Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1977-02-06 / 6. szám
AZ EMBERISIG HALADÁSINAK FH IRANVA írta: Josef Kerripny, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára Az utóbbi harminc esztendő legfontosabb eseménye kétségtelenül a szocialista világrendszer létrejötte. E rendszer kialakulásának és fejlődésének eredményeképpen az imperializmus nem játszik többé döntő szerepet a nemzetközi küzdőtéren, és kénytelen volt elismerni a különböző társadalmi rendszerű államok közti békés egymás mellett élés elveit. A szocialista közösséghez tartozó országok hatalmas vívmányai lehetetlenné tették, hogy az ő részvételük nélkül oldják meg korunk döntő fontosságit—kérdéseit. „Az emberiség társadalmi haladásának jő irányát a szocializmus országainak fejlődése, erejük növekedése, nemzetközi politikájuk jótékony hatásának erősödése határozza meg — állapította meg Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP főtitkára a párt XXV. kongresszusán. — A szocializmus vonzereje még tovább nőtt a tőkés országokban pusztító válság következtében." A szocializmus és a kommunizmus építésében elért sikerek mellett minden egyes ország erősíti és mélyíti a gazdasági, politikai és ideológiai együttműködést. A szocialista országok fokozatos közeledése egymáshoz ma a szocialista közösség fejlődésének fő törvényszerűsége. A testvéri országok _____ ko mmunista és munkáspártjai különös figyelmet fordítanak a gazdasági integráció fejlesztésére és elmélyítésére, inert ez igen fontos tényezője országaik haladásának, az egész szocialista közösség további erősödésének. Immár (öbb mint 25 esztendeje sikerrel működik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Történelmi méretekben tekintve persze rövid ideje tevékenykedik a világ ezen első szocialista típusú nemzetközi gazdasági szervezete, az általa felhalmozott tapasztalat azonban gazdag és tanulságos. A KGST története impozáns képet tár elénk a test» véri országok együttműködésének fejlődéséről az egyszerű formáktól az egyre bonyolultabb és magasabb rendű tormák felé, beleértve a termelés szakosítását és kooperációját, a szoros gazdasági integrációt. Ennek eredményeként napjainkra kialakult a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés szerteágazó, rugalmas és hatékony mechanizmusa, amely megfelel a szocialista országok társadalmi és gazdasági fejlődése szükségleteinek abban a korszakban, amikor kibontakozik a tudományos-technikai forradalom és erősödnek a gazdasági élet internaciona- lizálódásának tendenciái; ez a mechanizmus nagy hajtóerő a szocialista és a kommunista építés feladatainak megoldásában. Az említett folyamatok megkövetelik az új nemzeti és nemzetközi gazdasági arányok tervszerű kialakítását, nagy hatékonyságú gazdasági struktúra kiépítését minden egyes testvéri országban, megkövetelik, hogy az eszközöket a legkorszerűbb termelési ágazatokban nagy tervek megvalósítására koncentrálják, ami összefüggő termelési komplexum kialakításához vezet a KGST-or- szágok keretében. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy mennyire hatékonyak az érdekelt országok közös integrációs intézkedései, népgazdasági terveik összehangolása,, a közös tervezés és műszaki-gazdasági prognosztizálás, a tudományos potenciálok kooperálása. A CSKP az integrációt a mai gazdasági fejlődés objektív szükségszerűségének, a hatékonyságnövelés elsőrendű feltételének tekinti, s ezért XV. kongresszusán (1976 áprilisa) elhatározta, hogy külgazdasági kapcsolataink alapjai továbbra is a szocialista országokkal való sokoldalú gazdasági és tu- , dományos-műszaki együttműködés lesz. xxx Az anyagi termelés internacionall- zálódása, mint ismeretes, a gazdasági fejlődés egyetemes törvényszerűsége, amely mind a szocialista, mind a kapitalista világban érvényesül. Ám, mint azt joggal állapította meg cikkében Huszár István elvtárs, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, az integráció lényegét, céljait és megnyilvánulási formáit, megvalósításának útjait- módjait, és, ami a legfőbb, társadalmi-gazdasági következményeit a társadalmi rendszer jellege határozza meg (lásd Béke és Szocializmus, 1976. 