Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-24 / 17. szám

EZEN A PÁLYÁN NEM LEHET MEGÁLLNI... X Portrévázlat Sona Valentováról S ofia Valentová azok közé a színésznők közé tartozik, akik a magánéletben éppen olyanok, mint a színpadon, a képernyőn vagy a film­vásznon. Képlékeny arc, tágra nyílt, csodálkozó szemek, barátságos tekintet, nyugodt, természetes viselkedés — így jellemezném őt. Fiatal, modern nő. Színésznő és kétgyermekes családanya egy személyben. A játék öröme, a színház utáni néma sóvárgás kísérte végig gyermekkorát. Trnavában, a piactéren gyakran vendégszerepeit a bratislavai színház, s a kis Sofia édesanyja társaságában nemegyszer lelke­sen tapsolt „a nagyoknak“. Persze, a végén mindig sírva fakadt, mert nem lehetett közöttük. Saját megítélése szerint eléggé szentimentális alkat volt. Mivel a színészi pálya egyre jobban vonzotta őt, a középiskolában végleg e hivatás mellett döntött. Másodikos volt a főiskolán, amikor először szere­pelt a Hviezdoslav Színház színpadán. A lámpaláz, az izgalom ismeretlen fogalom volt számára. Ma már sokkal nagyobb felelősséggel lép egy-egy előadás előtt a színpadra. Minél otthonosabban mozog a szín­házban, annál nagyobb félelmet érez. Gyakran el­gondolkodik: vajon megtett-e mindent a szereppel való azonosulás érdekében, s a nézők elfogadják-e az általa eljátszott embertípust? Nyugodtan elmondha­tom: fölösleges az aggodalma. Erről tanúskodik a nézők és a kritikusok véleménye is. Annak ellenére, hogy a színházban egyre több igényes szerepet kap, a filmekből és a tévé képernyő­jéről mégis többen ismerik. Eddigi legnagyobb sike­rét A szerelem palettája című cseh filmben aratta. Az alkotás fosef Mánes életét eleveníti meg, s ő JindFiSkát, a festő szerelmét alakította. A film sikere óta Sofia Valentová egyre többször teszi meg az utat Prága és Bratislava között, mert a barrandovi filmstúdió másik otthona lett a Koliba mellett. A Hangverseny a túlélőknek című új szlovák filmben Juraj Kukura filmbeli nővérét, Ninát játszot­ta. Ö maga még nem látta a kész alkotást, de sze­rinte biztosan fejlődést jelent majd a hazai film­gyártásban. DuSan Tranéíkot, az elsőfilmes rendezőt tehetséges embernek tartja, máskor is szívesen dol­gozna vele. Szerinte a film- és színművészeiben a rendező az elsőrendű személy, mert tőle függ leginkább a mű sorsa. Jó rendező nélkül sosem jöhet létre jó darab. A színész és a rendező együttműködése csak akkor gyümölcsöző, ha a két fél munkája barátságos lég­körben zajlik. Kit tart ideális rendezőnek? Elsősor­ban Otakar Vávrát, Vido Horüákot, Stanislav Párnic- kyt. Kedveli Wajdát, Bergmant, Viscontit, Jancsó Mik­lóst és Maár Gyulát. Mindig szívesen áll kamera elé, sőt az operatőr munkája is érdekli, ám leginkább a színházért ra­jong. Mert a színház 'feladata a kezdettől fogva változatlan, a filmhez és a tévéhez képest „örök­zöld“. A színházban közvetlenül érzékeli a közönség reagálását, s ezt a; varázst számára semmi más nem pótolja. Valentina, Ximena, Cordélia, Beatrice, Ljudmila — színházi szerepkörének sokszínű alakjai... És Sofia Valentová minden nap harcol az érvényesülésért, mert ezen a pályán nem lehet megállni... A próbákon mindig kezdőnek érzi magát, csak később lesz biztos a dolgában. Néha még a bemu­tatóra sem készül el a munkával. Előfordult már az Is, hogy egyik oldaláról sem tudta megközelíteni a szerepét. Ilyenkor emlékei között keres hasonló figurát. Itt van például a Vak lány is; addig nem nyugodott meg, míg el nem látogatott a vakok inté­zetébe. S valahányszor legördült a függöny a Kocs­ma a zöld fa alatt című előadás után, a legtöbb tapsot Sofia Valentová kapja. Tévéjátékai közül legemlékezetesebbek a Furcsa ember, a Menekülés az arany folyóból, a Talált tár­gyak és a Közeli idegenek. Májusban kerül bemutatásra a Theodore Dreiser regénye alapján készült Amerikai tragédia, amelyben a női főszerepet, Róbertét játssza. (A