Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-06-05 / 23. szám

Hangulatos ünneplés Még dalt is varázsolt az Idős emberek ajkára a muzslai (Muzla) menyecskekórus, ami­kor ünnepséget rendezett a 70 éven felüli lakosok köszöntésé­re a Vöröskereszt helyi szerve­zete. Az ünnepségen több mint 150 nyugdíjas vett részt. Pathó Gyula hnb-elnök és Könözsi Rezső, a Nemzeti Front helyi bizottságának elnöke köszöntöt­te a meghívottakat. A hangula­tos műsor után Faragó Imre, veterán pártharcos mondott kö­szönetét az ünneplésért. Ulrich Gyuláné A SZÁZADIK SZÜLETÉSNAPON Nemrég ünnepelte száza­dik születésnapját a palásti (Plásfovoe) Virág István. Ebből az alkalomból Tender József, a polgári ügyek tes­tületének elnöke, Oroszlán József tanító és Velebny László hnb-titkár köszöntöt­te. Az ünnepelt frissen, lel­kesen beszélt. Tisztán emlé­kezett vissza életének jelen­tősebb eseményeire, amikor kérdezgettük. — Véleménye szeriint mi­nek köszönheti, hogy ilyen magas kort élt meg? — Egész életemben dol­goztam, csaknem mindig a szabadban. Tizennégy évig parádéskocsis voltam Iván­ka nagybirtokosnál, de a többi évet erdei munkásként dolgoztam le. Már negyven éve nyugdíjas vagyok, de még két évvel ezelőtt is vág­tam fát az udvaron. — Mire emlékszik vissza szívesen? — Akárcsak más, a fiatal­ságomra. 1901-ben nősültem. Három gyermekünk közül egyetlen lányom maradt életben, aki most 63 éves. Nála lakom, ő gondoskodik rólam nagy szeretettel. Örömmel gondolok vissza a háború utáni napokra is, amikor lég nem látott, el­veszettnek hitt barátokkal találkoztam. Együtt örvend- tünk a békének. — Említette a háborút. Részt vett valamelyikben? — Az elsőben, Galíciában. Kétszer megsebesültem. Át­lőtték a jobb térdemet, most sem hajlik úgy, ahogy kellene. A másik golyó a jobb oldalamba fúródott. — Gyakran volt beteg? — Két éve volt influen­zám, meg akkor, tizenhét­ben. Virág István — Dohányzott? — Rágyújtottam fiatalabb koromban, de sohasem íz­lett, abbahagytam. — És a borocska? — Megittam, ha volt. De két pohárnál többet rit­kán. Ha már megittam a harmadikat is, akkor valami különleges ünnep volt. És ha még többet is öntöttek, észrevétlenül kiöntöttem. Meghatottan hallgattuk az idős ember szavait. Kíván­juk, hogy életének második évszázadában jó egészség­ben, még sok születésnapot ünnepeljen. Bellus Imre (A szerző felvétele) Lépésről lépésre Még tíz éve sincs, hogy a PREFA nemzeti vállalat dunaszerda- helyi (Dunajská Streda) üzemébe kerültem, 1968-at írtunk akkor. Nehéz volt a munka, az anyagot kézzel raktuk ki és bei. Még a gépesítés sem volt olyan, minti ma, bár már épült az új üzem­részleg. Azután, 1972-ben, ahogy mondani szokás, léptünk néhá­nyat előre. Akkor került hozzánk Nagy Ernő mérnök, üzemünk igazgatója, Kanánok Tibor mérnök, Hausleitner Ján, Rampasko Július és mások.'Egyik lépés az, hogy üzemünk lakásokat bizto­sított dolgozói számára. A másik, hogy az óvodák építésére 200 000 koronát adtunk. Tavaly már túlteljesítettük évi munkater­vünket. A dolgozók átlagos havi keresete 2430 korona volt. Szó­val, így haladunk mi, lépésről lépésre, mindig előre. Szőgyi Tibor Bírálat után dicséret Alig fél évvel ezelőtt még gyakran bírálták Far- nad (Farná) községben a fiatalokat, főleg a SZISZ helyi szervezetének tagja­it. Gyakran hangoztatták: „Többet tehetnének, meg­mutathatnák ...