Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-19 / 25. szám

rendezte. Mi lenne, ha spenótot ennénk ■— ezzel a humoros címmel lát­hatjuk Václav Vorlíöek cseh rendező legújabb filmjét, mely — nem nehéz kitalálni — ko­média. Cselekménye az elkövet­kező évtizedekben játszódik, s a történet egy fiatalító gép kö­rül bonyolódik. S hogy a vígjá­ték szellem-hőseinek szellemes­kedésén jól szórakozhatunk majd, erről olyan komikusok gondoskodtak, mint Vladimír Mensík, Jirí Sovák, Iva Janíu- rovó, Josef Somr —, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. Igazi krimi, élvezetes, kelle­mes szórakoztató film a Kísér tét Lublón; Mikszáth Kálmán kisregényének filmváltozatát Bán Róbert rendezte. Alkotásé­Gazdag program várja a mozik látogatón leküzdő közeledésének megidé- zését adják. A hangulatos, hu­morral átszőtt filmet Jozej Med ved' és Timur Palavandisvili Humor, kaland, romantika, izgalom és látvány — ezekkel a szavakkal jellemezhetnénk a ■dolgozók filmfesztiváljának mű­sorkínálatát, a rendezvényen ugyanis jobbára könnyű műfajú alkotások — vígjátékok, krimik, kosztümös kalandfilmek és ze­nés produkciók — szerepelnek. A tömegméreteket öltő nagy­szabású filmszemle június 16-án kezdődött meg és július 2-ig tart. Ez idő alatt az érdeklődők tizenöt hazai és külföldi fil­met láthatnak, olyan alkotáso­kat, melyek újabb művészi él­ményekkel gazdagítják őket. Andrea Cunderlíková a Badri Kakabadze, a szlovák—grúz koprodukciós film főszerepében Dmitrij Kantemir, Moldova fejedelme ellopott műveiért fo­lyik a nyomozás A fejedelem szolgálatában című román film­ben. Számtalan kalandos, izgal­mas epizód után az írások visz- szaszerzéséért folytatott harcot siker koronázza. Gheorghe Vita- nidis rendező jól adagolja a fe­szültséget, így bizonyára kelle­mes perceket szerez a bűnügyi filmek kedvelőinek. Bűnügyi vígjáték — méghoz­zá a javából — A rózsaszínű párduc visszatér című angol film is, melyben a világ leg­nagyobb gyémántjáért folyik a hajsza. Blake Edwards alkotá­sának központi alakja Closeau felügyelő s főbb szereplői Peter Sellers, Christopher Plummer. Jean-Paul Belmondo bizonyá­ra sok nézőt vonz majd a mo­zikba; kedvelői ezúttal szuper- mánként láthatják őt a Félelem a város fölött című francia alkotásban. A népszerű színész hajmeresztő teljesítményt nyújt a filmben. Robert Louis Stevenson híres kalandregénye alapján készüli A kincses sziget című spanyol film. John Hough rendező kép­zeletét a mű mozgalmassága, kalandossága és titokzatossága ragadta meg, s a regényből iz­galmas történetet kerekített. A kalózvezért Orson Welles ala- kítia. Kari May még ma is divatban van; az ő regénye alapján for­gatta Robert Siodmak Az azté­kok kincse című nyugatnémet filmet, melynek egyik főszere­pét a fiatalok kedvence, Lex Barker (Old Shatterhand nép­szerű megformálója) játssza. Mario Monicelli, a híres olasz rendező fanyar humorú alkotá­sában, a Barátaim című filmben négy férfi csínytevéseit mutatja be. A nevetés a négy jóbarátot sohasem hagyja cserben, a hu­morérzék átsegíti őket az élet nehézségein is. lack Lemmon és Walter Matthau, a két remek amerikai jellemszínész játékára épül Bil­ly Wilder alkotása, A címolda Ion. A történet 1929-ben, Chi­cagóban játszódik, s egy halál ra ítélt anarchista szökése, il letve kézre kerítése körül bo­nyolódik. Sok hajsza — egy jó riportért a címoldalra, így je­lölhető meg az abszurd vígjáték témája. S ha az elmondottakhoz hozzáfűzzük, hogy Billy Wilder készítette a Van, aki forrón sze réti című fergeteges humorú komédiát is, mostani filmje iga zán nem szorul reklámra. TÖLGYESSY MARIA nak középpontjába Kaszparek Mihály egykori „kísértetjárásá­nak“ romantikus históriáját ál