tévéadaptá­ció Stanislav Párnicky munkája.) A külső felvételek Poőúvadlón készültek, s a színészek sportolókat is zavarba ejtő teljesítményt nyújtottak: októberben fü- rödtek a jéghideg vízben. Sofia Valentová még otthon is készült erre a sze­repére — nemegyszer állt a hideg zuhany alá, hogy a helyszínen ne okozzon problémát számára az öt­perces jelenet. Persze, ismétlésre is sor került, mert a forgatókönyv szerint a csónaknak fel kellett for­dulnia a vízen, s az első alkalommal ez nem történt meg. ... A portrét egy szép színészi hitvallással kellene befejeznem. A valóságban azonban az történt, hogy beszélgetés közben kettőnk közül az egyik észrevét­lenül az órájára tekintett, ami azt jelentette: itt az idő elbúcsúzni. G. SZABÚ LÁSZLÓ □ Oldfich Lipsky, az egyik leg­eredetibb humorú cseh rendező még be sem fejezte az Éljenek a kísérte­tek című filmjét, máris újabb komé­dia előkészítésén dolgozik. A vígjá­ték munkacíme: Adela még nem va­csorázott. Az alkotót ennek a paró­diának az elkészítésére egy korábbi filmjének, a Limonádé Joe-nak a nagy nemzetközi sikere ösztönözte. * * * □ TUreiémjáték címmel forgatja legújabb filmjét Vladimír Cech rende­ző. A történet egy fiatalemberről szól, aki önhibáján kívül tévútra ke rül. A forgatókönyvet Pavel Hajny írta. □ A cseh irodalmi lexikonok épp hogy csak említést tesznek Jan Neru­da és Karolina Svétlá levelezéseiről. A múlt század hetvenes éveiben a cseh nemzeti irodalom két jelentős egyénisége között bensőséges érzelmi kapcsolat bontakozott ki. A fiatal Ne­ruda és a nála idősebb Svétlá asz- szony szerelmi viszonya most cellu­loid szalagra kerül. A forgatókönyvet J. Neruda és K. Svétlá levelei alapján Otakar Váva és JiFÍ Sotola írta. Egy szerelem tö.-ténete címmel. A film rendezője Otvkar Vávra; a főszerepet Jifi Bartoika és Boiidara Turzonová szlovák színésznő játssza. ö Legújabb kori történelmünkből meríti témáját az Egy amerikai Prá­gában című cseh film. Josef Macii rendező bűnügyi történet formájában tárja majd a nézők elé a sorsdöntő 1948-as napokat megelőző eseménye két. Bemutatja a nyugati hírszerzők Csehszlovákia-ellenes tevékenységét és az imperialista hatalmak mester­kedéseit Is. * * * □ Őskori trilógia a címe Jan Schmidt készülő filmjének, mely há­rom elbeszélésnek az ötvözete. Az alkotás Eduard Storch ifjúsági író művei alapján készül. * * * □ A murva—szlovák határon ját­szódik Antonin Kachlik legújabb film­jének cselekménye, mely a falu szo­cialista átalakulásának éveit idézi a nézők elé. A morva földről című film egy szegényparaszt életén ke­resztül érzékelteti a nagy társadalmi átalakulásokat. A főszerepet Rados lav Brzobohaty játssza. Az alkotásban megelevenednek a morva—szlovák népszokások, táncok és viseletek is; színes folklór fogja majd keretbe a drámai konfliktusokat. □ Elkészült Jaroslav Bálik filmje A repülő madár árnyéka címmel. Az alkotó a lélektani drámában egy fér­fi lelkivilágát veszi bonckés alá, aki a fia tragikus kimenetelű motorke­rékpár balesete után egy időre talaj­vesztett lesz. A főbb szerepekben Véra Galatíkovát, Petr HaniCinect és Éva Pichovát láthatjuk majd. * * * □ Ötvenhat igazolatlan óra a cime Ivó Novák most elkészült filmjének. Az alkotás egy kamaszfiúról, illetve a serdülőkor viszontagságairól szól. A film hőse sem a családban, sem az Iskolában nem talál megértésre, két malomkő közt őrlődik, míg vé gül „férfias“ tettre szánja el magát: megszökik, gondolván, hogy ezzel megoldódnak a gondjai. □ A kispolgári mentalitást, az ön­zést, a kapzsiságot fogja ostorozni Karel Stekly rendező a Mindenki min­denki ellen című filmjében. Az al­kotó a készülő tragikomédiában két, örökségre váró család kapcsolatát bemutatva ábrázolja majd az emberi magatartás negatív vonásait. —ym— 1977. IV. 24. io Josef Mach rendezésében készült A szerelem palettája című cseh film, melynek főszerepét Soha Valentosá és Petr Kostka játszotta

Next

/
Oldalképek
Tartalom