Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-06 / 6. szám
Sziporkázó napfényben úszik az épülő gazdasági telep. A fözootechnikus arca szemlélődés közben felvidul. Már most maga előtt látja a korszerű berendezésekkel dolgozó szövetkezeti tagokat, akik kevesebb verejtékkel többet termelnek a jövőben. Ezen a telepen megvalósul álmuk, és megközelítőleg már olyan körülmények között dolgoznak majd, mint az ipari munkások. s A fiatal szakember nehezen enged utamra. Csak úgy ömlik belőle a szó, mindent el akar mondani a gazdaság fejlesztéséről. Csak hosszú parolázás után búcsúzhatok el. Hazafelé jövet megállapítom magamban, hogy a Vörös Csillag Efsz igazán jó úton és a jövőben is az élen jár a járásban. BÁLLÁ JÓZSEF nap pazarlóan szórja sugarait a behavazott tájra. A fák zúzmarás ágai messzire ragyognak. Olykor-olykor egy-egy jármű halad át a falun. A gépkocsivezetők félve, óvatosan forgatják a kormánykereket, nehogy a tükörsima útról esetleg az árokba csússzanak. Velünk szemben egy fekete Volga közeledik. Könnyedén __ elsuhan mellettünk, látszik, hogy vezetője jól ismeri az útviszonyokat. Ismerős arcokat látok benne. Hosszú ideig kutatok emlékezetemben: ugyan kik lehetnek? Gépkocsink végre a régi kastélyban elhelyezett szövetkezeti iroda elé gördül. Az egyik helyiségben két ismerős szövetkezeti vezető foglalatoskodik. Amikor a Volga utasai felöl érdeklődöm, készségesen válaszolnak: — Biztosan az elnök volt. Szabad szombaton is ellenőrzi a gazdasági részleget. Ilyen ember ő, nem tud nyugodni ilyenkor sem. Meglátja, ide is hamarosan beugrik. Jó ideig tereferéltünk, hogy kellemesebbé tegyük a várakozás idejét. Érdekelt, merre is halad az egyesített nagygazdaság szekere, milyen célokat akar a vezetőség és a tagság közös erőfeszítéssel elérni. Kiderült: nagy változásod történtek, mióta utoljára itt jártam, hiszen több gazdaság egyesült a nenincei (lukanyényei) Vörös Csillag £/sz-szel. Növekedett a földterület, gyarapodott az állatállomány és megsokszorozódott a tagok száma. Ezzel egyidejűleg szaporodtak a gondok, a megoldásra váró problémák is. A helyi viszonyoknak megfelelően át kellett szervezni a termelés összetételét. Ez a munka, bizony, nagy erőfeszítéseket igényel — vezetőktől és a tagoktól egyaránt. Jó néhányan a termelés átmeneti visszaesésétől tartottak, de ez szerencsére nem következett be. A jelenlegi helyzetet a szövetkezet vezetői így jellemzik: — Nem állunk rosszul. Jó volt ez a kis „szondázás“, mert hasznát láttam az időközben megérkezett főzootechnikussal, majd az elnökkel folytatott beszélgetésem során is. Előbb ]án Selsky mérnök, fözootechnikus — vagy amint ő mondja: az állattenyésztési üzem vezetője — robogott be. Mindenekelőtt arról tájékoztatott, hogy az egyesítés következtében megnagyobbodott gazdaságban az új irányítási, szervezési módszereket vezettek be, bár engem inkább a termelés szakosítása és a szerződéses eladási tervek teljesítése érdekelt. — Eredmények tekintetében átlagos évet hagytunk magunk mögött, de nem maradtunk adósai a társadalomnak — közölte bevezetésképp a fözootechnikus. — Egyes árufélékből még többet is adtunk el a tervezettnél. A múlt évi szerződéses eladási tervet tejből huszonöt ezer literrel, szarvas- marhahúsból húsz mázsával, tojásból pedig háromszázhuszonhárom ezer százhúsz darabbal teljesítettük túl. A tojás kilencven százalékát a felvásárló szervek az első osztályba sorolták. A további beszélgetés során megtudtam, hogy állattenyésztésükben a minőségi termelés tört előre. Az elmúlt évben kétszázötvenhárom tóját termelése jutott egy tyúkra. A nyáron hizlalt vágócsirkék 56 nap alatt érték el az 1,60 kg-os élősúlyt. Az egy kilogramm súlygyarapodásra jutó szemestakarmányfogyasztás mindössze 2,80 kg volt. A lelkiismeretes és szakértelemmel végzett munka eredményeként a baromfihús nyolcvannyolc-kilencven százalékát is első osztályúként értékesítették. A szarvasmarhatenyésztésben szintén kiváló eredmények születtek. Minden száz tehéntől százkét borjút választottak el. Főleg az anyakocartenyésztésben volt magas fokú a munka termelékenysége: a gondozók anyakocánként 18,71 malacot választottak el, és ezzel az eredménnyel a járásban az első helyre kerültek. Ilyen részletes tájékoztatás után érkezett meg utasával a fekete Volga. Nemcsok László, a szövetkezet többszörösen kitüntetett, veterán elnöke fiatalosan ugrott ki belőle. — így van ez nálunk — mondta nevetve. — Állandóan lótunk-futunk, pihenésre alig jut idő. Ilyenkor — a tervkészítések idején — annyi a probléma, hogy alig győzünk megbirkózni vele. A parolázás, bevezető beszélgetés után nyomban a tárgyra tértünk. Szinte sejtette, miért jöttem. Papír sem kellett hozzá, kérdéseimre válaszolva „fejből“ sorolta az adatokat: — Idén — mivel kedvezőbb feltételeket teremtettünk az állattenyésztésben a termelés fokozására —, a szerződéses eladási terv szerint huszonöt ezer liter tejjel, ötven mázsa sertéshússal, kétszáz mázsa baromfihússal és kétmillió kétszázptven ezer tojással termeltünk többet, mint tavaly. Az állattenyésztési termelés tehát általában mintegy három százalékkal növekszik. A fentiek elhangzása után a többtermelés távlati megteremtéséről beszélt. — A gazdaság terebélyesedése óta sokat főtt a fejünk, hogy milyen irányban szakosítsunk. A baromfi mindig jó pénzt hozott a házhoz, ezért tovább fejlesztjük tenyésztésüket. A nyényei Katren telepen egy új, tizenhét ezer férőhelyes pavilont helyezünk üzembe a tyúkok részére. Továbbá felépítünk egy hatszáz férőhelyes sertéshizlaldát is. A távlati terveknek megfelelően állattenyésztésünk 1978-ban még egy ugyanilyen nagyhizlaldával gazdagodik. Ilyen módon évente mintegy huszonöt vagon sertéshússal termelhetünk többet. Tervek, elképzelések születnek. Mivel mintegy ezer haktár legelőjük van, egy központi telepen ötszázötven borjút tenyésztenek. Innen biztosítják majd az üszőket a tehénállomány felújítására. A Katren telepen hétszáz tehén számára építenek istállót. Nagy összegeket fordítanak olyan beruházásokra, amelyek lehetővé teszik a nagyobb és olcsóbb termelést. — Sok vezetőségi gyűlésen törtük a fejünket, hogy milyen célokra fordítsuk a rendelkezésünkre álló beruházási összegeket — folytatta az elnök. — Különböző nézetekkel találkoztunk. A társadalmi szükségletekből kiindulva — a járási, tervekkel összi p — Céljainkat megvalósítjuk — jelenti ki határozottan Nemcsok László, a Vörös Csillag Efsz elnöke hangban — szabtuk meg a szakosítás irányát. Rájöttünk arra is, hogy a termelést csakis oly módon koncentrálhatjuk, ha megfelelő épületeket biztosítunk az állatállomány számára. Ha ez mind megvalósul, akkor már igazán kedvező feltételek nyílnak a munkatermelékenység fokozására. Az elnök szavaiból magabiztosság érződik. Eléggé mostoha körülmények között gazdálkodnak, de a lehetőségeket jól kihasználják a termelés növelésére. Annak idején sok probléma közepette indult meg a baromfitenyésztés. Szőlőt telepítettek, hogy ilyen módon is több bevételhez jussanak. Ha nem is túl gyors ütemben, ám sikerült a tejtermelést is növelni. Ma már az egy tehénre jutó évi tejtermelés megközelíti a háromezer litert. Egy sor olyan intézkedést foganatosítottak, amelyek elősegítik a tejtermelés növekedését. Az elnök nem időzhetett sokáig az irodában. Újabb teendők szólították. Hamarosan el is robogott autóján, én pedig a főzootechnikussal gazdasági szemlére indultam. A fiatal szakember örömmel tájékoztatott terveikről: megemlítette a kisebb-nagyobb sikereket is. Szemmel láthatóan örült, hogy a vezetőség és a tagság ilyen komoly feladattal bízta meg. Eleinte úgy gondolta, sokkal több lesz a problémája, és esetleg nem tud helytállni. De a közösség segítségével mégis eredményes munkát fejt ki. Mindennapi munkájához a biztatást munkatársaitól kapja. Mindig számíthat a dolgozók kezdeményezésére. Ebben a gazdaságban az üzemi pártszervezet tagjainak kezdeményezésére mindig is nagy volt a versenyszellem. Egyének és kollektívák több újítási javaslatot nyújtottak be a gépek jobb kihasználása és a termelési folyamatok korszerűsítése érdekében. Jó néhány újítási javaslatot a járási szervek is elfogadtak, és az újítók ötletes munkájukért megkapták a nekik járó jutalmakat. A szocialista munkaverseny mozgatói mindig a szocialista munkabrigádok tagjai voltak. Első helyen kell említenünk a baromfitenyésztésben működő szocialista munkabrigádot, amelynek tagjai évek óta kiváló eredményeket érnek el. Rendszeresen teljesítik szerződéses eladási terveiket és kötelezettségvállalásaikat. A Katren telepen az elmúlt időszakban egy tizenhat tagú fejőkollektíva került az élre, amely Balogh Erzsébet mérnöknő vezetésével — mint említettük — már elérte a tehenenként! évi háromezer literes tejhozamot. Ez a lelkes csoport a jó munkáért a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Vefky Krtís-i {Nagykürtösi] Járási Bizottságától megkapta a Szocialista Munkabrigád első fokozatát jelző bronzérmet. 1 Az élmunkások közül talán még megemlíthetjük Gyönyör Pált, aki a nyényei részlegén minden lehetőséget kihasználva, húsz malacot választott el anyakocánként az elmúlt évben. Munkáját elismerő oklevéllel jutalmazták. Hozzá hasonló emberek eredményes munkájára számít a fözootechnikus, az elnök és a többi vezető. — Gjabb beruházásokkal teremtjük meg a kedvező feltételeket a termelékenység fokozására — mondja Ján Selsky mérnök, fözootechnikus (A szerző felvételei) i nnmm tpßn ítw üd^LLiUUlm
