Új Szó, 1977. december (30. évfolyam, 332-361. szám)

1977-12-07 / 338. szám, szerda

A Szlovák Szocialista Köztársaság nép^tíddséia 1978= évi fejlesztésének fő feladatai Az erőforrásokat célszerűen használjuk fel (Foli/tatás az 1. oldalról) A szlovákiai vállalatok és ágazatok nagyobb mértékben járultak hozzá az alapvető fel­adatok teljesítéséhez a külgaz­dasági kapcsolatok területén. A külkereskedelmi forgalom a 6. ötéves tervidőszak első két évében gyorsabban növekszik a társadalmi termék és az ip.ari termelés növekedésénél. A mezőgazdaságban, két gyengébb esztendő után, amely­re nagymértékben kihatott a kedvezőtlen időjárás, a közpon­ti intézkedéseknek és a dolgo­zók Igyekezetének köszönhe­tően megújítottuk az állatte­nyésztési termelés és az áru­termelés fejlesztésének dinami­káját és folyamatosságát, ami­vel nemcsak Szlovákiában, ha­nem országos viszonylatban is hozzájárultunk a növekvő élel- miszerfogyasztás biztosításá­hoz. Az anyagi erőforrások meg­teremtésével összhangban két év alatt 5,6 százalékkal növe­kedett az egy lakosra eső sze­mélyi fogyasztás, miközben a lakosság ebben az időszakban csaknem egymilliárd koronával többel gyarapította a takarék- betéteket, mint amennyit a 6. ötéves tervben feltételeztünk. Fellendültek a társadalmi alapokból pénzelt szolgáltatá­sok: az iskolaügyi, kulturális és egészségügyi szolgáltatások. A 6. ötéves tervidőszak első két évében Szlovákiában 31600 gyerekkel többet helyezünk e! az óvodákban, 61800-zal több gyerek és diák étkeztetéséről gondoskodunk és 2700-zal gya­rapodik a bölcsődékben elhe­lyezett gyerekek száma. A Szlovák Szocialista Köz­társaságban a 6. ötéves terv megvalósítása során elért em­lített és további kétségtelen si­kerek ellenére nem lehetünk teljes mértékben elégedettek a fejlődéssel, mivel egyes terü-^ leteken az ötéves terv felada­taihoz képest részleges lema­radás, sőt strukturális eltéré­sek is tapasztalhatóak. Elsősorban meg kell állapí­tanunk, hogy a termelést nem sikerült a tervezettnek megfe­lelően gazdaságosabbá ten­nünk, a termelési fogyasztás a feltételezettnél nagyobb volt, ami megnyilvánult a végtermé­kek előállítási terve nem telje­sítésében. Ennek egyik ok,a nyilvánvalóan az, hogy meg» késve adtak át rendeltetésük­nek új létesítményeket, s ezek­ben nehézkesen birkóztak meg a termelési feladatokkal. Vál­lalataink a termelést még nem hangolják össze megfelelőkép­pen a hazai piac, a külkeres­kedelem és a termelési fo­gyasztás követelményeivel. Ezért több esetben meg kell ol­danunk egyes termékek hiá­nyának, a másik oldalon pedig értékesítésük nehézségeinek problémáit. Ez a probléma nem lépne fel ilyen mértékben, ha ,a felelős dolgozók mindenütt következetesebben biztosítanák a racionalizációs és az innová­ciós programoknak, valamint a tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak megvalósítását. Egy további terület, amelyen eddig csekély előrehaladás ta­pasztalható a huzamos ideje lé­tező problémák leküzdésében, az építési beruházások terüle­te, ezeknek beruházói és terve­zői előkészítése és kivitelezői biztosítása. Jóllehet a kiemelt építkezéseken jobban teljesítik a feladatokat, a beruházók és a kivitelezők még mindig meg­felelőképpen nem összpontosít­ják kivitelezői kapacitásukat a döntő fontosságú építkezésekre, nem tartják meg az építkezési ütemterveket, s ezáltal a befe­jezetlen építkezéseken jelentős eszközöket befagyasztanak. A minisztériumokon, az irá­nyítás középső láncszemeiben, valamint a vállalatokban és a szervezetekben is az irányító munka színvonala nem emel­kedett a feladatok igényessé­gével arányosan, nem merítet­tünk eléggé mélyen azokból a tartalékokból, amelyeket az ál­lóalapok, a munkaidő felhaszná­lása, a munka és a termelés megszervezése, a munka- és a technológiai fegyelem kínál fel. Elvtársak, a következő esztendő a 6. öt­éves tervidőszak harmadik éve. Legfőbb ideje tehát mozgósí­tani az erőket és az eszközö­ket, hogy