Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)
1977-12-12 / 343. szám, hétfő
Baráti egyfo-fsnftflte s tudományban és a technikában A csehszlovák—szovjet tudományos együttműködés az 1947. december 11-én aláírt megállapodás óta sokoldalúan kibontakozott. Az együttműködésnek köszönhető, hogy a csehszlovák népgazdaság jelentős eredményeket ért el a legfontosabb népgazdasági ágazatokban — a gépiparban, a kohászatban, az energetikában, a mezőgazdaságban és másutt. Tudományos kutatóintézeteink szoros kapcsolatot tartanak fenn a szovjet testvér intézetekkel és ezzel lehetővé teszik a szovjet tudományos kutatás eredményeinek felhasználását hazánkban is, valamint kutatóink kölcsönös együttműködését. Eredményes három évi zed Harminc évvel ezelőtt kötötték meg a csehszlovák—szovjet tudományosműszaki együttműködésre vonatkozó megállapodást, mely az elmúlt három évtized folyamán évről évre bővült, formái tökéletesedtek. A két fél a népgazdaság fejlesztése szempontjából legfontosabb tudományos és gazdasági feladatokat oldotta, illetve oldja meg a megállapodás keretében. Hazánk dolgozói megismerkedtek a szovjet tudomány és technika legújabb vívmányaival, minek eredményeként sikerült kiépíteniük munkahelyeket, ahol előállíthatunk olyan nyersanyagokat, berendezéseket, melyeket a megállapodás megkötése előtt magas áron a kapitalista országokból hoztunk be. Ma már népgazdaságunk minden területén sikeresen alkalmazzuk a haladó szovjet munkamódszereket és tapasztalatokat, melyek nagyban hozzájárulnak a tudományban, technikában és a termelésben elért sikereinkhez. 50 000 csehszlovák és szovjet szakember vett részt a tudományos-műszaki együttműködés keretében az eddigi feladatok megoldásában, és több mint 15 komplett, a népgazdaság további fejlesztése szempontjából rendkívül fontos műszaki dokumentációt cserélt a két ország. Jelenleg több mint 5000 tudományos és kísérleti intézet foglalkozik olyan feladatok megoldásával, melyek a tudomány és technika előbbre vitele szempontjából a leglényegesebbek. Az együttműködés kiváló eredményei főleg a gépiparban és az energetikai gépek gyártásában mérhetők le. Hazánkban a textilipar — a szovjet-csehszlovák együttműködésből merített tapasztalatok és munkamódszerek felhasználásával — nagyot lépett előre, termelékenysége megsokszorozódott. Hazánkban és a Szovjeunióban épültek orsónélküll fonógépekkel dolgozó, nagy kapacitású textilgyárak. Az energetikai gépek gyártásában az együttműködés főleg a fejlesztésben érezteti jó hatását. A Szovjetunióban kiemelkedő eredményeket érnek el a turbinák részére készülő csapágyak gyártásában, melyeket energetikusaink is felhasználnak. Autógyártás, hegesztés A két országnak fejlett gépkocsiipara van. A Volga, a Moszkvics, a Zsiguli, a Skoda, a Tatra és más, a Szovjetunióban és hazánkban készült autótípus nemcsak a két országban, hanem határaikon túl is ismert és elismert. A csehszlovák—szovjet tudományosműszaki megállapodás keretében sikeresen fejlesztették ki a hidromecha- nikus, elektronikus vezérlésű automata sebességváltást a személygépkocsikon. Az együttműködés keretében oldották meg a városi autóbuszokba beépített automatikus sebességváltó berendezéseket is. A fémes anyagok összeszerelésében, a karosszéria-gyártásban, a hajógyárakban és sok más nehézgépipari vállalatban a hegesztés elválaszthatatlan a termeléstől. A két ország kutató- intézete dolgozóinak az együttműködése az utóbbi években jelentősen emelte a hegesztés minőségi színvonalát, és az alkalmazott módszerek gazdaságosságát. Szállítás, közlekedés A felgyorsult élettempó szükségessé tette a közlekedés gyorsítását, biztonságának fokozását. A nagy városokban gyakran keletkeznek forgalmi dugók, és a járművek gyors ütemben történő elszaporodása növeli a baleseti veszélyt. Ezért csakúgy, mint a Szov- jetniő nagy városaiban, így Prágában is metrót építenek. Az 1970. év kezdetétől 1975 végéig több mint 31 millió rubel értékű anyagot és műszaki dokumentációt adott a Szovjetunió a prágai metró építéséhez. Rendkívül fontosak a közlekedésbiztonsági berendezések és a metró hálózatának bővítésénél használt földgyaluk, kotrógépek, és más munkagépek. A prágai metró építésében 278 szovjet szakember vett ré?zt, akik a tervezési, szerelési és a kivitelezési munkálatokhoz