Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-15 / 20. szám
Űj utakon a sertéstenvésztésben A sertéstenyésztés népgazdasági jelentősége elsősorban a közélelmezés állati eredetű fehérjeszükségletének fedezésében rejlik, miközben a melléktermékek is fontos nyersanyagokat jelentenek a feldolgozó ipar számára. Ma már eléggé közismert, hogy a tudományos-technikai forradalom a táplálkozás területére is kihat, csökkenti a munkafeladatokat végző dolgozók fizikai igény- bevételét, s ennek megfelelően a felvett táplálékok szerkezetét is változtatni kell. Előtérbe kerül az észszerű táplálkozás kérdése, amely elsősorban az állati eredetű fehérjék részarányának növelését jelenti. Ezeket a kérdéseket a CSKP XV. kongresszusa sem hagyta figyelmen kívül, s a 6. ötéves tervidőszak program- feladatai is tartalmazzák. A kitűzött célok megvalósítása számos gazdasági és szervezési kérdést vet fel. A közélelmezésben például jelentős szerepet játszik a sertéshús-termelés, melynek eddigi módszerei nem nyújtottak lehetőséget e fontos ágazat szükséges mértékű fejlesztéséhez. Nem is olyan régen egy-egy mezőgazdasági üzemben átlagosan mintegy 500 sertést tartottak, ami megfelelt a nagyüzemi termelésről alkotott korábbi elképzeléseknek. A sertésállomány nagyságát általában az efsz-ek által művelt terület nagysága határozta meg. Ilyen feltételek között kevés lehetőség mutatkozott a haladó technológiai eljárások, a tudomány és a kutatás eredményeinek gyakorlati érvényesítéséhez. A sertéstenyésztésben nagyon alacsony színvonalon volt a termelési folyamatok gépesítése, s a törzstenyésztő munka sem járt kielégítő -eredménnyel. Mindez szükségessé tette az integrációban rejlő lehetőségek kihasználását, a zárt állomány- forgós, korszerű, csarnokos nagyhizlaldák építését, amelyek mezőgazda- sági termelésünk jelenlegi fejlődési szakaszában közös mezőgazdasági vállalatokként üzemelnek. E közös sertéstenyésztő vállalatok részvételi aránya a sertéshús-termelésben az 1973-as 0,7 százalékról 1974-ben 1,5 százalékra, 1975-ben már 3,3 százalékra nőtt. A szakosított nagyhizlaldák eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy a koncentráció előnyei egyaránt megmutatkoznak a műszaki és a gazdasági mutatókban, különösen az élő és a tárgyiasult munka hatékonysága terén, a munka termelékenysége és a termelés jövedelmezősége növekedésében. Különösen szembetűnik ez, ha összehasonlítjuk a hagyományos technológiával termelő üzemek kiemelt csoportjának és a szakosított nagyhizlaldák csoportjának eredményeit. Ebből az összehasonlításból megállapítható, hogy a koncentráció mintegy 10 százalékkal csökkenti a termelési költségeket a hagyományos módszerekkel szemben. A legnagyobb megtakarítás a munkaköltségek szakaszán észlelhető, ahol mintegy felére csökkennek az állatgondozás bérköltségei. Az anyagi ráfordítás terén lényeges különbség nem tapasztalható. A felhasznált takarmányok értéke termékegységre számítva mindkét esetben körülbelül azonos szintű, eltérés csak abban mutatkozik, hogy az efsz-ekben a feletetett takarmányoknak körülbelül a 8 százalékát a szövetkezet saját takarmányai képezik. A nagyhizlaldákban kedvezően hat, hogy az összes takarmány fehérjeadalékokkal dúsított takarmánykeverékből áll, ezért Itt jobban hasznosulnak a tápanyagok, s ezzel magyarázható, hogy a nagyhizlaldákban nagyobb az átlagos napi súly- gyarapodás. Amíg a vizsgált efsz-ekben a napi súlygyarapodás 0,451 kg- ot ért el, a nagyhizlaldák csoportjában 0,475 kg-os volt a napi súly- gyarapodás. Az anyagi költségek szakaszán ugyanakkor a nagyhizlaldákban lényegesen nagyobb tételt képez az állóeszközök leírása, ezzel szemben a termékegységre eső rezsiköltségek összege körülbelül a felét teszi ki a hagyományos termelés rezsiköltségeinek. A nagyüzemi technológiai eljárások előnyei a jövedelmezőség szempontjából is jelentősek. Az 1 kg súlygyarapodásra eső termelési költségek értéke például az efsz-ek vizsgált csoportjánál 11,86 korona volt, míg a nagyhizlaldák csoportjánál 10,18 koronát tett ki. Még kifejezőbb a különbség a következő mutatók esetében: NagyEfsz-ek hizlaldák csoportja csoportja 100 takarmányozási nap bruttó termelése értékesítési árakban 606,0 638,9 100 takarmányozási