Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-13 / 7. szám
ÚJ szú 1977. I I. 13. 12 EMBERISÉG URLADHSKNKK El IRINVR Irta: Josef Kevnpny, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára IA cikk első részét az Üj Szó előző vasárnapi számában közöltük.) A gazdasági együttműködés elmélyítése rendkívül fontos eszköze nemcsak a testvéri országok gazdasági fejlődésének, hanem szociális, kulturális fejlődésének, népeik életszínvonala emelésének is. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy hasonló feladatok kitűzése a nemzetközi együttműködés céljaként s még inkább e feladatok sikeres teljesítése csak szocialista típusú nemzetközi kapcsolatok esetén lehetséges. Az elmúlt öt esztendőben a KGST-tagországok a gazdasági eredményekre támaszkodva újabb nagyszabású szociális intézkedéseket tettek, hogy jobban kielégítsék a dolgozók anyagi és szellemi szükségleteit. Az egy főre jutó reáljövedelem öt év alatt (1971— 1975) a KGST-országokban átlagosan 29 százalékkal, a CSSZK-ban 30 százalékkal növekedett. A nagyarányú lakásépítés eredményeképpen mintegy 60 millió ember költözött új lakásba, vagyis a szocialista közösség egész népességének több mint 16 százaléka. Ugyanakkor számot vetünk azzal, hogy a fejlett szocializmus építéséhez mór nem elegendő, ha csupán megsokszorozzuk és javítjuk azt, amit az előző szakaszokban létrehoztunk. Ma minőségileg új feladatokat kell megoldani a társadalmi élet minden területén. Ez az új minőség megnyilvánul mind az ország gazdasági potenciáljának nagyarányú növekedésében, mind pedig abban, hogy magasabb szintre emelkednek a kölcsönös kapcsolatok egyfelől a termelés, másfelől a szociális viszonyok, a szociálpolitika egész területe között, a társadalmi gazdaság növekedése és az ember sokoldalú fejlődése között, ami a szocialista gazdaság legmagasabb rendű célja. Vagyis a szocialista életmód kialakításáról és tökéletesítéséről van szó, ez pedig nagy, komplex feladat. Megoldásához minden országnak olyan tudományosan megalapozott programot kell kidolgoznia, amelyben szorosan összekapcsoíódnak a szociális és a gazdasági, az ideológiai és az erkölcsi kérdések. E programok valóra váltásának eszköze megfelelő anyagi-műszaki bázis megteremtése a tudományos-technikai forradalom vívmányainak széles körű alkalmazásával. De éppen itt figyelhető meg, milyen szoros a kapcsolat a tudományos-műszaki haladás ütemét meggyorsító gazdasági integráció elmélyítése és a között, hogy az egyes szocialista országok számára lehetővé válik nagyszabású szociális intézkedések végrehajtása. A KGST-tagországok fejlődési szintjének a gazdasági közeledés alapján történő kiegyenlítődése, csakúgy, mint a legfontosabb társadalmi feladatok megoldására irányuló erőfeszítéseik egyesítése nagyobb lehetőségeket biztosít pártjainknak és államainknak arra, hogy növeljék a lakosság anyagi jólétét, újabb szociális intézkedéseket hajtsanak végre. Mint már említettük, a KGST XXX. ülésszaka közős célprogramok kidolgozását irányozta elő, amelyekben intézkedéseket terveznek, hogy kielégíthessék a lakosságnak jó minőségű élelmiszerek és alapvető közszükségleti cikkek iránti növekvő igényét. Ezek a programok célul tűzik ki a kölcsönösen előnyös szakosítás és kooperáció fejlesztését, a könnyűipar műszaki és technológiai rekonstrukcióját, nyersanyagbázisának javítását. Ily módon a szocializmus alapvető célja — „a társadalom valamennyi tagja teljes jólétének és minden irányú szabad fejlődésének“ biztosítása [Lenin Összes Művei, 6. köt. Kossuth Könyvkiadó, 1964, 215. old.) — határozza ma meg a szocialista világgazdaság fejlődési perspektíváját. Ezáltal fontos mozgatóereje a népek anyagi és kulturális fölemelkedésének a testvéri szocialista közösség valamennyi országában. Lenin rámutatott arra, hogy „az emberiség egész gazdasági, politikai és szellemi élete már a kapitalizmusban egyre jobban internacionalizáló- dik. A szocializmus teljesen interna- cionalizálja.