Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-02-06 / 6. szám

Tunéziában nemrégen emlé­keztek meg a tunéziai—szovjet diplomáciai kapcsolatok felvé­telének 20. évfordulójáról. Az ország 1956-ban nyerte el függetlenségét és a Szovjet­unió az elsők között ismerte el az új afrikai független ál­lamot. Támogatta nemzeti kor­mányának politikáját, amely a függetlenség megszilárdítására, a gyarmatosítók uralmának ilyen vagy olyan formában va­ló megőrzésére tett kísérletek ellen irányult. A tunéziaiak há­lásan emlékeznek vissza a Szovjetunió határozott állásfog­lalására, amellyel támogatta a fiatal állam követelését: ürít­sék ki a bizertai francia kato­nai támaszpontot, a kapitaliz­mus utolsó tunéziai erődjét. A Szovjetunió szolidaritása a ne héz napokban magabiztosságot adott a tunéziai hazafiaknak. Az együttműködés múlhatatlan emlékei Tunéziában járva a Földközi - tenger zöld partvidékétől a Szahara izzó homoktengeréig az eredményes szovjet—tuné ziai együttműködés számos ta­núbizonyságával találkozik az ember. A Kasszebb folyót átíve­lő duzzasztógát és víztároló szintén országaink együttműkö­désének az eredménye. A kö zeljövőben szovjet segítséggel tervezik a legnagyobb tunéziai létesítményt, amely valaha is épült, egy hidrotechnikai komplexumot, amely magába foglalná a Dzsumin folyón épült duzzasztógátat és a üzsu- min—Medzser csatornát, továbbá a Rezala folyó duzzasztógát jait. Ez az ország északi részé­ben lehetővé teszi jelentős földterület öntözését és a víz­erőforrások kihasználásának fontos tényezője. Ezt emelte A nemzeti felszabadító mozgalom hőseinek emlékműve ki az Acción, a kormányzó Tu­néziai Szocialista Néppárt (Desztur) lapja is, s rámuta­tott, hogy ez a két ország köl csönösen előnyös együttműkö­dése és baráti kapcsolatai fej­lődésének szemléltető példája. Káderek A Szovjetunió nagy segítsé­get nyújtott és nyújt Tunéziá­nak a nemzeti káderek képzé­sében. Az ország első főiskolá­ja lett a tunéziai nemzeti mér­nökképző iskola, az UNIT, amely szintén szovjet együtt­működéssel létesült. Most is mintegy ötven szovjet előadó működik itt. Sok tunéziai szov­jet főiskolákon és vállalatok­ban szerzett képesítést. Talál­kozhatunk velük Tuniszban,' az ország fővárosában, továbbá Bizertában, Szuszában. Mezei— Burzsbában például az állami ellenőrzés alatt álló legna­gyobb kohókombinát főmecha­nikusa üerbil Zsoszni évekig Zaporozséban vett részt terme­lési gyakorlaton. Nagy elismeréssel és meleg szavakkal nyilatkoznak a tu­néziaiak az ország számos vi­dékén működő szovjet orvo­sokról. El-Kef-ben, az ország mezőgazdasági központjában már évek óta működik egy szovjet orvoscsoport; ezért is nevezik a városi kórházat „orosz kórháznak“. Így sorol­hatnánk tovább a két ország sokoldalúan kibontakozó, gyü­mölcsöző együttműködésének nagyszerű példáit. Az együttműködés útján A szovjet—tunéziai kapcso­latok történetének nagy ese­ménye volt Koszigin szovjet kormányfő tuniszi látogatása. A tárgyalások során kifejezést nyert a két ország kölcsönö­sen előnyös együttműködésé­nek szilárdítására és bővítésére irányuló kétoldalú törekvés gazdasági, tudományos-műsza­ki és kulturális téren. . A Szovjetunió és Tunézia síkraszáll a nemzetközi bizton­ságnak a békés egymás mellett élés elvei alapján való szilár­dítása, a gyarmati rendszer és a