Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-04-03 / 14. szám

AZ AGROFRIGOR jól zArta az évet Az alma a hütőházakban májusig tárolható ® Jobb lehetősé­geket kell teremteni a hullott gyümölcs feldolgozására• Har­minchektáros területen építenek üvegházakat ® Friss zöldséget szállítanak a főváros lakosságának Oszvald Frigyes mérnök, az Agrofri- gor igazgatója H áziasszonyainkat, de úgyszól­ván az egész ország lakossá-- ] gát naponta foglalkoztatják a zöld­ségellátási problémák. A vásárlók joggal panaszkodnak, bosszankodnak, ha olykor nem kapnak sárgarépát, petrezselymet vagy más zöldséget. A termelők viszont korábban azért elé­gedetlenkedtek, mert több esetben nem tudták idejében értékesíteni áru­jukat. Különböző okok miatt felbil­lent az egyensúly a kínálat és a ke­reslet között. A kiút: a szükséglete­ket figyelembe vevő célszerű terv- gazdálkodás megszilárdítása. Mind a zöldség-, mind a gyümölcstermesztés­ben szüntelenül fokozni kell a mun­katermelékenységet. E célok eléré­séhez egyengeti az utat a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyl) Agrofrlgor mezőgazdasági vállalat, melyhez ha­sonló alig akad az országban. Műkö­désével tehát nem véletlenül kelti fel a figyelmet. Az Agrofrigor nemrég megtartott közgyűlésén a tagüzemek küldöttei felkészülten szóltak hozzá az elhang­zott beszámolókhoz, és javaslatokat tettek a vállalat munkájának tökéle­tesítésére. Bátran bírálták azokat a fogyatékosságokat, amelyek követ­keztében komoly károk keletkeztek a gyümölcs raktározásában. A kimu­tatások szerint a hűtőházakban a tá­rolt alma 13—14 százaléka romlott meg. Ez megközelítőleg 10 százalék­kal több, mint a múlt év hasonló idő­szakában. A veszteséget — amint több felszólaló javasolta — akkor le­hetne csökkenteni, ha a termelők a gyümölcsöt megfelelő érési állapot­ban szednék le. Dömény János, a Trhové M^to-i (Vásárúti) Efsz elnöke felszólalásá­ban szintén tárolási és értékesítési problémákkal foglalkozott. Egyrészt elégedetten állapította meg, hogy a vállalat hűtőházaiban már 8100 ton­na zöldség, illetve gyümölcs tárolha­tó. A termelőtől lényegében akkor is átveszik az árut, ha a piac telített, s ez biztonságot nyújt a termelőknek. Jelentős siker, hogy a hullott gyü­mölcs 15—20 százalékát feldolgozzák — félkész árut készítenek szörpök gyártásához —, de még mindig sok gyengébb minőségű alma megy tönk­re. Szövetkezetükben évente mint­egy hetven-nyolcvan vagon „ipari al­ma“ terem, amelyért a felvásárló szervek kilónként csak 90 fillért fi­zetnek. Viszont, ha ezt az almát gyorsan a piacra szállítanák, jobban lehetne értékesíteni. A hullott almá­ból — ha nagyobb lenne az Agrofri­gor feldolgozó kapacitása — az ed­diginél nagyobb mennyiségben lehet­ne készíteni félkész árut. A gyűlésen a küldöttek nagyon élénken vitáztak, látszott, hogy szí­vükön viselik vállalatuk sorsának alakulását. Elégedetten állapították meg, hogy az Agrofrigor védőszár­nyai alatt a járásban ma már 1300 hektáron termelnek gyümölcsöt. A biztonság szavatolásának hatására a mezőgazdasági üzemek évente 12 000 tonna gyümölcsöt és 24 000 tonna zöldséget adnak el. Az eddigi sike­rektől felbuzdulva a távlati tervek szerint a 6. ötéves terv vége felé az évi zöldségtermelés már 32 000 ton­na, a gyümölcstermelés pedig 16 000 tonna lesz. Ezek az adatok bizonyít­ják, hogy a járás földművesei hozzá­járulnak a zöldség- és gyümölcsellá- tás problémáinak megoldásához. A vitában többen hangsúlyozták, hogy sok zöldség és gyümölcs ter­melése hagyományos módon már nem lehetséges. Ennek több oka van. A zöldség- és gyümölcskertészetekben egyre kevesebb a jó teljesítményt nyújtó munkaerő. Ezért a jövőben több gyomirtót és növényvédő szert kellene használni. Sajnos, amint Vö­rös István, a Dunaszerdahelyi Járá­si Mezőgazdasági Igazgatóság kül­dötte bejelentette, jelenleg mintegy 100 mázsa vegyszer hiányzik a gyom­irtáshoz. Ezen a helyzeten hamaro­san változtatni kell, mert félő, hogy e probléma miatt esetleg kevesebb zöldség terem. Oj, korszerű növény­ápoló- és betakarítógépeket kell vá­sárolniuk. Néhány növényfajta nö­vényápolási és betakarítási munkái­hoz sikerült megfelelő gépeket sze­rezni. A hozzászólások után Oszvald Fri­gyes mérnök, az Agrofrigor igazgató­ja így jellemezte a vállalat jelenlegi helyzetét: — Jól zártuk a múlt évet, a ter­melési költségek levonása után kö­zel ötmillió korona tiszta hasznunk marad. Ez az adat azt bizonyítja, hogy a vállalat — bár komoly problémákkal kell megbirkóznia — életképes és megvannak a feltételek további fej­lesztéséhez. Az igazgató és a tag­üzemek küldöttei kifejezték: szeret­nék, ha a felsőbb szervek több se­gítséget nyújtanának az Agrofrigor