az erőforrásokat cél­szerűen felhasználjuk a fő fel­adatok teljesítésére. Ezért, az 1978. évi tervjavaslattal egyide­jűleg, előterjesztjük az 1979. évi terv előkészítése fő felada­tainak javaslatát, valamint egé­szen 1980-ig az építési beruhá­zások fő célkitűzéseit. így reá­lisabban tekinthetünk az egész ötéves tervre, s ez arra ösztö­nöz bennünket, hogy túl sok feladatának teljesítését ne odázzuk el utolsó évére, mivel állattenyésztési termelés fej­lesztését. Arra törekszünk, hogy a kö­vetkező esztendőkben az épí­tési beruházásokra fordított esz­közök minél gyorsabban meg­térüljenek. Ez az igyekezetünk abban tükröződik, hogy a mun­kaerőt és a szállításokat na­gyobb mértékben összpontosít­juk a jelentősebb akciókra — kiemelt feladatokra, a közpon­tilag figyelemmel követett épít­kezésekre, s főleg azoknak gyors befejezésére. Ennek ér­dekében és összefüggésben a beruházások tárgyszerű orien­tálásával, jelentős szerkezeti változásokkal számolunk az építőipari termelésben, ahol a Peter Colotka eJvtárs előterjeszti az SZLKP KB Elnökségének je­lentését. (a CSTK felvétele) a feladatok akkor meghalad­hatnák erőnket. Ennek tudatában arra törek­szünk, hogy továbbra is meg­őrizzük az ipar és a mezőgaz­daság magas fokúan dinamikus fejlesztési ütemet, s ezt az ütemet meggyorsítsuk az épí­tőipari termelésben. A felada­tok azonban főleg azért igé­nyesek, mivel többet akarunk elérni a termelés struktúrája megváltoztatásában, a végter­mékek felhasználásában és a termelés gazdaságosabbá téte­lében, vagyis abban, amit a fejlesztés minőségi vetíiletének nevezünk. Ez az orientáció a tervben kifejezésre jut abban, hogy a nemzeti jövedelem 5,9 száza­lékkal növekszik, vagyis gyor­sabban, mint a társadalmi ter­mék (5,8 százalék), az ipar­ban viszonylag csökken a ter­melési fogyasztás és ,a terme­lés globális gyarapodásához mérten jóval dinamikusabban fejlődik a végtermékek előállí­tása. Az a rendkívül igényes feladat áll előttünk, hogy mi­közben globálisan 6,6 százalék­kal növeljük az ipari termelést, biztosítanunk kell a hazai piac­ra szánt végtermékek gyártá­sának 7,9 százalékos növelé­sét. A mezőgazdaságban kulcs- fontosságú feladatunk, a brut­tótermelés 5,5 százalékos növe­kedése mellett 9,4 százalékkal fellendíteni a növénytermesz­tést, s ezzel megteremteni an­nak feltételeit, hogy saját ta­karmányalapunk a lehető leg­nagyobb mértékben fedezze az kivitelezői szerződések alapján a teljesítmények 7,6 százalékos növekedése mellett az építési beruházásokkal kapcsolatos szállítás 8,9 százalékkal fog növekedni, s ennek keretén be­lül 11,1 százalékkal a termék­vezetékek építése esetében. Továbbra is növelni kíván­juk a hatékonyságot azáltal, hogy az anyagi erőforrások gyarapodásának több mint 80 százalékát a társadalmi munka­termelékenység fokozásával akarjuk biztosítani, miközben 1977-hez mérten nagyobb arány­ban kívánjuk csökkenteni a költségeket. A tervteljesítés feltételeit az anyagi-technikai alap eddigi fejlesztésével és műszaki töké­letesítésével teremtettük meg, s a következő évben is 9 szá­zalékkal akarjuk növelni az ál­lóeszközök értékét. További je­lentős erőforrásunk a dolgozók mind jobb szakképzettségi ösz- szetétele, szakképzett hánya­duknak növekedése, valamint — főleg a fiatalok esetében — a nagyobb munkatapasztalatok. Ezek a fiatalok az utóbbi évek­ben kerültek a termelésbe, a kutatásba és a tervezésbe. Az előző évekhez képest a gazdaság tervezett fejlesztését jobban akarjuk ellátni tüzelő­anyag-energetikai erőforrások­kal, valamint egyes nyersanya­gokkal és anyagokkal. Persze, az 1978. évi tervtelje­sítésnek ezek az alapvető tár­gyi feltételei semmiképp sem csökkentik annak szükségét, hogy minden konkrét munka­helyen mozgósítsák a tartaléko­kat. A párt alapiéi gazdaságpolitikai célja Elvtársak, amikor minden erőforrás és tartalék mozgósításának szük­ségszerűségét hangsúlyozzuk, akkor ezt annak érdekében tesszük, hogy elérjük a párt