Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-01-09 / 2. szám
Bármilyen örvendetes tény az életkor meghosszabbodása, nem hunyhatunk szemet az ezzel járó, megoldásra váré társadalmi, gazdasági, szociális és egészségügyi problémák felett. Tapasztalatból tudjuk, hogy a szervezet idővel elhasználódik, s ezért az idősebbek fogékonyabbak bizonyos betegségek — pl. a véredény rendszer megbetegedései, az érelmeszesedés, a szívbaj, az izületi gyulladás, a látási és hallási zavarok stb. — iránt. Ezek a betegségek mégsem tekinthetők az öregség kfsérő jelenségeinek, hiszen köztudott, hogy a fiatal szervezetben is előfordulhatnak. De mert az idősebbek gyakrabban betegeskednek, és szervezetük nehezebben birkózik meg a különböző kórokkal, amelyek komplikációkat is okozhatnak, lényegesen körültekintőbb gyógykezelést és gondoskodást igényelnek. Mivel foglalkozik a gerontológia? Ezekről a problémákról beszélgetünk Dr. Jifí Trojannal, a tudomáhyok kandidátusával, a krői Thomayer kórház I. belgyógyászati osztályának főorvosával, aki egyben az itteni gerontológiai kísérleti központ vezetője. A főorvos elmondta, hogy a gerontológia a szervezet biológiai öregedését figyelemmel kísérő tudomány, amely elsősorban az öregedés legkülönbözőbb okaira igyekszik rávilágítani. A tudományos dolgozóknak ezen a téren folytatott tevékenységét azonban megnehezíti az a tény, hogy még mindig nincsenek teljesen tisztában az öregedés folyamán a szervezetben végbemenő sokféle változással. Ám kétségtelen, hogy minden egyes szervünk, az idegsejtek, az agy, az izmok, a mirigyek stb. a maguk módján, sajátos tulajdonságaiknak megfelelően öregszenek, és az sem vitás, hogy az emberi vagy az állati fezerve- zetben észlelt bizonyos változások okát az öröklődésben, illetve a hajlamban kell keresnünk. Nagy hatással lehet az élőlényekre életmódjuk is. — Különösen a helyes táplálkozásnak tulajdonítunk fontos szerepet — hangsúlyozta Dr. Trojan, majd rámutatott a szakemberek kutatásainak eredményére, amelyből kitűnik, . hogy azok a kísérleti állatok, amelyek születésüktől kezdve csak a létfenntartásukhoz szükséges ételt fogyasztják el, fürgébbek, életrevalóbbak és lényegesen tovább élnek jól táplált társaiknál. Ennek a tapasztalatnak az alapján az orvosok arra következtetnek, hogy azok a szülők, akik túlzott sze- retetükben édességekkel és más szénhidrátokat tartalmazó kalóriadús ételekkel traktálják gyermekeiket, ártanak a gyermekek egészségének. A statisztikai adatokból is kitűnik, hogy az elhízott emberek szervezete kevésbé ellenálló, könnyebben megbetegszenek, különösen a véredényrendszer- ben bekövetkezett zavarok gyakoribbak náluk, s ezért többnyire rövi- debb ideig is élnek. Bebizonyosodott tény tehát, hogy a kövérség ugyanolyan kockázati tényező, mint pl. a mozgás hiánya vagy az állandó, esetleg gyakori idegfeszültség. Az egészségtelen életmód a gyermekek fejlődésére és a felnőttek idő előtti elhalálozására is befolyással lehet. De ugyanilyen károsan hatnak a szervezetre és meggyorsítják az öregedési folyamatot az úgynevezett civilizációs tényezők, mint pl. a túlzott zaj vagy akár a szennyezett levegő. A folyamat lassítható Tévedés lenne azt hinni, hogy az öregség betegség. Ezért tehát nem is gyógyítható. Csupán kísérőjelenségei, a magasabb korban gyakrabban előforduló betegségek orvosolhatók a szervezet állapotától függően. — Az öregedési folyamat sem megállítható, csupán lassítható, és ez a célja tudományos kutatásainknak — mondja Dr. Trojan. — Igyekszünk kiküszöbölni az öregedés gyorsulását előidéző tényezőket, hogy azokat a szervezetre kedvezően ható tényezőkkel pótoljuk. Mondottuk már, hogy a legfontosabb a zsenge ifjúkortól folytatott egészséges életmód. Igaz ugyan, hogy ez bizonyos lemondást és önfegyelmet igényel, de aki megszokja, annak később sem esik nehezére megtartani az előírásokat. A helyes táplálkozásnak — a kalória mennyiségén kívül — az ételek minőségében is meg kell nyilvánulnia. Élelmünknek a fehérjéken és a vitaminokon kívül bizonyos mennyiségű szelént, magnéziumot, cinket és kobaltot is kell tartalmaznia, s arra is ügyelnünk kell, hogy étrendünk változatos legyen. Ez a követelmény fokozott mértékben vonatkozik azokra az igénytelen idős emberekre, akik — nagyon helytelenül — többnyire kávén és péksüteményen élnek. Nem tudják, mennyire ártanak egészségüknek az egyhangú koszttal, azzal, hogy