nyújtottak segítséget. Hazánk dolgozói is hozzájárultak a A csehszlovák kohászatnak az elmúlt évszázadban gyökerező gazdag hagyományai vannak. Az ostravai, tri- neci, kladnói, chomutovi, valamint a podbrezovái vasmű és a többi kisebb kohóüzem termelését a hazai vasérc, mészkő, fa- és kőszén alapozta meg. Ezek a kohászati üzemek világviszonylatban is élen jártak a legkorszerűbb gyártási eljárások bevezetésében és alkalmazásában. Ezekre a hagyományokra épült a második világháború utáni években a hazai kohászat és gépiprv gyors ütemű szocialista fejlesztése, amelyben meghatározó szerepet játszott a Szovjetunió részéről nyújtott műszaki segítség, továbbá a szükséges nyersanyagok növekvő mennyiségének távlati biztosítása. A szocializmust építő Csehszlovákiában nyilvánvalóvá vált, hogy a gépiparnak fontos feladatokat kell teljesítenie a népgazdaság más ágazatainak fejlesztésében, főleg a mezőgazdaságban, a könnyűiparban és a közlekedésben, valamint az ország külkereskedelmi mérlegében is, különös tekintettel a szocialista iparosítást megvalósító volt agrárállamok szükségleteire. Hazai érceinkből azonban már nem lehetett volna fedezni ezt a gyors ütemben növekvő szükségletet, egyrészt alacsony vastartalmúk, másrészt pedig túlságosan költséges kitermelésük és feldolgozásuk miatt. A csehszlovák acélipar tervezett fejlesztését az tette lehetővé, hogy a Szovjetunió távlatilag is garantálta a legfőbb nyersanyagok, a vasérc és a kokszolható szén hiányzó mennyiségeinek szállítását. Céltudatos fejlesztéssel Kohóiparunk gyors ütemű fejlesztésére a CSKP.KB és a kormány 1951-es határozata alapján főleg az 1956-tól 1970-ig terjedő időszakban került sor. Az új létesítmények között két hatalmas új acélipari komplexum épült fel ebben az időben, az ostravai Klement Gottwald Oj Kohó, valamint a Keletszlovákiai Vasmű. Az állam 34 milliárd koronát fordított ebben az időszakban a kohászat fejlesztésére. Amíg 1945- ben 14 nagyolvasztó működött az országban. 503 köbméteres átlagos űrtartalommal, 1967-ig további 10 nagyolvasztó épült, amelyek átlagos űrtartalma már elérte az 1140 köbmétert. A két legnagyobb, egyenként 1714 m^-es nagyolvasztó 1965-ben és 1967-ben készült el a Kelet-szlovákiai Vasműben. Közben az elavult, korszerűtlen nagy- olvasztókat felszámolták, s így a működő nagyolvasztók átlagos űrtartalma 1100 m3 fölé emelkedett. A hazai nyersvastermelés az 1937-es 1.7 millió tonnáról 1968-ban 6,9 millió tonnára nőtt, s 1976-ban elérte a 9,6 millió tonnás évi csúcseredményt. 1968- ban a Szovjetunióból 9 millió 776 ezer tonna vasércet, más országokból 1 millió 151 ezer tonna vasércet szállítottunk, ugyanakkor hazai forrásokból csak 1 millió 044 ezer tonnát fogyasztottunk. 1975-ben már 12 millió 222 ezer, 1976-ban pedig 12 millió 739 ezer tonna vasérc érkezett a Szovjetunióból. Korszerűsítések az acélgyártásban Hasonlóan gyors ütemű volt az acélgyártás növekedése. Csehszlovákiában 1937-ben 2,3 millió tonna acél készült, ez a mennyiség 1968-ban 10,5 millió tonnára, 1973-ban 13,3 millió, 1976-ban 14.7 millió tonnára növekedett. Az acélgyártás elért színvonalát főleg az új kétszáz- és négyszáztonnás martin- kemencék, valamint a 100-tonnás oxigénkonverterek üzembe helyezése tette lehetővé. Az utóbbi években nagy jelentőségű volt az a körülmény is, hogy a Szovjetunió 10 év alatt csaknem a tízszeresére növelte a nyersvasszállí- tást. Amíg ugyanis 1965-ben 88 tonna nyersvasat hoztunk be a Szovjetunióból, 1975-ben már 877 tonnát, s 1976- ban nyersvas-behozatalunkat már csaknem teljes mértékben a Szovjetunióból fedeztük. Üj lendülettel 1969 áprilisa után Az acélgyártásban megvalósított korszerűsítések ellenére a csehszlovák acéliparnak nem csekély lemaradást kell behoznia a nemesített, ötvözött acélok gyártási arányának növelésében. A hatvanas évek második felének határozatlan gazdaságpolitikája, valamint az 1968—1969-es években bekövetkezett politikai és társadalmi válságban az ún. „piaci mechanizmus“ revizionista irányzatai jelentős mértékben fékezték, sőt akadályozták e lét- fontosságú ágazat fejlődését. A válságos Időszak tapasztalatait levonva a CSKP KB 1969-es áprilisi plenáris ülése után a csehszlovák kohászat fejlődése is űj lendületet vett. Ez a fejlődés a jelenlegi szakaszban az atom- és a