napra eső termelési önköltség 535,0 483,6 100 takarmányozási nap tiszta jövedelme 71,6 155,3 A jövedelmezőség rátája százalékban 13,4 32,1 A jövedelmezőség említett mutatói is bizonyítják, hogy a sertéshús- termelés ipari rendszere a hagyományos eljáráshoz viszonyítva sokkal hatékonyabb. Ezek a mutatók azonban nem merítik ki az összehasonlítás lehetséges szempontjait. Ha figyelembe vesszük például a nagyhizlaldák álló és forgó termelési alapjának gyorsabb ütemű megtérülését, megállapíthatjuk, hogy itt azonos jövedelmezőségi ráta mellett is nagyobb lenne a tiszta jövedelem évi összege. Emellett a sertéstenyésztés komplex gazdasági értékelésében további szempontok is felmerülnek, ilyen például az 1 anyasertéstől felnevelt malacok száma, ami jelentősen befolyásolta a választott malacok előállítási költségét, s ezzel a hizlalás anyagi ráfordításait. A jelenlegi állapot nagyon kedvezőtlenül hat a termelési költségekre, 1975-ben például a vizsgált szövetkezetek csoportjában a választott malacok 1 kg élősúlya 22,34—22,42 korona értékű termelési költséget jelentett. Az alacsony szaporulat és a malacnevelés elégtelen színvonala jelentős veszteségeket okoz a takarmányfogyasztásban és a gondozás bérköltségeiben. A tapasztalatok szerint egy-egy anyától évente 2,3—2,4 ellést lehet elérni, ami 20—22 malacnak felel meg évente. A hagyományos sertéshizlalás legnagyobb hátránya az élőmunka-ráfordítás alacsony fokú hatékonysága. A vizsgált szövetkezetekben például 100 kg súlygyarapodás eléréséhez összesen 18,9 óra élőmunkára volt szükség (a különböző segédágazatokban végzett munkákat is beszámítva), míg a nagyhizlaldákban ezt a termelési eredményt 2,68 óra élőmunkaráfordítással sikerült elérni. Ez a különbség abból is ered, hogy amíg egy gondozó a hagyományos hizlalásnál 150—300 sertésről gondoskodik, a nagyhizlaldákban a befogadó- képesség és az alkalmazott technológia szerint ennek többszöröse, esetleg tízszerese is elérhető. Ugyanez vonatkozik az anyasertések gondozására is, a nagyhizlaldákban ugyanis kétszer-háromszor több anyasertés kezelése jut egy-egy dolgozóra. Természetesen, azt is meg kell említeni, hogy a nagyhizlaldákban végzett munka sokkal nagyobb igényeket támaszt a dolgozók szakmai felkészültségével szemben. Az objektumok műszaki ellátottsága megszabadítja a dolgozókat a kellemetlen és a nehéz fizikai munkák végzésétől, az épületek tervezői körültekintően gondoskodtak az egészséges munkakörnyezetről, s így ezen a szakaszon is vonzóbbá vált a munka. VILIAM NAD mérnök, a bratislavai Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Gazdasági Kutatóintézet dolgozója Korszerű műszerek segítik elő a törzstenyésztők munkáját (A CSTK felvételei Hasznos tapasztalatok A dubickói Fejlődés Egyesült Földművesszövetkezet 4160 hektárnyi területén tizenkét község található, amelyek hét nemzeti bizottsághoz tartoznak. Ez a mezőgazdasági komplexum 1972-ben létesült a környéken levő öt szövetkezet egyesülésével, majd 1975-ben egy további szövetkezet is csatlakozott hozzá. Az efsz-nek ma 1171 tagja van. Szövetkezetünk már több éve behatóan foglalkozik a tagság szociális, társadalmi és kulturális életkörülményeinek fejlesztésével. Tudatában vagyunk annak, hogy az elégedettség előfeltételeinek megteremtése nélkül nem lehet állandósítani a dolgozókat. Ugyanakkor gondoskodni kell a nagyüzemi mezőgazdasági termelés követelményeinek megfelelő szakemberekről is, s egyúttal biztosítani kell a nélkülözhetetlen munkaerő-utánpótlást. Rendszeres figyelmet szentelünk a környezet fejlesztésének, a korszerű, nagy teljesítményű gépek és berendezések alkalmazásának. A szövetkezet eddig 56 lakást épített, most további 11 lakás befejezése van soron. Elkezdődött további 15 lakás építése, s a zöldségtermesztő központban egy 14 dolgozó befogadására alkalmas munkásszállást is építünk. A szövetkezet az egyéni lakásépítéshez évente átlagosan 230 000 korona értékben nyújt segítséget. A szövetkezet tagjainak családi házak építéséhez kedvező feltételek mellett lehetővé tesz- szük szállítóeszközeink és egyéb gépeink kihasználását. Korszerű konyhát is építettünk, ahonnan öt kiosztó helyre szállítják az ebédet, az aratási munkák idején pedig egyenesen a mezőre