Új Szó - Vasárnap, 1977. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1977-02-06 / 6. szám

AZ EMBERISIG HALADÁSINAK FH IRANVA írta: Josef Kerripny, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára Az utóbbi harminc esztendő legfon­tosabb eseménye kétségtelenül a szo­cialista világrendszer létrejötte. E rendszer kialakulásának és fejlődésé­nek eredményeképpen az imperializmus nem játszik többé döntő szerepet a nemzetközi küzdőtéren, és kénytelen volt elismerni a különböző társadalmi rendszerű államok közti békés egymás mellett élés elveit. A szocialista közös­séghez tartozó országok hatalmas vív­mányai lehetetlenné tették, hogy az ő részvételük nélkül oldják meg korunk döntő fontosságit—kérdéseit. „Az embe­riség társadalmi haladásának jő irá­nyát a szocializmus országainak fejlő­dése, erejük növekedése, nemzetközi politikájuk jótékony hatásának erősö­dése határozza meg — állapította meg Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP főtitkára a párt XXV. kongresszusán. — A szocializmus vonzereje még tovább nőtt a tőkés országokban pusztító vál­ság következtében." A szocializmus és a kommunizmus építésében elért sikerek mellett min­den egyes ország erősíti és mélyíti a gazdasági, politikai és ideológiai együttműködést. A szocialista országok fokozatos közeledése egymáshoz ma a szocialista közösség fejlődésének fő törvényszerűsége. A testvéri országok _____ ko mmunista és munkáspártjai különös figyelmet fordítanak a gazdasági in­tegráció fejlesztésére és elmélyítésére, inert ez igen fontos tényezője orszá­gaik haladásának, az egész szocialista közösség további erősödésének. Immár (öbb mint 25 esztendeje sikerrel mű­ködik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. Történelmi méretekben te­kintve persze rövid ideje tevékenykedik a világ ezen első szocialista típusú nemzetközi gazdasági szervezete, az ál­tala felhalmozott tapasztalat azonban gazdag és tanulságos. A KGST törté­nete impozáns képet tár elénk a test» véri országok együttműködésének fejlő­déséről az egyszerű formáktól az egy­re bonyolultabb és magasabb rendű tormák felé, beleértve a termelés sza­kosítását és kooperációját, a szoros gazdasági integrációt. Ennek eredménye­ként napjainkra kialakult a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés szerteágazó, rugalmas és hatékony me­chanizmusa, amely megfelel a szocia­lista országok társadalmi és gazdasági fejlődése szükségleteinek abban a kor­szakban, amikor kibontakozik a tudo­mányos-technikai forradalom és erő­södnek a gazdasági élet internaciona- lizálódásának tendenciái; ez a mecha­nizmus nagy hajtóerő a szocialista és a kommunista építés feladatainak meg­oldásában. Az említett folyamatok megkövetelik az új nemzeti és nemzetközi gazdasági arányok tervszerű kialakítását, nagy hatékonyságú gazdasági struktúra ki­építését minden egyes testvéri ország­ban, megkövetelik, hogy az eszközöket a legkorszerűbb termelési ágazatokban nagy tervek megvalósítására koncent­rálják, ami összefüggő termelési komp­lexum kialakításához vezet a KGST-or- szágok keretében. Egyre nyilvánvalób­bá válik, hogy mennyire hatékonyak az érdekelt országok közös integrációs intézkedései, népgazdasági terveik összehangolása,, a közös tervezés és műszaki-gazdasági prognosztizálás, a tudományos potenciálok kooperálása. A CSKP az integrációt a mai gazda­sági fejlődés objektív szükségszerűsé­gének, a hatékonyságnövelés elsőren­dű feltételének tekinti, s ezért XV. kongresszusán (1976 áprilisa) elhatá­rozta, hogy külgazdasági kapcsolataink alapjai továbbra is a szocialista orszá­gokkal való sokoldalú gazdasági és tu- , dományos-műszaki együttműködés lesz. xxx Az anyagi termelés internacionall- zálódása, mint ismeretes, a gazdasági fejlődés egyetemes törvényszerűsége, amely mind a szocialista, mind a ka­pitalista világban érvényesül. Ám, mint azt joggal állapította meg cikkében Huszár István elvtárs, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, az integ­ráció lényegét, céljait és megnyilvánulá­si formáit, megvalósításának útjait- módjait, és, ami a legfőbb, társadal­mi-gazdasági következményeit a társa­dalmi rendszer jellege határozza meg (lásd Béke és Szocializmus, 1976. 