Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-13 / 7. szám
Az ember azért él, hogy alkosson és amit tesz, azt rendesen csinálja — állítja RENCBS SÁNDOR, a felsöpa- tonyi Vörös Csillag Ejsz Munkaér demrenddel kitüntetett elnöke A határban már foszladozik a tél bundája. Zöldellő búzatáblák sejtetik a tavasz érkezését. Bent a faluban, Hornf Potőfíban (Felsőpatonyban) a víztócsákon megcsillannak a map fáradt sugarai. Egyenes tartású, kucsmás, szikár férfi nézelődik a gazdasági udvaron. Szakemberek csoportja az egyik istálló berendezését alakítja át. Az épület előcsarnokában lesz majd a minden higiéniai igényt kielégítő tejgyűjtő és hűtőberendezés. Üvegcsöveken folyik a tej a fejőgépekből a korszerű, nagy tartályokba. — Ilyenféleképpen képzeljük el a jövőben állattenyésztésünkben a munkát — magyarázza Rencés Sán dor, a Vörös Csillag Efsz Munkaérdemrenddel kitüntetett elnöke. — Meg kell honosítanunk a nagyüzemi termelési formákat. Rencés Sándor Szövetkezetünk létezése óta a legnagyobb hozamokat értük el —• mondja Gáspár Imre jőmérnök arcára mély ráncokat véstek az élet viharai. Tizennyolc éve vezeti a nagy szövetkezeti családot, emellett országos gondok Is nehezednek a vállára. Gyakran utazik Prágába: a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája Elnökségének tagjaként tevékenykedik. A sok társadalmi munka után akkor érzi igazán jól magát, amikor falujában magába szívhatja a Csallóköz rónájának illatát és elbeszélgethet azokkal az emberekkel, akik mellette álltak jóban-rosszban. Erőt, biz tonságot nyújt nekik, hogy a közös gazdaság az országban is a legjob bak közé tartozik. Kisvártatva barátságos beszélgetés be kezdünk a szövetkezet néhány vezetőjével. Szó esik a múlt évi számvetés eredményeiről, a távlati tervekről. Szinte minden termelési ágban csúcseredmények születtek Teljesítettük az új eladási tervet — jelenti ki Csenkey Zoltán mérnök, jőzootechnikus (A szerző felvételei) Rencés József segédzootechnikus vezetésével a fejők 530 tehéntől egy év alatt átlagosan 3911 liter tejet fejtek. Közülük Kovacsovics Sarolta és Vaszky Magda kerültek az élre. Nagyfokú a munka termelékenysége a szarvasmarha-hizlaldában is. A kimutatások szerint az állatok napi darabonkénti súlygyarapodása 1,12 kg volt. Csenkey Zoltán mérnök, főzootech- nikus szerénykedve csak sok biztatás után nyilatkozik a sertéstenyésztésről. Pedig dicsekedhetne. Hisz az anyakocánként elválasztott malacok száma a múlt évben 18,7 darab volt. Ezen a szakaszon Makky Nándor érte el a legjobb eredményt, — Nem vagyok a sok szám híve — mondja —, de még megemlítem, hogy a hízósertések átlagos napi súlygyarapodása több mint 59 deka volt. A növénytermesztés elég szemes takarmányt biztosít az állatállománynak és ilyen módon hozzájárul a termelékenység fokozásához. Az elnök arca felvidul, amikor hallja a főzootechnikus szavait. — Felmérve a lehetőségeket, úgy gondoljuk, hogy idén a múlt évi eredményekhez viszonyítva 30 000 liter tejjel és két és fél vagon hússal adunk el többet, s emellett még száz darab tenyészüszőt Is értékesítünk. A többiek is magabiztosan állítják, hogy a tervek teljesítésére adottak a lehetőségek. Gáspár Imre főmérnök-agronómus: — Nehéz évünk volt, de a szövetkezet történetében a növénytermesztésben a legnagyobb hozamokat értük el. Alig győzöm jegyezni az adatokat. A búza hektárhozama hetven mázsa, az árpáé hatvan, a kukoricáé negyvennyolc, a cukorrépáé háromszáz- negyven mázsa volt. Summa summarum tizenkilenc vagon gabonával termeltek többet a tervezettnél. — Fortuna Istennő is mellénk szegődött — mondja félig tréfásan az elnök. — A gabona jó részét talajvizes területre vetettük, ezért a növények nem túl sokat szomjaztak az aszály idején. A termeléshez bizony olykor egy kis szerencse is kell. A tapasztalt vezető a jövőre nézve így nyilatkozik: — Tovább kell haladnunk. Talán soknak tűnik, de az új gazdasági évben búzából hetven, árpából hatvan, kukoricából hetven, szőlőből pedig 140 mázsás hektárhozamot tervezünk. Azt tartom, a terv legyen mozgósító jellegű. Szőlőből az 1975-ös évben húszhektáros területen már 190 mázsás hektárhozamot Is elértünk. Idén minden hektárról 123 mázsát gyűjtött be Németh Tibor szőlészcsoportja. Ezek csúcshozamok, de én bízom a tudományos kutatásokban és ezek eredményeit felhasználva még többet akarunk termelni. Órákig beszélgettünk a termelési módszerekről, lehetőségekről. Megragadja a figyelmemet, hogy átlagosan minden hektár földre 340 kilogramm műtrágyát adnak tiszta tápértékben. Csömör András 14 tagú öntözőcsoportja mintegy 1440 hektár földre juttatja az életet adó vizet. Űtra kelnénk