművek építésével a sík vidékeken csökken a folyók vízutánpótlása, s ugyanakkor föld alatti víztároló tavak képződnek. A víz szivárgási vesztesége azonban nem megfordíthatatlan folyamat, mint ahogy azzal a vízgazdálkodásban általában számolnak. A szivárgó víz a talaj mesterséges telítési helye közelében marad, s vízkivételi fúrásokkal öntözésre hasznosítható. A Volga alsó és középső vidékén több mint 8 millió hektár mezőgazdasági terüietet akarnak ilyen módon öntözni. A tervek szerint a Volga vizét hatalmas szivaty- tyúállomásokkal juttatnák el a földekre. Az állomások természetesen csak a termesztési időszakban dolgoznának teljes üzemmel. Számítások szerint a szpaszki öntözőterületen (a szaratovi tároló vidékén) a föld alatti víztartalékoknak ilyen részleges felhasználása az intenzív öntözés időszakában, közel évi 2 millió rubeles megtakarítást jelentene. Ezenkívül a föld alatti víztartalékok felhasználása megakadályozná a tárolótavak környékének káros elvizesedését is. FRANCIÁK A DÉLI-SARKON Telelőhelyére ért a 27. francia expedíció az antarktiszi Adélie-földön. Az expedíciónak 34 tagja van, ebből 17 tudományos kutató. Az összesen 320 tonna sú)yú felszereléshez többek között három kis terepjáró, egy helikopter, tudományos eszközök és egy 300 méteres, raktárként szolgáló hangár tartozik. A kutatók részletesen tanulmányozzák a mágnesességet, a metereológiai és szeizmikus jelenségeket, a radioaktivitást, az élővilágot, az éjszakai égboltot és az ionoszférát. Az expedíció egy része 1978-ban visszatér Franciaországba, a 17 kutató pedig továbbra is a helyszínen folytatja a megfigyeléseket. JÉGBE ZÄRT ÖSATMOSZFÉRA A hó laza szerkezete sok levegőt tartalmaz. Ennek a levegőnek egy része kis hólyagocskákba zárva akkor is megmarad, amikor jég keletkezik. így van ez a glecs- cserek jegében is. Az Antarktisz több kilométer vastag jégrétegének csak felső, kb. 800 méterében találhatók meg ezek a kis léghólyagok, a mélyebben fekvő részekben a nagy nyomás miatt a levegő „feloldódik“ a jégben. Ha fúróval kiemelnek a mélyebb részekből jégdarabot és ezt hűtőszekrényben tárolják pár hónapig, a levegő ismét felszabadul, és az eredetiektől eltérő alakú üregekben gyűlik össze. így lehetőség nyílik a Föld több ezer évvel ezelőtti atmoszférájának közvetlen vizsgálatára. RÉGI IDŐK TECHNIKÁJA Eredeti kép és szöveg „A laikus alig tudja elképzelni, hogy naponkint minő adag föld-, szén- és szövetport és egyéb finoman illő poranyagot szív magába. Ez ellen a porszívógéppel védekezhetünk csak jó sikerrel, mert a porszivógép olyan helyekről is kiszívja a port, a hova már, minden ügyességünk daczára, el nem juthatunk. Az a porszívó gépezet, a melyet itt bemutatunk, bármely kis szobában elhelyezhető, kényelmesen használható, nem is okuz olyan zajt, mint a nagy, motorra berendezett gépezet. Mialatt a kézi gép forgatója a légritkítás czéljára akár egy kis fiú elindítja, azalatt a szivattyús gummicsö segélyével minden bútorból, szobasarokból, padlóról alaposan ki lehet szivattyúzni a port.“ ŰJSZÚ SS
