Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-20 / 12. szám

JAN VLADISLAV TÖTH LÁSZLÓ a % EGY GOTHAMI SAJTOT TALÁL II wodu • (ANGOL MESE) Egy sajtkorong azok közül, melyeket a gothaml sajtkészítö a kegyről a piacra gurított, az útszélen feküdt. Arra ment lóháton egy másik jámbor qothami atyafi. Amikor megpillantotta az árok­ban a szép kerek sajtot, megörült, hogy olcsón megvacsorázhat. Odalépett a sajtkoronghoz, előrántotta a kardját, és egyenesen a nyeregből fel akarta szúrni kardja hegyére. Csakhogy a jámbor gothami kardja rövid volt egy kicsit, s bárhogy is nyújtotta a kardját, nem tudta a sajtot a kardhegyre szúrni. — No sebaj, kitolok én veled — szólt magában végül is a gothami. Megfordította a lovát, és vágtatva elindult haza egy hosszabb kardért. Egy óra múlva vissza is tért. Am a sajtot már nem találta ott. Az árokból, ahol a sajtot látta, hirtelen kirepült egy holló — valami fehérrel a csőrében. — Ereszted el a sajtomat, te tolvaj, ereszted el?! — rikácsolta mérgesen a gothami, és árkon-bokron át vágtatott a holló után. A holló a földek fölött egyenesen egy halastó felé tartott. Az atyafi mindenütt a nyomában járt, de a tóparton meg kellett állítania a lovát. Amint nézelődött, egyszer csak nagy loccsanás­ra lett figyelmesu tó közepén nagyot csapott egy hal. Amikor a vízszint megnyugodott, a gothami észrevette, hogy a víz tetején fehéren csillog valami. — No látod, te ostoba holló, a tóba dobtad a sajtomat, így a tiéd se tett, meg az enyém se — dünnyügte szomorúan, és elin­dult haza. Nem is sejtette, hogy a tó közepén nem a sajt úszott, hanem a telihold fényiéit, amely épp akkor bújt elő a felhők mögül. KÖVESDI JÁNOS fordítása Etrekarcsán kárászt fogtam, Kulcsárkarcsán kulcsárkodtam, Amadén meg Jót aludtam, Damazéron danázgattam, Erdőháton erdőt lőttem, Solymoskarcsán solymárkodtam, Göncölkarcsán göncöltem, Mórockarcsán mórikáltam, Siposkarcsán sípolgattam, Pinkén voltam picinké, Királyfián király fia, Egyházkárcsán csizmadia. FIGYELEM! Az útitervek beküldésének határideje: 1977. március 31. Cím: Redakcia Oj SZÓ, Gyermekvilág 893 38 Bratis­lava, Gorkého ul. 10 — A pályázat eredményét 1977. április 24-én ismertetjük. A jé és ötletes útiterveket kö­zölni fogjuk. A közlést ho­noráljuk. A három legjobb, legötletesebb útiterv elkészí­tői ráadásként még könyvju­talmat is kapnak. T AVASZKÜSZÖNTQ pionírok Emlxtre válogatja, ki, hogyan köszönti a tavaszt. Saci, nyol­cadikos barátom, ha esik az eső, ha fúj a szél — nem is beszélve a napsütésről — már­cius 21-én legalább tíz percre leül a Duna-parti sétány korlát­jára. Nem a padra, nem a ló­cára ül, hanem a kőlapokból készített korlátra. A szomszé­dék fia tavaly úgy köszöntötte a tavaszt, hogy 'kitárta az er­kélyajtót és farkast is megszé­gyenítő üvöltéssel — „hurrát“ kiáltott. Holnaptól ismét beköszönt a tavasz. Aktuális tehát a kérdés: Hogyan köszöntik a pionírok? A Veiké Ludince-i (nagyölve- di) alapiskola pionírklubjában is ezt kérdeztem. Egyszerre többen is válaszoltak: „Sport- versenyt rendezünk. Tavaszi nagytakarítást. JGyűjtést. Kirán­dulást.“ Bizony a pajtások egy­mást túlharsogva válaszoltok, de Bobor János tanító elvtárs, .a csapatvezető, egyetlen figyel­meztető mozdulattal lecsititot- ta a harsogókat, s annak rend­je, módja szerint szépen, fe­gyelmezetten, pionírokhoz illő­en megbeszéltük az előkészüle­teket. — Kezdjük a bemutatkozás­sal — mondta, s egy nyolcadi­kos kislány, Klacsán Mária kért szót. — Most nincsenek itthon a csa­pattanács tagjai, versenyre utaztak — kezdte Marika —, de a legfontosabbat elmondhatjuk nélkülük is. Csapatunk létszá­ma 350, a szikrákkal együtt. Tizenhárom szakkörünk műkö­dik. Ezek egyike a sakkozó­ké ... Elmaradhatatlan a sportverseny Tovább nem mondhatta, mert az egyik fiú, Baka Ernő közbe­szólt: — Persze, persze, mert ö is s;ik kozó! Marika elpirult. — Nincs mit szégyenkezni — mondta a csapatvezető —, a sakkozók második helyezést ér­tek el a járási bajnokságon, a körzeti versenyben elsők vol­tak, és Marika is a versenycsa­patban szerepelt. — Igaz — mondták többen is, de már Marikát nem lehe­tett szóra bírni. Helyette má­sok beszéltek a tavaszköszöntő előkészületekről. — Elmaradhatatlan a sport- verseny. Már gyűjtjük a bene­vezéseket. — A tavaszi nagytakarítás természetes velejárója a hulla­dékanyagok gyűjtése. Nem ti­tok, már jócskán gyűjtöttünk papírt. Bagala Ervin megjegyezte: — És persze a szakkörök to­vább folytatják működésüket. Ügy hallottam, hogy az ifjú természetbarátok köre vetélke­dőre készül. Szalma Anikó hatodikos kis­lány is szót kért. — Mindig kísérleteznek. Né­ha órák hosszat, de nem unják, mert egyik kísérlet érdekesebb, mint a másik. Konc Árpád bejelentette: — A tavasz azt jelenti, hogy sok dolguk lesz Lebocz Antiék- nak. Pontos magyarázatot a csa­patvezetőtől kaptam: Lebocz Antal az ifjú fotósok szakkö­rének egyik tagja, a legügye­sebb fotósok egyike. Tóth 1st ván tanító elvtárs a kör vezető­je, és ez a kör arra törekszik, hogy a csapat életének minden mozzanatát megörökítse. És előkerültek a vaskos albu­mok. Száz és száz fénykép bizo­nyította, hogy a nagyölvedi pajtások körében kedves, ha­gyományos szokás a tavasz kö­szöntése. Pionírmódra, persze. El is hoztam tőlük mutatóba néhány felvételt, mert az idén sem lesz másképpen, mint ta­valy vagy azelőtt. Lehet, hogy néhányan a szomszédok fiához hasonlóan „hurrát“ kiáltanak majd a ta­vasz első napján. Ám tegyék! Velük együtt szívesen kiálta­nánk mi is, hiszen március 21- én a naptárrra pillantva mind­annyian örömmel állapíthatjuk meg: Újra itt a tavasz. HAJDÜ ANDRÁS A felvételeket Tóth István készítette A tavaszi nagytakarítás velejárója a hulladék­anyagok gyűjtése 'M Vetélkedőre készülnek az ifjú természetbarátok * GEORGE SAND Az utolsó tündér (NÉPI MONDA) Találkoztam egyszer egy jó tündérrel, aki für­gén futott idős kora ellenére. „Ennyire siet bennünket itthagyni, tündérasz- szony?“ „Öhj ne beszéljen róla! — feleli. Már néhány száz éve annak, hogy látom ezt a világot, s most & sem értek belőle semmit. Kínálgatom a lányoknak a szépséget, a bátorságot a fiúknak, a bölcsessé­get az öregeknek, az egészséget a betegeknek, szóval minden jót, amit egy becsületes tündér ki- V nálni tud az embereknek, és mindenki elutasít. Van aranya, pénze? — mondják ők. — Mi nem kívánunk mást! Hát megszökök, mert félek, hogy a rózsabokrok majd gyémántékszert kérnek, és a lepkék a réten díszhintón akarnak majd repülni." „Nem, nem jó tündér — kiáltanak nevetve a kis rózsák, akik hallották a tündér zsörtölödését — nekünk harmatcsepp van a levelünkön!" „fis nekünk — mondják pajkosan a pillangók —, nekünk arany és ezüst van a szárnyunkon!" „íme — mondja a tündér elmenőben — az egyedüli méltányosak, akiket a földön hagytam!" Fordította: TŰTHNÉ GULYÁS ÁGNES Sajátkezüleg J Novemberben kezdődött. A luöeneci (losonci) alapiskola folyosójára különös hirdetőtábla került, w ezzel a felirattal: így írunk mi. Alája egy pos­taládához hasonló doboz. Természetesen, a szo­kottnál többen álltak meg a hirdetőtábla előtt és mindenki érdeklődéssel olvasta a felhívást: iro­dalmi pályázatot hirdet az iskola igazgatósága, a pályaműveket a ládába kell bedobni. Többen rög­tön fogadkoztak: Én is, én is írok. Azóta már néhányszor megtelt a ládikó, mert a pajtások nemcsak fogadkoztak, hanem derekasan munká­hoz láttak. Iskolánk magyar szakos tanítói érté­kelték a pályaműveket. A legsikeresebbek szerzői jutalmul sajátkezüleg beírhatják művüket abba a vörösfedelű kötött füzetbe, melyben a legjobb írá­sokat gyűjtik össze. Pionírjaink nagy kitüntetés- 4 nek tartják, ha valaki engedélyt kap a beírásra. A pályázatnak azonban nincs vége. Az eredmény- (p hirdetés áprilisban, a költészet napján lesz. VÁMOS KATALIN X TÖRD A FEJED! A vízszintes sorokat a szokásos módon hatá­roztuk meg, a függőlegeseket pedig hosszúságuk szerint csoportosítva közöljük. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része (a nyíl irányában (folytatva). 8. Kijelölt hely a motoro­sok részére (ék. h.). 9. Kutya. 11. Fiúnév 12. Kés szélei. 13. Helyez. 15. Omladék. 16. Az emberi száj­nak külső, piros része. 17. Prés. 18. Ragadozó madár. 20. Fájlal. 21. Idős rövidítése. 22. Magyar vezér. 24. Saját kezűleg rövidítése. 25. Óhaj. FÜGGŐLEGES: 16. Rejtvényünk befejező része (a nyíl irányában folytatva). 7 betűs: ^ALKOTÁS, BAJADÉR, 4 betűs: AMER, TRÁK, BÉLA, 3 betűs: LAP, UKL, KAS, RAB, LEL, LEP. 2 betűs: ÉP, DO, RA, MJ. L. L. Beküldendő a vízszintes 1., valamint a függőle­ges 16. számú sorok megfejtése. A március 7-én közölt keresztrejtvényünk he­lyes megfejtése: „A könyv a legjobb barát.“ — 190 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjutalom­ban részesülnek: Zalezsák Henriette, 5. évf., Sala (Vágsellye), Benkó Edit, 6. évf., Bratislava, Tóth Éva. 9. évi., Radvaü nad Dunajom (Dunaradvány), Éles Mónika, 3. évf., Veiké Slemence — Nagyszele- menc), Koháry Ivetta, 7. évf., Chfm (Hím). 1977. III. 20. 18 ÚJSZÚ

Next

/
Oldalképek
Tartalom