“ Lenin Összes Művei, 23. köt. Kossuth Könyvkiadó, 1969, 317. old.) A fejlett szocialista társadalom létrehozásának és a kommunista építésbe való fokozatos átmenetnek a körülményei között az internacionali- zálódási folyamat lényegesen meggyorsul és bővülnek keretei. Természetesen ez a folyamat hosszú és bonyolult. A szocialista országoknak még sok nehézséget kell leküzdeniük, amelyek abból adódnak, hogy nem egyenlő a gazdasági és társadalmipolitikai fejlettségi szintjük, eltérőek a hagyományaik, másként közelítik meg a szocialista építés feladatainak megoldását stb. Mindamellett á társadalmi és államrend típusának azonossága, a dolgozók létfontosságú érdekeinek egyeztetése, a marxizmus —leninizmus és a proletár internacionalizmus elveihez való hűség lehetővé teszi, hogy sikerrel úrrá legyünk ezeken a nehézségeken, erősítsük a testvéri szocialista országok összefor- rottságát és együttműködését. Csehszlovákia Kommunista Pártja, a többi testvérpárthoz hasonlóan, különös figyelmet fordít a dolgozó tömegek internacionalista nevelésére, a társadalmi fejlődés törvényszerűségeire vonatkozó ismeretek elsajátítására. Ennek az igen fontos feladatnak a megoldásában óriási szerepet játszik a KGST-tagországok kommunista pártjainak ideológiai együttműködése, amire nagyszerű példát szolgáltatnak a központi bizottsági titkárok nemzetközi és ideológiai kérdésekről folytatott tanácskozásai. A szocialista közösség fejlődése cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy ösz- szeforrottságának erősödése mindenekelőtt a dolgozó tömegek növekvő egységétől függ. Ezért szorgalmazza a CSKP, a többi testvéri ország kormányzó pártjához hasonlóan, az országaink és népeink közti kapcsolatok megsokszorozását minden szinten, állami vonalon, a társadalmi szervezetek, vállalatok, tudományos intézmények között, ezért segíti elő a dolgozók közvetlen termelési, kulturális, családi és személyi kapcsolatainak bővítését. Ezeknek a kölcsönös kapcsolatoknak a mindennapi gyakorlata hatékony tényezőjévé válik annak, hogy az embereket a barátság, a testvériség, a kölcsönös segítségnyújtás szellemében neveljük, kialakítja bennük a szocialista államok egységes nagy közösségéhez való tartozás érzését, azt a törekvést, hogy maguk is előmozdítsák a közös ügyet. A szocialista országok együttműködésének fejlesztésében és tökéletesítésében a kommunista és munkáspártoké a vezető szerep. A testvérpártok a marxizmus—leninizmus tudományos elveire támaszkodva képesek arra, hogy előre lássák és programozzák országaik és az egész szocialista közösség jövőjét, kifejezzék a dolgozók közös internacionalista érdekeit és egyeztessék őket az egyes államok lehetőségeivel és szükségleteivel, ösz- szefogják és vezessék a nagy néptömegeket az együttműködés és a közeledés útján. A testvérpártok napról napra gondot fordítanak a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjának valóra váltására. Irányítják az együttműködést, szervezik a gazdasági tapasztalatcserét, kijelölik a fejlődés új távlatait. Különleges szerepet töltenek be a sokoldalú együttműködés elmélyítésében a szocialista országok testvérpártjai vezetőinek magas szintű rendszeres találkozói, amelyek során megvitatják a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit, a külpolitika és a nemzetközi kommunista mozgalom problémáit. E