“ Nos. a bí­rálat nyomán sok minden megváltozott. A fiatalok új elnököt választottak. Vrá- bel Zsuzsát. Irányítása alatt a szervezeti élet fel­lendült, és felfigyelt tevé­kenységükre a község ve­zetősége is. Klubhelyiséget kaptak. Ez még inkább fo­kozta munkakedvüket. ígé­retet tettek, hogy a SZISZ II. kongresszusának tiszte­letére társadalmi munká­ban 1300 órát dolgoznak le, pontosabban: rendezik az ifjúsági klub környékét, bekapcsolódnak a faluszé- pítési akcióba, a mezőgaz­dasági csúcsmunkák idején segítenek az efsz-nek. Kivették részüket a vas­gyűjtési akcióból. Ezután újabb célt tűztek ki maguk elé: műsoros est megren­dezését. Vrábel Zsuzsanna és Gergő Ottilia vezetésé­vel, Imre Vilma tanítónő segítségével kezdtek hozzá. Vállalkozásuk sikeres volt. Gergő Katalin, Kollár Otti­lia, Kiss Imre, Balogh Má­ria, Reménység Valéria, Klebecska István, valamint az újonnan alakult „Spi­rál“ együttes szereplése si­kert aratott. És nemcsak a hazai közönség előtt, hi­szen műsorukat a szomszé­dos községekben is bemu­tatták. Ma már így beszél­nek községünkben a fiata­lokról: Megérdemlik a di­cséretet. Ifj. Gubrica József Már beköltöztek MÉRLEGEN A LAKOSSÁG MUNKÁJA Néhány héttel ezelőtt adták át rendeltetésének Gyerk (Hr- kovce) községben az új művelő­dési házat. Értéke: 2,7 millió korona. Tamás László hnb-el- nök elmondta, hogy a 480 lako­sú község fejlődésének egyik jelentős tényezője az új műve­lődési ház. Felépítését társa­dalmi munkával segítette a la­kosság: 8000 órát dolgoztak le. A tömegszervezetek közül a SZISZ és a Nöszövetség helyi szervezete járt elől jó példával a munkában, de a sportszerve­zet, valamint a tűzoltók szer­vezetének tagsága is dicséretet érdemel. Színházterem, több klubhelyiség található a mű­velődési házban. A hnb irodája is helyet kapott. Ahogy az el­nök elvtárs elmondta: „Érez­hető, hogy már beköltöztek a művelődési házba.“ Benyák József Másokat dicsér A Vöröskereszt tornaijai (Safárikovo) városi szerve­zete 180 tagot számlál. El­nöke Gabriela Vlaská (fel­vételünkön) rokonszenves, kedves és végtelenül sze­rény. Az idén már két di­csérő oklevelet kapott sok­évi, lelkes szervező munká­ja elismeréseként. Ezt per­sze másoktól tudtam meg. Amikor a szervezet tevé­kenységéről beszél, másokat dicsér. Dr. Rozlozník körzeti orvos, dr. Wéber üzemi or­vos nevét emlegeti, akik so­kat tettek a véradók tobor­zása terén. Ugyanakkor örömmel újságolja: „Vállal­tuk, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére öt­ven önkéntes véradót tobor- zunk, és vállalásunkat már teljesítettük is.“ A szerve­zet önkéntes véradói közül hatan már megkapták a „Példás véradó“ címet, ti­zenöten a bronzérem viselői. A legutóbbi taggyűlésen Blahó Júlia és Gembickf Ja- roslav kapták meg a bronz­érmet. Említésre méltó, hogy a legutóbbi véradáskor a Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskola diákjai kö­zül húszán jelentkeztek ön­kéntes véradásra a szerve­zet vezetőségénél, mások pedig ifjúsági egészségügyi csoportot szerveztek a diá­kok körében. Más téren ilyen tények jelzik a vörös- keresztesek városi szerveze­tének tevékenységét: a me­zőgazdasági csúcsmunkák idején a Gömöri Efsz-ben ledolgoztak 100 órát, meg­szervezték az öregek és be­tegek rendszeres