8. sz. 11. old.). A szocialista integráció, amely a testvéri országok munkásosztálya, valamennyi dolgozója létfontosságú érdekeinek és céljainak közösségén alapszik, végső soron annak a feladatnak van alárendelve, hogy neveljék valamennyi együttműködő állam népeinek jólétét. A kapitalizmus lényege olyan gazdasági kapcsolatok uralmát feltételezi, amelyeknek szerves része a kíméletlen konkurrencta, a gazdaságilag kevésbé fejlett országok kizsákmányolása a fejlett országok által, a nemzeti politika alárendelése az imperialista monopóliumok érdekeinek. Az fhtegráció e két típusának gyökeres ellentéte teljes mértékben kifejeződik a szocialista és a kapitalista nemzetközi gazdasági szervezetek jellegé- , ben és szerepében. Közülük a legnagyobbak a KGST és az EGK. Tevékenységük eredményeinek összehasonlítása cáfolhatatlanul bizonyítja a szocialista gazdasági integráció óriási előnyeit a tőkés integrációval szemben. A KGST létezése és fejlődése megmutatta az egész világnak, hogy csakis a szocializmusban lehet az államok között igazi testvéri kapcsolatokat kialakítani. A szocialista államok együttműködésüket a proletár internacionalizmusnak, a szuverenitás, az önkéntesség, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök tiszteletben tartásának, a kölcsönös testvéri segítségnyújtásnak lenini elveire alapozzák. Amíg az Európai Gazdasági Közösséget belső ellentétek marcangolják, amelyek az erősebb partnereknek abból a törekvéséből erednek, hogy uralkodó pozíciót foglaljanak el és rákényszerítsék akaratukat a többi résztvevőre, a szocialista nemzetközi gazdasági szervezet megkülönböztető vonása, hogy az alapvető célok közösek, a nemzeti és a nemzetközi érdekek megegyeznek, hogy egyik tagország sem élvez semmiféle előjogot, vagy kedvezményt a többivel szemben. Éppen ezzel magyarázható, hogy a KGST keretén belüli együttműködés megfelel valamennyi ország érdekeinek és szükségleteinek. Hadd soroljunk fel néhány tényt annak megvilágítására, hogy milyen létfontosságú ez a szervezet például a mi országunk számára. Népgazdaságunknak talán egyetlen olyan ágazata sincs, amelyre ne terjedne ki a Szovjetunió gazdaságával való együttműködés. Az országaink kö-' zötti áruforgalom 1971 és 1975 között körülbelül 43 százalékkal növekedett. A Szovjetunióba irányuló kivitelünk 90 százalékát a feldolgozó ipar termékei alkotják, mi pedig nyersanyagot, fűtőanyagot, gépkocsikat, elektronikus számítógépeket, szerszámgépeket, repülőgépeket, nagy teljesítményű Dieselmozdonyokat importálunk. A Szovjetunióval való együttműködésre különös gondot fordítunk a most folyó ötéves tervben is. Az 1976—1980-ra szóló szerződés értelmében a kölcsönös áruforgalom országaink között 48 %-kal növekszik. Nagy jelentőségű számunkra a KGST más tagországaival való együttműködés is. Különösen intenzívek Csehszlovákia gazdasági kapcsolatai az NDK-val. A két ország gazdasági és műszaki színvonala lehetővé tette a termelés viszonylag széles körű szakosításának és kooperációjának megvalósítását többek közt a gépgyártás területén, nagyszabású integráció végrehajtását a petrolkémiában s előnyös együttműködés megszervezését a népgazdaság más ágaiban. Kialakult a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és Lengyelország kölcsönös kapcsolatainak olyan makrostruktúrája, amely megfelel mindkét ország termelőerői szintjének, természeti és földrajzi adottságainak. Itt is a gépek és berendezések forgalma fejlődik leggyorsabban, ami döntő jelentőségű a kölcsönös áruforgalom általános dinamikája szempontjából. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a szocialista országok kölcsönös árucseréjének volumene ebben az ötéves tervben több mint 42 százalékkal növekszik. XXX Igen gyümölcsöző a KGST-ben való részvétel azoknak az államoknak, amelyek az iparilag fejlett országok tói nagyon lemaradva léptek a szocialista építés útjára. Itt különösen szemléletesen mutatkozik meg a szocialista típusú integráció egyik legnagyobb előnye. Ez abban rejlik, hogy a szocialista gazdasági integráció segítségével lehetővé válik a történelmileg kialakult gazdasági színvonalkülönbségek gyors leküzdése, a népgazdaság dinamikus _________fejlesztése_________ mi nden egyes ország és az egész közösség tudományos-műszaki és gazdasági potenciáljának növelése. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a Szovjetunió mellett az elmúlt esztendőkben iparunk magas fejlettségi színvonala révén mi is hozzájárulhattunk a testvéri országok iparosításához, így is kifejezésre juttathattuk hűségünket a proletár internacionalizmus elvéhez. A KGST-tagországok többsége már végrehajtotta az iparosítást, s gazdag tapasztalataira, megnövekedett lehetőségeire támaszkodva elősegítheti az iparosítási folyamat meggyorsítását azokban a testvéri országokban, amelyek még csak most néznek szembe ezzel a feladattal. A KGST-tagországok kormányai rendszeresen hajtanak végre speciális intézkedéseket annak érdekében. hogy meggyorsítsák a gazdaság fejlődését Mongóliában és Kubában, ahol a szocializmus építése specifikus körülmények között bontakozik ki. A segítségnyújtás eredményeként az ipari termelés növekedési üteme a kevésbé fejlett országokban rendszerint gyorsabb, mint a fejlettebbekben, s ennek folytán fokozatosan kiegyenlítődik a különbség a gazdasági fejlettség színvonalában. Emellett meg kell jegyezni, hogy a szocialista együttműködés sajátossága folytán a gazdasági fejlettség színvonalának ‘közeledése nemcsak a kevésbé fejlett országoknak, hanem valameny- nyi KGST-tagországnak is érdeke, hiszen minél magasabb és minél közelebb áll egymáshoz ez a színvonal, annál hatékonyabb az együttműködés, annál erősebb az egész szocialista közösség. Az integráció szocialista típusának előnyei szemléletesen megmutatkoznak abban is, hogy a KGST-tagországok gazdasága a fejlett tőkésországokhoz viszonyítva tartósan, dinamikusan fejlődik. öt évvel ezelőtt, 1971 júliusában elfogadták a szocialista gazdasági integráció Komplex programját, amely minőségileg új szakaszt nyitott a testvéri országok gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatainak elmélyítésében, s amely további közeledésük anyagi alapjává vált. A program megvalósítása során a KGST-országok ipari termelésének évi átlagos növekedési üteme az elmúlt öt évben 7,4 százalék, míg az EGK-országokban és az Egyesült Államokban 1,2 százalék volt. Erre azt mondhatják, hogy az eltérés a tőkés világot a hetvenes évek első felében sújtó válsággal magyarázható. Ámde ha ugyanezeket a mutatókat az egész utolsó negyedszázadra vonatkozóan vetjük egybe, akkor azt látjuk, hogy a KGST-országok ipari termelésének évi átlagos növekedési üteme ebben az időszakban 9,6 százalékos volt, a fejlett tőkésországoké viszont 4,6 százalék. Márpedig ez az időszak magában foglalja a tőkés világ számára legkedvezőbb éveket is, amikor a kapitalista gazdaság jelentős mértékben fellendült. Nem kevésbé jellemzőek az alábbi számok: a KGST-tagországok ipari termelése 1971 és 1975 között körülbelül másfélszeresére növekedett, a fejlett tőkésállamoké pedig csupán 9 százalékkal nőtt. Ez lehetővé teszi, hogy a szocialista országok gyorsan leküzdjék a történelmileg kialakult elmaradást a kapitalista államoktól az ipari termelés abszolút számait tekintve. A testvérpártok kongresszusai a további fejlődés sürgető feladataként jelölték meg a hatékonyság, a termelékenység nagyfokú emelését és a munka minőségének javítását. Ezt az irányvonalat követve közelebb hozzuk azt a pillanatot, amikor teljesen megszűnik a gazdasági potenciálban mutatkozó eltérés a szocialista világ és a fejlett tőkésországok