szervezeti felépítésének kialakításá­hoz és a termelés növeléséhez. A közgyűlés nemcsak a múlt év eredményeiről adott számot, betekin­tést engedett a jövőbe is. A vállalat tovább halad a megkezdett úton, te­vékenységére mindinkább jellemző a munka termelékenységének fokozása és újabb termelési lehetőségek te­remtése. A távlati tervek szerint a hatodik ötéves terv végéig harminc- hektárnyi területre építenek üveghá­zakat Dunaszerdahelyen, Vásárúton és a Csilizközben. Fóliasátrak alatt mintegy 55 hektáron termelnek zöld­séget. Ha az elképzelések megvaló­sulnak, az üvegházakból és a fűthető fóliasátrakból januártól júniusig szál­lítanak friss zöldséget Bratislava la­kosságának. A szállítást jól megszer­vezik, a főváros lakói néhány óra alatt friss állapotban juthatnak hoz­zá a vitamindús zöldséghez. Sok probléma és vajúdás közepette született és fejlődött az Agrofrigor mezőgazdasági vállalat, de már ed­digi tevékenységével is bizonyította létjogosultságát. Ösztönzi a dunaszer­dahelyi járás zöldség- és gyümölcs- termesztőit a munka termelékenysé­gének fokozására. Dolgozói szaktaná­csokat adnak a termelőknek és segí­tenek a problémák megoldásában. A vállalatnak ma már nyolc üzemrész- lege van, amelyek teljesítik küldeté­süket. A tagüzemek dolgozói jó mi­nőségben végezték el a gyümölcsfák és a szőlőtőkék metszését, a téli permetezést és a kertészetekben is mindent megtettek a gazdag termés érdekében. BÁLLÁ JÓZSEF A fóliasátrakból hamarosan piacra szállítják a korai karalábét Korszerű berendezéssel tisztítják a tárolt kajszibarackot, amelyből gyümölcsle­vet készítenek (Gyökeres György felvételei) André János mérnököt az abarai föld nevelte, itt szerette meg a mezőgazdasági munkát. A főiskolát elvégezve azonban csak három évig tevékenykedett szülőfalujában, ezután a Veiké Kapuéany-i (Nagy- kaposi) Efsz-be került, ahol az 5698 hektáros szö­vetkezetben a főagronómusi tisztséget tölti be. — Szívesen jött el Abaráról? — kérdeztem tőle irodájában. — Nem mondhatnám, hogy szívesen, de nem is bánom. Tudtam, hogy itt több lesz a munka, a prob­léma, s mindent elölről kell kezdenem. Míg otthon gyermekkoromtól ismertem a határt, tudtam, hol van a Kertalja, Rétkaraj, Bakacska nevű dűlő, addig itt a határt is meg kellett ismernem. Ma már ezen is AZ AGR0NÓMUS LEGYEN IGÉNYES túl vagyok. El tudok igazodni, hogy melyik földről van szó, ha valaki azt mondja Páskó, Hosszúláz, Pénzesbokor. — Milyen eredményeket sikerült itt elérni? — Valóban nagy volt a változás, mivel háromszor olyan nagy földterület került a gondjaimba, mint Abarán. Eddig még nem sikerült elérni az abarai hektárhozamokat. Most itt az alagcsövezés és a le- csapolási munkák kerültek előtérbe. Amíg ezekkel nem készülünk el, addig nem is várhatunk nagyon jó eredményeket. Itt elég egy kis eső, és máris vízben állnak a földek. — Az őszi vetések hogyan teleltek? — Minden elvetett szem szépen kikelt, a víz azon­ban nagy károkat tett, sok helyen azonban még mindig a földeken „tanyázik“. Ahonnan már lehú­zódott, ott nagy foltok maradtak, ezeket újból be kell vetnünk. Később meg is néztük a határt, a hat községet felölelő szövetkezet földjeit. Amikor újra Nagy- kapos felé közeledtünk, André János megjegyezte, hogy a szövetkezet legjobb földjei a város közelé­ben vannak, aminek nem nagyon örül, mert a vá­ros terjeszkedik, s éppen ezeken a földeken épül­nek az új lakótelepek. — Vétek ezt a jó agyagos földet be nem vetni — mondja, amikor elhajtunk az építkezésre kisze­melt táblák mellett. Az irodába visszaérve a magánéletére, a hétvé­gékre terelődik a szó. — Szombaton itt vagyok a szövetkezetben, vasár­nap délelőtt elbabrálgat az ember a saját portáján. Délután olvasgatok, s ha jut rá idő, hétköznapi es­téken is forgatom a szakkönyveket. Elégedetten állapíthatom meg, hogy egyre több és egyre jobb minőségű szakkönyv áll a mezőgazdasági dolgozók rendelkezésére. Mostanában a kertészkedéssel kap­csolatos könyveket olvasgatom. Aztán a családról, a gyerekekről szól, hogy alig marad rájuk ideje. Később a munkaerő-ellátás prob­lémája is szóba kerül. Sajnálkozva mondja, hogy ke­vés. az utánpótlás, több fiatal mehetne a mezőgaz­daságba dolgozni. Végül az iránt érdeklődöm André János mérnöktől, hogy milyen viszonya van az itteni emberekhez, hogyan közeledik feléjük. — Ügy érzem, hogy ki tudok jönni az emberek­kel. A mi szakmánkban is szigorúan meg kell köve­telni a fegyelmet, mert a hanyag munka nagyon megbosszulja magát. Ezt ma már egyre többen meg­értik, s nem neheztelnek érte, ha igényes vagyok. És ez nem hiba, hanem erény egy vezetőnél. ZOLCZER JÁNOS A szerző felvétele 1977 IV. 3. ÚJ SZÚ

Next

/
Oldalképek
Tartalom