alapvető gazdaságpolitikai cél­ját, folyamatosan emeljük az életszínvonalat és megszilárdít­suk az emberek létbiztonságát. A következő esztendőben, az előző évhez mérten, a személyi fogyasztás 4,6 százalékos nö­vekedésével számolunk. Közben tisztában vagyunk azzal, hogy az élelmiszerrel, az ipari gyártmányokkal való ellátott­ság és a háztartások ellátottsá­ga jelenlegi magas szintjén ez termelésünk és kereskedel­münk számára rendkívül igé­nyes feladat, mégpedig az áru­alapok megfelelő összetétele, választéka és minősége, vala­mint a kereskedelmi tevékeny­ség tökéletesítése viszonylatá­ban. El akarjuk érni azt, hogy a pénzjövedelem 5 százalékos gyarapodását elegendő mennyi­ségű és a keresletnek megfele­lő árualapokkal fedezzük. Szükségesnek tartjuk főleg az ipari árucikkek 5,4 száza­lékkal nagyobb értékesítését. Ennek feltételeit azzal teremt­jük meg, hogy jelentősen nö­veljük főleg a személygépko­csik, a bútor, kötöttáru, a láb­beli, a gépipari fogyasztási árucikkek és az építőanyagok szállítását, amivel egyidejűleg gazdagítani kívánjuk a keres­kedelmi készleteket is. Az utóbbi évek tapasztalatait felhasználva, nagyon gondosan és operatív módon kell megol­danunk a lakosság szilárd tü­zelőanyaggal való ellátásának kérdését, miközben gazdaságo­san kell felhasználnunk a ne­mes tüzelőanyag-fajtákat. A élelmiszer értékesítését a 6. ötéves tervvel összhang­ban növeljük, s ezt biztosítjuk azzal, hogy a jelen esztendő­höz mérten 11400 tonnával több hús kerül a piacra, vala­mint növeljük a gyümölcs, a zöldség, a tejtermékek, az al­koholmentes italok és a gyer­mektápszerek szállítását is. A megrendelő-kivitelezői ta­nácskozások eddigi folyamán nyílt maradt a megrendelések igényelt választékban és idő­pontokban való biztosításának számos problémája. A további időszakban ezeket a problémá­kat a termelésben és a keres­kedelemben dolgozó elvtársak­nak szeriőz módon meg kell oldaniuk, hogy szemmel látha­tó javulás következzen Ije, amelyet szorgalmaznak a CSKP KB 7. ülésének és az SZLKP KB ezt követő ülésének határoza­tai. A kereskedelmi és a termelő szervezetek rugalmasabban rea­gáljanak a piac szükségleteire, nehogy sor kerüljön kilengé­sekre, s egyes árucikkek, gyak­ran apróságok, hiányára. Az idei esztendő tapasztala­tai, amikor helyenként, a ben­zinnel, a cukorral, a rizzsel, a sóval és a fűszerekkel kapcso­latban, indokolatlan vásárlási pánik keletkezett, arra ösztö­nöznek bennünket, hogy rugal­masabban és határozottabban harcoljunk az ilyen nem kívá­natos jelenségek ellen, és rea­gáljunk rájuk a kereskedelmi hálózat árucikkekkel való ru­galmas ellátásával, a nyilvá­nosság idejében történő tájé­koztatásával és minden szinten a pártpolitikai munkával is. Nem szabad megtűrnünk azt, hogy egyesek akár rosszindu­latból, akár a pánik hatása alatt, aláássák állampolgá­rainknak gazdaságunk stabili­tásába vetett bizalmát. A világszerte tapasztalható fejlődéssel összhangban, ná­lunk is növekedik a szolgálta­tások jelentősége. Ezért számo­lunk a termelési-technikai alap további céltudatos fejlesztésé­vel, főleg mindennemű javító szolgáltatás területén, különös­képpen a gépkocsik, a villa­mosfogyasztók, de egyben a tisztítók, mosodák tekintetében is. A szocialista elosztás alapel­vei megkívánják, hogy bizto­sítsuk a társadalmi fogyasztás­nak bizonyos mértékben gyor­sabb növekedését a személyi fogyasztásnál. A lakosságnak ingyenesen nyújtott szolgálta­tásokra fordított eszközök vo- lumenje évről évre szüntele­nül növekszik és az 1978. évi tervben eléri a 34,5 milliárd korona szintjét. Ez annyit je­lent, hogy — eltekintve a szo­ciális biztosítástól — a társa­dalmi fogyasztásnak az SZSZK egy lakosára eső költségei el­érik a 3410 koronát. Ez gya­korlatilag csaknem egynegye­dével gyarapítja az egy lakos­ra eső munkajövedelmet. Igényes programot tűzünk ki A társadalmi fogyasztásra szánt eszközök keretében arra törekszünk, hogy a lehető leg­jobban kielégítsük