között. Derűlátásunk nemcsak az elért sikereken alapszik, hanem azokon a kedvező perspektívákon is, amelyek a szocialista közösség előtt a közeljövőben megnyílnak. Erről esett szó a KGST XXX. ülésszakán, amelyet 1976 júliusában tartottak Berlinben. Az ülésszakról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy ma már megértek a feltételek ahhoz, hogy még teljesebben használjuk ki a gazdasági integráció Komplex Programjában rejlő lehetőségeket a KGST-tagországok számos létfontosságú gazdasági problémájának közös megoldására. Ezeknek a céloknak kell hogy megfeleljen a közös célprogramok kidolgozása az anyagi termelés legfontosabb ágazataiban 10—15 éves időszakra szóló együttműködésre vonatkozóan. A programok konkrét intézkedéseket tartalmaznak majd az energia-, a fűtőanyag- és nyersanyagellátás, a gépgyártás fejlesztése, az alapvető élelmiszerekben és közsükségleti iparcikkekben mutatkozó ésszerű szükségletek kielégítése, a KGST-országok közötti közlekedés korszerűsítése és fejlesztése területén. Ügy véljük, hogy a távlati programok elfogadása újabb nagy lépés lesz a szocialista országük közötti kölcsönös gazdasági kapcsolatok tervszerű alapokon való fejlesztésének megszilárdításában, abban, hogy együttműködésünket még inkább tartós alapokra helyezzük. Pártunk, államunk továbbra is különös jelentőséget tulajdonít a KGST- tagországok ötéves tervei koordinálásának. A CSSZK számos kétoldalú és sokoldalú gazdasági együttműködési szerződést kötött a most folyó ötéves időszakra. Már most látható, hogy ez milyen óriási előnnyel jár. Éppen a közös tervintézkedések végrehajtásának köszönhető, hogy sikerült a minimumra redukálni a tőkés világban kitört válság negativ hatását. Az utóbbi időben a közös tervmunkában minőségileg új lépéseket tettünk. A KGST történetében első ízben az elmúlt esztendőben elfogadták az 1976—1980. évre szóló sokoldalú Integrációs intézkedések egyeztetett tervét, amely lehetővé teszi az erőfeszítések összehangolását a legfontosabb népgazdasági feladatok megoldásában. A nemzeti terveket pedig a sokoldalú és kétoldalú együttműködéssel kapcsolatban előirányzott intézkedések figyelembevételével dolgozták ki. Ismeretes, hogy a tudományos-technikai forradalom korszakában a legfejlettebb országok nemzeti jövedelme növekedésének több mint a felét a legújabb tudományos és technikai vívmányoknak a termelésben való alkalmazásával érik el. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság óriási jelentőséget tulajdonít a kutatómunka fejlesztésének. Elegendő annyit mondani, hogy a mostani ötéves tervben országunk nemzeti jövedelmének 3,8 százalékát fordítjuk a tudomány fejlesztésére. A gyakorlat megmutatta, hogy e tekintetben rendkívül hatásos a KGST- tagországok kétoldalú és sokoldalú tudományos-műszaki együttműködése. Ennek egyik fő formája a kutatások koordinálása összesítő terv alapján. Az elmúlt öt évben országunk 770 témát felölelő 180 olyan probléma megoldásában vett részt, amelyek a KGST-tagországok tudományos és műszaki kutatásainak koordinálására készült összesítő tervben szerepeltek. A tudományos-műszaki együttműködés további hatékony formái a testvéri országok tudóskollektíváinak közös kutatásai. így például a számítástechnika tökéletesítése, automatizált, orsó nélküli fonógépek megalkotása, továbbá a vegyipar és a petrolkémia területén megvalósított csehszlovák—szovjet együttműködés mindkét országnak jó eredményeket hozott. Kísérleti stádiumában van a szintetikus ammónia termelésére szolgáló nagy reaktor. Felbecsülhetetlen hasznot hozott a csehszlovák tudománynak és iparnak a Szovjetunióval való együttműködés a leghaladóbb iparág, az atomenergetika területén. Nemrég országunkban a Szovjetunió segítségével megkezdődött két atomerőmű építése. Csehszlovákia viszont részt vesz az atomreaktorok berendezései gyártásának közös munkálataiban, (A cikk befejező részét az Oj Szó következű vasárnapi számában közöljük)