fajüldözés teljes felszámolá­sa mellett. Érdekeltek a közel- keleti békés rendezésben, amely megfelelne valamennyi nép ér­dekeinek. A tunéziai államfér­fiak kifejtették, hogy országuk nagyra értékeli az arab orszá­gok igazságos harcának nyúj­tott szovjet támogatását. A tunéziaiak méltányolják a fiatal köztársaság fejlesztésé­hez való szovjet hozzájárulást. A győzelmes szocializmus első országa iránti mély tiszteletük jeléül így neveztek ei -tuniszi utcákat: Lenin utca, Oroszor­szág utca, Moszkva utca, Le- ningrádi utca, Kronstadti utca stb. Több mint húsz év telt el a két ország diplomáciai kapcso­latainak felvétele óta, de ez az időszak bátran nevezhető a barátság dinamikus fejlődése és szilárdulása éveinek. G. AFANASZJEV (APN) A szocialista országok dolgozói örömmel üdvözölték a vietnami nép történelmi jelentőségű győzelmét és a Viet­nami Szocialista Köztársaság kikiáltását. Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára a XXV. pártkongresszuson el­hangzott beszámolójában kijelentette, hogy ez a dicső győzelem örökre beíródott a szabadságért és a szocializ­musért harcoló népek történelmébe. ■ A testvéri szocialista országok nagy segítséget nyújtot­tak a vietnami népek hősies küzdelme idején, ma pedig támogatják a népgazdaság megszilárdításában. I.e Duan elvtárs, a Vietnami Dolgozók Pártja KB első titkára az SZKP XXV. kongresszusán kijelentette, hogy az- Egyesült Államok agressziója elleni háborúban aratott tel­jes győzelem és az ország egyesítése elválaszthatatlan a szovjet nép hatalmas, sokoldalú, értékes és hatékony se­gítségétől. Az SZKP, a Szovjetunió kormánya és a szovjet nép segítségével a vietnami nép felújítja és fejleszti gaz­daságát és építi a szocializmust. A vietnami népgazdaságnak nincs olyan ágazata, amely ne erezné a két ország gazdasági együttműködésének jóté­kony hatását. Vietnamban a Szovjetunió segítségével felépített üze­mekben állítják elő például a villamos energia több mint a felét és a szénkitermelés több mint felét is szovjet segítséggel végzik. Az utóbbi húsz év alatt Vietnamban a Szovjetunió gazdasági segítségével készült el több mint 170 fontos népgazdasági objektum. A Vietnamnak nyújtandó gazdasági segítségről szóló szerződés, amit múlt évben írtak alá Moszkvában, azzal számol, hogy 1976 és 1980 között még tovább fejlődik az ipar és a mezőgazdaság. A szerződés értelmében Vietnam­ban a Szovjetunió segítségével 40 különböző ipari objektum épül. Stabilizálódik a szocialista ipar és emelkedik a viet­nami dolgozók életszínvonala. A Szovjetunió és Vietnam közötti külkereskedelmi együttműködésnek óriási jelentősége van a népgazdaság fejlesztésében. A mostani ötéves tervidőszakban a két or­szág közötti árucsere-forgalom az előző ötéves tervidő­szakhoz viszonyítva 50 százalékkal emelkedik. A Szovjet­unió főleg teherautókat, traktorokat, különböző gépi be­rendezéseket, vasárut, kőolajat és gyapottermékeket szállít Vietnamnak, a Szovjetunióban pedig nagy népszerűségnek örvendenek a vietnami közszükségleti cikkek, pl. a gyü­mölcs, tea, konfekció és kötöttáru. Vietnamban a KGST-tagországok segítségével sok mo­dern ipari üzemet, iskolát és kórházat építettek. Széles körű gazdasági kapcsolat alakult ki Bulgária és Vietnam között. Bulgária segítségével még ebben az évben 12 vállalatot adnak át