Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-03-06 / 10. szám

ÚJ szú A szocialista nevelésnek mindenütt hatásos tormája a szocialista brigádmozgalom. Az első képen: Frantisek Rajlich és Jozef Indra, a brnói Zbrojovka két munkása A második képen: Ferdinand Osuckv és Ladislav Polakovié, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat bratislavai 801-es üzemének két dulgozója. (A CTK és a CSTK felvételei) ♦ 1977. III. 6. CÉL: A SZOCIALISTA EMBER A társadalomban bekövetkezett vál­tozások, forradalmi átalakulások folya­mata nemcsak a közgazdaság, a politi­ka, vagyis a társadalmi viszonyok te­rületén bekövetkezett változásokat fog­lalja magába, hanem az ideológiai vál­tozásokat is. Szocialista társadalmunk a pártunk XIV. kongresszusától eltelt idő­szak alatt hatalmas és sokoldalú fejlő­désen ment keresztül. Az anyagi-mű­szaki bázis fejlesztésével egyidejűleg változások történtek társadalmunk szo­ciális, politikai és ideológiai életében. Megerősödött a párt és a dolgozó tö­megek kapcsolata, elmélyült a nép eszmei, politikai, erkölcsi, valamint szocialista tudata. A forradalmi átalakulások, vagyis a szocializmusból a kommunizmusba való átmenet folyamatának egyik alapvető feladata az anyagi bázis megteremté­sén kívül a szocialista ember kinevelé­se. Az új típusú szocialista ember for roálásn a szocializmusért és a kommu­nizmusért folytatott harc szerves és el választhatatlan része. E nélkül az új társadalmi rend győzelme elképzelhe­tetlen. Az emberek tudatának megváltoztatása, nézeteinek, szokásainak, erkölcsüknek átalakulása alanfeltétele a fejlett szo­cialista társadalmi rend megszilárdulá­sának. Az emberek tudatának átformá­lása bonyolult és igényes feladat. Ezen a területen a kapkodás és a türelmet­lenség csak nehézségeket okozhat és fékezi a munkát. Az új. szocialista ember formálása a negatív jellemvonások és maradvá nyok leküzdésének folyamatában való­sul meg. Ez pedig küzdelmet követel a kispolgári csökevényekkel szemben, a kispolgári fogyasztói mentalitás el­len a gyakorlati élet minden szaka­szán. Ezzel kapcsolatosan a CSKP XV. kongresszusa a következőket hangsú­lyozta: a „kispolgári hangulat az ilyen tendenciák és magatartás leküzdése hosszan tartó bonyolult és igényes fel adat. Valamennyi becsületes ember ér dekében ezért határozottan szembe kell szállni a társadalomellenes jelen ségekkel és elemekkel. A felületesség, a türelmetlenség és a formalizmus nem gyorsítja meg az ideolóqiai és ne­velési feladatok megoldását.“ A kommunista nevelés a szocialista ember formálásának állandó folyama­ta, fizikai, szellemi képességeinek, né­zeteinek, szükségleteinek és érdeklődé­sének, valamint pozitív jellemvonásai­nak kialakítása. Az ilyen pozitív jel­lemvonások közé tartozik a szocializ­mushoz és a kommunizmushoz való hű­ség és ragaszkodás. Ez azonban nem­csak a marxizmus—leninizmus eszmé­jének elismerését jelenti, hanem egy­ben azt is, hogy a párt mindennapi po­litikájának gyakorlati megvalósítását minden körülmények között aktívan támogatja. Más szóval: ez azt jelenti, hogy magamévá teszem a marxi—lenini tudományos világszemléletet, hogy a végbemenő társadalmi folyamatokat osztályszempontból vizsgálom, hogy gyakorlati tevékenységemmel hozzájá­rulok a szocialista társadalmi rend si­keres építéséhez, és minden erőmből támogatom a világ forradalmi átalaku­lásának harcát. A kommunizmus iránti odaadás er­kölcsi vonásokban nyilvánul meg. Olyan vonásokról van szó, mint a kommunista eszmeiesség, kezdeménye­zés, elvhűség, becsületesség és a mun­kásosztály ellenségeivel szemben érzett