már, de a vendéglátók marasztalnak. Meghalljuk még azt is, hogy a Munkaérdemrenddel kitüntetett szövetkezet növénytermesztése két és fél millió koronával, az állattenyésztése pedig másfél millió koronával ért el több bevételt a tervezettnél. Jut bőven pénz az újabb beruházásokra, bérekre és a jutalmak kifizetésére. Az elnök végül összefoglalja a sikerek titkát: — Az a fontos, hogy ha az ember valamit csinál, azt rendesen csinálja. — Sokáig csengenek ezek a szavak a helyiségben, mintegy igazolva, hogy ezek az emberek szeretik azt a földet, ahol bölcsőjük ringott, megmutatták, hogy a csallóközi róna gazdagon fizet fiainak. BÁLLÁ JÓZSEF I A Hronovi (Torrnagörgői) Efsz a rozsnyói járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. Tavaly is hiánytalanul teljesítették a növénytermesztés tervét, sőt terven felül 24 vagon szemes terményt és 3 vagon zöldséget is értékesítettek. Járási viszonylatban az állattenyésztésben is jó eredményeket érnek el. Borjúhizlalásban jelenleg is ők a legjobbak, 87 dkg-os napi súlygyarapodást érnek el, s a hízó sertéseknél elért 53 dkg-os súlygyarapodás miatt sem kell szégyenkezniük. Burkus Jánossal, a szövetkezet elnökével az irodában beszélgetünk. Éppen az állattenyésztéssel kapcsolatos gondok kerültek szóba. — Szövetkezetünkben már évek óta rendkívüli figyelmet szentelünk az állattenyésztésnek. Mindenekelőtt jó tehénállományt igyekeztünk szerezni. Jártuk a kerület gazdaságait, itt is, ott is kerestük az eladásra szánt jó teheneket. Fáradozásunk azonban nem Járt kellő eredménnyel. Nagyon kevés tehenet vettünk, egyszerűen nem volt miből választani. Láttuk, hogy nincs más megoldás, jó tehénállományt csak magunk nevelhetünk. Szlovák tarka teheneinket holland feketetarkával kereszteztük. Nem is maradt el az eredmény. Hetvenháromban már olyan teheneink is voltak, amelyek 24 liternél is többet adtak naponta. Sajnos, ezután újabb hullámvölgy következett. Közben megcsikordult az ajtó, Izsó István főzootechnikus lépett a helységbe. — Nem volt addig semmi komolyabb baj, amíg a régi görgői malom takarmánykeverőként üzemelhetett — folytatta az elnök. — Mi is reméltük, hogy jobb lesz így, ha a kornak megfelelő takarmánykeA JÁRHATÓ ŰT A takarmányozásban nagy károkat okoz a rendszertelenség # Nemcsak jó kereseti forrás # Keresni kell a megoldásokat verőben készítik a jó tápértékű takarmányt, de azt kaptuk, amire egyáltalán nem számítottunk: bosszúságot. Ma már az is rendkívüli esetnek számít, ha a pelsőci takarmánykeverőből a tervezett időben elküldik a takarmányt. — Komoly problémát okoz ez a rendszertelenség — veszi át a szót a főzootechnikus. Egy könyvet kerít elő és leteszi az asztalra. — Nézze, tavaly augusztustizennegyedikén 1760 liter tejet fejtünk. Erre a napra még volt takarmánykeverékünk, de utána már nem, pedig az új szállítmánynak már itt kellett volna lennie. Nagy utánjárások után két hét késéssel érkezett meg a keverék, de ekkorra a napi tejhozam már 1370 literre csökkent. Átmenetileg a helyzet némileg javult, ismét sikerült napi 1530 liter tejet fejni, csakhogy ekkor az újabb szállítmány megint késett hét napot, s a tejhozam ismét 1330 literre csökkent, összeültünk, vitatkoztunk, s arra a következtetésre jutottunk, hogyha nincs más megoldás, saját takarmányunkat kell valahogy megdarálnunk és azt kell etetni az állatokkal. — Az új esztendőben javult valamit a helyzet? — Még mindig pontatlan a szállítás, bár tegnap például 200 literrel több tejet fejtünk, mint tavaly ilyenkor. Az állomány fokozatosan javul, jövőre egy 320 férőhelyes korszerű tehénistálló építéséhez kezdünk. Már most is van 156 kiváló növendékmarhánk. — Eddig még nem szóltunk az állatok gondozásáért felelős emberekről. Elégedettek az állattenyésztők munkájával? — Ma még nincsenek komolyabb gondjaink az állat- tenyésztőkkel, de rövidesen már lesznek. Az az igazság, hogy egyre kevesebb az olyan ember, aki igazán szereti az állatot, vagy hogy korszerűbben fejezzem ki magam, érti az állat pszichológiáját. A mai fiatalok már nem a tehén faránál nőnek fel. Ez lényegében rendjén is lenne így, csak az a baj, hogy környékünkön egyetlen olyan fiatalt sem ismerek, aki állattenyésztési szakvizsgával, vagy középiskolai végzettséggel dolgozna az állattenyésztésben.-Nálunk azok jönnek szívesen az állattenyésztésbe, akik nyugdíj előtt állnak, a fiatalabbak közül pedig azok, akik autót akarnak venni, vagy építkezni szeretnének. Persze, jártam már olyan szlovákiai vidéken is, ahol két műszakban szakképzett fiatalok dolgoznak az állat- tenyésztésben. Azt hiszem, nálunk is ez lesz a járható út. SZASZÁK GYÖRGY 1977. II. 13. ÚJ SZÚ