lította, olyan szerencsésen, hogy a film semmit sem vesz­tett sajátos 18. századi atmosz­férájából. A rendező remekül bontakoztatta ki a körmönfont bűnöző és a felvilágosult, a korabeli tudományosságot kép viselő „felügyelő“ feszült pár­harcát. A fordulatos, igazi mű­gonddal készült filmben Garas Dezső, Cserhalmi György és Bordán Irén játsszák a főbb szerepeket. Tiszteletre méltó vállalkozás a Nagy Kázmér című lengyel film; Ewa és Czeslaw Petelski becsületes igyekezettel mutatja be 111. Kázmér királyt és korát. Az ö uralkodásának idejére esik a középkori Lengyelország virágkora. Az alkotók Nagy Kázmér életének apróbb-na gyobb állomásait ábrázolva, lát ványos jelenetekben állítják Mikszáth Kálmán kisregényének filniváltuzata a Kísértet Lublón; a felvételen Burdán Irén jelenet A cigánytábor az égbe megy című filmből; a képen Szvetlána Torna A fesztivál talán legnagyobb érdeklődéssel várt filmje A ci­gánytábor az égbe megy, mely­nek története a Makar Csudra meséjére épül. A hatalmas ki­állítású, romantikus, költői filmben Emil Lotjanu szovjet­moldvai rendező a szabadságról és a szerelemről vall. „Soha senkit sem szerettem, Lofko, de téged széretlek. Csakhogy sze­retem a szabadságot is. Sőt a szabadságot Jobban szeretem, Lojko, mint téged ..E szavak­kal kezdődik Gorkij elbeszélé­se, két fiatal szerelmes — Rád- da és Lojko — büszke életének, szomorú halálának szép törté­nete. A sötét tüzű, kavargó, színes, vad indulatú Gorkii-művet a rendező ösztönös természetes séggel ültette át filmre. Van ebben a rendkívül szuggesztív alkotásban bravúros lovasvágta, fergeteges üldözési jelenetek váltakoznak folklorisztikus hi tességű cigányünnepélyekkel, táncokkal és dalokkal. A szí nes, látványos filmben Raddát, az éjfekete hajú, tüzes cigány­lányt Szvetlána Torna játssza, I.ojkot, a híres lókötő cigányle­gényt Grigorij Grigoriu formál ja meg. Jó hírek előzik meg a Szerel mem, Raéa című szlovák—grúz közös vállalkozásban készült filmet is. A két ország művé szei nem első ízben találkoztak, hiszen húsz évvel ezelőtt már forgattak egy koprodukciós fii met, A félbeszakadt dalt. Az ul kotok most arra törekedtek, hogy a. filmmel a népek közti barátság szívhez szólóan egy szerű és őszinte igenlését pél dázzák és a világ jóakaratú em­bereinek a nyelvi korlátokat is elénk a 14. század Lengyelor­szágát. A lengyel televízió Negyven­évesek című sorozatának nagy közönségsikere Jerzy Grúza ren­dezőt arra ösztönözte, hogy az egyik epizódot filmre vigye. Pillangó címmel. A komédia egy férfiról szól, aki megnyert egy tévévetélkedőt s ő lett a „hónap hőse“. A főszerepben Andrzej Kopiczynskit láthatjuk; szerepel a filmben Irena laroc ká, a népszerű énekesnő is. A hostess című alkotás a fesztiválfilmek tarka palettájá­nak egyik üde színfoltja. Rolf Römer rendező könnyed hang­vételben veti fel a mai fiatalok problémáit, bepillantást nyújt szerelmi életükbe, a felhőtlen boldogság mögött azonban meg látja a nehézségeket, az önzet­len szerelmet gátló tényezőket is. Bár az NDK-film fajsúlyos kérdésekkel foglalkozik, mégis szórakoztató, mert népszerű formában, rokonszenvesen szól korunk fiataljairól. Petr Vasziljev rendezésében készült a Kétdioptriás szem­üveg című bolgár vígjáték, mely a szülök és a gyermekek közti ellentéteket, meg nem ér­tést tárja a nézők elé — hu­morosan. A helyzetkomikumra épülő film két fiatal egyetemis­tát mutat be; titokban kötöttek házasságot, egy nap azonban a szigorú apa tetten éri őket. . . Komédiáról lévén szó viszont nem kell attól tartanunk, hogy a happy end elmarad. Grigorij Grigoriu mint Lojko a szovjet— moldvai alkotás főszereplője és Márkus László € 1977. VI. 19. ÚJ SZÚ

Next

/
Oldalképek
Tartalom