kibékít hetetlenség. A kommunista eszmeiség az ember politikai fejlettségének mér­céje. Az eszmék azonban meg is tanul­hatók és elszavalhatók, de ugyanakkor passzív szemlélői lehetünk az életnek. Az igazi kommunista eszmeiesség azt jelenti, hogy a marxizmus—leninizmus visszavonhatatlanul átalakult meggyő­ződéssé és minden cselekedetünk irá­nyítója lett. Itt kell megjegyezni V. I. Lenin gondolatát, aki azt mondta, hogy a forradalmi elmélet nem dogma, hogy a marxista-leninista elmélet életünk, munkánk és minden cselekedetünk irányadója. A szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember kialakításában jelentős helyet foglal el a szocialista hazafíság- ra és proletár nemzetköziségre való nevelés. Ezzel kapcsolatosan Csehszlo­vákia Kommunista Pártja XV. kong­resszusa a következőket mondotta: „az ideológiai munka elsőrendű feladata a szocialista hazafiságra, a proletár nem­zetköziségre való rendszeres nevelés marad“. Ebből nyilvánvaló, hogy a dolgozók széles tömegeiben ápolni kell a szocialista haza építésében elért eredmények iránti büszkeséget, egybe­kapcsolva azzal, hogy hazánk szilárd világhelyzetének alapja népünknek a Szovjetunióval és a többi szocialista or­szággal való testvéri kapcsolata. Az elmúlt több mint ötven év ta­pasztalata igazolja, hogy a legöntuda- tosabb hazafiak egyben a legöntudato- sabb internacionalisták voltak és ma is azok. Bebizonyosodott, hogy a hazafi- ság és az internacionalizmus nincs el­lentmondásban, hanem ellenkezőleg: a munkásosztály nemzetközi méretű szé­les körű és gyümölcsöző együttműkö­dése meghozza nemzeti érdekeik betel­jesülését az egyes országokban. A szocialista internacionalizmus kö­vetkezetes érvényesítése mindenekelőtt a politikában és az Ideológiában meg­követeli a szilárd marxista-leninista állásfoglalást az alapvető kérdésekben. A proletár és a szocialista internacio­nalizmus ellenségeivel szemben foly­tatott küzdelem harc mindenki ellen, aki különböző ürügyekkel megkísérli a nemzetközi munkásosztály egységének megbontását. Harc ez a marxizmus— leninizmus ellenfeleivel szemben, mind­azok ellen, akik „korszerűsítés“ vagy „tökéletesítés“ ürügyén gyakorlatilag elértékteleníteni és revideálni akarják a tudományos szocializmus alapvető gondolatait. A kommunista nevelésnek nagyon fontos szerepe van a munkához való szocialista viszony,, illetve a tudatos fegyelem kialakításában. E nélkül el érhetetlen a munkatermelékenység fokozása, és a szocializmus győzelme — gazda­sági területen — a kapitalizmus fölött. Lenin ezzel kapcsolatosan a követke­zőket mondja: „a kapitalizmust azzal lehet véglegesen legyőzni és azzal fog­juk végleg legyőzni, hogy a szocializ­mus a munkának új, sokkal magasabb fokú termelékenységét hozza létre" A szocialista társadalomban — ellen­tétben a kapitalizmussal — az alkot­mány biztosítja minden polgár számá­ra a munkához való jogot. E jog azon­ban a képességeknek megfelelően min­denkitől megköveteli a becsületes és lelkiismeretes munkavégzést. A magasabb fokú munkatermelékeny­ség elérése és a munkához való szocia­lista viszony kialakítása nem megy végbe egyik napról a másikra. Dolgo­zóink nagy többsége ma már helyesen értelmezi a munka társadalmi jelentő­ségét. A munkakezdeményezés fejlesz­tése, a különféle szocialista munkaver­senyek mind egy-egy lépcsőfok a mun­kához való öntudatos és becsületes vi­szony kialakulásához. A szocialista munkaverseny, de főként ennek leg­magasabb foka, a szocialista munkabri­gádok tevékenysége, bonyolult társa dalml folyamatok. Lenin szavaival „a szocialista munkaverseny a gazdasági építés módszere, de egyben az emberek közötti viszony nagyon jelentős formá­ja. Erkölcsi szempontból a munkaver­seny szocialista, elsősorban is az embe­rek elvtársi együttműködésének jelen­tős formája. Elősegíti az emberek kö­zötti jó kapcsolatok megerősítését és a közösségi szellem kialakulását.