tekintetben igen jelentős volt a CSKP és az SZKP, a csehszlovák és a szovjet nép baráti és testvéri együttműködési kapcsolatainak további elmélyítése szempontjából Gustáv Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának és Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának találkozása 1976 júliusában a Krímben. A marxista—leninista pártok ilyenformán a testvéri országok közeledési folyamatának kollektív vezetőiként lépnek fel, kifejezik a munkásosztály, valamennyi dolgozó alapvető érdekeinek egységét. Ezért a CSKP Központi Bizottsága a XV. pártkongresszuson elhangzott beszámolóban szükségesnek tartotta hangsúlyozni: „A szocialista internacionalizmus elvei jegyében a Varsói Szerződés és a KGST keretében egyesült siocialis- ta államok egységének és együttműködésének alapja ezen országok marxista-leninista pártjainak szilárd harci szövetsége.“ # * * A testvéri országok gyümölcsöző együttműködése növeli a szocialista közösség tekintélyét a nemzetközi küzdőtéren s mind nagyobb hatással van a nemzetközi viszonyok demokratizálására. Nagy elismerésre találtak a gazdasági együttműködésnek a KGST tevékenységében testet öltött minőségileg új elvei: az egyenlőség, a függetlenség, az önkéntesség, a kölcsönös előny, a kölcsönös segítség, a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása. Ugyanakkor kudarcot vallottak azok a bu-rzsoá politikusok és közgazdászok, akik azt bizonygatták, hogy a szocialista országok gazdasági tevékenységének számos elve (a külkereskedelem állami monopóliuma, a közporíti tervezés stb.) akadályozza, hogy más államok fejlesszék velük a gazdasági együttműködést. A KGST egész tevékenységével bebizonyította, hogy nyílt szervezet, amelyben mind szocialista, mind pedig nem-szocialista államok részt vehetnek, és amely kész a legkülönfélébb kapcsolatokat megvalósítani minden országgal. Ismeretes, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa nemrég átnyújtotta az EGK-nak a kölcsönös kapcsolatok alapjairól szóló megállapodás tervezetét. Ez előirányozza a két szervezet és tagországaik közötti egyenjogúság és kölcsönösen előnyös együttműködés feltételeinek megteremtését. Mi készek vagyunk tárgyalásokat kezdeni például a közlekedési és energetikai rendszerek, a környezetvédelem, a szabványosítás stb. kérdéseiről. Ez a lépés, számos korábbi lépéshez hasonlóan, megmutatja, hogy a KGST-t nem határolja el semmiféle diszkriminációs korlát más országoktól, sőt következetesen síkraszáll az európai és világméretű együttműködés bővítéséért. A szervezetben részt vevő államok őszintén érdekeltek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok további fejlesztésében, mert azokban a két ellentétes társadalmi rendszer békés egymás mellett élésének szerves alkotórészét látja. A szocialista közösség kereteiben kialakult nemzetközi gazdasági kapcsolatok nagyon vonzók mindazon népek számára, amelyek egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködésre törekednek. Különös érdeklődéssel tanulmányozzák a KGST tapasztalatait a fejlődő országok, amelyek az imperialista kizsákmányolás teljes fölszámolásáért, az elmaradottság gyors leküzdéséért, a gazdasági függetlenségért és a minden tekintetben való haladásért küzdenek. Ezek az országok úgy látják, hogy a KGST-vel való együttműködés segíti őket e célok elérésében. A testvéri szocialista államok a fejlődő országok érdekeit szem előtt tartva, bővítik velük kereskedelmi kapcsolataikat, gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésüket. Ezzel hatékonyan elősegítik azoknak a céloknak az eíérését, amelyeket az ENSZ által 1974-ben elfogadott, „Nyilatkozat az