is. A föld- müvesszövetkezet ehhez évente 110 000 koronával járul hozzá. Szövetkezetünk fürdőkezelésre évente 45 000 koronát költ, kulturális és társas akciókra átlagosan 145 000 koronát, a tagság képzettségének és műveltségének fokozására 87 000 koronát, a szövetkezeti tagok és gyermekeik üdültetésére pedig 95 000 koronát. A nyugdíjasoknak a szövetkezet évente több mint 200 000 koronát fizet. A Szövetségi és a Cseh Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium szövetkezetünket a 6. ötéves terv időszakában kijelölte a munkakollektívák szociális körülményeinek javítását célzó kísérleti terv kidolgozására és érvényesítésére. A szociális fejlesztési terv és szükségletek átfogó elemzése, amely magába foglalja a szövetkezet dolgozóiról való gondoskodás fő területeit, megmutatta, milyen körülmények közepette dolgoznak és élnek a szövetkezet tagjai, többet megtudtunk tevékenységükről, érdeklődési körükről, magatartásukról, kötelességeikről, s egyszersmind a termelésben, a technológiában, a szervezésben, valamint a gazdasági és szociális tevékenységben elért eredményeikről is. A szociális fejlesztés jelenlegi helyzetének és szükségleteinek elemzése alapján tervet dolgoztunk ki. Ez a terv a szövetkezeti tagság anyagi szükségleteinek, szociális vívmányainak és biztonságának eddig elért színvonalából indul ki, s azt a célt követi, hogy élet- és munkakörülményeiket sokoldalúan és rendszeresen fejlessze. A szociális fejlesztés terve a munkaerő-gazdálkodás területén feltételezi a tagság korösszetételének javítását, egyes szakmákban dolgozó munkacsoportok szakképzettségének növelését és a két nem számarányának megváltoztatását a férfiak javára. A munkavédelem és a higiénia területén fokozatosan javítani kell az egészségügyi, a higiéniai és a szociális feltételeket. Tudatában vagyunk a még megoldatlan problémáknak. Mindeddig főleg átalakított és a mai termelés követelményeinek nem megfelelő épületekben dolgoztunk, amelyekben többnyire csak az alapvető higiéniai, munka- védelmi és szociális létesítmények, felszerelések vannak meg. A munkakörülmények tekintetében a szociális fejlesztési terv megköveteli a munkaidő jobb elosztását és hatékonyabb kihasználását. A növénytermesztésben is növelni kell a több műszakos munka arányát. Tudjuk, hogy a munkafolyamatok koncentrálása nehezíti a munkahelyek elérhetőségét, mert távol esnek a szövetkezeti tagok lakóhelyétől. Ezért arra törekszünk, hogy a szövetkezet keretében megoldjuk a dolgozók szállításával járó problémákat. A terv a dolgozókról való gondoskodással kapcsolatban figyelmet szentel az üzemi étkeztetésnek, a szövetkezeti lakások építésének és az egyéni lakásépítéshez nyújtott támogatás fokozásának. A szövetkezeti tagok gyermekei számára napközi otthonok építéséről is gondoskodunk, éspedig Lukavicében, Lestinában és Libi- vában. Azzal is törődni fogunk, hogy javuljon a községek ellátottsága, különösen a központi fekvésű falvaké, amelyekben fejleszteni kell az üzlet- hálózatot, ruhatisztítókat kell létesíteni stb. Továbbra is jó feltételeket biztosítunk a tagság kulturális életéhez és üdüléséhez. Következetesen el fogjuk mélyíteni a szövetkezet szerveinek és bizottságainak tevékenységét, fokozni fogjuk a tagság részvételét a szocialista munka- versenyben, tovább fejlesztjük a dolgozók munkakezdeményezését, főként a szocialista munkabrigádok és a komplex racionalizációs brigádok kollektíváiban. Továbbra is megteremtjük annak feltételeit, hogy a tagok bekapcsolódjanak a Nemzeti Front társadalmi szervezeteinek és a nemzeti bizottságoknak a munkájába. Előirányzott feladataink teljesítéséhez meg kell teremteni a szükséges anyagi feltételeket. A szociális program teljesítésének költségei sok millió koronát tesznek ki. Saját forrásainkból ennek csak egy részét tudjuk előteremteni. A program megvalósítása nem lesz egyszerű. Megállapíthatjuk azonban, hogy az utóbbi évek során lényegesen növekedett a termelés, javult a gazdálkodás színvonala, ezért bízhatunk abban, hogy megteremtjük a feltételeket a szövetkezeti tagság szociális körülményeinek javítása terén kitűzött igényes feladatok teljesítéséhez. LADISLAV VACHUTKA mérnök, a dubickói Fejlődés Efsz elnöke 1977. V. 15. ÚJ SZÚ