“ A munkához való szocialista viszony nem keletkezik önmagától. Az ezen a téren végzett nevelés sok fáradalmat és nagyfokú türelmet kíván meg, de egyben, mint azt a gyakorlat igazolja elsősorban is a munkafolyamatban — mely öntudatos és a társadalmi hasz­nosságból indul ki és a szocialista tár­sadalomban az ember szükségletévé vá­lik — alakulnak ki az emberek erköl­csi értékei. A munkafolyamatban és a munkaközösségekben való nevelés az a döntő tényező, ahol formálódik és kialakul a szocialista ember személyi­sége és erkölcsi profilja. A szocialista ember nevelésében rendkívüli figyelmet kell szentelni az életmód szocialista átalakulása kérdé­sének. A szocialista életmód kialakulá­sa hosszú időt követel meg. Az elmúlt harminc év hazánk dolgozó tömegei életében és életmódjában jelentős vál­tozásokat hozott, formálva, alakítva magatartásukat, szokásaikat, nézetei­ket. Elmondhatjuk, hogy a szocialista életmód sok vonása már kialakult. A marxizmus klasszikusai már jó elő­re látták, és azóta az élet és a fejlő­dés sokszor bebizonyította, hogy a szo­cializmus a dolgozó milliók tudatos cselekvése és aktivitása eredményeként épül fel. A szocializmusban lehetőség nyílik a vállalkozó szellem, a verseny, a merész kezdeményezés széles, valóban tömegméretű megnyilatkozására. A szocialista életmód megteremtője és hordozója korunk legforradalmibb ősz tálya, a munkásosztály. Jellemző voná­sai, mint a forradalmiasság, szervezett­ség, fegyelem, közösségérzet, áldo­zatkészség, szerénység a szocialista életmód megvalósulásának folyamatá­ban átterjed társadalmunk további tag­jaira is. A szocialista életmód szerves részét alkotja a közösségérzet. A fejlett szocialista társadalom építésé­nek időszakában a kollektivizmus erő­teljes meghonosodására törekszünk. Ennek érdekében szükséges a társadal­mi együttélés szocialista normáinak szélesebb körű érvényesítése, a társa­dalmi érdekek elsődlegességének foko­zottabb biztosítása, a közügyek iránti érdeklődés és az abban való részvétel aktivitásának fokozása, a társadalmi, gazdasági, politikai célok és feladatok következetes valóra váltása. A szocia­lista közösségi tudat, életmód és a szo­cialista módon végzett munka előfutá­rai a szocialista munkabrigádok. A szocialista életmód további területe az ember szükségletének kielégítése. Ez az anyagi, a szociális, szellemi és kul­turális szükségletek kielégítését jelenti. A kapitalizmussal szemben, ahol csak­is az uralkodó osztály anyagi szükség­leteinek kielégítéséről lehet szó, a szo­cializmusban a dolgozó tömegek szük­ségletei kielégítésének folyamata megy végbe. Ez összhangban áll a sokoldalú­an fejlett személyiség harmonikus fej­lődésének követelményével. A szocia­lista társadalom a szükségletek isme­rete alapfán céltudatosan és tervsze­rűen irányítja e folyamatot. A társa­dalom a szabad idő kiszélesítésére tö- reszik, és a dolgozó tömegek által fel­tételeket hoz létre a szabad idő ki­használására. Az elért eredmények ellenére amit a szocialista tudat és erkölcs for­málásában elértünk — még nagyon sok az olyan feladat, amit a jövőben kell megvalósítani. A tegnap és a ma eredményei arra serkentenek, hogy még nagyobb odaadással harcoljunk a jelen, de főként a jövő szocialista em­beréért. PÉK VENDEL

Next

/
Oldalképek
Tartalom