látogatá­sát, tavasztól őszig egész­ségügyi szolgálatot tartanak a strandfürdőben. Gyakran szerveznek a tagok számára társas összejöveteleket, mű­soros esteket, kiránduláso­kat. Legutóbb esztrádműsort rendeztek. És persze, az el­nök szokásához híven, máso­kat dicsér. Kerekesné nevét említi, aki a szervezet kul- túrfelelőse, és a többieket, akiknek közreműködése eredményezte a sikert. Jámbor Valéria Mivel és hogyan mérhető egy-egy község lakosságának társadalmi munkája? Az eredmé­nyekkel, a ledolgozott órák számával, az új létesítmények értékével, jelentőségével. A mér­leg ugyan képzeletbeli, de ezek a tények pon­tosan megmutatják, hogy mit ér a lakosok társadalmi munkája. Felsőszeli (Horné Saliby) több mint 4000 lakost számláló központi köz­ség. A várossal autóbuszjárat köti össze. Na­ponta 35 járat, a legtöbbször nagyon is zsúfolt autóbusz viszi-hozza az utasok tömegét. Ezért a hnb és a CSAD galántai kirendeltsége úgy határozott, hogy „Z“-akcióban fedett autóbusz- megállót építenek. A főtér régi épületeinek egy része „eltűnt“, helyére impozáns csarnokot épí­tettek. Ez az új autóbuszmegálló. Zárt és tágas várótermekben tölthetik a várakozás perceit, félóráit az utasok. Büfét nyitottak a megállóhoz tartozó épületben, s helyet kapott a borbély, a lodrász, az újság- és a dohányárus is, valamint a ÉSAD-kirendeltség irodája, ahol heti- és havi­jegyeket árusítanak. Farkas János elvtárs, a hnb elnöke rövid, tömör mondatban így értékeli a lakosság társadalmi munkáját: „A létesítmény értéke 1,6 millió korona, s abból 509 000 ko­rona jelenti a lakosok munkáját.“ Ez azonban csak akció. Más is történt ám a faluban. Olyas­mi, amire joggal lehetnek büszkék a felső- szeliek. Történetesen: a járásban eddig csak ebben a faluban dicsekedhetnek azzal, hogy a XV. pártkongresszus határozatát, amely az óvó dás gyermekek nevelésére vonatkozik, már tel­jesítették, mert minden óvodaköteles gyermek számára biztosítottak férőhelyet. A régi óvodát korszerűsítették, 56 700 korona értékben besze­relték a vízvezetéket, a központi fűtést. Az átriumos, korszerűen berendezett új óvodákban öt osztályt nyitnak. Újabb adat a lakosság tár­sadalmi munkájáról: az óvoda bővítéséhez 103 000 korona értékű munkával járultak hozzá. További adatok: a magyar tanítási nyelvű alap­iskola régebbi tantermeibe is beszerelték a víz­vezetéket, az olajos padlózatot műanyagborítás­sal cserélték fel, 80 000 korona értékben tata­rozták a műveiődési házat. A zöldségüzlet épí­tésére 430 000 koronát fordítottak. Ebből az összegből 131000 koronát jelent a lakosok tár­sadalmi munkája. Pónya Árpád elvtárs, a hnb titkára pontosan számon tartja: a „Z“-akcióban végzett, egy lakosra jutó munka értéke évente 220 korona. Természetesen a további feladatok teljesítéséről sem feledkeznek meg a felsősze- liek: tornatermet építenek, befejezik az utcák portalanítását, 2780 méter hosszan betonjárdát készítenek, törődnek a közterületek és az -épü­letek karbantartásával, a parkok és a virág­ágyak gondozásával. A képzeletbeli mérleg a nagyon is valós adatok alapján azt mutatja, hogy a lakosság társadalmi munkája dicséretet érdemel. Mészárosné Danajka Magdolna 1977. VI. 5. A gyerki új művelődési ház A szerző felvétele Az új autóbuszmegálló (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom