Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-05-01 / 18. szám
ÚJ szú ■ v HU MOR — Ide hallgasson, én kihívtam a villanyszerelőt, hogy megjavítsa az ajtócsengőt, de az az alak nem jött el! — Nyugodjék meg, kedves asszonyom, a segédem ott járt, becsengetett, de senki sem nyitott ajtót, ezért úgy gondolta, hogy nincsenek otthon ... r SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS Ha pedig pózolni akarunk, valahogy így csinálunk... Kesztyűs Ferenc rajza — Igazgató úr, mikor kapok mór végre szabadságot? — Szabadság, szabadság — dünnyögte az igazgató. — Milyen elkényeztetett emberek vannak manapság! Olson, maga egész nyáron nyitott ablak mellett ült. Mit akar még? • — Ma valahogy csüggedtnek látszol, Robert. Miért? — Mert engem mindenki utál, valóban mindenki! — Ugyan, miért túlzol? Azt még megértem, ha azokról beszélsz, akik ismernek, de hogy mindenki — ez már túlzás! • — A mnemotechnika vala- , mi egészen pompás dolog — fejtegette Hegymegi, akit balsorsom az utamba hozott. — Nincs több szükség rá, hogy a telefonszámokat feljegyezze az ember, vagy pláne betanulja, mert a mnemotechnika segítségével bármilyen fontos számot bármikor emlékezetbe idézhet. — És hogyan? — kérdeztem pusztán udvariasságból, mert a Hegymegi dolgai sohasem érdekeltek különösebben. — Hát ide figyeljen! Mi a maga telefonszáma? — 129 831. —■ Nagyon könnyű, egyszerű kis szám. Az l et könnyű megjegyezni, mert az pont tizedrésze a legkerekebb számnak, a 10-nek. A 2 pedig kétszer annyi, mint a 10 nél kilencszer kevesebb 1. A 9 háromszorosa a mesék bői népszerű 3-nak, a 8 negyedrésze a sakkfigurák számának, a 3 pedig egyhar- mada a 10-nél 1 gyei keve sebb 9-nek... Mi van még? Már csak az 1-es, amelyet egyszer már meghatároztunk, de az egyszerűség kedvéért vegyük úgy, hogy az egyhetede a közismerten babonás számnak a 7-uek ... Na, mit szól ehhez a köny- nyű számmegjegyzési mód szerhez, amelyet hézagos külföldi források nyomán én dolgoztam ki és emeltem a legmagasabb tökélyre? — Ezt majd megbeszéljük telefonon — feleltem, mert már kóválygott a fejem, és szabadulni szerettem volna a mnemotechnika tudósé tói.-r- Ügy is jó — mondta Hegymegi, és noteszáért nyúlt. — Akkor írja fel a telefonszámomat. Ez az — folytatta némi lapozgatás után. — 555-555... — És magyarázólag hozzátette: — Tudja, azért akad egykét ilyen komplikáltabb szám is, amelynél még a mnemotechnika is csődöt mond ... HEVES FERENC A LEGÚJABB KORI ATLASZ (Szpilki) Párbeszéd a gépkocsijavító műhelyben: — Már negyedórája figyelem ezt a szerelőt. Nagyszerű munkás! Egyetlen csepp olajat sem csurgatott mellé, tisztára törölte a kezét, mielőtt kormányhoz ült, vigyázva adott gázt, és igen óvatosan hajtott ki a garázsból. Mindjárt látni, hogy ez az ember szereti a gépkocsit! — Igen, uram, annál inkább, mert a saját autója volt! • A haldokló milliomos megkérdi a paptól: — Mondja, atyám, ha ötvenezer dollárt hagyok az egyházra, akkor a lelkem üdvözül? — Nem merem állítani, Mr. Simpson, de próbálja meg! jxm Kellett nekem autót vennem ... Jaroslav Orlicek rajza KOSZTYA CONEV: Egyetemes gyógyír A szomszéd faluban lakó Milju bácsi féltve őrzi az ősök tapasztalatát — nemcsak azokét, akik ebben a faluban laktak, hanem általában a kerületűnkben élt valamennyi ősökét is. Milju bácsi nagyon jól tudja, hogy mindez a bölcsesség, amelyet évszázadokon keresztül őseink gyűjtöttek — felbecsülhetetlen kincs, s mindenki köteles óvni ezt a becses tapasztalatot és önzetlenül terjeszteni, mások hasznára. E tapasztalatért messzi földről Milju bácsihoz özönlenek a szenvedők. A nép {őrében szárnyra kapott hír már rég elterjedt az egész környéken, miszerint Milju bácsi receptjei egyszerűségükről és rendkívüli hatásosságukról nevezetesek. És amikor utcánkban is egyre több szenvedő kapott a közönséges gyógyszerek helyett minden bajból kigyógyító varázsszereket — a szomszédok elküldték Milju bácsihoz. Mindenki cédulát adott, amelyen részletesen leírta betegségét Milju bácsi fesztelenül, szívélyesen fogadott. — Ülj le kedves vendég. Ha akarsz egy kupica pálinkát, ne restelld magad, szólj — adok egy kupicával. Ha többet akarsz, azt se restelld — mondd meg, többet is adok. — Kérek egy kupica pálinkát — feleltem a legcsekélyebb restellkedés nélkül. — Derék ember vagy — mondta örömmel Milju bácsi. — Az ember szívesen gyógyít derék embereket. A népi orvostudomány csupán akkor segít, ha valaki derék embert gyógyít. A rossz ember menjen csak orvoshoz. Én helyeseltem Milju bácsi véleményét, és baráti egyetértésben megittuk a pálinkát. Milju bácsi megint töltött, megint ittunk, és nekiláttam, hogy felolvassam a cédulákról, hogy kinek milyen betegsége van. Az első derékzsába volt. — A derékzsába minden más betegségnél könnyebben gyógyítható. írd fel a receptet: „Két pohár pálinka, bors, egy hajtásra meginni.“ Azonnal elmúlik. Buzgón feljegyeztem a receptet, azután arra kértem, mondja el, mi segít a gyomorhurutnál. — A gyomorhurut — jelentette ki elgondolkozva Milju bácsi — szintén igen könnyen gyógyítható. Jegyezd fel a receptet: „Két pohár pálinka, paprika, egy hajtásra meginni.“ Ha ezt pontosan elvégzed, okvetlenül elmúlik. Én felírtam ezt a receptet is, amely bölcs őseinktől maradt ránk. Ezután a vesebaj következett. — A vesebaj, valamint a máj és derék táján levő szervek betegségei szintén könnyen gyógyíthatók. Jegyezd fel a receptet: „Két pohár pálinka, bors vagy paprika tetszés szerint, egy hajtásra meginni.“ Nyomban elmúlik. Én feljegyeztem ezt a titkos receptet is, amely a régmúlt időkből maradt ránk. Azután a köszvényről érdeklődtem. — A köszvény és általában a láb és más végtagok minden betegsége igen könnyen gyógyítható. Jegyezd fel a receptet: „Két pohár pálinka, egy csekély bors, vagy általában valami csípős fűszer, egy hajtásra meginni.“ Úgy elmúlik, mintha sohasem lett volna. Ekkor pompás ötletem támadt: „Ha már Milju bácsi ilyen sok receptet ismer, ami mindenkit kigyógyít mindenféle betegségből, akkor talán engem is ki tudna kúrálni a bajomból?“ Az elfogyasztott pálinka megoldotta a nyelvemet, így hát feltettem a kérdést: — Milju bácsi, nincs magának valamiféle receptje azok számára, akik iszákosságból szeretnének kigyógyulni? — Iszákosságból? Ennél mi sem egyszerűbb. Jegyezd fel a receptet: „Két vizespohár pálinka, csipetnyi bors, egy hajtásra meginni.“ Okvetlenül elmúlik — mérget vehetsz rá! GELLÉRT GYÖRGY fordítása VLAGYIMIR SZVIRIDOV: A csoda A hatalmas tó az erdő közepén terült el, felületén hatalmas olafjoltok éktelenkedtek. A parton néhány kivágott nyírfa hevert. Élőlénynek nyoma sem látszott, a víz pedig mintha lakatlan lett volna. A bizottság tagjai csalódottan lépkedtek az erdő szélén. , — Hát hol a maga csodája? — kérdezte az elnök. — Gondolja, hogy ebben az olujtengerben élhet egyáltalán valamilyen élőlény? —- Nemsokára fel kell bukkannia — válaszolt az erdész, és az órájára pillantott. — Nézze csak! Ott! Ott! Látja? Hiszen megmondtam... — kiáltott fel örömteli hangon, és a tó felé mutatott. Pontosan a víz közepén egy juru, halszerű állat jelent meg. Az emberek a parton megdermedtek az ijedtségtől, amikor meglátták a csoda kígyójejét és meghallották vérfagyasztó ordítását. — Ez micsoda? — kérdezte az elnök félelemtől remegő hangon. — Kiköpött Loch Ness-i szörny! — ujjongtak a töb biek. — Mától kezdve nem lesz nyugtunk a turistáktól! Szenzáció! — Maga fedezte fel? — fordult az elnök az erdészhez. — Remek! Remélem, ilyen körülmények között még néni járja a végét? — Bizony, szörnyű egy állapot! — kapott a szón az erdész. — Meg kell tisztítani a tavat a szennyeződéstől — rendelkezett az elnök magabiztosan. — Holnap elkezd hetik a munkát! A bizottság elment. A parton csupán két ember maradt; hatalmas gumizsákokat és oxigénpalackokat rakosgattak. — Igazi búvár vagy, Szemjon! — szólalt meg az erdész. — Minden rendbe jött. Bekapták a horgot. — És az erdővel mi lesz? A fák pusztulnak, az állatok elköltöznek más vidékre. — így van. De sebaj, megpróbáljuk ezzel, -ni! Elővett egy táblácskát, és szép kerek betűkkel ráírta: VIGYÁZAT! AZ ERDŐBEN MAMMUTOK TANYÁZNAK! TENCZEL ISTVÁN fordítása "ú * « J SZÖVEG NÉLKÜL (Sztrsel)
