Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-03-06 / 10. szám
a maláta és a sör gyártása ™ Szlovákiában több évszázados hagyományokra tekint vissza. Ez az élelmiszeripari ágazat azonban csak 1948 után, tehát az államosítás után kezdett igazán fellendülni. 1948-ban Szlovákiában 12 sörgyárat államosítottak, amelyek évi kapacitása mintegy 900 ezer hektoliter volt. A sörgyártás főleg az 1960 és 1970 közti időszakban fejlődött, s 1970- ben Szlovákia sörtermelése már meghaladta a 2 237 000 hektolitert. Ezzel az egy főre jutó sörfogyasztás is túllépte a száz litert, az 1960-as évi 73 literrel szemben. Az új topoICanyí sörgyárat 1964-ben helyezték üzembe, két évvel később Rimavská Sobo- tában (Rimaszombaton), 1967- ben Velk£ Sariäban, 1969-ben pedig Hurbanovóban (Ögyallán) nyílt új sörgyár. A Banská Bystrica-i sörgyárat 1972-ben adták át, majd 1975-ben, a fel- szabadulás 30. évfordulójának tiszteletére a trnavai sörgyárat is üzembe helyezték. A sörtermelés 1970 és 1972 között további 425 000 hektoliterrel nőtt. Persze ennek következtében az egy főre eső fogyasztás is növekedett, s Szlovákiában elérte a 120 litert. Mindemellett nemcsak a termelés növekedett, hanem a termelés minősége is javult, a termelés korszerűbbé vált, új technológiai elemekkel gazdagodott, javult a sör minősége és választéka. A káderképzésre fordított fokozott figyelemnek köszönhető, hogy igen rövid idő alatt korszerű gépi és technológiai berendezéseket, elsősorban nagy teljesítményű palackozó gépsorokat sikerült üzembe helyezni. A szlovákiai sörgyárak 1968 előtt exportra még nem termeltek, de még ugyanebben az évben próbaképpen 1750 hektoliter sört exportáltunk. 1971- ben az export már elérte a 159 ezer hektolitert, sőt 1976-ban már a félmillió hektolitert is meghaladta. A maláta aranyat ér Ejtsünk most néhány szót a malátagyártásról. Szlovákia malátatermelése 1945-ben 12 ezer tonna volt. Az 1948-ban államosított 11 malátagyár kapacitása évi 27 ezer tonna, egyenként csak mintegy 2500 tonna volt. 1960-ig a malátagyártás többé-kevésbé stagnált, az 1960-as évi termelés sem volt több 35 ezer tonnánál. Ekkor a malátatermelés gyors ütemben növekedni kezdett. Oj malátagyár épült Topolőany- ban, Trnavában, Michalovcében, Rimavská Sobotában (Rimaszombatban), Hurbanovóban (Ögyallán), a legkorszerűbbet pedig, melynek évi kapacitása annyi, mint Szlovákia 1960. évi egész malátatermelése, tehát 35 ezer tonna, tavaly adták át Levicé- ben (Léván). Jelenleg még folyik a Vefkji Saris-i új malátagyár építése. A malátatermelés növelését az új kapacitások építése, a régebbi malátagyárak újjáépítése és bővítése tette lehetővé. 1960-hoz képest 1972-ben termelési-gazdasági egységünk malátatermelése több mint négy és félszeresére növekedett. 1960-ban Szlovákia malátakivitele 7200 tonnát tett ki. Az export 1972-re több mint 12-sze- resére emelkedett, s jelenleg meghaladja az évi 100 ezer tonnát. Az is fontos és érdekes adat, hogy Szlovákia termeli hazánk egész malátaexportjának 53 százalékát. Az itt gyártott maláta minősége fokozatosan javult, ami lehetővé tette, hogy megkezdjük a szállítást Japánba, Svájcba, az NSZK-ba, Svédországba, Brazíliába, Ausztráliába. Tehát a szlovákiai maláta a világnak csaknem minden piacán utat tört magának. Tudatában vagyunk azonban annak, hogy a minőség további javítása nélkül újabb sikerek az export területén nem várhatók. Pedig a maláta valóban aranyat ér. Az utóbbi időben sajnos romlott a minősége, növekedett a reklamációk száma. Külföldi vásárlópartnereink megkövetelik, hogy a maláta fehérjetartalma alacsony legyen, nagy legyen azonban az