csőprogram, valamint a lemezgyártás követelményeinek megfelelően főleg minőségi vonatkozású. A konverteracél részaránya például az 1970-es 16,9 százalékról 1975-ben 25,9 százalékra nőtt, s Í980-ban eléri a 35 százalékot. A jövőben a tudományos-technikai forradalom vívmányainak és a Szovjetunióban a világ legnagyobb ércmedencéjének, a kurszki anomáliának intenzív kihasználása a csehszlovák kohászat és acélipar számára új korszakot jelent. Rövidesen, még ebben az ötéves tervidőszakban megkezdődik a Szovjetunióból a direktredukcióval fémesített pelletek szállítása. A 94 százalékos fémesítési fokra redukált pelletek a hulladékvasak mellett, vagy önmagukban is kitűnő betétanyagot képeznek az ivfényes kemencék számára. Ez az új eljárás a jövőben teljesen fölöslegessé teszi a nagyolvasztók működését, és ezzel összefüggésben a kokszgyártást, ugyanakkor nagyobb igényeket támaszt a villanyenergiafogyasztással szemben. A kutatás ezért a jövőben az atomenergia közvetlen kohászati felhasználására is irányul. A 94 százalékos pelletek szállítása a Szovjetunióból a jelenlegi vasérc és dúsított vasérc szállításához viszonyítva jelentős mértékben csökkenti majd a szállítási költségeket. Mindez együttvéve teljesen új fejezetet jelent a csehszlovák kohóiparban, amely a Szovjetunióval való együttműködés felbecsülhetetlen előnyeit kihasználva továbbra is szilárd alapokra helyezi a csehszlovák népgazdaságot, s a barátság acéltengelyként megerősíti a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolatainkat. MAKRAI MIKLÚ5 szovjet közlekedés fejlesztéséhez. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a Szovjetunióban 3000 motoros és 1500 villamosmeghajtású mozdony közlekedik. 33 szovjet városban több mint 6000 csehszlovák gyártmányú villamos vesz részt a közlekedés lebonyolításában, és a szibériai építkezéseken több mint 23 000 csehszlovák gyártmányú teherautó segíti az építők munkáját. vegyipar és faipar A vegyiparban dolgozó csehszlovák és szovjet szakemberek együttműködése főleg az üvegszál, és az üvegszálas szövetek kifejlesztésére irányult, de kiterjedt a vegyi úton előállítható más műszálas anyagokra is. A három évtizeddel ezelőtt megkötött tudományosműszaki együttműködésre vonatkozó megállapodás keretében az űj ismeretek felhasználásával eredményesen fejlesztették az említett anyagok előállításánál alkalmazott technológiát, és a műszaki berendezéseket. A két ország kereskedelmi szervezeteinek szakemberei megegyeztek abban is, hogy a szakosítás keretében gyártott termékekből a szükségleteknek megfelelő mennyiséget szállítanak egymásnak. A kőolajfeldolgozás területén nemcsak a finomítás tökéletesítését elősegítő szakismereteket kaptuk meg a Szovjetuniótól, hanem a Barátság kő- olajvezetékben érkező kőolajat is onnan kapjuk. A csehszlovák és a szovjet faipari kutatóintézetekben együttes erővel dolgozták ki a fafeldolgozással kapcsolatos haladó módszereket, és a termelést növelő technológiai eljárásokat. Tökéletesítették a farostlemezek gyártását, minek eredményeként nemcsak a két országban, hanem a KGST-orszá- gokban is ugrásszerűen nő a farostlemezek gyártása. Csehszlovák műszaki segítség A tudományos-műszaki együttműködésre vonatkozó megállapodás keretében több mint 6000 csehszlovák tudományos-műszaki dokumentációt alkalmaztak a termelésben a szovjet vállalatok és üzemek dolgozói. Ez előnyösen befolyásolta többek között a nyersolajmotorok és a motorkerékpárok gyártását, az üvegipar fejlesztését, és a hangszerek készítését. Az együttműködést az elkövetkező években tovább bővítjük. Főleg azokat a nagy horderejű feladatokat oldjuk meg közösen, melyek a tüzelő- és energetikai komplexumok fejlesztésével, az új nyersanyagok feltárásával, a kőolaj-feldolgozással, a földgáz hasznosításával, a gépipar további fejlesztésével, és a közlekedés korszerűsítésével kapcsolatosak, és tovább keressük a tudományos-műszaki együttműködés fejlettebb formáit. KOMLÖSI LAJOS Az Eliiex textilipari tröszt sobéslavi vállalata a szövőgépek fontos részegységeit szállítja néhány KGST-tagországba, köztük a Szovjetunióba is. A felvételen Éva Vranková (balról) és Helena Žáko vá látható munka közben. (ČTK felvétele — Z. Rúbeš) A Kelet-szlovákiai Vasmű hideghengerdéje (A CSTK felvétele) Ä barátság acéllengelye