rendeltetésének, három olyan üze­met, ahol takarmányt készítenek, hét üzemben jeget és hű­tőszekrényeket gyártanak. A bolgár—vietnami gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság legutóbbi kormányközi ülésén megvitatta az ipar, a mezőgazdaság, az erdészet, a külkereskedelem, a tudomány és a technika jelenlegi problémáit. Bulgária segítséget nyújt Vietnam me­zőgazdaságának a bivalyállomány növelésében, a dohány és a gyógynövények termesztésében. A vietnamiak rendel­kezésére bocsátja az ezekhez szükséges technikai be­rendezéseket és szakembereket. Bulgária Vietnamtól do­hány- és gyógyszeripari nyersanyagot kap. A hosszú lejáratú kereskedelmi szerződés értelmében az ötéves tervidőszakban az árucsere-forgalom az előző ötéves tervhez viszonyítva több mint két és félszeresére emel­kedik. Magyarország a baráti Vietnamnak különböző objektu­mok építéséhez nyújt segítséget, hogy Vietnam növelhesse gyapotszövet-gyártását, távközlési eszközök készítését és fejleszthesse mezőgazdaságát. Az 1980-as évig az árucse­re-forgalom értéke 1975-höz képest, csaknem 150 szá­zalékkal emelkedik. Magyarország gépeket, gépi berende­zéseket és közszükségleti cikkeket szállít, élelmiszeripari és mezőgazdasági készítményekért cserébe. Az egyenlőség és a kölcsönös segítség elve alapján fej­lődik az NDK és a szocialista Vietnam gazdasági és tudo­mányos-műszaki kapcsolata. Nagy szerepe van ezen a téren a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kor­mányközi bizottságnak. Az NDK-tól Vietnam fémmegmunkáló gépeket, vegyi és elektronikai készülékeket, valamint az új ipari objektumok számára különböző gépi berendezéseket kap. Vietnam az NDK-ba gyapjúszönyegeket, gyümölcskonzerveket, jutát és fűszereket szállít. A két ország közötti' árucsere-forgalom az 1976-os és 1980-as években az 1971-es és 1975-ös idő­szakhoz viszonyítva megkétszereződik. Hanoiban Lengyelország segítségével újítják fel a moz­dony- és vagongyárat. Lengyel szakemberek építik a Tren Dai hajógyárat. Cam Pha-ban széndúsító üzemet létesítenek, melynek üzembe állításával Vietnam előtt új szénexport­lehetőségek nyílnak. Lengyelország a kereskedelmi szerződés értelmében Vi- etnamhak építőipari és mezőgazdasági gépeket, közlekedési berendezéseket, textil- és kohóipar! termékeket szállít. Lengyelország Vietnamból viszont ónt, kaucsukot, kávét es bőrárut, hoz be. Csehszlovákia Vietnamtól különböző ásványi nyersanya­gokat, gumiipari termékeket és gyümölcskonzerveket vá­sárol. A két ország közötti árucsere-forgalom a jelenlegi ötéves tervben az előzőhöz viszonyítva úgyszólván meg­kétszereződött. Csehszlovákia Vietnamnak komplex gyári berendezéseket, hajómotorokat, szerszámgépeket és trakto­rokat szállít. A KGST 30. ülésszakán Berlinben hangsúlyozták a szo­cialista államok közötti gazdasági együttműködés elmélyí­tésének szükségességét. A Nhan Dán című vietnami lap a berlini KGST-ülésről többek között azt írta, hogy ez az ülés bebizonyította a KGST-tagországoknak a szocializmus és a kommunizmus építésében és az ötéves gazdasági fejlesztésben élért nagy snkereit. A KGST-tagországok sikerei bizonyítják a szocia­lizmus előnyét. 1977. II. 6. 14 GENNAGYIJ GORELOV C «0 Mto— jo a®?? 12. ísfe­c o !^Uí a N .-vC :a ‘--W x N M 5 imk o H Bizerta kikötőjének egyik része

Next

/
Oldalképek
Tartalom