8. sz. 11. old.). A szocialista integráció, amely a testvéri országok munkásosz­tálya, valamennyi dolgozója létfontos­ságú érdekeinek és céljainak közössé­gén alapszik, végső soron annak a fel­adatnak van alárendelve, hogy nevel­jék valamennyi együttműködő állam népeinek jólétét. A kapitalizmus lénye­ge olyan gazdasági kapcsolatok ural­mát feltételezi, amelyeknek szerves ré­sze a kíméletlen konkurrencta, a gaz­daságilag kevésbé fejlett országok ki­zsákmányolása a fejlett országok ál­tal, a nemzeti politika alárendelése az imperialista monopóliumok érdekeinek. Az fhtegráció e két típusának gyöke­res ellentéte teljes mértékben kifejező­dik a szocialista és a kapitalista nem­zetközi gazdasági szervezetek jellegé- , ben és szerepében. Közülük a legna­gyobbak a KGST és az EGK. Tevékeny­ségük eredményeinek összehasonlítása cáfolhatatlanul bizonyítja a szocialista gazdasági integráció óriási előnyeit a tőkés integrációval szemben. A KGST létezése és fejlődése meg­mutatta az egész világnak, hogy csak­is a szocializmusban lehet az államok között igazi testvéri kapcsolatokat ki­alakítani. A szocialista államok együtt­működésüket a proletár internaciona­lizmusnak, a szuverenitás, az önkéntes­ség, az egyenjogúság, a kölcsönös elő­nyök tiszteletben tartásának, a kölcsö­nös testvéri segítségnyújtásnak lenini elveire alapozzák. Amíg az Európai Gazdasági Közösséget belső ellentétek marcangolják, amelyek az erősebb partnereknek abból a törekvéséből ered­nek, hogy uralkodó pozíciót foglalja­nak el és rákényszerítsék akaratukat a többi résztvevőre, a szocialista nem­zetközi gazdasági szervezet megkülön­böztető vonása, hogy az alapvető célok közösek, a nemzeti és a nemzetközi érdekek megegyeznek, hogy egyik tag­ország sem élvez semmiféle előjogot, vagy kedvezményt a többivel szemben. Éppen ezzel magyarázható, hogy a KGST keretén belüli együttműködés megfelel valamennyi ország érdekeinek és szükségleteinek. Hadd soroljunk fel néhány tényt annak megvilágítására, hogy milyen létfontosságú ez a szer­vezet például a mi országunk számára. Népgazdaságunknak talán egyetlen olyan ágazata sincs, amelyre ne ter­jedne ki a Szovjetunió gazdaságával való együttműködés. Az országaink kö-' zötti áruforgalom 1971 és 1975 között körülbelül 43 százalékkal növekedett. A Szovjetunióba irányuló kivitelünk 90 százalékát a feldolgozó ipar termékei alkotják, mi pedig nyersanyagot, fűtő­anyagot, gépkocsikat, elektronikus szá­mítógépeket, szerszámgépeket, repülő­gépeket, nagy teljesítményű Diesel­mozdonyokat importálunk. A Szovjet­unióval való együttműködésre különös gondot fordítunk a most folyó ötéves tervben is. Az 1976—1980-ra szóló szer­ződés értelmében a kölcsönös árufor­galom országaink között 48 %-kal növekszik. Nagy jelentőségű számunkra a KGST más tagországaival való együttműködés is. Különösen intenzívek Csehszlovákia gazdasági kapcsolatai az NDK-val. A két ország gazdasági és műszaki szín­vonala lehetővé tette a termelés vi­szonylag széles körű szakosításának és kooperációjának megvalósítását többek közt a gépgyártás területén, nagyszabású integráció végrehajtását a petrolkémiában s előnyös együttmű­ködés megszervezését a népgazdaság más ágaiban. Kialakult a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és Lengyelor­szág kölcsönös kapcsolatainak olyan makrostruktúrája, amely megfelel mindkét ország termelőerői szintjének, természeti és földrajzi adottságainak. Itt is a gépek és berendezések forgal­ma fejlődik leggyorsabban, ami döntő jelentőségű a kölcsönös áruforgalom általános dinamikája szempontjából. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a szocialista országok kölcsönös áru­cseréjének volumene ebben az ötéves tervben több mint 42 százalékkal nö­vekszik. XXX Igen gyümölcsöző a KGST-ben való részvétel azoknak az államoknak, amelyek az iparilag fejlett országok tói nagyon lemaradva léptek a szocia­lista építés útjára. Itt különösen szem­léletesen mutatkozik meg a szocialista típusú integráció egyik legnagyobb elő­nye. Ez abban rejlik, hogy a szocialista gazdasági integráció segítségével le­hetővé válik a történelmileg kialakult gazdasági színvonalkülönbségek gyors leküzdése, a népgazdaság dinamikus _________fejlesztése_________ mi nden egyes ország és az egész kö­zösség tudományos-műszaki és gazda­sági potenciáljának növelése. Büszke­séggel tölt el bennünket, hogy a Szov­jetunió mellett az elmúlt esztendők­ben iparunk magas fejlettségi színvona­la révén mi is hozzájárulhattunk a testvéri országok iparosításához, így is kifejezésre juttathattuk hűségünket a proletár internacionalizmus elvéhez. A KGST-tagországok többsége már végrehajtotta az iparosítást, s gazdag tapasztalataira, megnövekedett lehető­ségeire támaszkodva elősegítheti az iparosítási folyamat meggyorsítását azokban a testvéri országokban, ame­lyek még csak most néznek szembe ezzel a feladattal. A KGST-tagországok kormányai rendszeresen hajtanak vég­re speciális intézkedéseket annak ér­dekében. hogy meggyorsítsák a gaz­daság fejlődését Mongóliában és Kubá­ban, ahol a szocializmus építése spe­cifikus körülmények között bontakozik ki. A segítségnyújtás eredményeként az ipari termelés növe­kedési üteme a kevésbé fejlett orszá­gokban rendszerint gyorsabb, mint a fejlettebbekben, s ennek folytán foko­zatosan kiegyenlítődik a különbség a gazdasági fejlettség színvonalában. Emellett meg kell jegyezni, hogy a szocialista együttműködés sajátossága folytán a gazdasági fejlettség színvona­lának ‘közeledése nemcsak a kevésbé fejlett országoknak, hanem valameny- nyi KGST-tagországnak is érdeke, hi­szen minél magasabb és minél közelebb áll egymáshoz ez a színvonal, annál hatékonyabb az együttműködés, annál erősebb az egész szocialista közösség. Az integráció szocialista típusának előnyei szemléletesen megmutatkoznak abban is, hogy a KGST-tagországok gazdasága a fejlett tőkésországokhoz vi­szonyítva tartósan, dinamikusan fejlő­dik. öt évvel ezelőtt, 1971 júliusában elfogadták a szocialista gazdasági in­tegráció Komplex programját, amely minőségileg új szakaszt nyitott a test­véri országok gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatainak elmélyíté­sében, s amely további közeledésük anyagi alapjává vált. A program meg­valósítása során a KGST-országok ipa­ri termelésének évi átlagos növekedési üteme az elmúlt öt évben 7,4 százalék, míg az EGK-országokban és az Egye­sült Államokban 1,2 százalék volt. Er­re azt mondhatják, hogy az eltérés a tőkés világot a hetvenes évek első fe­lében sújtó válsággal magyarázható. Ámde ha ugyanezeket a mutatókat az egész utolsó negyedszázadra vonatko­zóan vetjük egybe, akkor azt látjuk, hogy a KGST-országok ipari termelésé­nek évi átlagos növekedési üteme eb­ben az időszakban 9,6 százalékos volt, a fejlett tőkésországoké viszont 4,6 százalék. Márpedig ez az időszak ma­gában foglalja a tőkés világ számára legkedvezőbb éveket is, amikor a kapi­talista gazdaság jelentős mértékben fellendült. Nem kevésbé jellemzőek az alábbi számok: a KGST-tagországok ipari ter­melése 1971 és 1975 között körülbelül másfélszeresére növekedett, a fejlett tőkésállamoké pedig csupán 9 szá­zalékkal nőtt. Ez lehetővé teszi, hogy a szocialista országok gyorsan leküzd­jék a történelmileg kialakult elmara­dást a kapitalista államoktól az ipari termelés abszolút számait tekintve. A testvérpártok kongresszusai a további fejlődés sürgető feladataként jelölték meg a hatékonyság, a termelé­kenység nagyfokú emelését és a mun­ka minőségének javítását. Ezt az irány­vonalat követve közelebb hozzuk azt a pillanatot, amikor teljesen megszűnik a gazdasági potenciálban mutatkozó eltérés a szocialista világ és a fejlett tőkésországok között. Derűlátásunk nemcsak az elért si­kereken alapszik, hanem azokon a ked­vező perspektívákon is, amelyek a szo­cialista közösség előtt a közeljövőben megnyílnak. Erről esett szó a KGST XXX. ülésszakán, amelyet 1976 júliusá­ban tartottak Berlinben. Az ülésszakról kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy ma már megértek a feltételek ahhoz, hogy még teljesebben használjuk ki a gazdasági integráció Komplex Program­jában rejlő lehetőségeket a KGST-tag­országok számos létfontosságú gazda­sági problémájának közös megoldásá­ra. Ezeknek a céloknak kell hogy meg­feleljen a közös célprogramok kidolgo­zása az anyagi termelés legfontosabb ágazataiban 10—15 éves időszakra szó­ló együttműködésre vonatkozóan. A programok konkrét intézkedéseket tar­talmaznak majd az energia-, a fűtő­anyag- és nyersanyagellátás, a gép­gyártás fejlesztése, az alapvető élelmi­szerekben és közsükségleti iparcikkek­ben mutatkozó ésszerű szükségletek kielégítése, a KGST-országok közötti közlekedés korszerűsítése és fejlesztése területén. Ügy véljük, hogy a távlati programok elfogadása újabb nagy lépés lesz a szocialista országük közötti kölcsönös gazdasági kapcsolatok tervszerű alapo­kon való fejlesztésének megszilárdítá­sában, abban, hogy együttműködésün­ket még inkább tartós alapokra he­lyezzük. Pártunk, államunk továbbra is külö­nös jelentőséget tulajdonít a KGST- tagországok ötéves tervei koordinálá­sának. A CSSZK számos kétoldalú és sokoldalú gazdasági együttműködési szerződést kötött a most folyó ötéves időszakra. Már most látható, hogy ez milyen óriási előnnyel jár. Éppen a kö­zös tervintézkedések végrehajtásának köszönhető, hogy sikerült a minimumra redukálni a tőkés világban kitört vál­ság negativ hatását. Az utóbbi időben a közös tervmunkában minőségileg új lépéseket tettünk. A KGST történetében első ízben az elmúlt esztendőben elfo­gadták az 1976—1980. évre szóló sok­oldalú Integrációs intézkedések egyez­tetett tervét, amely lehetővé teszi az erőfeszítések összehangolását a legfon­tosabb népgazdasági feladatok megol­dásában. A nemzeti terveket pedig a sokoldalú és kétoldalú együttműködés­sel kapcsolatban előirányzott intézke­dések figyelembevételével dolgozták ki. Ismeretes, hogy a tudományos-tech­nikai forradalom korszakában a leg­fejlettebb országok nemzeti jövedelme növekedésének több mint a felét a leg­újabb tudományos és technikai vívmá­nyoknak a termelésben való alkalma­zásával érik el. A Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság óriási jelentőséget tulajdonít a kutatómunka fejlesztésé­nek. Elegendő annyit mondani, hogy a mostani ötéves tervben országunk nem­zeti jövedelmének 3,8 százalékát fordít­juk a tudomány fejlesztésére. A gyakorlat megmutatta, hogy e te­kintetben rendkívül hatásos a KGST- tagországok kétoldalú és sokoldalú tudományos-műszaki együttműködése. Ennek egyik fő formája a kutatások koordinálása összesítő terv alapján. Az elmúlt öt évben országunk 770 témát felölelő 180 olyan probléma megoldásában vett részt, amelyek a KGST-tagországok tu­dományos és műszaki kutatásainak ko­ordinálására készült összesítő tervben szerepeltek. A tudományos-műszaki együttműkö­dés további hatékony formái a testvéri országok tudóskollektíváinak közös kutatásai. így például a számítástech­nika tökéletesítése, automatizált, orsó nélküli fonógépek megalkotása, továb­bá a vegyipar és a petrolkémia terüle­tén megvalósított csehszlovák—szovjet együttműködés mindkét országnak jó eredményeket hozott. Kísérleti stá­diumában van a szintetikus ammónia termelésére szolgáló nagy reaktor. Fel­becsülhetetlen hasznot hozott a cseh­szlovák tudománynak és iparnak a Szovjetunióval való együttműködés a leghaladóbb iparág, az atomenergetika területén. Nemrég országunkban a Szovjetunió segítségével megkezdődött két atomerőmű építése. Csehszlovákia viszont részt vesz az atomreaktorok berendezései gyártásának közös mun­kálataiban, (A cikk befejező részét az Oj Szó következű vasárnapi számában közöljük)

Next

/
Oldalképek
Tartalom