lemondanak a gyümölcsről és a főzelékekről, amelyek ugyan mesterségesen, különböző vegyszerekkel is pótolhatók, de ezek hatása mégsem ér fel a természetes vitaminokéval. Munka nélkül nem élhetünk Tartós egészségünk további feltétele a rendszeres fizikai vagy szellemi tevékenység. Aki egyiket vagy másikat megszokta és megszerette, attól aligha kívánhatjuk, hogy többé ne dolgozzon, vagy hogy -máról holnapra foglalkozást változtasson. Bebizonyo-, sodott tény azonban, hogy a munka és velejárója — a másokkal való érintkezés és a kapcsolat fenntartása — feltéve, hogy arányban van az idős emberek fizikai, illetve szellemi képességeivel, a szervezetükben végbemenő biológiai és fiziológiai változásokkal — ösztönzően hat a központi ideg- rendszerre, tehát a kedélyállapotra is. Milyen munkát végezzenek tehát és mennyit dolgozzanak az öregek anélkül, hogy ezzel ártanának egészségüknek? Erre a kérdésre egyetlen orvos sem találná meg a helyes választ, mert mindenki más munkabírású. Egyesek hamarabb kifáradnak. p/ gyakran betegeskednek, s ezért sok szór idő előtt kénytelenek nyugdíjba menni. Mások régen elérték a nyugdíjkorhatárt, mégsem vonulnak vissza, nem tudnak munka nélkül élni. — Ezek részére meg kell teremteni az egészségi állapotuknak megfelelő feltételeket — mondja vendéglátóm. Az orvosok szerint ugyanis az a munka, amelyet szívesen végzünk, és nem esik nehezünkre — elegendő pihenés és alvás esetén — nem árthat, sőt használ, mert jól eső érzéssel tölti el a dolgozót, akinek a szervezete köny- nyűszerrel kiheveri a fáradalmakat, vagyis regenerálódik. A gerontológia tehát az emberi aktivitás idejének a meghosszabbítására is törekszik. Köztudott, hogy a szocialista társadalom — a ka^alista országoktól eltérően — erre mindenkinek lehetőséget nyújt. Olyan felbecsülhetetlen előny ez, amelyet a tudomány — tekintettel a munkaerőhiányra és az öregek értékes tapasztalataira — a népgazdaság érdekeinek a támogatásával viszonoz. — Nem lenne tehát helyes kirekesztet az idősebbeket a társadalmi életből, a munkafolyamatból — folytatja az orvos. A gépek elhasználódnak, az egészséges szervezet azonban, mégha öreg is, a szövetek, izmok stb. elváltozásait is k,épes kiegyenlíteni. Példa erre Picasso, Chaplin, Michelangelo, Goethe és sokan mások, akik magas koruk ellenére világraszóló alkotásaikkal váltak halhatatlanokká. Senki se érezze magát elhagyatottnak A gerontológia feladatai közé tartozik az idős emberekről való, megfelelő formában történő gondoskodás is. A krői kórház belgyógyászati osztálya mellett működő kísérleti intézet orvosai, pszichológusai, a nővérek és a szociális dolgozik igyekeznek az itt gyógykezelt öregék kedvében járva megtalálni a feltételeket ahhoz, hogy betegségük ellenére is lehetőleg meg szokott otthoni környezetükben maradhassanak. Akiknek nincs családjuk, vagy egyedül élnek, ha csak egy mód juk van rá, azokat is hazaengedik, bár ezzel nem ér véget a róluk való' gondoskodás. A szakorvosok és a nővérek a lakásukon is folytatják az öregek gyógykezelését, az intézet szociális dolgozói pedig — tehermente sítve a nemzeti bizottságok szociá lis gondozóit — védenceiknek a háztartásukban is segítségükre vannak. Még bevásárlásaikat is elintézik, és az egészséget károsan befolyásoló egyedüllét nyomasztó érzésétől is igyekeznek megkímélni őket. — Az öregekről való komplex gondoskodással, amelyet hét év óta végez intézetünk, kiváló tapasztalatokra tettünk szert — utalt dr. Trojan azokra az öregekre, akik azelőtt hosz- szadalmas kórházi ápolásra szorultak, és ma egészségi állapotuk már csak rendszeres ellenőrzést igényel. Ez a módszer a kórházi fekhelyekkel való körültekintőbb gazdálkodást is lehetővé teszi. * * * Nem kellemes érzés az öregedés. Sokan nehezen törődnek bele a meg- változtathatatlanba. Különösen azoknak a helyzete nem irigylésre méltó, akik betegségükben vagy öreg koruk ban önmagukra vannak utalva. Szerencsére azonban a társadalom gondoskodása jóvoltából senkinek sincsenek anyagi gondjai, és egyre kevesebben vannak olyanok, akikkel senki sem törődik. A nemzeti bizottságok és az egészségügyi dolgozók igyekeznek mindenben az elhagyatottak segítségére lenni. Mert tény, hogy mint minden kornak, életünk alkonyának • is megvannak az örömei, feltéve, hogy megértésre találunk embertársainknál. KARDOS MÁRTA 1977. I. 2. N C/2 Nemzedékek (Ivan Darula felvétele)