új gazdasági rend megteremtéséről“ és „Akcióprogram“ c. dokumentumok tartalmaznak. A két ellentétes társadalmi rendszerhez tartozó államok között gazdasági és egyéb kapcsolatok bővítéséhez és elmélyítéséhez fontos alapnak tekintjük az európai biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányában foglaltak következetes megvalósítását. Ismeretes, hogy ezen értekezlet megtartásának eredményeképpen mennyire megjavult a politikai légkör az európai kontinensen. Ehhez a nemes ügyhöz Csehszlovákia is hozzájárult. Széles körű elismerésre találtak azok az erőfeszítések, amelyeket az európai békés rendezésre tettünk, többek között arra, hogy normalizáljuk a kapcsolatokat az NSZK-val, Ausztriával, és fejlesszük őket gyakorlatilag minden európai országgal. Csehszlovákia a jövőben is aktívan síkraszáll majd az európai együttműködés bővítéséért, azért, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés egészítse ki. A szocialista országok, az egész nemzetközi kommunista mozgalom további összefogása és fejlődése jótékony hatással van a nemzetközi helyzetre. A csehszlovák kommunisták, akik mélységesen érdekeltek ebben a folyamatban, tevékenyen részt vettek az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának előkészítésében és munkájában; ez az értekezlet ismét hangsúlyozta, hogy a békéért vívott harc és a szocializmusért vívott harc között szoros a kapcsolat. „A további pozitív sokoldalú fejlődés szempontjából rendkívüli jelentősége van a szocialista országok sokoldalú fejlődésének és egységük erősítésének — mondotta az értekezleten elhangzott beszédében Gustáv Husák elvtárs. — A szocialista közösség a szabadság és a haladás erőinek megbízható támasza Európában és az egész világon.“ A szocialista közösség egységének és összeforrottságának erősítését a CSKP mindig legfontosabb internacionalista kötelességének tekintette. A párt tiszteletben tartja és fejleszti azokat az elveket, amelyek biztosítják az országok és népek testvéri családjának további gyarapodását. Különös jelentősége van országunk, valamennyi KGST-tagország számára a Szovjetunióval való szoros együttműködésnek, hiszen ez az ország a baráti államok biztonságának és békés szocialista fejlődésének garanciája, a szocialista közösség döntő politikai és katonai ereje. A Szovjetunió gazdaságilag is a legerősebb ország, amelynek óriási tudományos-műszaki potenciálja, hatalmas nyersanyag- és energetikai bázisa van. A Szovjetunió az egész háború utáni időszakban teljesítette és teljesíti internacionalista kötelességét, önzetlen segítségének köszönhető, hogy mindegyik KGST- tagországban mélyreható történelmi átalakulások mentek végbe. Nem véletlenül vallják a csehszlovák kommunisták, hogy az országunk előtt álló új, nagy horderejű feladatok sikeres teljesítésének igen fontos ösztönzője a Szovjetunióval való kapcsolatok elmélyítése. A KGST-tagországok testvérpártjainak nemrég megtartott kongresszusai meggyőzően demonstrálták a szocializmus építésében elért sikereinket, tanúsították a haladó társadalmi rend határtalan lehetőségeit. Ezek a kongresszusok gondosan felmérték az elért eredményeket, kitűzték a további társadalmi-gazdasági fejlődés átfogó programjait, meghatározták a KGST-országok közötti sokoldalú együttműködés erősítésének útjait. A testvéri közösség erejének növekedése kiterjeszti a valóságos szocializmus befolyását, s egyre nagyobb hatással van a világ- forradalmi folyamatra. Csehszlovákia Kommunista Pártja, ötvenöt esztendős történetének hagyományait követve továbbra is hozzájárul majd a szocializmus erősítéséhez, elősegíti a béke, a demokrácia és a haladás ügyét a földön. ^