az űj nem­zedék művelődésének és hiva­tásra történő felkészülésének szükségleteit, mivel a jövő szempontjából ebben látjuk a legcélszerűbben beruházott tő­két. Az ifjúság nevelése terén az iskolaügy nemcsak teljesíti, hanem túl is teljesíti a 6. öt­éves terv feladatait. A 14—15- éves serdülőknek csaknem 94 százaléka kerül a középisko­lákra és szakmunkástanulói vi­szonyba. A jövő esztendőben az ifjúság megfelelő évjárata tag­jainak 15 százaléka kerül a főiskolák első évfolyamaiba, miközben rendkívüli súlyt he­lyezünk a műszaki főiskolák megerősítésére. Ezzel egyidejű­leg megteremtjük a főiskolai hallgatók jobb feltételeit, csak­nem 32 ezer férő hellyel bő­vítve az internátusok kapaci­tását, ami tübb a 6. Ötéves terv­ben feltételezettnél. Az a nagy feladat áll előttünk, hogy szer- vezésileg, káderviszonylatban és anyagilag is biztosítsuk a nevelési-oktatási rendszer to­vábbfejlesztése programjának fokozatos megvalósítását. Javítjuk a legfiatalabb nem­zedék feltételeit is. Az óvodák­ban majdnem 14 000-rel gyara­pítjuk a férőhelyek számát, úgyhogy a 3—5 éves gyere­keknek több mint 70 százalé­kát beiskolázhatják. A bölcső­dékben, beleértve az óvodák bölcsődei részlegeit is 2800-zal növeljük a férőhelyek számát. Szükségesnek tartjuk, az ilyen létesítmények intenzívebb épí­tését. A 6. ötéves tervvel össz­hangban, ügyelünk az életszín­vonal olyan fontos tényezőire is, amilyen további családok lakáskérdésének megoldása. A következő esztendőben 45 500 lakás felépítésével a fontos vállalatokban és ipari közpon­tokban nagyobb mértékben kí­vánunk hozzájárulni a munka­erők megnyeréséhez és állan­dósításához. Viszont még min­dig lemaradás mutatkozik az új lakótelepek járulékos beru­házásainál. Ebben a vonatko­zásban a jövő esztendőre igé­nyes programot tűztünk ki. Az életszínvon.al kétségtelen részét képezi az életkörnyezet védelme is. Számolunk azzal, hogy csaknem egymilliárd ko­rona költségvetéssel megkezd­jük tizenhárom ökológiai léte­sítmény építését. Megkívánjuk azt, hogy a kivitelezők ezeken az építkezéseken, főleg Ružom- berokban és Žilinában a szennyvíz nagy tisztítóinak építkezésén, továbbá a ha­sonló bratislavai építkezé­seken, főleg a Slovnaft szennyvíztisztító állomásának építésénél, következetesen tel­jesítsék feladataikat. Első­sorban a Slovnaft tisztítóállo­mása nemcsak a város életkör­nyezete, hanem egyben a Csallóköz talajvízkészleteinek védelme szempontjából is fon­tos. Ezzel összefüggésben igen fontos probléma, az Állami Tervbizottsággal szoros együtt­működésben, végérvényesen el­dönteni egy további kőolajfel­dolgozó létesítmény, a VII. szá­mú légköri vákuumos lepárló­berendezés építkezési helyét. Ezt gyorsan meg kell tennünk, mivel a népgazdaságnak sürge­tően szüksége van kőolajipari termékekre. Ugyanakkor azon­ban nagyon felelősségteljesen kell eljárnunk. Szükségesnek tartjuk emlé­keztetni arra, hogy az ökoló­giai létesítmények építésével párhuzamosan jóval nagyobb súlyt kell helyeznünk a már működő berendezések rendes üzemeltetésére, szakképzett és felelősségteljes dolgozók általi kezelésükre. Sok területen sürgető felada­tunk a természet és a kultu­rális értékek védelme is. Első­sorban legértékesebb idegenfor­galmi területünkről, a Magas- Tátráról van szó, ahol gyorsan meg kell oldanunk főleg a köz­úti közlekedésnek és a parko­lóhelyeknek kérdését, hogy így harcoljunk a motorizmus káros hatásai ellen. Hasonló szemszögből kell hozzáfognunk Banská Štiavni- cán, Levočán, Kremnicán, Bar- dejovban és további városok­ban a kulturális és történelmi emlékek védelméhez és meg­újításához. Nagyobb előrehaladást kell elérnünk a gyártmányok innoválásában «I szó Elvlársak, Szlovákiában az 1978. évi ipari termelés terve tükrözi a hosszú távú programba vett strukturális változtatások vég­rehajtását célzó igyekezetet. Gyorsabb ütemet kell elérni (Folytatás az 5. oldalon) 1977. XII. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom