Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-20 / 12. szám

Jelenet a készülő cseh filmből; balra KlementGottwald (Július Pántik alakításában) elma­radhatatlan pipájával (Miroslav Pesan felvételei) mm nelmi személyiségeket is látha­tunk majd, akik a dokumen­tumanyagok alapján híven érzé­keltetik az akkori idők szelle­mét. Az alkotás Klement Gott- waldot magánemberként — mint férjet és apát — is bemutatja majd. — Sohasem gondoltam arra, hogy egyszer újkori történel­münk ilyen ismert egyéniségét keltem életre — mondotta Júli­us Pántik. — És most egysze­riben Klement Gottwaldot, első munkásszármazású elnökünket személyesítem meg. Még élnek az akkori idők szemtanúi, és hányán vannak, akik ismerték öt személyesen is és megőriz­ték emlékezetükben. Ezért Kle­ment Gottwaldot nemcsak mint politikust és államférfit, hanem mint embert is életközeibe kell hozni. — Nehéz feladat, dilemma előtt álltam: hogyan közelítsek ehhez a számomra szokatlan jobban, milyen ember volt. tő­lük kaphatok választ kérdé­seimre. Vajou~ mindig olyan nyugodt volt-e, mint amilyen­nek néhány eredeti felvételről ismerjük? Mi tudta őt lelkesí­teni? Milyen volt otthon vagy a barátai között? Szeretette nevetni? És amikor feltettem a szemü­vegét, kezemben tarthattam kedvelt pipáját, s közben hall­gattam, milyen temperamentu­mos ember volt, megkönnyeb­bülést éreztem. Igen, ez lesz a kiindulópont, ehhez tartom ma­gam. Megmutatni őt a maga emberi mivoltában, igazi ember­ként, minden hamis pátosz, szé- pítgetés nélkül. Aztán Július Pántik arról be­szélt, hogy Klement Gottwald az unokájának milyen csoda­szép meséket tudott mondani, hogy szívesen megivott egy-egy pohárka bort is és beszéd köz­ben mindenkinek nyíltan a sze­mébe nézett. Szerette a csen­des beszélgetéseket, de ha meg­haragudott, szikrákat szórt. A hozzátartozókkal folytatott hosszas beszélgetésekből a mű­vész megtudta, hogy Gottwald jóízűen tudott nevetni, olyany- nyira. hogy körülötte senki sem tudott ellenállni a kacajnak. S milyen politikus volt! Minden vitára alaposan felkészült. Hi­szen szinte legendásak a Be- nessel folytatott vitái. Néhány percnyi beszélgetés után köz­vetlen kapcsolatot tudott te­remteni partnerével, igazáért azonban megalkuvást nem tö­rően síkraszállt. — S a szerep hány álmatlan éjszakát okozott nekem! Míg a színész a felvevőgép elé áll, rendszerint hallgatagon jár fel s alá a lakásában, akárcsak az oroszlán a ketrecben ... — Van otthon egy kis házi­vetítőm és egy rövidfilmem Gottwaldról. Már nincs szüksé­gem arra, hogy ezt levetítsem magamnak. Hozzátartozói révén alaposabban közel férkőzhet­tem hozzá és ma már tudom, hogy egy adag színészi adott­sága is volt, éppúgy, mint min­den más szónoknak. Örülök, hogy a filmben egyénisége ap­ró mozzanatokból épül majd fel s így lehetővé válik szá­momra. hogy plasztikusan for­máljam meg egy nagy ember, politikus és államfő személyisé­gét. — Ez merőben új szerep szá­momra. Még sohasem játszot­tam ilyen jelentős egyéniséget a közelmúlt történelméből. Az új filmben remek színészekkel játszom együtt, olyanokkal, mint Jirí Pleskot, Jan Cmíral, Vladimír Smeral és mások, akikkel igen jól megértjük egy­mást. Július Pántikot nemrégen több tévéjáték főszerepében is láthattuk. Közülük az egyik különösképpen figyelemreméltó volt. Kiválóan formálta meg egy munkásszármazású igazga­tó alakját, a Porban keresgélve című tévéjátékban. — Az ostravai televízió kért fel, hogy vállaljam el a szere­pet. Ürültem a munkának, mert a tévéjáték főszereplőjét ro­konszenves figurának tartottam. Számos szlovák színésznek le­Klement Gottwald (Július Pántik) beszédet mond az Óváros téren hetősége van, hogy Prágában, Brnóban vagy Ostravában sze­repelhessen a televízióban. Én nem vagyok teljesen ismeretlen a barrandovi stúdióban sem. Olyan rendezők, mint Martin Frié, Vladimír Cech, Vojtéeh Trapl és mások segítettek hoz zá, hogy a színpadi szereplés után a kissé visszafogottabb já­tékot is megszokjam a film­ben, megtanítottak arra, ho­gyan kell mértéktartóan játsza­ni. Barrandovra ma már nem vendégként érkezem. — Gyakran nyugtalanság vesz rajtam erőt — folytatta Július Pántik. — Izgat, vajon nem kevés-e az, amit csinálok s amit létrehoztam? Mit adok az embereknek? De mihelyt ta­lálkozók valakivel, aki megkér­dezi, miért vertem meg a lá­nyomat a Nyugtalan szerelem című tv-filmben, vagy miért veszekedtem a juhásszal az OCovái pásztoraiéban, vagy ho­gyan sikerült olyan meggyőző­en eljátszanom a munkásszár­mazású igazgatót — érzem, hogy a szerző által megfogal­mazott s általam kimondott gondolatok termékeny talajba hullottak. S a hiteles alakítás­hoz hozzásegítettek gyermek­kori élményeim, a falu éltető ereje és népünk dala. Mindezt igyekszem visszaadni munkám­ban. Nemegyszer azon kapom magam rajta, hogy visszatérek az ősi forrásokhoz, talán ezért is értik művészetemet az egy­szerű emberek. Egy kis kitérő után ismét visszakanyarodunk mostani munkájához, a készülő cseh filmhez. A műtermi felvételek java része már befejeződött, sőt a tömegjelenetek nagy ré­szét is felvették. A munka ne­hezén tehát túl van Július Pán­tik és a forgatócsoport is. A rendező a forgatást meglehető­sen rövid időre tervezte; öt hó­nap alatt szeretné befejezni. Aztán már csak a laboratóriu­mi munkák s egyéb utómunká­latok maradnak hátra. A nép győzelme a barrando­vi stúdió méltó ajándéka lesz a februári győzelem 30. évfordu­lója tiszteletére. JARMILA MALECOVA A prágai Óváros téren a mi- /—1 nap Klement Gottwald is­mét beszédet intézett a néphez. Az emberek ezrei fe­szült figyelemmel hallgatták szavalt. Körülötte filmfelffevő- gépek berregtek ... Dr. Vojtéeh Trapl, az ismert cseh drámaíró a szerzője A nép győzelme avagy Európa szívéért című új cseh film forgatóköny­vének, s a filmet saját maga rendezi is. Alkotása az emléke­zetes 1948-as februári esemé­nyeket idézi fel, művészi igény­nyel és dokumentumhűséggel. A játékfilm azokról az időkről szól, amikor köztársaságunk to­vábbi sorsa forgott kockán. A film azonban Klement Gott­wald alakján keresztül hozza életközeibe a februári esemé­nyeket, így az alkotásban is­mert és kevésbé ismert törté­szerephez — folytatta Július Pántik. — Szeretném, ha az ál­talam megformált Gottwald ma­gán viselné az élő, hús-vér em­ber minden vonását, nem csu­pán a fényképét adnám. Hiszen nemcsak arról van szó, hogy alkatilag hasonlítsak egyénisé­géhez. Erről a kérdésről egyéb­ként sokáig tanakodtunk a film alkotóival is és arra a meggyő­ződésre jutottunk, hogy nem alkalmazunk semmilyen masz- kírozási trükköt csak azért, hogy feltétlen hasonlóságot ér­jünk el. A legérdekesebb és leg- lontosabb, hogy bemutassam, milyen is volt tulajdonképpen Klement Gottwald akkor, ami­kor történelmünk jelentős egyé­niségévé vált. Ezért elindultam, hogy fel­keressem Gottwiald lányát és unokáját. Űk tudhatják a leg­SZIVÉÉRT □ Az Északi-sarkon a két szovjet állomás, a Mirnij és Vosztok között speciális vo­nat közlekedik. Ez az út az Antarktiszon át az egyik legnehezebb a világon. Mí­nusz 72 fokos hőmérséklet­ben kell vezetni a vonatot. Erről a munkáról 72 FOK NULLA ALATT címmel két elsőfilmes rendező közösen készít egy produkciót a Lenfilmstúdióban. 13 Joseph Losey, a világhí­rű amerikai rendező a kö­zelmúltban nyilatkozott ter­veiről és elmondta, hogy legközelebb Bertolt Brecht Puntiila úr című művéből készül filmet forgatni Skan­dináviában, Peter Sellersszel a főszerepben. Azt is el­mondta, hngy öt év óta ké­szen van egy forgatóköny­ve, amely Proust Az eltűnt idő nyomában című műve alapján íródott, de még min­dig nem talált producert, aki vállalná a film pénzügyi fedezetének kockázatát. □ Monica Vitti és Nino Manfredi, a két világhírű olasz színész először szere­pel együtt a neves rendező. Comencini legújabb alkotá­sában, amelynek címe Hagyj egy kicsit akarni. Mindkét színész félénk embert ját­szik; Manfredi egy szenve­délyes modellezőt, Vitti egy tanítónőt, akik egymás mel­lett találják meg önmagukat és az igazi szerelmet is. □ Kárpátok, Kárpátok címmel forgatják a kijevi Dovzsenko-stúdióban a nagy hírű ukrán partizánról, Kov- pakról szóló filmtrilógia be­fejező részét. Július Pántik Klement Gottwald szerepében 1977. III. 20 io ÚJ szú

Next

/
Oldalképek
Tartalom