úgynevezett Kolbach-szám (legalább 40). Rontja a maláta minőségét, ha nagy arányban található benne kicsírázatlan árpaszem. Sajnos, a malátában újabban sok a fehérje, kevés a keményítő, gondot okoz a sörárpa tápértéke is. Ezek a komoly problémák gyors és átfo gó megoldást követelnek. Javítani kell a tavaszi árpafajták összetételét, a betakarítás módját és a raktározás feltételeit. Ezenkívül még egy gazdasági tényező is közrejátszik. Rendezni kell ennek az értékes nyersanyagnak a felvásárlási árát, hogy a mezőgazdasági üzemeket nagyobb mértékben ösztönözzük anyagilag a sörárpa termelésének növelésére és minőségének javítására. Sör- és malátagyártásunk dolgozói elvárják, hogy mező- gazdasági dolgozóink összefogjanak velük e feladat megoldása érdekében, nehogy a sörárpa rossz minősége s a belőle gyártott maláta minőségi szintjének csökkenése negatívan befolyásolja ezen élelmiszeripari ágazat gazdasági eredményeit. Több lesz a jó minőségű üdítő ital A szlovákiai sör és malátagyártás trösztjéhez csatolták 1960-ban a szénsavas üdítő italokat előállító üzemeket is. Az üdítő italok gyártása gyermekcipőkben járt, a termelésnek nem volt kidolgozott koncepciója. 1961-ben a szlovákiai szíkvízgyárak alig 34 750 hektoliter szénsavas üdítő italt és szikvizet gyártottak, öt évvel későbbi ez a mutató már elérte a 630 000 hektolitert, ami azt jelenti, hogy egy főre az italoknak ebben a kategóriájában 14,4 liter fogyasztása jutott. Az üdítő italok gyártása terén a helyzet fokozatosan javult. Oj szikvízgyárakat adtunk át 1966-ban Nyitrán, egy évvel később Rimavská Sobotában és Prievidzában, 1972-ben Levicé- ben, ugyanebben az évben felújítottuk a kogicei és a betliari szikvízgyárat, 1975-ben pedig üzembe helyeztük az új szikvízgyárat Nővé Zámkyban és Mi- chalovcéban. Oj szikvízgyár épül jelenleg Banská Bystricában, Ruzombe- rokban, Topofőanyban, folynak az előkészületek a szlovák főváros szükségleteit kielégítő új szikvízgyár megépítésére is. A szénsavas üdítő italok termelése 1972-ben 1 468 000 hektolitert tett ki, ami azt jelenti, hogy az 1965-től 1972-ig eltelt 7 évben több mint 800 000 hektoliterrel növekedett. Tavaly Szlovákia üdítőital-termelése már csaknem 1 700 000 hektoliter volt. Tapasztalatból tudjuk, hogy a nyári kánikula idején még mindig kevés jó minőségű és olcsó üdítő ital kapható. A termelésigazdasági egység üzemel gépi és technológiai berendezéseinek korszerűsítésével a közeljövőben ez a probléma is megoldódik és bizonyára a vásárlók is elégedettebbek lesznek. Teljesítjük az igényes feladatokat A termelési-gazdasági egység feladatai a hatodik ötéves terv időszakában sokkal igényesebbek, mint a korábbi években. Ezért már a tavalyi év elején nagy figyelmet szenteltünk a hatodik ötéves terv feladatai lebontásának. Bizonyos feszültség mutatkozik azonban a munkatervekben, az anyagi és másfajta költségek területén, főleg azért, mert növekedett az exportra gyártott sör pasztörizálásának és stabilitásának költsége. Fogyatékosságok vannak még a szállítás terén is, mert a termelési-gazdasági egységnek nincsenek saját szállítóeszközei, ami jelentős mértékben akadályozza a fogyasztók, a vásárlók növekvő igényeinek kielégítését. A tröszt bruttó termelése és árutermelése a terv szerint 1980-ig több mint 11 százalékkal növekszik. Az 1975-ös évhez viszonyítva a sörtermelés 230 000, sőt az üdítő italok termelése több mint 440 000 hektoliterrel nő. Különösen a hatodik ötéves tervidőszak utolsó éveiben várnak ránk nagy feladatok, főként a szocialista országokba irányuló malátaexport tekintetében. Dolgozóink a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére a CSKP Központi Bizottsága, a szövetségi kormány, a Szak- szervezetek Központi Tanácsa és a SZISZ Központi Bizottsága felhívása alapján több mint 12 millió korona értékű felajánlást tettek, amely mindenekelőtt a bruttó termelés, az árutermelés és a teljesítmények növelését célozza, további pontja, hogy alkalmazottaink ledolgoznak 38 500 munkaórát a munka és a létkörnyezet szépítése érdekében. Valamennyi vállalatunk és üzemünk válaszolt az említett felhívásra, növelte szocialista felajánlásaiA D-pavilon egyik leglátványosabb részlege volt a bratislavai Sör- és Malátagyárak bemutatója (Makrai Miklós felvétele) nak értékét s ezeket 1976-ban a dolgozók nemcsak teljesítették, hanem sok tekintetben túl is szárnyalták. Megállapíthatjuk tehát, hogy a tröszt becsületes munkát végzett, megállta a próbát és ma már kapható több új termékünk, mind például a cukorbetegek számára készült Dia sör, a szeszmentes Pito sör. Egyre újabb olyan italokat adunk a piacra, amelyeket a cukorbetegek is fogyaszthatják. Termékeink csomagolása tekintetében is jelentős változásokra került sor. Az üdítő italoknál egyre elterjedtebb a háromdecis palackok használata, á szlovákiai sörgyárak fokozatosan bevezetik az Európa-szerte szabvá- nyozott söröspalack használatát. Egyes sörgyáraink ma már több mint egyéves garanciával gyártják terméküket. Persze a termékfejlesztési program teljesítését tovább folytatjuk, főképp az üdítő italok gyártása terén. Különösen a szörpökkel kapcsolatosan vannak komoly problémáink, kevés van belőlük, minőségük és választékuk nem mindig a legmegfelelőbb. Hatékonyabban, jobb minőségben Termelési-gazdasági egységünk a XV. pártkongresszus utáni időszakban sem akar lemaradni az ésszerűsítésben. Nincs olyan üzemünk, ahol már eddig is valamin ne javítottunk volna. A jövőben a termelés hatékonyságának további növelésére, a termékek minőségének további javítására törekszünk. A legnagyobb előrehaladás a csomagolástechnikában, a termékek tartósságának növelésében mutatkozik. Az alacsony teljesítményű palackozó gépsorokat fokozatosan nagy teljesítményűekkel pótoljuk. Vefky Sarjában például ma már olyan gépsor dolgozik, amelynek óránkénti teljesítménye 50 000 palack. Hasonló célokat valósítunk meg a szik- vízgyárakban is, ahol 818 000 kapacitású palackozó gépsorokat szerelünk fel. Az új sörgyárakban már a palackátrakó gép is megtalálható. A feladatok sikeres teljesítésének fő biztosítéka a szocialista munkaverseny, a munkakezdeményezés fejlesztése. Ebben alkalmazottainknak több mint 93 százaléka vesz részt. A szocialista brigádok száma 82, 163 kollektíva pedig a megtisztelő cím megszerzéséért versenyez. Dolgozóink fokozatosan bekapcsolódnak a szaratovi mozgalomba és más mozgalmakba is. Az idén a NOSZF 60. évfordulójának évében arra törekszünk, hogy a Mladá Bo- !eslav-i mozgalmat kezdeménye- zően alkalmazzuk a tröszt feltételeiben. Kulcsfontosságot tulajdonítunk a Ívovi rendszer bevezetésének, amely a munka minőségének hatékonyabbá tételét célozza, továbbá a párt és szakszervezeti szervezetek politikai nevelő munkájának. Meg vagyunk győződve arról, hogy dolgozóink sikerrel megvalósítják azokat az igényes feladatokat, amelyek az élelmiszeriparnak erre az ágazatára a CSKP XV. kongresz- szusán jóváhagyott határozatokból hárulnak. 1977. III. 6. ■ I ■ I I I 1 I I I ■ 1 ■ I i I 1 I I I I I I I ! I 1 i ! i! I a r g M I I K 1MB j I | | | f ■ I I I I * If I j 1 I I I 1 ' J§1 §páf|i111]11 íüVá jj|[l|íjUlil LVm ! I a 11 III #11 ÉsTil m I 11 ' I! ? il f ! iIli írta: STEFAN JUNAS mérnök, a Szlovákiai Sör- és Malátagyárak vezérigazgatója
